Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-08-09 / 63. szám

augusztus 9 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Az államháztartás nehéz helyzete miatt az idén a belügyminiszter nem ad inségsegélyt Halas városnak Meglepő leirat ment szét a be’ügymi- nLsztéaiumból a! vidéki városok törvény- hatóságaihoz, amely a nyár derekán jó- etöre figyelmezteti a' polgármestereket, hölgy télre ne számítsanak állami ínség segélyre, mert az idén a termés sokkal jobb, mj,nt tavaly volt. A bé.ügymi,niszter arra utasítja a pol­gármestereket, hogy már most készít­tessék el a téli inségakció során vég­rehajtandó úgynevezett szükségmunkák tervét. Ezeket a terveket legkésőbb au­gusztus 31-ig fet kell terjeszteni a bel­ügyminisztériumba, ahol azokat a pol­gármesterek együttes értekezletén szep­temberben letárgyalják. Az idén á nyomor leküzdésének so­rán, állami támogatásra aligha szá­míthatnak a városok, mert »az állam­háztartás nehéz helyzete és az adófize­tők csökkenő teherbírók épessége mi a tt kétséges, hogy biztosi tani tudbm a mulit évben nyújtott fedezetet,.« így szól a le­irat, amely kárpótlásul azzal' igyekszik vigasztalni! a városokat, hogy az ezévi jobb terméseredmények bizonyára érez­tetni fogják hatásukat úgy a mezőgazda- sági, mint az ipari jellegű városokban­A miniszter arra hívja fel a hatóságok figyelmét, hogy a téli inségakció kere­tében a munkaképes ínségeseket csakis megfe’felő értékű munkateljesítmény el­lenében szabad ellátásban és segély­ben részesíteni, A munkákat lehetőleg akkordb érrend­szerrel kell elvégeztetni, viszont nap­számbérrel csak a csökkenő munkaké­pességű, törődött egyéneiket tehet fog­lalkoztatni. Jövőre tehát akkordmunkát vezetnék be az inségmunk álatoknál és szigorúbban érvényesítik azt az elvett, hogy ellátásban csak azok részesülhet­nek, akik előre megdolgoztak érte, A leirat a vidéki városokban érthető feltűnést okozlott ,mert éppen azoktól a városoktól vonják meg az állami támo­gatást, amelyek az állami inségadó leg­nagyobb százalékát fizetik be az állam kasszájába, A városok ezzel a támoga- tálssal is alig tudták lebonyolítani a téld nyomor enyhítését, ami a mtostani ren- deCkezé|6 érteimében teljesen kilátásta­lanná válik. A pajtásházasság komolyodik Már válóper kerekedett belőle — A pajtásfeleség féltékeny a pajtásférjre — Egy érdekes válóper előzményei s annak bonyodalmai (Budapesti tudósítónkról.) A modern házasélet különös rejtel­meit tárja fel az a nagy feltűnést I keltett kereset, amelyet egy a fér- j jétöl különváltan élő feleség nyújtott J be a dunavecsei biróságrMl, kérve, 1 hogy kötelezzék férjét a tartásdij j megfizetésére, Az asszony egyelőre j csupán ideiglenes tartásdijat követel i addig, amíg a válóper meg nem ! indul és abban döntést nem hoznak. I A válóperrel még várnak, mert az ' asszony — mint az aktákból kitűnik ■ — még mindig remél... A pajtáöhazasság una­lomba fullad г- Férjemmel méj az iskola falai között ismerkedtem meg. ö nyolcadi­kos gimnazista volt, én az ötödikbe jártam, mind a ketten egy városból származtunk és idegenben voltunk. A közös iskola épületében gyakran találkoztunk és rokonszenv fejlődött ki közöttünk, ö letette az érettségit, három-négy évig egyáltalán nem ta­lálkoztunk, átvette szülei üzletének vezetését és később, amikor én is hazakerültem, külön társaságokba ju­tottunk, csak futólagosán tartottuk fent az ismeretséget. Egy bálon ismét közelebb kerül­tünk egymáshoz, pajtáskodásunk ki­újult és állandóan együtt voltunk, de csupán pajtásoknak tekintettük egymást, akik szerelmi vonzalmaik­kal más felé orientálódtak. Ennek ellenére két év alatt annyira meg­szoktuk egymást, hogy egy alka­lommal, amikor elkeseredett állapot­ban panaszkodtam neki, a