Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-09 / 72. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 6 ügyi bizottság teljesítette a kérést a rom. kát. leányiskola segélyét 5800 pengőre javasolta felemelni, ugyancsak 5800 pengőt javasolt a gimnázium részére megállapítani és 500 pengőt az izr. elemi iskola számára, j A kérdéshez elsőnek Szántó Emá- j nmei szójlt hozzá, örömmel vette tu- ; Őomásül, hogy a közgyűlés, illetve a pénzügyi bizottság ezt a régi sérelmét a katolikus egyháznak most végre reparálta, de kijelentette, hogy a gimnáziumnak javasolt segélyhez is készséggel hozzájárul, ezzel szemben azt 'kivánja, hogy mint sok más iskolánál is van, a helybeli tanulók vsüH- láskülönbség nélkül egyforma tand jat fizessenek a gimnáziumban. A kérdéshez hozzászóltak Farkas Sándor dr., Szabó Zsigmond és azt fejtegették, hogy ilyen feltételhez nem lehet kötni a gimnázium segélyét. Fejszólaltak még id. Halász D. Sándor, Tegzes Károly, Medveczky Károly, Rásonyi Papp Gedeon, Kiss Ujbés Antal és végül a közgyűlés a viták befejezése után megszavazta a felemelt iskolai segélyeket. A közgyűlés a költségvetés tételeinél vita nélkül fogadta el a javaslatokat, csupán egy-két egészen jelentéktelen pontnál végzett összegmérsékléseket. Milyen változtatásokat eszközölt a közgyűlés a költségvetés előirányzatán ? A közgyűlés a már általunk is leközölt költségvetés előirányzati ösz- Iszegeken a következő változtatásokat eszközélte. A dologi kiadásoknál a hivatali szükségletekre előirányzott 8940 pengőt 8000 pengőre szállította le. Az arcképes igazolványokra előirányzott 800 pengőt teljesen törölte. Pajzstetü elleni védekezésre 500 pengő helyett 100 pengőt állított be. A tettenérést jutalékot 500 pengőt teljesen törölte a közgyűlés. A kutak karbantartására élőirányzott 2620 pengÄ 2410 pengőre csökkentette a közgyűlés. Az állatvásártér személyi járandóságait a javaslat 2222 pengője helyett 1222 pengőben állapították meg. Az elemi népiskoláknál a takarítás 940 pengő összegét 1640 pengőre emelték fél, az iskolák céljára bérbevett épületek bérletére 960 pengő helyett 1500 pengőt állított be a közgyűlés. A városi 'állatorvos kocsi ’fuvardíját 660 pengő helyett 400 pengőre csökkentették. Külföldi kölcsön annuitására előirányzott 52 ezer 767 pengő helyett 32 ezer 454 pengőt, kölcsönök törlesztésére és kamataira 71 ezer 187 pengő helyett 41 ezer 187 pengőt. A költségvetés mérlege Ezekkel a változásokkal a költség- vetés mérlege tehát így alakult: Szükséglet 607 ezer 322 pengő, fe- j dezet 412 ezer 643 pengő, fedezeti- j len hiány 194 ezer 679 pengő. A jövő évben a pótadó 79 százalék lesz jés 6 százalék a kereseti adió. Halason is megindul a Vezér diadalutja Naggy&lást tartott szerdán Vitéz Marton Béla a Nemzeti Egység Pártjának országos főtitkára hetek óta járja az országot, és latolgatja a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezeteit. Kedden kapott a halasi párt értesítést arról, hogy Marton Béla Halasra is eljön és meglátogatja az itteni szervezetet. A helyi párt erre az alkalomra nagygyűlést rendezett a közgyűlési tettemben. A naggyülés Nagyszámú, lelkes közönség gyűlt össze szerdán este hét órakor a Városi közgyűlési teremben, hogy végighallgassa vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártja országos főtitkárának ismertető előadását, amelyet a Nem- aeti Egység nagy és fenkölt gondolatáról és az azt képviselő párt feladatairól és célkitűzéseiről tartott. Este hét órakor a közgyűlési terem csaknem megtelt hallgatósággal és vitéz Marton Béla és kísérete hét ólra után néhány perccel érkeztek Kiskörösről autón. A terembe lépő Marton Bélát lelkes ováció és taps fogadta, majd elfoglalta Marton az elnöki emelvényt, tőle jobbról és balról Mészöly István dr. a helyi párt elnöke, Ze- isz Károly dr. a helyi párt titkára, Dukai Takách Géza orsz. képviselő ős id. Halász D. Sándor földbirtokos, lat Gazdasági Bank elnöke foglaltak helyet. Az impozáns naggyülés t Mészöly István dr. pár szavas üdvözlő beszéddel nyitotta meg. üdvözölte a megjelent közönséget, szólt