Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-07-29 / 60. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 29 kunhalasi kir. jbiróság területén levő, Kiskunhalas m. városban fekvő s a kis­kunhalasi 4141. sz. betétben A x 1. sorsz. 13574—2-a-l. hrsz. 165 n.-öl szán­tó a Füzesen B. 1., 2. szerint Zilah Ist­ván és neje Gsefregi Margit nevén álló ingatlanra 9 P 50 f. kikiáltási árban; ugyanott; A x 2. sorsz. 13547—2-a-2. hrsz. 533 n.-öl ház, udvar és szélmalom Füzesen végrehajtást szenvedők nevén álló ingatlanra 1000 P kikiáltási árban; u .o. x 3. sorsz. 13547—2-a-3. hrsz. 1 hold 986 n.-öl szőlő Füzesen végre­hajtást szenvedők nevén álló egész in­gatlanra 1616. P 50 f. kikiáltási árban; u. o. x 4. sorsz. 13547—2-a-4. hrsz. 644 n.-öl szántó Füzesen végrehajtást szenvedők nevén álló ingatlanra 36 P kikiáltási árban; a kiskunhalasi 1448. sz. betétben A I. 1., 2. sorsz. 1107—3. 1108. hrsz. 109 n.-öl lakház és udvar, 210 n.-öl1 kert a bel tejekben B. 8., 9. alatti Zilah István és neje Csefregi Margit nevén álló egész ingatlanra 1569 P kikiáltási árban; és pedig a kiskun- halasi 1448. sz. betétben C. 3. alatt az 1934—1926. sz. végzéssel özv. Csefregi Imréné szül. Szabó R. Juliánná javára bekebelezett özv. haszonélvezeti jog fenntartásával, úgyszintén C. 6. alatt 5178—1926. sz. a. végzéssel ugyan­csak özv. Csefregi Imréné sz. Szabó R. Juliánná javára bekebelezett özv. haszonélvezeti jog fenntartásával. A tkvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségében (Város­ház-épület, I. e. 2-a ajtó) megtartására 1933. augusztus 16. napjának d. e. 9 óráját tűzi ki, az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a kö­vetkezőkben álapitja meg: 1. Az árverés alá eső halasi 4141. sz. betétbeni ingatlanokat a Halasi Gazda­sági Bank Rt. csatlakozott kérelmére a kikiáltási ár kétharmadánál, Halasi Hitelszövetkezet csatlakozott kérelmére 3270 P-nél; Halasi Kér. Bank Rt. csat­lakozott kérelmére 4769 P-nél; Puruez- ki Balázs csatlakozott kérelmére 11469 P-nél; Halasi Takarékpénztár csatlak, kérelmére 12292 P-nél; Halasi Hitelbank Rt. csatlakozott kérelmére 18443 P-néí; Práger Ignác csati, kérelmére 19412 P 83 fillérnél; ifj. Mucsi Imre csatlako­zott kérelmére 20573 P-nél; árverést kérő Országos Központi Hitelszövetke­zet kérelmére 22429 P-nél; a halasi 1448 sz. betétbeni ingatlanokat Puruczki Ba­lázs csati, kérelmére a kikiáltási ár felénél; Halasi Takarékpénztár csati, ké­relmére 1600 P-nél; Halasi Hitelbank Rt. csatlakozott kérelmére 7300 P-nél; Práger Ignác csati, kérelmére 8200 P- nél; Halasi Kereskedelmi Bank Rt. csat­lakozott kérelmére 8600 P-nél; ifj. Mu­csi Imre csatlakozott kérelmére 10800 P-nél; árverést kiérő Országos Központi Hitelszövetkezet végrehajtató kérelmé­re 12600 P-nél alacsonyabb áron eladni nem lehet és pedig ha az elárverezni rendelt jószáglestekből csak egy adatnék is el, az is csak a fent megállapított fedezeti árban adható el, de ha egy be­tétbeni összes jószágtest eladatik, úgy a fedezeti ár az összes jószágtestekre vonatkozik. 2. Az árverezni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 szá­zalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyam­mal számított, óvadékképes értékpapi­rosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek bírói letétbe helyezéséről kiáliíott letéti elismervényt a kiküldött­nek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §; 1908 :XLI. te. 21. §). Kiskunhalas, 1933. március 31. Dr. BOROSS s. k. kir. jbiró. — A ki­admány hiteléül: Mészáros irodatiszt. n .............