Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-09-06 / 71. szám

6 Oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 6 SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. LABDARÚGÁS A bajai alosztály vasárnap kezdte meg 1933—34. évi bajnoki küzdelmeit. Az őszi szezon eliső fordulója egyrészt örvendetes, másrészt szomorú meglepe­tést hozott a halasi láb daru gósport szá­mára. örvendetes a bajnokcsapat első­rendű formában kivívott hatalmas arányú győzelme a Bajai SE elem, szo­morú meglepetés a szerencse által eny- nyira elhagyatott KNSK váratlanul sú­lyos vereség©, melyet az ugyancsak bajai Turul SE mért a helyi csapatra. KAC — Bajai SE 5:1 (2:1/. Bajnoki mérkőzés. Biró: Bóka A csapatkapitányok pontosan 4 órakor indulnak a pálya közepére s a sors Va- nyiskának kedvez. Rápity indítja útnak a labdát, mégis a KAC támad és már az első percben gólhelyzet adódik; de> Hoffmann lövését komerre tó ja a ven­dégcsapat szerencsés kezű kapusa. A nagyszerű formában levő Hoffmann sok veszélyes támadást vezet a BSE kapuja ellen, de a balszerencse miatt ered­ménytelenül. Rövid lé'ekzetü BSE táma­dás után sarokrúgás sorozat következik, de a KAC csatársor még energiádon és igy kihasználatlan marad a sok helyzet. Kmeth, a csapat uj centere sem tud elég erőt adni a lövésbe és igy a 16. perc nagyszerű helyzete is eredményte­len. A KAC fölénye nyomasztó. A 19., 20., 23. ;és 24. pere újabb korner soro­zatot je'ent, de a liabda elkerüli a csa­társor tagjait, áőt Sonkó 6 m.-rőL a ka­pusba vágja a Wort. A KAC egyre tá­mad. Végre a 30. perc eredményt hoz. A 9. sarokrúgást Holló élesen vágja a kapu elé, Csinosak a kapust takarva, de a labdát szem elől nem tévesztve a sarakba fejel. 1:0. A 36. percben éri el a vendégcsapat első komerét. A védelem tisztáz. Man- dity nemsokára szabadrúgáshoz jut. A labda a KAC kapuja el|á száll és az ál­mos és elhanyagolt védelem hibájából Michel I. megszerzi az egyenlítő gólt. 1:1. Egy perc múlva Sonkó váratlan lövése a kapuléc éléről a hálóba pattan. 2:1. A második félidő BSE támadással indul, die a KAC most már biztos vé­delmével, d© különösen a szenzációs formában levő Vanyiskával átveszi a já­ték irányítását. Sonkó is agilisán dolgo­zik, sőt mint szélső, befut a korner vonalig és szép .beadását Kmeth góllá értékesíti. 3:1. A 19. percben Kmeth Csimcsáknak adja a labdát, aki cseppet sem restelkedve a kapuba helyez. 4:1. A KAC és csakis В KAC támad. Az erős iramú mérkőzés hajrájában a lelkesedés és küzdeni tudás, szépség és technika színes változatát élvezi a közönség. Már a 40. percben .történt, amikor is Sunkó hatalmas lendülettel tört a BSE kapujá­ra. 20—25 méter volt közte és a kapu között. Mindenki passzot várt. Egy vil­lanás és a hatalmas erejű bomba nyíl­egyenesen vágódik a felső sarokba. A közönséget szinte extázisba hozta a mérkőzés legszebb gólja. A BSE már alig áll a lábán, miikor a bíró a mérkő­zés végét je’ezt© sípjával. Bajai TSE — KNSK 10:1 (5:0). Bíró: Szeifert A KNSK kapusának és nagy balsze­rencséjének köszönheti a súlyos vere­séget. A csapat lelkesen játszott a.z utolsó percig, de a faíá'is eredményt nem tudta megakadályozni. A KNSK gólját szép összjáték után Lengyel sze­rezte. Az újoncok közül jól játszott a keleb iái Szaliay. BSC — BTC 6:1 (1:1). Biró: Bencze. JTE — KPTE 3:2 (2:2). Kiskőrös. Bíró: Benkő. Anyakönyvi