az egység mindenekelőtt nagy jelentőségéről, majd felkérte Marton Bélát, este a Nemzeti Egység pártja hogy tartsa meg ismertető beszédét, j Marton Béla beszélMarton Béla emelkedett ezután szólásra. Hangjában egyre emelkedő lelkességgel a következőket mondotta: — A 19-ik megyében és a 83-ik kerületben járok do’gtozni és munkálni azon a nagy feladaton, amely a Nemzed Egység kiépítését célozza. Mindenütt nagy lelkesedést tapasztaltam, de lehet-e csodálkozni azon, hogy Pestvárj megyébe még szívesebben jöttém, magam iis pestimegyei, dánosa birtokos vagyok, mint ilyen, tudom, ismerem és a saját bőrömön érzem a gazdák bajait és a gazdasérelmeket. Érzem azt, hogy a vidéket elhanyagoltságából ki kell emelni és örvendek azon, hogy a Vezér engem bízott meg az egység szervezeteinek vidékein való kiépítésével. Ennek első és ía’söbbrendelietéeü célja, I hogy a nemzeti társadalmi erőket szervezzük meg és ébresszük öntudatra, hogy ellent tudjon állni az idegen befolyásoknak, hogy a magyar vidék nemzetfenntartó társadalmát ezáltal is biztosítsuk. Szükség van erre, mert ez ia 1 társadalom sajnos, elvesztette átütő ere- ; jét. Kikezdték idegen erők, a kartelek és befuríák magukat közéjük a szociáldemokraták, hogy őket verjenek a nemzet társadalmának résein. „Utolsó órában jött a Vezér" — És az utolsó órában jött a Vezér. Nem azért jött, hogy pártpolitika szerint szervezze meg a Nemzetet, mert éppen a pártpo’üfka az, amely széttagolta a Nemzetet, szétforgácsolta annak erőit és kiszivattyúzta az energiáit. A Vezér é'eten látta meg ezt a tarthatatlan helyzetet, annak ferdeségeit és ezért célja az, hogy az egész Nemzetet egy táborba, a Nemzetet egy nagy és átfogó egységes gondo'atba, tömörítse, hogy ez az erő ne legyen széttagolt, de tegyen hatalmas szóvivője egy egységbe forrt Nemzet akaratának. Ennek pedig nem önös célú po'itikai szervezetnek kell lennie, célja és rendeltetése sokkai mélyebb gyökerű, sokkai magasabb szár- nyalásu annál. A magyar erők szervezetlenek voltak, őrházak kellenek tehát a magyar városokban és falvakban, őrházak, amelyek őrködnek a legnagyobb cél, a nemzeti egység fölött. Ne felejt- megszerviezett erőkkel állunk szemben, síik el pillanatra sem, hogy mi alaposan ezekkel az erőkkel pedig a versenyt csak úgy vehetjük fel, ha hazánkban is egységbe forrt, szervezett társadalom dolgozik a Nemzet jövendő és jelenben levő nagy feladatain. A magyar társadalmat széttagolta a pártpolitika — Nagy hiba és bűn volt az, hogy a magyar társadalmat széttagolta a párt- politika, hogy az egyes osztályokat elidegenítette egymástól a vak önzés és az önző érdek és főképen az, hogy a magyar intelligencia egyre jobban távolodott el a néptől és igy ez a nép lelkiismeretlen izgatok játékszerévé vált. Intelligenciánknak tehát sorompóba kell állni és örvendetes tény, hogy ez megértette a Vezér hívó szavát és egymásután sorakozik fel a Nemzet Egységének zászlója a'á. — Jogok és kötelességek harmóniája — ez legyein a jelszó, — folytatta Marton Béla. — Ne legyenek ebben az országban jogok köteességte jesitések nélkül, — ez a legfontosabb vezérelvek egyike. Ebből folyik azután a béke és az egymás megbecsülése. Nagy feladatok megoldására kel alkalmassá tenni népünket és itt a kötetességtudás elsősorban fontos. Gondoljunk arra, hogy hazánk népe e'öször fog titkosan választani a legközelebbi választáson. Ez pedig nagy és súlyos fe’adat tesz. Erre neveljük már most reá magunkat és gondoljon arra mindenki, hogy a titkos választásnál nemcsak jogokat gyakorol, de nagy és messzekiható felelősséggel járó kötelességet te tejesít a Nemzettel szemben. — A nyolc milliós csonka haza magyarságának nem üzleti demokráciára van szüksége, nem nyugati demokráciára, de magyar egyetemes testvériségre van szükségünk. És ebből kiindulva, miért nézzük le a magyart. Miért teszünk ilyen disztinkciókat, hogy >vö- rös«, meg »szoci«, itt magyar emberekről van szó, akiket testvéri magyar kézszoritásöal ke l üdvözölni, akiket ki ke'l szabadítani a nemzetköziség karjaiból, ahova jelszavakkal szédítették be őket. Erre