Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-06-21 / 49. szám

4 oldat KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 21 Két évvel ezelőtt Zsanán elkövetett gyermekgyilkosságot nyomozott ki a csendőrség ^Exhumálták a halasi asszony lmllajíít, akinek halálát egy zsanai asszony gondatlansága okozta Megalakult Halason a Nemzeti Egységpártja Vasárnap délelőtt fél 11 ór,a után tar­totta meg a Városi Szánházban Gömbös Gyula vezérlete a’att áffió Nemzeti Egy­ség Pártja zászlóbontó gyűlését. Az alakuló gyűlést Tegzes Károly gazdasági tanácsos, mint a budapesti központ megbízott képviselője nyitotta meg, majd utána rövid beszédben vá­zolta, hogy miért van szükség Halason is a Nemzeti Egység pártjának meg­alakítására. Tegzes Károly után dr. Ziels z Ká­roly kerületi titkár jelentette1 be, hogy a Nemzeti Egység Pártjának vezére, Gömbös Gyula miniszterelnök a párt halasi szervezetének elnökévé dr. Mé­szöly Istvánt, ügyvezető titkárává dr. Zeisz Károlyt nevezte ki. Felol­vasta a kinevezésről szóló tevéiét, amely többek között a következőket tartal­mazza: »Hazánk boldogabb jövőjét bizto­sítani hivatott Nemzeti Munka ter­vem megvalósítása céljából olyan munkatársakra van szükségem, akik a nemzet súlyos helyzetében a nem­zett egység gondolatától áthatva, lankadatlan kő telessé g teljes ité ssel minden akadály ellen bátran, fér­fiasán küzdve, alkotni és győzni tudnak.« Ezután dr. Mészöly István tartotta meg elnöki megnyitóját. Többek között a következőket mondta: — A Nemzeti Egység Pártjának it­teni megalakításánál vezessen bennünket az elmúlt évszázadok történelmének ta­nulsága, hogy felekezeti-, osztály- és pártharcok gyöngítették, sőt gyakran tönkretették az egyébként termékeny magyar nemzeti erőt és nem csak meg­gátolták a gazdasági és társadalmi fej­lődést, hanem évtizedekbe visszavetet­ték. Hogy ez a kétségbe ejtő végzet elkerülhető legyen, vitéz Gömbös Gyula, Magyarország miniszterelnöke a nemzeti egység megtéreimtésérie hívta fel szózatával az ország lakosságát. A nem­zeti eszmei mozgalma a legmagaszlosabb eszmét, a magyar egység gondolatát Irta fel zászlajára. Ennek a nemzeti egység gondolatának a megvalósítására óhajtunk most itt Kiskunhalason szer­vezkedni. E szervezkedés keretében a pártpolitikán felül emelkedőén, az egy­séges magyar társadalomnak nemzeti erőket gyűjtő, hasznos és eredményes1 életét kívánjuk biztosítani. Mészöly elnök beszéde során piég Ismertette a párt belső szervezetéit:, majd közölte azt is, hogy a halasi szer­vezet irodát á'lit fel, ahol a párttagok­nak minden ügyes-bajos dolgát elinté­zik. A pártba való belépésre is felhívta a város közönségét. Rendes tagok havi 20 fillért, pártoló tagok havi 2 pengőt1 fizetnek. Az elnök még közölte, hogy a várme­gyei zászlóbontó gyűlést Budapesten tartják meg, amelyen a halasi szervezet is résztvesz. Az alakuló gyűlés a Himnusz eénekúé- sévei ért véget. Miért bajlódik telepes rádiójával, mikor igen előnyös föltételek mellett becserélheti hangszóróval egybeépített hálózati készülékre Fridrich Lajos . rádió üzletében A halasi 'nyomozó hatóságok az elmúlt szombaton két olyan bűn­ügyben fejezték be a nyomozást és tisztázták annak részleteit, amelyek mellett egykönnyen nehéz elhaladni. Munkatársunk a nyomozó ható­ságok munkájáról a következőkben számolhat |be: ' A halasi csendőrség nemrég fe­jezte be a nyomozást egy zsanaji leány ügyében, akin Csatári Sán- dorné halasi szülésznő tiltott mű­tétet végzett. Az ügy aktái felkerültek a kalocsai ügyészséghez és senkisem gondolt етга, hogy ennek az ügynek tor vábbí fejleményei Is lesznek. A halasi csendőrséget bizalmasan értesítették, hogy Zsana pusztán az elmúlt években ehez hasonló több bűncselekmény történt. Az értesítés arról is szólott, hogy 1930-ban Kovács Rozália Zsana