Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-08-05 / 62. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 5 A „zöldhalmi csárdában“ minden csendes Betyár történet: Irta: Gaál Gyula dr, Egy nagyot dördült az ég s az eső úgy szakadt, ahogy csak szakadhatott. Valahányszor egyet villámtott, Gömböc olyan buzgóságosan káromkodott, hogy Púja nem győzött magára keresztet vetni. — Mit ijedözöl te kötök? — Hát tuggya Gömböc bácsi, mióta Bari Cirok pandúr a hallass városháza tömiöcében vallatás alá fogott, rémisztő félőssé lőttem. Ha akár csörgős-szarka, akár csókavarju vágódik ki az erdőbül, akár bubosvöcsök rázza mög a nádast, mindjárt fölneszetök. Remögve nizöm, hogy nem-e Bari Cirok pandúr gyün mögint értem. Az eső zuhogott tovább, a két betyár pedig a vastag odvasfához kötőfékezett tavuk hasai alatt feküdtek és innen kémlelték a szanki országutat. A tapótökformáju fejű Púja ugylátszik megunta a hallgatást, mert i'yerténképen szólt az öreg Gömböchöz: — Lássa Gömböc bácsi, neköm szűrre se jut, magának pedig van már pötyke daku- ködmöne is, még pedig a zsíros fajtából. — Telik a bödönből, — vetette oda a szót foghegyről Gömböc. — Tudod fiam, sok pipadohány füstölgőit már el azóta, mióta' én betyárrá lőttem. És ha majd te is annyi bürgét ellopsz, mög annyi tavat elkötsz, mint én, jut neköd is nem csak szűrre, de még tulipános;, tükrös subára is. Az országúton sok bőrig ázott falusi ember cupogo'tt a sárban. Keresztet és zászlót vittek és buzgón zsolozsmáztak. A Szanki bucsusok törekedtek haza. A zápor elől azonban, az országúitól beljebb eső, magános birkaistálló felé igyekeztek, hogy itt a vihar elvonulásáig meghúzódhassanak. A bucsusok láttára, Púja keresztet vetett magára. — Szentöltgyertya való a te kezedbe, nem fokos. Hadd itt a betyár éltetőt és csapj föl ministráns gyeröknek, — vélekedett Gömböc, — mert tudod... Nem folytatta tovább beszédjét, mert az országúton, nagy távolságban, két kis sötét mozgó pontot kezdett iélek- zetét visszafolytva figyelni. Amig az öreg a messzeségbe nézett, h bucsusok elérték a fedett birkaaktot. Púja nagyot fohászkodott. Gömböc pedig kacskaringós káromkodást csiholt ki magából, de most örömében, mert a távoli pontokból két vágtató lovas alakja bontakozott ki, akiben Gömböc Gózon István komiszárost és Bari Cirok Sándor pandúrt ismerte fel. Izgatottan bujt ki lova hasa alól, Intett Pújának, mire mindketten lóra pattantak és őriiletes gyorsasággal vágtattak a szanki pusztai csárda irányába jelentést tenni Vaski Gyurkának. ' * Mikor a birkaakolnáJ a két lovas leszállt taváról, annyira bőrig voltak ózva, még csizmájuk szárából is csurgott a viz. Fogcsikorgatva állapították meg, hogy tető alá nem juthatnak, mivel a bucsusok szinültjg megtöltötték az akolt. Bari Cirok pandúr komoran nézett maga elé. Azonban nem azért pandúr a pandúr, hogy fel ne találja magát. Odavetette kantárszárát társának és belépett az akolba. Kint pedig, — most már teljes erővel, — dühöngött a zivatar. Alighogy Bari Cirok az akol küszöbén belépett, óriási mennydörgés, irtózatos villámcikázás 'rémitette félhö.tra az áj- tatos bucsusokat, majd csend állt be. Ebben a nagy halotti csendben égre- néző, ártatlan tekintetlel Bari Cirok harsányhangon így kiáltott: — Édös jó Is- tenöm, ménkűddel ide üss, ennek az akolnak kellő közepébe. Itt úgyis a neköd tetsző szentembörök tanyáznak. Irtózatosat csattant odakint s egy kósza menykő úgy belevágott az akoí előtti, görnyedthátu, vastagdeiekü