Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-09-09 / 72. szám

2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 6 ügyi bizottság teljesítette a kérést a rom. kát. leányiskola segélyét 5800 pengőre javasolta felemelni, ugyan­csak 5800 pengőt javasolt a gimná­zium részére megállapítani és 500 pengőt az izr. elemi iskola számára, j A kérdéshez elsőnek Szántó Emá- j nmei szójlt hozzá, örömmel vette tu- ; Őomásül, hogy a közgyűlés, illetve a pénzügyi bizottság ezt a régi sérel­mét a katolikus egyháznak most vég­re reparálta, de kijelentette, hogy a gimnáziumnak javasolt segélyhez is készséggel hozzájárul, ezzel szemben azt 'kivánja, hogy mint sok más is­kolánál is van, a helybeli tanulók vsüH- láskülönbség nélkül egyforma tand jat fizessenek a gimnáziumban. A kérdéshez hozzászóltak Farkas Sándor dr., Szabó Zsigmond és azt fejtegették, hogy ilyen feltételhez nem lehet kötni a gimnázium segé­lyét. Fejszólaltak még id. Halász D. Sándor, Tegzes Károly, Medveczky Károly, Rásonyi Papp Gedeon, Kiss Ujbés Antal és végül a közgyűlés a viták befejezése után megszavazta a felemelt iskolai segélyeket. A közgyűlés a költségvetés tételei­nél vita nélkül fogadta el a javasla­tokat, csupán egy-két egészen jelen­téktelen pontnál végzett összegmér­sékléseket. Milyen változtatásokat eszközölt a közgyűlés a költségvetés előirány­zatán ? A közgyűlés a már általunk is le­közölt költségvetés előirányzati ösz- Iszegeken a következő változtatásokat eszközélte. A dologi kiadásoknál a hivatali szükségletekre előirányzott 8940 pen­gőt 8000 pengőre szállította le. Az arcképes igazolványokra előirányzott 800 pengőt teljesen törölte. Pajzstetü elleni védekezésre 500 pengő helyett 100 pengőt állított be. A tettenérést jutalékot 500 pengőt teljesen törölte a közgyűlés. A kutak karbantartására élőirányzott 2620 pengÄ 2410 pen­gőre csökkentette a közgyűlés. Az állatvásártér személyi járandóságait a javaslat 2222 pengője helyett 1222 pengőben állapították meg. Az elemi népiskoláknál a takarítás 940 pengő összegét 1640 pengőre emelték fél, az iskolák céljára bérbevett épületek bérletére 960 pengő helyett 1500 pen­gőt állított be a közgyűlés. A vá­rosi 'állatorvos kocsi ’fuvardíját 660 pengő helyett 400 pengőre csökken­tették. Külföldi kölcsön annuitására előirányzott 52 ezer 767 pengő he­lyett 32 ezer 454 pengőt, kölcsönök törlesztésére és kamataira 71 ezer 187 pengő helyett 41 ezer 187 pen­gőt. A költségvetés mérlege Ezekkel a változásokkal a költség- vetés mérlege tehát így alakult: Szükséglet 607 ezer 322 pengő, fe- j dezet 412 ezer 643 pengő, fedezeti- j len hiány 194 ezer 679 pengő. A jövő évben a pótadó 79 százalék lesz jés 6 százalék a kereseti adió. Halason is megindul a Vezér diadalutja Naggy&lást tartott szerdán Vitéz Marton Béla a Nemzeti Egy­ség Pártjának országos főtitkára he­tek óta járja az országot, és lato­lgatja a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezeteit. Kedden kapott a halasi párt értesítést arról, hogy Marton Béla Halasra is eljön és meglátogatja az itteni szervezetet. A helyi párt erre az alkalomra nagy­gyűlést rendezett a közgyűlési te­ttemben. A naggyülés Nagyszámú, lelkes közönség gyűlt össze szerdán este hét órakor a Városi közgyűlési teremben, hogy végighallgassa vitéz Marton Béla or­szággyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártja országos főtitkárának ismertető előadását, amelyet a Nem- aeti Egység nagy és fenkölt gon­dolatáról és az azt képviselő párt feladatairól és célkitűzéseiről tartott. Este hét órakor a közgyűlési terem csaknem megtelt hallgatósággal és vitéz Marton Béla és kísérete hét ólra után néhány perccel érkeztek Kiskörösről autón. A terembe lépő Marton Bélát lel­kes ováció és taps fogadta, majd elfoglalta Marton az elnöki emel­vényt, tőle jobbról és balról Mészöly István dr. a helyi párt elnöke, Ze- isz Károly dr. a helyi párt titkára, Dukai Takách Géza orsz. képviselő ős id. Halász D. Sándor földbirtokos, lat Gazdasági Bank elnöke foglaltak helyet. Az impozáns naggyülés t Mészöly István dr. pár szavas üdvözlő be­széddel nyitotta meg. üdvözölte a megjelent