vigasz­talás során felajánlotta, hegy elvesz feleségül. Úgy határoztuk, hogy kedves, kellemes a modern viszo­nyoknak megfelelő pajtásházasságra rendezkedünk be. Társadalmi életet élünk, társaságokba jártunk, a meg­engedett hajtárok között udvaroltat- tam magamnak és férjem ugyanezt tette, utána pedig mindig nevefre meséltük el egymásnak élményein­ket. Lassanként azonban a jópajtás­ság mellett is észrevettük egymáson, hogy unatkozunk. Ha magunkra ma­radtunk, nem volt semmi megbeszél­ni valónk egymással, az unalom in­gerlékennyé tett mindkettőnket és el­határoztuk, hogy szabadságoljuk egymást. Egy olcsó fürdőhelyre utaz­tam el egy hónapra egyik barát­nőm társaságában, belátva azt, hogy öt évi házasság után férjemnek szük­sége van erre a változatosságra. A szalmaözvegy gáláns kalandjai — A kis fürdőhelyen szerényen éltem, nyugalmamat azonban meg­zavarták azok a bizalmas értesítések, amelyeket egyik barátnőmtől, sőt szüleimtől is kaptam és amelyek sze­rint férjem sokkal kevésbé szerényen töltötte szalmaözvegységének idejét. Minden éjszaka kimaradt, többször it­tasan tért haza, állandóan és feltű­nően udvarolgatott nyilvános helye- ' ken is könnyüvérü és nem kifogás­talan himevü nőknek, nemtöröd ve azzal sem, hogy engem nagyon ki­ncs helyzetbe hoz. Tekintettel arra, ' hogy mindazok a nők, akiknek ud- ; varolt, városszerte ismertek voltak, udvarlásai kétségtelenül sikerrel is , jártak. Ezek a hírek annyira nyugta- ! lanitottak, hogy a tervezett négy hét i helyett, már a harmadik hét köze- 1 pén hazautaztam. Férjemet váratlan | megérkezésem kellemetlenül lep- j te meg. A kínos magyarázkodási ; jelenet alkalmával kijelentette, hogy ; nem volt hűtlen hozzám, ugyanaz- j nap este azonban egy olyan kelle- ] metlenségben volt részem, ami arra j késztetett, hogy férjemet azonnal el- j hagyjam. Vacsora után sétálni men­tünk férjemmel s találkoztunk egy nővel, egyikkel azok közül, akik fér­jemet szalmaözvegysége idején szó­rakoztatták s akivel — mint kide­rült — férjemnek aznap este talál­kája volt, amelyre azonban férjem váratlan megérkezésem miatt nem ment el. Hátramaradtam véletlenül cipőmet megigazítaná, a nő nem vette észre jelenlétemet és férjemmel he­ves vitába kezdett, amibe annyira belehevült, hogy meglehetősen dur­va szavakkal támadt rá még akkor is, amikor én megjelentem. A sza­vak kétségtelenül igazolták férjem hűtlenségét és én még aznap este visszatértem a szüléimhez. — Kérem a bíróságot, rendelje el a bizonyítást állításaim igazolására és kötelezze férjemet a tartásdij fo­lyósítására, miután házasságunk fér­jem hibájából bomlott fel. Tény az, hogy többször alkalmat adtam neki arra, hogy találkozzunk és hajlandó lettem volna kibékülni, ö azonban errevonatkozó feltételeimet nem fo­gadta el és ezért be fogom nyújtani ellene a válókeresetet is, Nics egyebem, csak a remény A férj többféle okbóT kérte a ke­reset elutasitását. — Feleségem vádjai alaptalanok, semmi oka sem volt arra, hogy en­gem elhagyjon és ha a törvényes időn belül nem tér vissza hozzám, hűtlen elhagyás cimén én indítok el­lene válókeresetet — mondja beadvá­nyában többek között a férj. Fele­ségemmel valóban pajtásházasságot kötöttünk, kölcsönös bizalomra épít ve azt, de a megunás elől menekül­ve, bizonyos szabadságokat megen­gedtünk egymásnak, bizva azonban abban, hogy egyikünk sem lépi túl a megengedett határt. Feleségem az öt év alatt tudomásul vette azt, hogy kedvelem a női társaságot, egyikünk sem vette ezt komolyan és nem volt semmi okom változtatni az életmódomon akkor, amikor a feleségem elutazott. — Egyik alka­lommal egy mulató társaságba ke­veredtem és megismerkedtem né hány, a feleségem állítása szerint ki­fogás alá leshető nővel. Az ismeret­ségnél azonban