~i--■==,. ... ii a Ennek az árverésnek megtartását az ár­verés határnapot megelőző utolsó előtti hétköznapon déli 12 óráig be kell je­lenteni. Az árverést a bejelentő fél távollétében is megtartom. 2270—1933. vght. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Dr. Balla Ignác budapesti ügyvéd ál­tal képviselt Vidor József és Fia buda­pesti bej. cég javára hátr. 3000 P tőke és több követelés járulékai erejéig, a budapesti kir. törvényszék 1930. évi 6. P. 53011. sz. végzésével elrendelt ki­elégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1932. julius 6-án lefoglalt 1626 P-re becsült ingóságokra a kis­kunhalasi kir. járásbíróság Pk. 3742—6. I 1932. sz. végzésével az árverés elrendel­tetvén, annak az 1908. évi ХШ. te. 20. §-a alapján a megnevezett ügyvéd ál­tal képviselt javára, továbbá a fogla­lási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más foglaltatok javára is, az árverés meg­tartását elrendelem, die csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fenn­áll és ha e’lenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, vég­rehajtást szenvedő' lakásán, Kiskunha­lason, Szent Imre ucca 1. sz. a. Leendő megtartására határidőül 1933. augusztus 3. napjának délelőtti 10 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt bútorok, ebédlőberendezés, függönyök, képek, rá­diókészülék, szőnyeg, férfiruhák, férfi­ingek, párnák stb. s egyéb ingóságo­kat a legtöbbet Ígérőnek, de legalább a becsár kétharmadrészéért, készpénz- fizetés me'lett el fogom adni, még akkor is, ha a bejelentő fél a helyszínén nem jelenne meg, ha csak ellenkező kíván­ságot Írásban nem nyilvánít. Kiskunhalason, 1933. julius 14. ULRICH JÓZSEF kir. jbir. végreh. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 2214—1933. tk. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. Dr. Kellner -Ármin végrehajtatóniak, özv. Sebők Istvánná végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyé­ben a tkvi hatóság végrehajtató kérel­me következtében az 1881 :LX. te. 144, 146, 147. §-ai érteimében elrendeli a végrehajtási árverést 203 P 60 f. tőke s jár. és az árverési kérvényért ezút­tal megállapított 18 P költség, valamint az alantó ingatlanból özv. Sebők Ist- vánnénak B. 8. szerint feerész illető­ségére csatlakozottniak kimondott Koz- пи Mihály, Kozma József, Kozma Er­zsébet és Szalma Sándorné 817 P 44 fillér töke s jár. behajtása végett a kis­kunhalasi kir. jbiróság területén tevő, Kiskunhalas városban fekvő s a kis­kunhalasi 2397 sz. betétben A. II. 1, 2 sor. 2826—1, 2826—2. hrsz. 91 n.-öl kert, 83 n.-öl lakház és udvar a Bélie­tekben, özv- Sebők Istvánná sz. Vincze Rozália nevén álló ingatlanra 1505 P 10 f. kikiáltási árban, u. o. 111. 1, 2. sor. 20050, 20052 hrsz. alatt foglalt 406 n.-öl kiért, 1 hold 541 n.-öl szőlő az öregszőlőkben végrehajtást szenvedő nevén áló ingatlanra 1139 P 50 fillér kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségében (Városház ép., I. em. 2-a ajtó) megtar­tására 1933. évi augusztus 16. napjának d. e. fél 11 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlanokat bármelyik végrehajtató kérelmére a ki­kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nemi tehet, ha mindkét jó­szágtest elárvereztetik, ha azonban csak egy jószágtiest árvereztetnék el, úgy dr. Kellner Ármin kérelmére egy jószágtest 900 P-nél, Kozma Mihály és Társai csatlakozott végrehajtatok kérelmére egy Jószágtiest 1150 P-nél alacsonyabb áron el nem adható és Kozma Mihály és Társai csak az elárverezni rendelt ingatlanból özv. Sebők Istvánnénak a B. 8. szerint fellerész illetőségére tart­hatják meg az árverést, mivel csak arra van anyakönyvi joguk. A C. 6. alatt Singer és Társa végre- hajtatót nem mondotta ki csatlakozott- nak a tkvi hatóság, mert annak csak 84 К s jár.