hírek — Augusztus 27. — szeptember 3. — SZÜLETTEK: Pastrovics Benő és Bálint Annáinak Károly nevű fiuk. Farkas József és Illés Teréziának Lajos nevű fsuk. Behány János és Halász Juliannáinak László nevű fiuk. Tóth Mihály és Sebők Teré­ziának Juliánná nevű leányuk. Kerekes Imre és Süli Csontos Juliánná Zsuzsan­nának Imre és Lajos nevű fiuk. Berényi Péter és Katzenbach Máriának Mária nevű leányuk. Boldizsár János és Balog Krisztinának János nevű fiuk. ördög Gábor és Mendi Máriának Piroska nevű leányuk. Visnyovszki János és Huszár Erzsébetnek Lajos nevű fiuk. Bor Imre ! és Kis Franciskának Ilona nevű leányuk. K. Molnár Kázmér és Tóth Máriának Ida nevű leányuk. Márkus Mihály és Szabó Batancs Etelkának Lajos nevű fiuk. Dezső László és Monda Erzsébet­nek Terézia nevű leányuk. Sebők Lajos és Babenyecz Cs. Teréziának Lajos ne­vű fiuk. Király Gy. Mór és Elő G. Mar­gitnak Irén nevű leányuk. Kristóf János és Ferró Jolán Teréziának János nevű fiuk. Rutka János és Szabó Máriának Katalin nevű leányuk. MEGHALTAK: Szeicz Erzsébet 15 napos korban, Fi­gura Benőné Gyulai Rozália 63 éves, Feigl Adolf né Stróbl Berta 65 éves. Seres István 1 hónapos, Forgó Antal 84 éves, Tóth Nagy Józseifné Tumó Erzsébet 68 éves, Vörös István 81 éves, Csővári István 15 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Gyenizse Imre Karácsony Juliánnával. Szegedi István Huszta Juliánnával. Hu- dák György Gyenizse Juliánnával. Gé­mes: Ferenc Kulcsár Ágnes Annával. Némedi Sz. Imre Balázs Erzsébettel, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gönczi Kálmán Bacsó Judittal. Bor­bély Sándor Szőlős Máriával. Gáspár K. Sándor Komlós Jolánnal. Oláh Ist­ván Tóth Paulinával. Tóth László Kuk- Us Honává,1. arr——------ ■— -r-^g A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 2221—1933. tót. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. Halasi Kereskedelmi Bank végrehaj- tatónak Szondi Lajos neje végrehaj­tást szenvedők ellen indított végrehaj­tási ügyében a tkvi hatóság végrehaj­tató kérelme következtében az 1881 :LX. te. 144, 146, 147. §-ai értelmében el­rendeli a végrehajtási árverést 2110 P tőke s jár. és az árverési kérvényért ezúttal megá'lapitoit 56 P kö’tség behaj­tása végett a kiskunhalasi kir. (bíróság területén levő, Kiekunhaas m. városban fekvő 3075. sz. betétben А. I. 1—3. sor. 21014, 21015, 21016. hrsz. 843 n.-öl rét, 608 n.-öl nádas, 541 n.-ö! szántó, az öregszőlőkben Szondi Lajos és neje Berki Lucza nevén álló ingatlanra 309 P kikiáltási árban, u. ö. II. 1., 2. sor. 18624—1-a, 18623. hrsz. 900 n.-öl szőlő, 441 n.-öl szántó öregszőlőkben végre­hajtást szenvedők nevén álló ingatlanra 502 P kikiáltási árban; u. о. III. 1., 2. sor. 21011, 21012. hrsz. 937 n.-öl szőlő, 178 n.-öl szántó öregszőlőkben végre­hajtást szenvedők nevén álló ingatlanra 489 P 50 f. kikiáltási árban; u. о. IV. 1., 2. sor. 21013—1, 21013—2. hrsz. 1510 n.-öl szőlő, 235 n.-öl szántó öregsző­lőkben végrehajtást szenvedő nevén álló ingatlanra 972 P kikiáltási árban; u. o. X 1. sor. 1435. hrsz. 62 n.-öl lakház és udvar belte'ekben végrehajtást szenve­dők nevén álló ingatlanra 600 P kikiál­tási árban; u. o. x 2. sor. 18622—2. hrsz. 1 hold rét öregszőlőkben végrehajtást szenvedők nevén álló ingatlanra 400 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság hivatalos helyiségében (Városház épület, I. em., 2a ajtó) megtartására 1933. szeptember 23. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki a az árverési félte teleket az 1881: LX. te. 150. §-a alapján a következők­ben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső A. x. 1. sorsz. ingatlant a kikiáltási ár felénél, a többit a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron eladni nem lehet (1908:41. te. 26. §-a), de ha csak egy olyan ingatlan adatnék el, amelyiknek a kikiál­tási árának kétharmad része 450 P-t meg nem üti, úgy ezt az ingatlant 450 P fedezeti árnál alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek! előlegesen bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltétele­ket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §ai; 1908 :XLI. te. 21. §). Kiskunha'as, 1933. május 13. Dr. BOROSS s. k. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül': MÉSZÁROS ir.-tiszt. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS Ai idegen-légiü szökevényei ''nniHiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiimiinwiiiiiiiiin ina, Figyelő mum ..и....ил...г Folytatás 7 — Pihenjünk egy kicsit — szólalt meg Lemartier. — Nem bírom tovább az iramot. — A számum elől kél menekülnünk. — Honnan veszed, hogy az közeledik? — A levegő fojtó. Valósággal a mellre nehezedik. Azonkívül nézd a hangyákat. Hogy nyüzsögnek. S ha még az se elég, figyeld meg a levegőt. A madarak tö­mege röpdös, holott ezelőtt nem láttunk egyet se. Az állatnak finomabb az ösz­töne. Előre megérzi azt, amit az ember csak a bekövetkezéskor vesz észre. Lemartier az eget kezdte figyelni. Valóban úgy volt, ahogy Brenner elő­adta. — Igazad van. A veszély közeledik. Mit tegyünk? i — A számum zónájából egyhamar nem jutunk ki. Felesleges ezért mindön erőlködés. Leghelyesebb, ha a legmaga­sabb domb tetején sátrat ütünk és be­vesszük oda magunkat. Ha szerencsénk lesz, a homokvihar elvonul felettünk s mi kibújhatunk sátrunk alól. Ha nem, akkor... : f — Mi lesz akkor? — kérdezte Lemar­tier. i — Akkor megfulladunk — volt a nyu­godt válasz. 1 — Ne gondoljunk mindjárt a leg­rosszabbra. Igyekezzünk ezért a Sors akaratát befolyásolni. — Jól tudod, hogy nem félek a ha­láltól, Éppen ezért merek ve'e szembe nézai. i i 1 1 , Közben gyenge szél kezdett fujdogál- ni, amoly azonban nem hűsített. Ellen­kezőleg még melegebbé tette az amúgy is forró levegőt. — A számum közeledik — jegyezte meg Brenner. — Siessünk, üssünk sát­rat. Gyors ütemben csomagolták ki háti­zsákjukat és abból hatalmas sátorlápot vontak e'ö, amelyből néhány perc alatt sátort ütöttek. , Alig húzódtak meg á sátorban, ame­lyen a legcsekélyebb nyílást se hagyták, amidőn hirte'en, úgyszólván minden át­menet nélkül kitört a porvihar. Zúgva rohant a szél, sivitva kergette maga előtt a homoktömeget, amely belepett mindent, amit útjában talált. Ember, ál­lat megfulladt a homokrétegben. Jó egy óráig tomboltak az elemek. A két légionista csendesen maradt a sátorban. Egy szót se szóltak. Lelkűket megragadta az Istenítélet; most láthat­ták, hogy mily jelentéktelen az ember. Láthatták, hogy a természet legcseké­lyebb megmozdulása mellett eltörpül a legnagyobb emberi akarat és erő. Amidőn elült a vihar, óvatosan ki­kikémleltek a sátomyiláson. Nagy meg­lepetésükre egy völgyben találták magu­kat. A homokdomb, amelyen sátrat ütöt­tek, eltűnt, vagyis inkább aköré