Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-07-05 / 53. szám

julius 5 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Tizenhét évi orosz fogs&g; után érkezett haza Halasra Kéki Kálmán vitézkedő „vörös ördög“, éhes, falat kenyeret és munkát kér Orosz ing van rajta, szemében fakó tűz virít, tisztelettudó magyar arc, ez Béki Kálmán most érke­zett orosz hadifogoly, akivel a vá­rosháza főbejárata előtt találkozott munkatársunk. Zavartan köszön és csak annyit mond, hogy dolgozni szeretne. Feltűnik az orosz ing rajta, meg­kérdezzük, honnan jött és ekkor de­rül ki, hogy most érkezett messzi j Oroszországból, a Fekfete tenger partjai mellől, hazajött, de itt éh­ség fogadta és munkanélküliség me­redt felé. Lassan, folyékonyan, a sokat szen­vedett ember megadó bölcsességé­vel mondja el kálváriáját, kis élet­regényt a kontinens másik részéből, az újságíró csak fogja a ceruzát és ír. Írja azt, amit Béki Kálmán tollba mond. Cikket diktál. íme itt követ­kezik : — Nagyon boldogan éltem a bol­dog békében. Fiatal voltam és La- josmizsén, ahol nevelődtem, jó so­rom volt. Világéletemben szerettem a munkát, földmüvesember vagyok és azt hittem, hogy ott a tanyákon fog lefolyni egész életem. Nem igy történt. Be­vittek katonának, jött a há­ború, boldog voltam, felpántlikázott kalapban mentem védeni a hazát. Az I. számú honvédhuszárezredhez vonultam be, ahol nehéz harcokat vivtunk a muszkával, egészen 1916 junius hatodikéig, amikor fogságba estem. Ott, — ahol a Dnyeszter vize zug — mondja —- kerítettek be bennün­ket az oroszok és minden vitézi küzdelem hiábavaló volt, vittek ben­nünket, megszámoltak és azonmód masíroztunk be Oroszországba. Si­ralmas volt nézni, hogy magyar huszárt — vörös ördögöt lefegyve­reztek és akkor már csak azon ag­gódtunk, hogy meg ne öljenek ben­nünket, mert a huszárokra nagyon haragudott az ellenség. Hát erre nem került sor ugyan, de mint foglyok­nak, nagyon keserves bánásmódban volt részünk. Később, amikor jöttek a forra­dalmak, kikerültünk a lágerekből és szabad volt kint munkát vállalni. Én ekkor kerültem a Fekete tenger közelébe és itt földműves munkát végeztem, hogy kenyeret tudjak ke­resni. De itt is megzavart bennün­ket a bolsevista rendszer. 1929-ben került sor arra, hogy mindent át­vett a szovjet, a földeket a magán- tulajdonból elkobozta, államivá tet­te a legkisebb birtokocskát is és et­től kezdve úgy éltünk, mint a ku­tyák. Kis kenyérfejadagot kaptunk, épen az éhenhalástól mentett meg minket, nagyon rossz napók virrad­ták ránk 1929 óta, keserves élet és sok nélkülözés. Közben a szökésre gondoltam, de teljesen kilátástalan­nak látszott az, hogy az orosz élet poklából megszabadulhassak. 1931- ben kaptam hazulról utazási igazol­ványt, amelyet a külügyminisztérium­ban állítottak ki, de ezt az orosz hatóságok nem vették tudomásul. Az útlevéllel a zsebemben most már még nyugtalanabb voltam és két év­nek kellett eltelnie, míg nagynehezen az orosz hatóságok beleegyeztek, hogy visszatérjek. Oroszországban tudtam meg, hogy halasi lettem, édesanyám és öcsém ide költöztek 1919-ben, idejöttem örömmel és jókedvvel, nagyon meg­szerettem Halast és annak tanyáit, nagyon szeretem uj szükebb hazámat Felsőszállást, ahol az édesanyám la­kik. Nógatjuk, hogy szóljon valamit az orosz viszonyokról bővebben. Ki van fáradva — mondja — teljesen ösz- sze vannak kuszáivá a gondolatai, képtelen arra,, hogy igy hirtelen ösz- szeszedje a gondolatait és a vele történteket 17 keserű esztendő fo­lyamán. i — Nincs kenyerem uram —- foly­tatja, itthon az éhségnek vagyok kitéve, dolgozni szeretnék, két erős munkáskarom van, a gazdasághoz értek, annak minden ágában jártas vagyok, egy karéj kenyeret akarok , és főleg munkát szeretnék. Közben elköszön és megy fel a városházára, kevés kis segélyt kérni addig is, míg munkához jut. Béki Kálmán sokat szenvedett honvédhuszár dolgozni akar. Talán ezek a sorok hozzájuttatják a meg- ' érdemelt karéj kenyérhez és ami után annyira vágyódik: a munkához. Érzékeny jégverések pusztítottak Felső'- és Alsószálláson, Füzesen és az Öregszőlőkben A felső Öregszőlőkben sok; embert koldussá tett a jégpvisztitás A kellemetlen és nagyon esős nyár az idén sok zivatarral és viharnál lepte meg a gazdálkodó embereket és állandó remegésben tartják őket a sötét szürkés felhők járásai, ame­lyek rendszerint jégesőt szoktak hozni. Ezektől a viharoktól Halas sem mentesült és több helyen jégeső pusztított. Mondhatnánk csaknem va­lamennyi tanyarészen volt jég, de csak nagyon kis mennyiségben, úgy hogy azoknak nincs is jelentősége, Ezzel szemben több tanyarészen érzékeny jégeső volt, ezek viszont pusztításokat végeztek. Az eddig bejelentett jégkárok sze­rint Felsőszálláson, AlsószálMson, Füzesen és az Öregszőlőkben volt nagyobbarányu jégpusztitás. Felsőszálláson és AlsószálTáson mintegy háromszáz holdon volt jég­verés, kalászosokban egyharmadrész- ben pusztult el termés, szőlőkben és gyümölcsösökben kétharmad rész­ben. Itt a jégverés junius 13-án volt. ; Junius 29-én Füzesen volt jég és ugyancsak Felsőszálláson, a kár itt is ugyanolyan arányú, mint az előb­bi jégpusztitásnál. Sokkal súlyosabb az Öregszőlőkbeli jégverés, ahol sző­lőben és gyümölcsösben rengeteg kárt okozott. Súlyos ez külö­nösen azért, mert nagyon sok kis két-három holdas törpebirtokost tett koldussá a jégpusztitás, olyanokat, I akiknek egyetlen jövedelmi forrásuk az a kis szőlő volt, amelyet elvert a jég. Megtudtuk a városházán, hogy so- i kan még nem jelentették be jégká- j rukat, amit most még néhány napig be lehet jelenteni. 40 éve és 10 éve érett Öregdiákok ballagták körül, szivükben szép emlékekkel az ősi Alma Matert Az öregek is visszafiata'odnak két­ségtelenül, amikor könnyes szemekkel, szivükben jól elraktározott emlékekkel, végigballagják, hacsak egy rövid napra is az öreg iskolát, amely minden esz­tendőben fiatal és üde varázzsal kezd bele egy-egy újabb nemzedék nevelé­sébe. A halasi gimnázium kitűnő és dicséretes öt'etet valósított meg, ami­kor az öregdiákokat szövetségbe tö­möritette és igyekszik fenntartani azt, az örökszép és örökbecsű gondolatot, hogy a diákot iskolájával egy egész életen át összekapcsolja. Mint minden évben, úgy az idén is lezajlottak érettségi találkozók, ezúttal azok jöttek össze, akik 40 éve tettek érettségi vizsgát és azok, akik már tiz évei érettek. A diáktalálkozókról a következő je- leentéseink számolnak be: Negyven éves találkozóra jöttek ösz- sze 1-én a ref. gimnázium azon tanu­lói közül heten, akik az iskola uj épü­letében 1893. junius havában mint el­sők tettek érettségi vizsgát. A vizsgála­ton akkor elnök volt Szász Károly püspök, kormányképviselő dr. Hegedűs István egyetemi tanár. Vizsgázott 27 tanuló, akik közül már kilencen meghal­tak, öten megszállott területről nem jöhettek el, hárman betegeskedésükkel i mentették ki magukat. A találkozón megjelentek: Dr. Dencz Ákos ny. min. i tanácsos Budapestről, dr. Farkas Sándor ny. bírósági a'.elnök, Kristóf József reál" 1 gimnáziumi igazgató, dr. Noll Viktor I orvos Elek községből, Papp Béla min. tanácsos Budapestről, dr. Pánczél Sán­dor ügyvéd Budapestről, dr. Szentne Kálmán törvényszéki elnök Balassagyar­matról. Nagyon kedves és rendkívül szívé­lyes volt a 10 éve érettségizettek ta­lálkozója is. Tanúbizonyságot tettek ezek a volt diákok is arról, hogy ra­jongva szeretik az ősi Alma Matert. A találkozót szombaton tartották meg és este a Füstös-étteremben bankettet tar­tottak. Jelen voltak: Berki Andomé Gyeniz.se Katalin, Erdélyi Imre s. lel­kész (Monor), dr. Fleischl Miklós orvos (Hamburg), Gesmai Mátyás mérnök, dr. Kálmán József orvos, dr. Kovács László ügyvéd, Pajor Aurél kereskedő (Kalocsa), Paprika Benő városi hív., dr. Szombathi Károly v. alorvos és a tanártestületből Bátory Gábor, Gulyás Sándor, Jónás Márton, Sábó János és Stepanek Ernő. Másnap, vasárnap a ref. templomban istentiszteleten vettek részt, végigjárták utána az iskolát, majd megkoszorúz­ták az elhunyt tanárok sírját. Négy notórius halasi tyuktolvajt tartóztattak le a bajai törvényszéken Bajai tudósitónk jelenti: Andó István, Andó Istvánná, Sütöri Ferenc és Egyed Lajosné kiskunhalasi lakosok lopás bűntettével vádoltam ál­lottak a bajai törvényszék Linzer-ta­nácsa előtt. A vádirat szerint mint tettestársak ez év január 9-én Kisszáláson Na ran- esik Istvánnétól 24 drb. tyúkot loptak el és azt részben eladták, részben le­vágták és megették. A vádlottak kihallgatásuk alkalmával konokul tagadtak. Szerintük az eladott tyúkok sajátjaik voltak. Az elnök elé- bük, tárta a csendőrség előtti beismerő vallomásukat, mire ők avval védekez­tek, hogy azért ismerték be, mert meg­verték őket. A vádlottak tagadták, hogy loptak volna. Ezután Narancsik Istvánná, kisszállási béresné tanúvallomásában el­mondotta, hogy az eladott tyúkokban ő határozottan felismerte sajátját, sőt a vádlottaknál megtalált 2 pár is az övé volt. Szembesítés után is megmaradtak, a vádlottak tagadásuk mellett. A törvény­szék. az újabb tanuk kihallgatását elren­delte és a vádlottakat előzetes letartóz­tatásba helyezte. Amikor a fogházőr a vádlottakat a fogházba akarta kisérni, azok bejelen­tették, hogy inkább bevallanak mindent, csak engedjék őket haza. A törvény­szék. e késői beismerést már nem vette figyelembe. Kilenc bányászt kimentettek a solymári bányaszerencsétlenség áldozatai közül Az egész ország megható részvéttel, együttérzéssel várta a. híreket pár nap óta a solymári bányakatasztrófa felől. Szerdán délben történt a solymári bá­nyában az aknabeomlás. és azóta; sza­kadatlanul folytak a mentési munkálja­tok. A pénteki és szombati hirek kedve­zőtlenek. voltak s már mindenki kezdett letenni a reményről, amikor vasárnap reggel: futótűzként terjedt el a hír, hogy kilenc bányászt megmentettek. Tizenegy bányászt temetett el a Solymár-akná­ban az iszaplavina és a mentés csak nehezen, haladt, előre, miután a mentő- csapatok, amelyeknek tagjai hősiesen küzdöttek társaik életéért, maguk is é'etveszedelemben forogtak, mert hi­szen minden pillanatban újabb beomlás, vagy gyilkos vizáradat fenyegette őket. Az embsrfe'etti munkának vasárnapra virradó éjszaka megvolt az eredménye: a tizenegy eltemetett bányász közül ki­lencet élve sikerült kimenteni a beom­lott aknából. Két eltemetett bányász! sorsa még bizonytalan, ezek a szeren­csétlenek már aligha, kerülnek elő élve a föld mélyéből. Anyarozsot főleg lábon álló rozsból szedettet, Kőrisbogarat és minden más gyógynövényt minden mennyiségben a legmagasabb árban vásárol Dr. MIKLÓS Gyógynövénynagykereskedés r t. Bpest, V„ Vilmos császár ut 6 Tel. 805=77.

Next

/
Thumbnails
Contents