nem mentünk tovább Arról nem tehetek, hogy az egyik nő tréfáimat félreértve kínos és Íz­léstelen jelenetet rögtönzött, amelyet elkerülni nem volt hatalmamban Mindezt bizonyítani is tudom, tehát igazolhatom, hogy a feleségemnek nem volt oka a hűtlen elhagyásra — A tartásdij fizetésére egyébként sincs meg az anyagi lehetőségem Az üzlet, amelyben dolgozom, nem az enyém, hanem a szüléimé, ahol én nem kapok meghatározott fizetést, hanem csupán szükségleteim fede­zésére kisebb összegeket. Nekem ma­gamnak sem áUandó jövedelmem, sem vagyonom nincs, amiből a tar tásdijat megfizetném. Kérem a bí­róságot, utasítsa el a keresetet, miu tán az teljesen alaptalan. Jár a tartásdij az asz* szonynak A bíróság a bizonyítási eljárás le ; folytatása és a peranyag alapos ta­nulmányozása után a férj kifogásait j elutasította és az asszonynak havi i kétszázötven pengő ideiglenes tar- ] tásdijat ítélt meg. Az indokolás sze­rint, az asszonynak sikerült igazolnia vagy legalább is valószinüsiteni ál­lításait és az a jelenet, amely szét­választásukat előidézte, jogossá tette az asszony eljárását, miután hasonló megaláztatásokat nem köteles eltűr­ni. Az anyagi kérdés tekintetében a bíróság nem fogadhatta el a férj kifogásait, mert az üzletben házas­sága idején is rendszeresen ka­pott munkájáért díjazást, amiből ház­tartásukat fenn tartotta, állása nem tekinthető ideiglenesnek, hanem állan­dósultnak, ahol különválása után ép­pen úgy megilletik őt járandóságai, mint korábban. Fellebbezés folytán a törvényszékhez került az ügy, amely az elsőfokú Ítéletet jóváhagy­va, csupán annyiban változtatta azt meg, hogy a tartásdij összegét 200 pengőre szállította le. Harmadfokon mind a két fellebbezés leg­közelebb a táblánál kerül el­döntésre és valószínű, hogy a nyári, szünet folyamán ítélet lesz ebben iaz ügyben, miután a bíróság a mai gazdasági viszonyok között az ilye­neket sürgőseknek tekinti és a nyári szünetben is letárgyalja a beérkezés sorrendjében. A fejlemények elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Lelőtte iszákos garázdál­kodó férjét egy 61 éves asszony Tassról jelentik: Szombaton este Gergely Bálint 64 éves gazdálkodó részegen tért haza. Szokásához hí­ven azonnal feleségére támadt. A 61 éves asszony, aki már rengeteget szenvedett iszákos, garázda férjétől, előkapta fia revolverét s kétszer rá­lőtt Gergely Bálintra. A golyó a férfi fejét találta, sérülése életveszélyes. Utána az asszony jelentkezett a csendőrségen. Beszállították a kecs­keméti ügyészség fogházába. Az 1932-33 költségvetési évnek nyolcvanhét milliós deficitje van Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó junius havi pénzügymi­niszteri közlemények szerint a tel­jes 1932—33. költségvetés összes ki­adása 733 millió pengő, bevétele 709 millió pengő, ezenkívül az elötegke- zelés kiadása 65 millió pengő, be­vétele 7 millió pengő volt. A kölr esönbői fedezendő beruházkodásokra 3.3 millió pengőt fordítottak, így az 1932—33. költségvetési év végered­ményében 37.9 millió pengő hiány­nyal zárult. A jelentés megállapította, hogy kü­lönben az állami üzemek bevételei nem hozták meg azokat az összege­ket, melyeket joggal reméltek, de visszaesést mutatnak a mült évvel szemben a vasút és a posta bevé­telei is. E. Az uj gazdavédelmi rendelet Mikor halasztható el az árverés A hivatalos lap mai száma hozza az újabb gazdavédelmi rendeletet az ingatlanárverésekről. Eszerint a nem pénzintézeti, hanem egyéb gazda tar­tozások miatti árverések elhalasz­tását is lehet kérni abban az esetben, ha legalább 20 százalékos törlesztés már történt, vagy történik és a folyó kamatok rendezve vannak. A gazda október 31-éig kérhet ha­lasztást. Hirdessen a Helyi Értesítőben I

Next

/
Thumbnails
Contents