még magasabb homokréteget hordott a számum. Kibújtak a sátorból. A kép, amely elé­jük tárult, megragadta őket. Uj tájék terült el lelőttük. Ott, ahol azelőtt völgy volt, most domb emelkedett. Mindén megváltozott. Lemartier csodálkozva megjegyezte: — Nem hittem volna, hogy ilyen bor­zalmas erejű a számum. Ha nincs sát­runk, amely fedett átrohan, most már élettelenül feküdhetnénk vastag homok- réteg a’att. Nyomunk se maradna. Sem­mi se jelezné, hogy itt nyugszik az ide­genlégió két katonája és Leona haszta­lan várhatná szerelmesét. — A sivatagot komolyan kell venni — jegyezte meg Brenner. — A termé­szet uralkodik itt. Nem kell ezért cso­dálkoznunk, ha a benszülöttek isteni erők megnyilatkozásának tartják a szá­mumot,- mert az elügn eberi akarat és erő nem szállhat szembe. Aki a siva­tagban lakik, az a természet jelenségei után igazodik; az öregek tapasztalatai itt az irányt-adók. Ennek tulajdonítható, hogy mig Európában a régebbi szokáso­kat elmosta a kultúra, addig az arabok között minden maradt a régiben. A ter­mészet fiai csak konzervatívok lehet­nék. — Adjunk hálát az Istennek és foly­tassuk utunkat — felelte Lemartier. A süppedő homokban nehezebben Ju­tottak e'-őre. A kitartó, egyenletes menetelés egy­más után fogyasztotta a kilométere­ket. Végre elhagyták a futóhomokterü­letet és sziklás, kopár vidékre jutottak. A légionista térképeken fehér foltnak jelezték e vidéket, jeleként annak, hogy földrajzi'ag úgyszólván ismeretlen. Rit­kán tévedt ide a benszülötteken kívül európai; aki ide is jutott, legtöbb eset­ben nem került ki élve. Vagy a benszü­löttek végeztek ve'ük, vagy pedig az elszaporodott viperák marása pusztí­totta el: őket. Brenner meg is jegyezte: — Mig e vidéken tartózkodunk, n©m heverhetünk le addig, mig a talajt ala­pos vizsgíá'at alá nem vettük. Annyi itt a vipera, mint más helyütt a légy. Ap­rók, de annál veszedelmesebbek. Elő­vigyázat szempontjából célszerű lesz, ha lábszárainkat átkötjük. Lemartier most is igazat adott Bren- nernek, akinek hely- és tárgyismereté­ben megbízott. Hogy mennyire szükséges volt az elővigyázat, azt bizonyította az a tény, hogy a következő lépésnél már egy kigyófészékbe léptek. Sziszegve csúsz­tak a veszedelmes állatok; egyik-mási­kuk a légionisták lábaszárába hara­pott, de a védőréteg megakadályozta, hogy az élő húshoz jussanak. A légionisták agyonvertek néhány száz viperát. Aztán kikerestek egy he­lyet, ahol a leggondosabb kutatás után se bukkantak viperára. Még ekkor is beburkolóztak a sátor­lapba és ugty tériek pihenőre. Reggel korán talpon voltak. Elfo­gyasztottak egy konzervet és tovább rótták a sivatagot. Céljuk az első oázis volt, amelyen már ellenséges arab törzsek laktak. Úgy tervezték: fényes nappal, feltar­tott kezekkel közelednek az oázis félé. A legelső arabnak átadják fegyvereiket, hogy ezzel is bebizonyítsák jószándé­kukat. A többit a Sorsra bizzák. Már alig álltak lábukon, vánszorogva haladtak előre, amikor feltűntek az oá­zis pálmái. Valósággal üdítő hatású volt a zöld Szín. A légionisták uj erőt merítettek. Az oázis közelébe érve, látták, hogy egy tisztáson gyermekek és fiatal leá­nyok játszanak. Gondtalanul futkostak és csak akkor szaladtak szanaszét, ami­kor a két köze'edőt meglátták. (Folytatjuk.) Nyonttott • Helyt Érttel !4 UpeálUUt-nyomdábu, KlikimheUso«.

Next

/
Thumbnails
Contents