pusztai le­ány újszülött gyermekét megölte és ismeretlen helyen elásta. A csendőrség nyomozása hama­rosan sikerrel járt. A csendőri je­lentésben 'borzalmas képet ölt ez az eset. Kovács Pál a férj bevonul katonának. A harctéren elesik. Az asszony férje halála után zűlött éle­tet él és két leánya hamarosan kö­veti anyjuk példáját. Megállapítást nyert, hogy Kovács Rozália 1930 november 16-án, este egy kis 'gyermeknek adott életet a lakásuk melletti buckák között. A kis gyermeket a lelketlen nő ruhába Halas városnak a város által ré­gebben felvett Speyer-kölcsön visz- szafizetése nagy gondot okoz. Leg­utóbb a város képviselőtestületi ülé­sén dr. Nagypál Ferenc ügyvéd tett olyan irányú indítványt, hogy a vá­ros vásároljon Speyer-kötvényeket, amiáltal olcsón megszabadulhat ter­hes adósságától. A közgyűlésen ak­kor a polgármester kijelentette, hogy a város hiába vásárolna Speyer-köt- vényt, a felsőbb hatóságok hozzá­járulását nem tudná megszerezni. Ugylátszik e kérdésben a kormány álláspontja megváltozott. Erre mu­tat db. Lukács Ödön min. tanácsos, a pénzügyminisztérium városi osz­tálya vezetőlyének a következő nyi­latkozata: — A vidéki városok közül többen igyekeznek a Speyer-féle kölcsönből származó terheket azáltal könnyíteni, hogy a vidéki városok egyesített köl­csönéből kötvényeket vásárolnak. Ez a törekvés érthető, mert a kötvé­nyek árfolyama lényegesen alatta áll a kibocsátási árfolyamnak és Így kisebb tőkebefektetéssel a városok által igénybevett kölcsön lényeges részének kamatterhétől megszaba­dulnak. A pénzügyminisztérium elvi szempontból az ilyen tranzakció le­bonyolításának engedélyezését nem tagadja meg. Vizsgálat tárgyává te­szi azonban a kötvények eredetét és a vásárlásra fordított összeg fede­zetét. A kötvények eredetére néz­ve az az irányadó szempont, hogy csak olyan kötvények vásárlását en­csavarta és az éj folyamán meg­fojtotta. Kovács Rozália töredelmesen mindent bevall. Elmondja, hogy azért is szégyelte és határozta el, j hogy a kis gyermeket megöli, mert Anna hevü testvérének 8—10 nappal azelőtt szintén kisgyermeke született. A kis hullát ruhába cso- ! magolva elrejtette és azt egy nap és egy éjjel a kamrában tartotta. Később szülei tudtával Anna és Etel testvérei bejöttek a városba és a kis hullát papirosdobozban a róm. kát. temető egyik félreeső helyén elásták. ' A másik ügy, amelyben a nyo­mozást szintén befejezték, egy ha­lasi asszony 'tragikus halálával kap­csolatos. . i Ez év februárban Dabis Szilveszter­nél súlyos betegen vitték be a halasi kórházba, ahol meghalt. Most meg­állapítást nyert, hogy halálát Kis Sán- dörné zsanai asszony gondatlansá­ga idézte elő. Kisnének ugyan (ké­pesítése nem volt rá, de azért a szüléseknél mint bába működött. En­nek a közreműködésnek volt a kö­vetkezménye, hogy a szerencsétlen asszony elvérzett és meghalt. Az elmúlt napokban ebben az ügy­ben kiszállt Halasra a kalocsai tör­vényszék vizsgálóbirája s elrendelte a holttest exhumálását. A törvényszéki orvosszakértő a boncolás során meg­állapította, hogy Dabisné halálát Kis- né gondatlansága idézte elő. Kisné lelten, aki beismerte bűnét, az eljárás megindult. gedi meg a minisztérium, amelyek az ország területén vannak és igy pengőért megvásárolhatók. — Ha a kötvények már az or­szágban vannak, nem emelhető el­vi kifogás az ellen, hogy a városok saját adósságuk egyrészét képező kötvényeket visszavásárolják. Ter­mészetesen ez esetben is csak ál­landó tőkebefektetésről lehet . szó, nem pedig tőzsdei ügyletekbe való bocsátkozásról. Kötvényeket vásárol­ni azért, hogy árfolyamemelkedés esetén azokat ismét eladják, nem sza­bad és ilyen üzleteket a minisztérium nem is engedélyez. Állandó befek­tetésül azonban a Speyer-kölcsön- kötvények vásárlását már azért sem lehet megtagadni, mert a városok