eper- fába, csak úgy porzptt. ! A bucsusok attól való féleCmükben, uram, — szólt ki Bari Cirok társának hogy talán az akolba ütőt tie az Ur ! s a következő percben már jóleső érharagja, eszüket vesztve menekültek ki j zéssel az akol ketrecéből csőikig erő, az eperfa alá. j illatos anyaszénát ajjaztak lovaik alá. — Most már begyühet komiszáros (Folytatjuk). A buzacsép/ések három hetet késtek Semmi szin alatt sem helyezik át a vásárokat vasárnapra Ismét elutasította a minisztérium a halasiak kérelmét Több Ízben hírt adtunk már arról, hogy a halasi gazdatársadalom egyhangúlag megnyilvánult közóhaja volna, ha az országos állat- és kirakodóvásárokat hétköznapról vasárnapi napra helyeznék át. Ezt a kívánságot a gazdák azzal okolták meg, hogy hétköznapokon sokat veszítenek napi munkájukból és különben is a vasárnap olyan nap, amikor a gazdasági cselédség is minden zökkenő nélkül bejöhetne a vásárokra. Ezt a kérdést már egy Ízben elutasította a minisztérium és legutóbb ismét kérte a város a vásároknak j vasárnapra való helyezésének megI engedését. A városhoz most érkezett vissza a miniszter válaszirata, amelyben ismét elutasítja azt a kérést, hogy a vásárokat vasárnapokon tartsák meg. Ebből a kérésből semmi szín alatt sem lehet a jövőben sem eemmi, mert mint értesülünk, országos viszonylatban rendezni fogják a vásárokat és j még olt is, ahol eddig vasárnapon tartották a vásárt, hétköznapokon ke{l majd ezután megtartani. TOLL és TINTA üres a tribün nincs drukkere már... Érdekes és a maga nemében páratlan rendeletet bocsátott ki Kosza- nics Milorád becskereki rendőrségi elöljáró, aki ezzel a rendeletével eltiltotta a közönséget a labdarugó mérkőzések látogatásától. A főkapitányi rendelet szerint a meccsekre nem szabad közönséget bebocsátani és azokon csak az újságírók, az al- szövetség funkcionáriusai és a szövetségi bírák vehetnek részt, mint közönség. A rendőrségi elöljárót drákói szigorúsága rendeletének kibocsátására azok a kinos incidensek késztették, amelyek a legutóbbi időben sajnálatos módon megzavarták a sport békés hiveit. SS* \íÍ0 Halottaiból támadt fel, hogy gyermeket hozzon a világra Végzetes félreértés tartja izgalomban Nézsa falucska lakosságát, ahol egy fiatal asszonyt, aki alig tizenhatéves, tévedésből el akartak temetni. I A múlt évben az apja ellenzése dacára, haldokló édesanyja kívánságára ment férjhez a 15 éves Marica a nála néhány évvel idősebb Mátéhoz, akivel a legteljesebb egyetértésben és boldogságban élt. A fiatal asszonyka nem tudta és nem vette észTe, hogy áldott állapotba került és ez a tudatlansága idézte elő a bonyodalmat. A gyermekmenyecske egyik napon érthetetlen görcsöket érzett, hasfájásról panaszkodott és mire este az ura hazament a munkából, ájultan feküdt a lakásban. A kis faluban nincs orvos, de a bosnyák nép amúgy sem hisz a doktoroknak, megpróbálták ráimádkozással é.etrekel- teni, amikor pedig ennek sem volt haJ tása, akkor koporsót hoztak és fel- I ravatalozták. Időközben értesítették I az öregapját is, aki megfogadta 1 a leánya esküvőjén, hogy soha nem fogja meglátogatni, de most a fogadás ellenére sietett, hogy a legkedvesebb gyermekét, ha holtan is, még egyszer lássa. Amikor az apa a holttestre borult, ■ észrevette, hogy annak a szive még dobog és addig erősködött, amig a pópa is engedett és szintén megvizsgálta a »halottat«, akit hamarosan sikerült életre kelteni és kiemelni a koporsóból. Marioa egy órával »feltámadása« • után egészséges fiúgyermeknek