is a legbeszédesebb a Vezér eredménye, mióta a Vezér áll й kormány élén, negyven százalékot vesztett a szociáldemokratapárt emberanyagából. — A Nemzet egy másik óriási nagy feladata, hogy megteremtse a magyar nemzeti kultúrát, hogy életre hozza a Nemzet hatalmas erőtartalékát. Erősíted к meg polgártársainkat, neve'jük beléjük, hassunk rájuk, hogy a magyar nemzeti, ősi erkölcsöket tartsa mindenki jövőíépitő feladatának és kötelességének. — A Vezér nagyot akart, hatalmasat akart és amit a Vezér lánglelke maga elé tűzött, azt csak Trianon megdöntésével lehet véglegesen megoldani, Trianon megdöntéséhez pedig e ös, acé- lo)S, nemzeti egységben élő társadalomra van szükség. Végezzünk tudatos, alázatos munkát a társadalom megszervezésénél, a célt nézzük mindig és so- haisem a saját érdekeinket. A Királykérdés Szólt ezután Marton Béla arról, hogy az országban közjogi kérdésekben is igyekeznek nyugtalanságot kelteni, így elsősorban a királykérdés folytonos felvetésével. Erre mi azt mondjuk: egy Nemzet alkotmányáért mindent feláldozhat, de önmagát eoha. A királykérdés megoldásának is ejön a maga ideje. A szent korona szent, már pedig szent ! dolgokkal csak az őket megillető tónusban lehet bánni és felettük rendelkezni. A Nemzet majd elérkezettnek fogja látni az időt ennek a kérdésnek a megoldására te. — Itt van azután , pánit talán legfontosabb ügy, a szociális kérdés1. Ennél a kérdésnél azután a válaszfalakat valósággal le kell rombolni. Mindenki tagja a Nemzet társadalmának, a gyári munkás és a földhözragadt földműves épen- ugy, mint a paloták lakója. Itt vár nagy feladat a magyar intelligenciára. A magyar urnáik ja szive nagy szív, ez a eziv mindig és mindenkor meglátja a nyomort és a segíteni tudás akarata él benne annyira, mint akárméyik idegenből táp'álikozó Szocialista vezérben. A vezér vágya, hogy minden magyar házban boldogság honoljon — A Vezér a leghelyesebb utakon jár a szociá’is bajok kiegyenlítődésének munkájánál. Éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a magyar termékek piacra talájanak, ez a kivitel munka pedig ma egyik legfontosabb kérdésünk. Egy hónap alatt hat miliő mázsa búzának talált felvevő piacot a Vezér, de nem elégszik meg, mindig több és több sikert akar és ha akar, el is fogja érni. A Vezér egyetlen nagy vágya az, hogy minden magyar házban boldogság honoljon, hogy mentői több muskátlis ablaka kis bogárhátu házból áradjon ki a megelégedés melege. A magyar tá’pa- da..om nem járhat kü ön utálton, csak a maga nemzeti érdekét szolgáló biztos ösvényen. — örülök, — fejezte be beszédét Marton Béla, — hogy ebben a városban ilyen kitűnő férfiakat találtam munkatársaimul, akik megértették a Vezér hivó szózatát és kívánom a jó Istien áldását a város lakosságára, hogy a cselekvő magyar eteti) ől minél nagyobb és hathatósabb módon vegye ki a részét. Hosszantartó taps és éljenzés köszönnie meg Marton Bélának értékes és öntudatos előadását. Dr. Zeisz Károly a nemzeti összefogásról Marion Béla után Zeisz Károly dr. szólalt föl, aki azt fejtegette, hogy a Nemzeteknek létük biztosítása és elhaladásuk megteremtésére egységbe kell tömörülniük. Egységre van szükség a széthúzó magyar társadalomban is és hiszi, hogy ennek a városnak józan, dolgos 'társadalma is meglátja ennek az egységnek óriási jelentőségét. A hiba ott van, hogy nem volt összetartás a Nemzetben, itt az olasz és a német példa, ame'y megmutatta, hogy az egységnek milyen gyors eredményei vannak a gyakorlati életben te. Itt bent van nálunk jaagy szükség az egységre, tartozunk ezzel fz ősöknek, tartozunk vele a batett hősöknek ás tartozunk vele az élő hősöknek. A szebb jövőért, a szebb gondo’atok diadaláért csak egységes Nemzet Jrüzdhet, higgadtság és megfontolás győzhet. Majd nagy lelkesedés közben határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a nagygyűlésből táviratilag üdvözöljék jákfai Gömbös Gyula miniszterelnököt, a Nemzeti Egység vezérét. A nagygyűlés után a pesti vendégek és a nagygyűlésen résztvettek számos tagja vacsorán vett részt a Füstös étteremben. 1 í i i |