hitelképességét ronthatná, ha saját kölcsöneiken alapuló kibocsátásokat nem vásárolhatnának. — A másik szempont, amelyet vizsgálat tárgyává tesz a miniszté­rium, a fedezet kérdése. A városok anyagi helyzetének olyannak kell lennie, hogy módjukban álljon a köt­vény vásárlására szükséges összeget hosszabb időn át nélkülözni. Ha eb­ből a szempontból is kielégítő a vizsgálat eredménye, úgy a pénzügy­minisztérium a kötvényvásárlásra az engedélyt megadja. Ilyen engedély alapján eddig Szeged, Veszprém és Mohács városok kaptak Speyer-köl- csönkötvényvásárlásra engedélyt, de más városok is igyekeznek a meg­állapított keretek között az előfel­tételeket megszerezni. Tragédia a határon Varga Mihály horgosi lakos isme­rősei látogatására átjött a határon. Az esti órákban indult hazafelé. Alig tett azonban néhány lépést jugoszláv te­rületen, a határőrök észrevették. Var­ga félelmében ismét magyar oldal­ra akart visszasietni, erre a jugo­szláv határőrök sortüzet adtak rá és Varga néhány lépésnyire a ma­gyar határtól hoittan esett össze. Holttestét Horgosra szállitották. n- ------:-----.... .-:■■■ _ы 15 ezer dalos énekei junius két napján Budapesten Az Országos Magyar Dalosszövet­ség több mint 200 dalárdája julius 1-én és 2-án országos dalosversenyt tart, melyen közel 15 ezer dalos fog resztvenni. A MÁV. igazgató­sága minden fővonalon különvonatot indít julius 1-én, szombaton a da­losok Budapestre való szállítására. Az országos dalosversenyen részt- vesznek bécsi, svájci, bolgár és né­met dalárdák is. A dalosverseny ki­emelkedő eseménye lesz julius 2-án, vasárnap este 6 órakor a parlament előtt tartandó daíünnep. Lezuhant a toronyban egy másfélmázsás harang Az egyik szegedi templom tornyá­ban a 150 kilogramos harang ki­ugrott helyéről s átszakitotta a ha­rangozófülke tetejét. A fülkében tar­tózkodó harangozó és ministráns gye­rek szerencsére nem vesztette el a fejét, kimenekültek alóla s csak a lehulló vakolattól szenvedtek kisebb sérüléseket. Érdekes, de igy van: Halason még ma is békenivőn áll az építkezések száma. Négy esztendőn keresztül az OFJ3, építkezések adtak erőteljesebb iramot a város fejlődésének Nehéz időket élünk, ez a mottója és ez az állandóan visszatérő pana­sza ma mindenkinek, valamennyi tár­sadalmi osztálynak, de ezek közt is talán a legelkesenedettebb hang az iparosok portáiról száll kifelé, akik panaszzuhataggal árasztják el való­sággal a füleket. Az iparos­ság panaszai kétségtelenül iga­zak, kétségtelenül helytállók és nincs senki, aki ne ismerné el, hogy az iparosság válságos napokat él át. Ezek közt az épitöiparosság különösen sokat panaszkodik és ér­dekes, hogy a hivatalos kimutatások szerint még ma is csaknem a béke- nivóin áll :az építkezések száma Ha­lason. Itt valószínűleg a más idők és a megnehezült megélhetési problé­mák játszák a főszerepet, mert bér az építkezések száma ma is megvan a békebeli színvonalon a megélhe­tése az építőiparosnak, mégis na­gyon nehéz. De az is lehet, hogy kevesebb munkaerővel dolgoznak ma egy-egy ház építésénél és igy az épilőmunkások húzzák a rövidebbet. Munkatársunk érdeklődött, hogy Halason hogyan hullámzottak az építések és megtudtuk, hogy 1925- ben 68 ház épült. 1926-ban megkez­dődtek és 1929-ig tartottak az OFB. építkezések és itt a számok a kö­vetkezőképen oszlanak meg. 1926- ban 191, 1927-ben 238, 1928-ban 219, 1929-ben 157 ház épült. 1930-tól kezdve ismét kevesebb volt már az építkezések száma. 1930- biain 13, 1931-ben 11, 1932-ben 19 ház épült. Ezzel szemben érdekes az az adat, hogy 1913-ban a legjobb építtető békeesztendőben nem haladta túl a harmincat az épített házak száma, Lukács Ödön min. tanácsos érdekes nyilatkozata a városok pénzügyi lielyssetéröl Halas la engedélyt kap a Speyerkilesíi visszafizetésére ?

Next

/
Thumbnails
Contents