-ból álló követelése van az át nem értékelhető és értékkel; nem bir, valószínűleg már nem is áll fenn, csak tévedésből nem töröltetett még. 2. Az árverezni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 száza­lékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek elö’egesen bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §; 1908 :XLI. te. 21. §.) Kiskunhalas, 1933. május 7. Dr. BOROSS s. k. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül: MÉSZÁROS ir.-tiszt. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS ü Nérö Élete és Bűnei irta: kávé cézár TÖRTÉNELMI REGÉNY Folytatás 27 Halott volt már, amikor a szolgák rátaláltak. A rajongva tiszteit nagy em­ber halálhíre futótűzként járta be a várost. Az uccán s a tereken csopor­tokba verődtek az emberek s megren­dülve újságolták az öngyilkosság külön­féle részleteit. — Persze a császár!... — sziszegte lépten-nyomon a tömeg', — ő küldte ha- j Iáiba ezt a nemes leiket is. És felemelkedtek az őklök és megrá- zódtak az ég felé. Egész Róma bosszút' esküdött ezen a napon a tömeggyilkos császár elten. ■ * i Néró iszonyú indulatba jött, amikor kegyence, az egykori gall rablóvezér, elujságblta neki, hogy a nép mily ki­törő fájdalommal gyászolja Senecát. — Uram! Te vagy haláláért felelős! — ezt z,ajong1a városszerte a nép! — öntött uj olajat a tűzre a leleményes cirkuszi főrendező. — A söpredék!... — ordított fel Né­ró. — Na, megállj csak, féreg-nép, un­dok söpredék! órákig tartott, amig a toporzékoló császár kissé megnyugodott. Akkor ma­gához rendelje néhány újabb bizalma­sát rs meghagyta nekik, hogy Seneca családját tizedíziglen ki keli pusztítani. Nyolc civilbe öltözött katonára várt a feladat, hogy végrehajtsa az esztelen parancsot. A kis csapat megrohanta a halott bölcs házát s összesizedték az összes ott tartózkodó embereket. Саак Seneca feleséget nem találták sehol) Végül is a ház lapos tetején akadtak: rá az eszméletlen nőre, aki férje haláj-a feletti bánatában maga is öngyilkossá- gbt ikövetett el. Még élt, amikor ráta­láltak Néró pribékjei. A császárnak nyomban elment a je­lentés, hogy Seneca felesége mit mű­velt. Néró őrjöngve követelte, hogy min­den eszközzel el kell állítani az asszony vérzését. — Gyógyítsátok meg öt, hogy kétsze­resen élje át a kivégeztetés borzal­mait. Ha meggyógyult, keresztre kell öt szegezni s a fetfeszitett testet izenként összeapritani. Lassan, minél lassabban haljon meg a nő, hogy vége-hossza ne legyen szenvedéseinek. Ez volt Néró ítélete. S amint akarta, minden úgy történt. * Ám a császári család is sorra került. A csodával volt határos, hogy azok, akik közvetlen Néró mellett éltek, éve­kig élhettek. Igaz ugyan, hogy egyetlen udvari ember sem kerülte el az erősza­kos halált, de viszonylag mégis csak a császári udvar nyújtott legtöbb biz­tonságot Néró gyilkos vérszomja elől. Ebben az időben azonban uj nőbe lett szerelmes a császár. Sabina volt a »legmagasabb kegyekkel« kitüntetett nő neve, ki miatt pusztulnia kellett Poppeának, a fazék as-leány bál lett császári felségnek. Poppeávat mgga Néró