közönséget, szólt az egy­ség mindenekelőtt nagy jelentősé­géről, majd felkérte Marton Bélát, este a Nemzeti Egység pártja hogy tartsa meg ismertető beszédét, j Marton Béla beszél­Marton Béla emelkedett ezután szólásra. Hangjában egyre emelkedő lelkességgel a következőket mon­dotta: — A 19-ik megyében és a 83-ik kerü­letben járok do’gtozni és munkálni azon a nagy feladaton, amely a Nem­zed Egység kiépítését célozza. Minde­nütt nagy lelkesedést tapasztaltam, de lehet-e csodálkozni azon, hogy Pestvár­j megyébe még szívesebben jöttém, ma­gam iis pestimegyei, dánosa birtokos va­gyok, mint ilyen, tudom, ismerem és a saját bőrömön érzem a gazdák bajait és a gazdasérelmeket. Érzem azt, hogy a vidéket elhanyagoltságából ki kell emelni és örvendek azon, hogy a Vezér engem bízott meg az egység szerveze­teinek vidékein való kiépítésével. En­nek első és ía’söbbrendelietéeü célja, I hogy a nemzeti társadalmi erőket szer­vezzük meg és ébresszük öntudatra, hogy ellent tudjon állni az idegen befo­lyásoknak, hogy a magyar vidék nem­zetfenntartó társadalmát ezáltal is biz­tosítsuk. Szükség van erre, mert ez ia 1 társadalom sajnos, elvesztette átütő ere- ; jét. Kikezdték idegen erők, a kartelek és befuríák magukat közéjük a szociálde­mokraták, hogy őket verjenek a nemzet társadalmának résein. „Utolsó órában jött a Vezér" — És az utolsó órában jött a Vezér. Nem azért jött, hogy pártpolitika sze­rint szervezze meg a Nemzetet, mert éppen a pártpo’üfka az, amely szétta­golta a Nemzetet, szétforgácsolta annak erőit és kiszivattyúzta az energiáit. A Vezér é'eten látta meg ezt a tarthatatlan helyzetet, annak ferdeségeit és ezért célja az, hogy az egész Nemzetet egy táborba, a Nemzetet egy nagy és átfogó egységes gondo'atba, tömörítse, hogy ez az erő ne legyen széttagolt, de tegyen hatalmas szóvivője egy egységbe forrt Nemzet akaratának. Ennek pedig nem önös célú po'itikai szervezetnek kell lennie, célja és rendeltetése sokkai mé­lyebb gyökerű, sokkai magasabb szár- nyalásu annál. A magyar erők szerve­zetlenek voltak, őrházak kellenek tehát a magyar városokban és falvakban, őr­házak, amelyek őrködnek a legnagyobb cél, a nemzeti egység fölött. Ne felejt- megszerviezett erőkkel állunk szemben, síik el pillanatra sem, hogy mi alaposan ezekkel az erőkkel pedig a versenyt csak úgy vehetjük fel, ha hazánkban is egységbe forrt, szervezett társadalom dolgozik a Nemzet jövendő és jelenben levő nagy feladatain. A magyar társadalmat széttagolta a pártpolitika — Nagy hiba és bűn volt az, hogy a magyar társadalmat széttagolta a párt- politika, hogy az egyes osztályokat el­idegenítette egymástól a vak önzés és az önző érdek és főképen az, hogy a magyar intelligencia egyre jobban távo­lodott el a néptől és igy ez a nép lel­kiismeretlen izgatok játékszerévé vált. Intelligenciánknak tehát sorompóba kell állni és örvendetes tény, hogy ez meg­értette a Vezér hívó szavát és egymás­után sorakozik fel a Nemzet Egységének zászlója a'á. — Jogok és kötelességek harmóniája — ez legyein a jelszó, — folytatta Mar­ton Béla. — Ne legyenek ebben az or­szágban jogok köteességte jesitések nél­kül, — ez a legfontosabb vezérelvek egyike. Ebből folyik azután a béke és az egymás megbecsülése. Nagy felada­tok megoldására kel alkalmassá tenni népünket és itt a kötetességtudás első­sorban fontos. Gondoljunk arra, hogy hazánk népe e'öször fog titkosan vá­lasztani a legközelebbi választáson. Ez pedig nagy és súlyos fe’adat tesz. Erre neveljük már most reá magunkat és gondoljon arra mindenki, hogy a titkos választásnál nemcsak jogokat gyakorol, de nagy és messzekiható felelősséggel járó kötelességet te tejesít a Nem­zettel szemben. — A nyolc milliós csonka haza ma­gyarságának nem üzleti demokráciára van szüksége, nem nyugati demokráci­ára, de magyar egyetemes testvériségre van szükségünk. És ebből kiindulva, miért nézzük le a magyart. Miért te­szünk ilyen disztinkciókat, hogy >vö- rös«, meg »szoci«, itt magyar emberek­ről van szó, akiket testvéri magyar kézszoritásöal ke l üdvözölni, akiket ki ke'l szabadítani a nemzetköziség karjai­ból, ahova jelszavakkal szédítették be őket. Erre is a legbeszédesebb a Vezér eredménye, mióta a Vezér áll й kor­mány élén, negyven százalékot vesztett a szociáldemokratapárt emberanyagából. — A Nemzet egy másik óriási nagy feladata, hogy megteremtse a magyar nemzeti kultúrát, hogy életre hozza a Nemzet hatalmas erőtartalékát. Erősít­ed к meg polgártársainkat, neve'jük be­léjük, hassunk rájuk, hogy a magyar nemzeti, ősi erkölcsöket tartsa min­denki jövőíépitő feladatának és köte­lességének. — A Vezér nagyot akart, hatalma­sat akart és amit a Vezér lánglelke maga elé tűzött, azt csak Trianon meg­döntésével lehet véglegesen megoldani, Trianon megdöntéséhez pedig e ös, acé- lo)S, nemzeti egységben élő társada­lomra van szükség. Végezzünk tudatos, alázatos munkát a társadalom megszer­vezésénél, a célt nézzük mindig és so- haisem a saját érdekeinket. A Királykérdés Szólt ezután Marton Béla arról, hogy az országban közjogi kérdésekben is igyekeznek nyugtalanságot kelteni, így elsősorban a királykérdés folytonos fel­vetésével. Erre mi azt mondjuk: egy Nemzet alkotmányáért mindent feláldoz­hat, de önmagát eoha. A királykérdés megoldásának is ejön a maga ideje. A szent korona szent, már pedig szent ! dolgokkal csak az őket megillető tó­nusban lehet bánni és felettük rendel­kezni. A Nemzet majd elérkezettnek fogja látni az időt ennek a kérdésnek a megoldására te. — Itt van azután , pánit talán legfon­tosabb ügy, a szociális kérdés1. Ennél a kérdésnél azután a válaszfalakat való­sággal le kell rombolni. Mindenki tagja a Nemzet társadalmának, a gyári mun­kás és a földhözragadt földműves épen- ugy, mint a paloták lakója. Itt vár nagy feladat a magyar intelligenciára. A ma­gyar urnáik ja szive nagy szív, ez a eziv mindig és mindenkor meglátja a nyomort és a segíteni tudás akarata él benne annyira, mint akárméyik ide­genből táp'álikozó Szocialista vezérben. A vezér vágya, hogy minden magyar házban boldogság honoljon — A Vezér a leghelyesebb utakon jár a szociá’is bajok kiegyenlítődésének munkájánál. Éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a magyar termékek piacra talájanak, ez a kivitel munka pedig ma egyik legfontosabb kérdésünk. Egy hónap alatt hat miliő mázsa búzának talált felvevő piacot a Vezér, de nem elégszik meg, mindig több és több si­kert akar és ha akar, el is fogja érni. A Vezér egyetlen nagy vágya az, hogy minden magyar házban boldogság ho­noljon, hogy mentői több muskátlis ab­laka kis bogárhátu házból áradjon ki a megelégedés melege. A magyar tá’pa- da..om nem járhat kü ön utálton, csak a maga nemzeti érdekét szolgáló biztos ösvényen. — örülök, — fejezte be beszédét Marton Béla, — hogy ebben a város­ban ilyen kitűnő férfiakat találtam mun­katársaimul, akik megértették a Vezér hivó szózatát és kívánom a jó Istien áldását a város lakosságára, hogy a cselekvő magyar eteti) ől minél nagyobb és hathatósabb módon vegye ki a ré­szét. Hosszantartó taps és éljenzés kö­szönnie meg Marton Bélának értékes és öntudatos előadását. Dr. Zeisz Károly a nem­zeti összefogásról Marion Béla után Zeisz Károly dr. szólalt föl, aki azt fejtegette, hogy a Nemzeteknek létük biztosítása és elha­ladásuk megteremtésére egységbe kell tömörülniük. Egységre van szükség a széthúzó magyar társadalomban is és hiszi, hogy ennek a városnak józan, dolgos 'társadalma is meglátja ennek az egységnek óriási jelentőségét. A hiba ott van, hogy nem volt összetar­tás a Nemzetben, itt az olasz és a né­met példa, ame'y megmutatta, hogy az egységnek milyen gyors eredményei vannak a gyakorlati életben te. Itt bent van nálunk jaagy szükség az egységre, tartozunk ezzel fz ősöknek, tartozunk vele a batett hősöknek ás tartozunk vele az élő hősöknek. A szebb jövőért, a szebb gondo’atok diadaláért csak egységes Nemzet Jrüzdhet, higgadtság és megfontolás győzhet. Majd nagy lelkesedés közben ha­tározati javaslatot terjesztett elő, hogy a nagygyűlésből táviratilag üd­vözöljék jákfai Gömbös Gyula mi­niszterelnököt, a Nemzeti Egység ve­zérét. A nagygyűlés után a pesti ven­dégek és a nagygyűlésen résztvettek számos tagja vacsorán vett részt a Füstös étteremben. 1 í i i |

Next

/
Thumbnails
Contents