adott ! életet, de a környékbeli nép százá- ! val jár a csodájára annak ajz asz- szonynak, aki csak azért támadt fel, hogy csodálatosképen megszülje gyermekét. ! Kerékbetörtek társai egy kisfiút 1 Végzetes szerencsétlenség j Cegléden i Cegléden egy üzemen kívül helyezett téglagyárban játszadozott több • társával Sváb Antal 12 éves fiú. Játék közben felült egy régi vonatkerékre, amelyet társai forgatni kezdtek. Forgás közben Sváb Antal leesett a küllők közé, de a társai akkor sem hagyták abba a játékot, hanem tovább forgatták a kereket és valósággal kerékbetörték a kis j Sváb Antalt. A szerencsétlen kisfiú gerinccsigolya- és lábtörést és több igen súlyos fejsérülést szenvedett. A , kerékbetört gyermek a kórházban meghalt. í — Markó Jenő kunszentmifclósá járási főszo’gabiró pályázatot hirdetett a kuftszentmiklós' községi orvosi állásra. A j szeptember folyamán megtartandó választáson dr. Bátky és dr. Matolesi helybeli magánorvosok indulnak a legna- 1 gyiobb eséllyel. A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Miért nem védjük meg hasznothajtó madarainkat? A következő levelet kaptuk: »Igen tisztelt szerkesztő ur! Szeretem a természetet és igen gyakran szoktam nagyobb sétákat tenni, ki a tanyavilágba. Szépek és kedvesek ezek a tanyák, de bizony szegényesek éneklő madarakban, ami érthető is, mert a fákat alaposan kivagdosták a legtöbb helyen. Viszont azokat a madarakat, amelyek megmaradtak, vásott gyerekek pusztítják el, még pedig leggyakrabban úgy, hogy már a fészekből kisze- degetik a tojásokat. De nemcsak a tojásokat, hanem gyakori esetekben magukat a kis madárfiókákat is. Látszik, hogy fogalmuk sincs ezeknek a gyerekeknek arról, milyen pusztítást végeznek, mert hiszen a hasznothajtó madarak, pláne nagyobb számban többet érnek a rovarkártevők ellen, mint bármely gyári vé- dekezöszer. Egy másik furcsaságot is láttam tanyáinkon. A denevéreket pusztítják és sok helyen élve kiszegezik. Ez a régi és elavult babona is idejét múlhatná már. Tudom szerkesztő ur, hogy hatóságilag igen nehéz a tanya- világban a hasznos madarakat megvédeni, de a józan gazdaközönség maga járhatna elől jó példával ezen a téren és az iskola is sokat tehetne a hasznothajtó madarak védelme érdekében. Tisztelettel: Egy régi előfizető.« Ez is bájos... Negyven pengőért főhazafi lehet bárki — Arábiában Ibn Saud király, Saudi Arábia uralkodója, gazdasági újjáépítési mozgalmat indított, melynek költségeit alattvalói önkéntes adományaiból akarja fedezni. A sajtó felhívja a lakosságot, hogy mindenki adjon legalább húsz fillérnek megfelelő ősz- szeget. Aki legalább húsz pengőt gyűjt, az a »hazafi« cím viselésére nyer jogot. Harminc pengős adományért »tevékeny hazafi«, negyven pengőért »fő hazafi« és ennél nagyobb összegért »a nemzeti újjáépítés előharoosa« cim jár. t —- Magyarország aranyterméláse. Egy nemrégiben megjelent hivatalos statisztika kiadmány azt közli, hogy a recski állami ércbányában 1931-ben 31.17 kg., 1932-ben 82.41 kg. aranyat termeltek. amelyek a búza gyenge m'nöséjgéről elterjedlek, csak kis mértékben állják meg a helyüket, mert a búza rendkívüli viszonyok mellett is egészen tűrhetően jó. A rozsok minőségével is meg vannak elégedve a termelők Halason. Más években és normális időjárási körülmények között a csépléseket búzánál már július 15-ike körül megszokták kezdeni. Ez a dátum az idén eltolódott, mert a búza cséplése javában tulaj' donképeu csak most folyik. Értesülésünk szerint azok a hirek,