végzett, igen rövid utón. Valámiféle ürügy alatt bot­rányos jelenetet rögtönzött s a vesze­kedés hevében úgy rúgta hasba a sze­rencsétlen teremtést, hogy azonnal ször­nyet halt. Poppeát, a császárnak éveken át való rossz szellemét természetesen senktsem sajnálta. Úgy temették el, hogy még a kóbor kutyáknak is jutott teteméből. A nép döbbent borzadállyal szemlélte az újabb császári elvetemültséget. Az elégedetlenek most már nem nézték tét­lenül a zsarnok dühöngéseit. Galliából indult ki az első komoly mozgalom, amely Néró megbuktatására és életére tört. Bizonyos Vindex neve­zetű gall törzsfőnök vezette a mozgal­mat, aki elhatározta, hogy Néró garáz­dálkodásainak saját élete árán is véget vet. Ezidötájt egy Galba nevű római tábornok kormányozta Hispániát s Vin­dex hozzá fordult segítségért, hogy ter­vét végrehajtsa. Közölte vele, hogy Né­rót meg akarja buktatni, mert gyilkos uralkodása immár tűrhetetlen, de termé­szetesen azt is hozzátette, hogy a trónt Galbának kivánja biztosítani. Galba sokáig nem tudta, mit tegyen. Hetekig vivődött magában és latolgatta a várható esélyeket. Végül is úgy dön­tött, hogy élére áll a lázadásnak. Amikor a felkelés hire szétfutott Ró­mában, határtalan öröm fogta el a né­pet, "’isteni büntetésnek tulajdonították az emberek á Néró ellen készülő meg­torlást s titokban azért epekedtek, bár­csak sikerre vezetne Galbá felkelése. Néró, midőn megtudta a hirt, mi ké­szül ellene, éppen egy éjszakai orgián dorbézolt. Olyan hatással volt reá a lázadás, hogy képtelen volt magát mér­sékelni. Az asztalt, amely roskadásig tele volt rakva ételekkel és italokká*, őrjöngésében felborította s éktelenül üvöltözött és szitkozódott. Amikor pedig ellenkező szélsőségbe esett. Olyan gyá­vaság lepte »eg, hogy maga sem tudta, mihez kezdjen. S mintha nem is ő lett volna az a vadember, aki felgyújtotta Rómát, aki fenevadakkal etette a lakos­got s aki százával gyilkoltatta le az ártatlan embereket. Érezte, hogy visszavonhatatlanul kö­zeleg a vég. Tudta, hogy senki sincs, akfsaját nagy bajában pártjára állhatna. Pedig hát most már sürgősen kellett cselekednie, mert Galba tábornok párt­ütő serege veszedelmesen közelgett Ró­ma felé. A lelkiismeret furdalása s a kínzó halálfélelem napokig nem hagyta aludni A néptől nem mert segítséget kérni, hogy szembeszálljon a közelgő légiók­kal. Nem mert, mert jól tudta, meny­nyire s mily féktelenül gyűlöli őt a la­kosság. Vélt barátaira gondolt tehát s elhatározta, hogy azok egyikélnél próbál menedéket és rejtekhelyét telni. Mikor már semmiképen sem érezte magát biztonságban a császári palotá­ban, egy éjjel megszökött s a sötétség lepte alatt sorra bezörgetett barátaihoz. Azonban mindenütt elutasították. Sokan még megismerni sem akarták. Néró minden reményt feladott, hogy kivédhesse a közelgő nagy veszélyt. Látván, hogy nincs mentség, mérget Vett magához. Mérget, amivel kioltja életét. * > Közeledett a vég!... Az ókori Rómá- I nafc ez a* emberfaló réme szempillantás alatt a legkisebb pont tett saját birodal­mában. Barátai i— egytöl-egyig álba­rátok — sorra megtagadták őt, ellen­ségei pedig (s vájjon ki nem volt ellen­sége?) boldog fellélegzéssel várták Gal­ba ellenállhatatlanul közelgő légióit. — Istenek segítsetek! — jajdult fel a szörnyeteg. — Segítsetek, mert elve­szek! (Folytatjuk.) lassan lecsiliapuít, hirte’en átmenettel az NZmwtott • HeJjl CrteiUÖ UpríDUt-BToa^Au, Klitanhakm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents