Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-24 / 50. szám
junius 24 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE rrn 3 oldal A jövő háborúja Tizennyolc szakértő véleménye a legközelebbi háború borzalmairól, amely a technikai eszközök küzdelme lesz — A gyalogság csak ágyutöltelék lesz — Kaszárnya helyett a katonákat garázsokban kell alkalmazni What would be the Character of a new wer... a cime annak a Londonban nemrégen megjelent könyvnek, a melyben tizennyolc katonai, hadászati és kémiai szakértő — akik sem egymást, sem egymás munkáját nem ismerik — mondja el véleményét a legközelebbi háború borzalmairól. A technika — mondja Fuller angol tábornok — nemcsak a gazdasági életünket zavarta meg, hanem a hadviselés módját is teljesen megváltoztatta. A gyalogság például, amely eddig a főfegyvernemet jelentette, a háborút illetőleg ma munkás a gépek mellett. A jövő háborúját a gazdasági élethez hasonlóan mehanizálni, motorizálni fogják és abban az embernek épp oly kevés szerepe hsz, mint az iparban a kézművesnek. A legközelebbi háború világosan be fogja igazolni, hogy a gyalogság épp úgy, mint a dicsőséges múltakra visszatekintő lovasság, ma már csak anakronizmus... Motorizált csapatoknak van jövője. A gyalogság, amelyet békében nagy fáradtság árán menetelni tanítanak, tiz-husz kilómétereket oda-vissza 28 kilós torniszterrel a vállukon és a hátukon, fegyverrel és töltényekkel, a jövőben csak arra való, hogy a tankoknak legyen kiket letiporni. 1918 április 24-én 7 angol tank 5 tiszttel és 16 soffőrrel legázolt három német zászlóaljat és haiálrazu- zott 400 embert. A tank harca a gyalogsággal szemben nem háború többé, hanem közönséges tömegmészárlás lesz. A gyalogságnak a motorizált különítményekkel való ösz- szekombinálása Fuller tábornok szerint a legnagyobb abszurdum, mert az egyik mozgási kapacitása egészen más, mint a másiké. A motorizált csapatokat mint teljesen önálló és különálló intézményeket kell és szabad alkalmazni. A kiképzés jelenlegi formái és a kaszárnyaélet helyett a katonákat garázsokban és gyárakban kell kiképezni. A legutóbbi világháború beigazolta, hogy a Igjobb katona a soffőr volt és a műszakilag képzettebb emberek voltak a legkapósabbak. Voltak ezredek, ahol tiz katonát adtak egy technikusért. Technikusokat kell tehát nevelni és nem gyalogságot, amely csak arra jó, hogy a tank és ágyuk lett- porják. A front nyújtja majd a legnagyobb biztonságot Brat angol őrnagy szerint a legközelebbi háború sorsa a levegőben fog eldőlni. A győztes az lesz, akinek a légiszerencse kedvezni fog. Eddig például az útak és vasutak jelentettek rendkívül nagy fontosságot. A motorizálás révén a vasutak ugylátszik, teljesen elvesztették jelentőségüket. A szárazföldi hadseregek, akármilyen hatalmas ágyukkal legyenek is felszerelve, nem lesznek képesek megakadályozni, hogy az ellenséges repülőrajok felettük átrepüljenek és az utakat és vasutakat szétbombázzák. A' támadócsapatoknak különben nem is lesz szükség arra, hogy útjait, vasutjaát, erődjeit, lőszerraktárait védelmezze, mert az ellenséges repülőrajok ezzel nem is igen törődnek majd. A repülők az életközpontokat, a városokat, gyártelepeket, hadiüzemeket, bányákat, i malmokat, műhely telepeket fogják [ elsősorban bombáikkal szétrombolni, I mert egy modern hadvezér már na- 1 gyón jól tudja, hogy az ellenséget nem a fronton, a lövészárokban kell megverni, hanem otthon, a Hinter- landban, mert nem a hadsereg, hanem a Hinterland magatartása irányítja és dönti el a háborúk sorsát. A repülök egymással nem is fognak megütközni... egymást gondosan és figyelmesen elkerülve, mindenik a másik országának közepe felé vesz irányt és a nem harcoló, otthon maradt »rokonok«, »hozzátartozók«, »családtagok« és »gyermekek« között igyekszik majd hatalmas pusztításokat véghezvinni. Ezekről a borzalmakról a front is tudomást szerez s akkor nincs az az erő, amely azt a családapát, aki az ily hírekről értesült, egy pillanatig is a fronton visszatarthatja. Ami tehát azt jelenti, hogy a legközelebbi háború nem a lövészárokban, hanem bent az országban oly helyeken szedi majd az áldozatait, amely normálisan még a hadizóna közelében sem eshetne. A jövő háborújában tehát a legbiztosabb hely a front lesz. Még a föld is meggyullad majd Mme Gertrud Wolker svájci kémi- kusnö, akinek a neve ma már szak- tekintély, szintén áldoz egy fejezetet ebben a könyvben és a baktériumok és kémiai anyagok szerepét boncolgatja. A gázok alkalmazása — irja Mme Wolker — már a legutóbbi világháborúban is borzalmakat produkált, de az elmúlt tizennégy esztendő óta ezen a téren oly nagy haladás történt, hogy aki ezt nem kisérte szakszerűen figyelemmel, annak még csak fogalma sem lehet arról, hogy a legközelebbi háborúban mire lesz majd a gáz képes. Ma már van olyan bombánk, amely alig nyom egy kilót, de ha háztetőre vagy földre esik, a robbanás pillanatában 3000 fok hőt képes kifejteni. Az acélburok, amely a bombát körülveszi, megolvad és az egész massza, mint folyékony vas ömlik alá, átütve és fölégetve háztetőt, emeleteket, földszinteket. Van azutáp olyan bomba is, az előbbinél valamivel nehezebb kivitelibe^ amely mélyen lehatol a földbe és magát a földet is lángragyujtja, tönkreteszi a földalatti berendezéseket, kanálisokat, víz- és gázvezetékeket és kábeleket. Három-négy repülőgép elegendő ahhoz, hogy egypár ilyen bombát imitt-amott leengedve, egy fővárost tönkretegyen. A legújabb tlpusu bomba, amit úgy hívnak, hogy berlini bomba. »Bombes de Berlin« a robbanás helyétől számított 800—1000 méter körzetben minden élőlényt elpusztít. Láthatatlan repülőgépek Growes tábornok szerint teljesen illuzórikus volna arra gondolni, hogy olyan nagy városokat, mint Berlin, Páros, London, meg lehetne védelmezni a repülőtámadásök ellen, mint ez a legutóbbi háborúban még sikerült. Az uj bombák egész uccákat, házsorokat pusztíthatnak el egyszerre. Legfeljebb a földalatti vasutak alagutakban elrejtőzött emberek kerülik el a pusztulást, feltéve, hogy az összeomló házak el nem tömik a kijáratokat vagy a kiáramló gázok meg nem fojtják az alagutban tartózkodókat. A tábornok azután részletesen ismerteti véleményében a legutóbbi repülőtámadási manőver részleteit, ahol már olyan repülőgépek is szerepeltek, amelyek egy bizonyos folyadékkal bemázolva, a gépet teljesen láthatatlanná teszik. 250 ilyen bemázolt repülőgép közül az elképzelhető legerősebb fényű reflektor is csak 16-ot volt képes felfedezni egy éjjeli támadásnál.,. A többi 234 teljesen láthatatlan maradt, jóllehet alig pár méterrel röpködtek a házak felett. Ami pedig a gázokat illeti — irja Growes tábornok — ezen a téren olyan óriási fejlődés van, hogy ezt alapulvéve bátran kijelenthetjük, hogy a világháborúban még nem is volt gázháboru. Ma már ismernek olyan gázokat, amelyeknek jelenlétét csak akkor lehet észrevenni, amikor az áldozatok már meghaltak. Itt van például az úgynevezett »Zöld gáz« (Cl, C2, C3), amely a szervezetben száraz fulladást idéz elő. Ennek a gáznak a hatása alatt tűnő sejtjei teljesen széjjelesnek, úgy, hogy a kiömlő vér a szószoros értelemben megfojtja az áldozatot. Ugyanaz, mintha valaki vizbe esik, csakhogy ebben az esetben nem a szájba beömlő viz, hanem a tüdőből kiömlő saját vére fojtja meg. Háborúban nem érvényesek az „egyezmények“ Egy másik angol tiszt, Lefebvre kapitány azt irja, hogy egy légitámadás mindenkor előnyére szolgál majd a támadónak, amelynek helyes kiszámítása és végrehajtása a helyzet kulcsát jelentheti. Ami pedig az »egyezményeket« illeti, ahogyan azok még a legutóbbi háborúban is szerepeltek, mint a genfi egyezmény, amely szerint a sebesülteket, hadifoglyokat kímélni kell, vagy egy olyan megállapodás, amely valamely OTsIzág semlegességét a nagyhatalmak részéről garantálja, a legközelebbi háborúban csak papíron lesz érvényben. Igen... a hatalmak gyönyörűen megszövegezett és még gyönyörűbb formában kiállított, aláírásokkal és pecsétekkel ellátott okmányban garantálják majd egyes országok semlegességét, de abban a pillanatban, amint egy uj háború kitör, az ellenfelek olyan vadul vetik magukat elsősorban a semlegeseknek deklarált országokra, amilyenre ezideig nem volt példa. Az ellenfelek a borzalmaknak és rettenetesnek olyan lehetőségeit fogják egymással szemben alkalmazni, amilyen módokat csak találhatnak. Ugyancsak Lefebvre kapitány véleménye szerint a gázok ellen nincs semmiféle védekezés, mert már olyan gázok is vannak, amelyek még magán a maszkom is keresztültörnek. Langevin professzor kimutatja, hogy 100 repülő teljesen elegendő arra, hogy egy hárommillió lakost számláló várost, mint Parist teljesen elpusztítson. Altrook német tábornok ugyanebben az értelemben nyilatkozik. Szerinte az otthonmaradt polgári lakosság teljes kivégzése a jövő háború legfőbb jellemvonása, mig a lövészárokban és a frontokon aránylag a legtökéletesebb nyugalom és biztonság fog uralkodni. Lord Halsbury, az angol hadügyminisztérium robbantásügyeinek vezetője hosszabb tanulmányban számol be a »difenylcyanarsen« erényeiről, a melyből 40 tonna elegendő ahhoz, hogy 8 millió lelket — tehát Londont és környékét — megmérgezze és megölje. Ezzel szemben Squir amerikai tábornok egy sokkal »emberségesebb« gázt ismertet, amely 24 órára teljesen öntudatlan álomba ringatja azt, akit ér. Az illető 24 órai után ismét magához tér és a gáznak semmiféle utóhatása nem marad a szervezetre. Sajnos azonban — jegyzi meg Squier tábornok — nem sok remény van arra, hogy a közeljövő harcosai ezt a gázt alkalmazzák. — Addig tanácskoznak a leszerelésnek épugy nem tesz semmi értelme, mint a mai — felszerelésnek. A gázok, a láthatatlan repülőgépek és tankok elvégzik azt, ami ma a fegyverek hivatása: az emberiség kipüsztitását. и-------------—■■ ■ 975 szőlőfürt — egy tőn Az idei rekord Csodatermő szőlőtökéről sokszor olvas az ember, de még a csoda- termő szőlőtőkék között is tekintélye lesz annak a tökének, amely Góbi Dezsőnek, a vásárhelyi Sze- retetház gondnokának kertjében diszlik. f I i j ‘J I A tőkén, melyet a gondnok 25 évvel ezelőtt, állásának elfoglalásakor ültetett, 975 fürtöt lehet megol- vasnji. Mind szép, egészséges, dús s ha csak 10 deka is lesz egy-egy, mire megérik, hát a szölőtö összesen ... mennyit is ad le?... tessék kiszámítani A venyige legnagyobb hossza. 23 méter. _ a ................ - =■ Naponta 275 millió cigaretta, percenként 200 ezer gyufa A cigaretta százéves jubileuma alkalmából kiszámították, hogy a világ napi fogyasztása felülmúlja a 275 millió darabot, ami évi átlagban több mint 100 milliárd cigarettának felel meg. A cigaretták meggyújtásához percenként 200.000 gyújtót használnak el; ez a szám természetesen csökken azáltaí, hogy nem minden cigaretta meggyújtásához használnak küllőn gyújtót és az öngyújtók használata is jelentékenyen elterjedt. Mindamellett a, világ cigarettafogyasztása a múlt évihez képest csaknem tizenhét százalékkal csökkent. Ну-■'•== "=Q к Kiskunhalasi Nagykálozi Sport Kör nyíri táncmulatsága a Sóstön A Kiskunhalasi Nagykálozi Sport Kör julius 1-én, szombaton este 8 órai kezdettel rendezi első nyári táncmulatságát a Sóstón. A tél folyamán rendezett és száz százalékban sikerült tea-esték, melyekre még most is élénken, szívesen gondol vissza a táncoló fiatalság és a jókedvéről, táncban fáradhatatlanságáról e'önyösen ismert halasi aranyifjuság, a Nagykáőzi Sport Körben tömörülve, előre biztosítja a táncmulatság sikerét. Szeretettel hivjuk meg tagjainkat, barátainkat, megszokott közönségünket. Meghívókat nem bocsájtunk ki. Kezdete este 8 órakor. Családjegy (3 személyre) 2 pengő 50 fillér, táncosjegy 1 pengő. — A vigalmi bizottság.
