Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-17 / 48. szám
1933 junius 17 szombat XXXIII. évfolyam, 48 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasasi lap-¥.»lTbea •< ELŐFIZETÉSI AR EGY ÉVRE , .. tSl P fill. — Vidékre .................. ........ »* P I Alapította i PRÄGER FERENC MEGÍELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár a. 2. — Telefon 45 EGY SZÁM ÁRA 1* FILLÉR * Kiadóhivatalt Városháza épületében Zászlóbontás j Irta: Vitéz Marton Béla ország-- gyűlési képviselő, a Nemzeti Egység \ Pártjának országos ügyvezető főtitkára Ma, amikor forradalmi lázban ég fél j Európa, laimlikor együk. á'íam a másik i után keresi a tervezető utat a világító- ! ború maradványaként kavargó zűrzavarból, szinte miniden nap agy-egy létkérdést kel1 megoldaniiök ja nemzeteknek és az egyes embernek egylaránt. A marxisttai tárnokitól megcsömörlött j tömegek lelke fe'ett sorban győződéi- I meskedik a nieimzleti1 eszme, la déli olasz népnél ép úgy, mint az északi németségnél. A magyarság is ösztönösein érzi, hogy — miiként annyiszor ía történetem folyamán — a boldogulás cisiak nemzeti alapon állva érhető el, die amiig az említett nagy nyugati (nemzeteknél a nemzeti eszmének iaz a térhódítása többé- kevésbbé forradalmi megrázkódtatásokkal járt, addig p maroknyi magyarság csak egy szívósan követett és a saját történelme által előirt fejlődési vonal mentén ha'adva vehet részt a mai korszak eszmékért való harcaiban, ösztönösen érzi a magyarság azt is, hogy a nemzeti gondolat győzelméért vívott küzdelemben bármilyen hazafias és végeredményben egyetem ©gy célra törekvő, de azt más-más utakon kereső mozgalmak nem hozhatják meg a nemzeti társadalomnak azt az átütőeréjét, mely ©gyedül1 képesíti! a nemzetet arra, hogy a roppant idők nagy követelményeinek megfelelhessen. Az eszmékért való harc korában végleges győzelmet és maradandó gyakorlati értékeket biztosítani cs;aik fegyelmezett, szervezett és egyiet'enegy vezért követő tömegekkel! liehet. Épp©n ezért meg kell teremteni a nemzetnék azt .az; egységét, me'ynek hiánya már háromszor vitte a sir szélére a nemzetet: a Mohipusztán, Mohácsnál és a trianoni békekötés idején. Meg kel és meg fogjuk teremteni a nemzet egységét, bár tudjuk, hogy itthon, a .megnyomorított csonka ország határain belül belül is vannak ennek az egységnek ellenségei. Vannak, akik történeim itudás hi'jján efenfe'emk s vannak, akik még ma sem tudják alárendelni egyéni érdekeiket a nemzet egyeteme szolgálatának. Ezekkel szemben mi csak egyetlen, legfőbb törvényt ismerünk s ez az, hogy mindennél és mindenkinél etőbbrevaló a Nemzet. Ez a »nemzeti öncé'iusóg« értelme. Gömbös Gyula a Nemzeti Egység mozgalmának: Vezére a forradalmi megmozdulások idegen gondolatvilága helyett a nemzet boldogulását — mindnyájunkkal együtt — egy évezredes történelem folyamán kialakult közös sorsból fakadó testvéri összefogásban látja. A történelmi szükségesség minden magyart egy táborba .parancsol. A Nemzeti Egység szervezetei tehát az egész országban, mind a 3440 községben és városban azzal a céllal bakainak meg, hogy ez az egy táborba való tömörülés a bennünket környező veszedelmekre való tekintettel minél gyorsabb, egyszerűbb és maradandóbb legyen. Az idegenből importált »osztályöntudattál« szemben a magyar nemzeti öntudaton alapuló szervezettséget hirdetünk és meg vagyunk győződve, hogy ebben a munkánkban magyar és idegen ajkú hazánkfiai egyenlő mértékben lesznek segítségünkre annál is inkább, mert hiszen egy történelmi muttu nemzet, mint a magyjar, nem mondható egyszerűen termeszed terméknek, hanem azt egy viszontagságos évezred kovácsolta össze kulturális egésszé. Tudjuk, hogy amennyire szükséges megoldanunk a gazdasági kérdéseket, épp oly szükséges leküzdöttünk az uralkodó ielkivá'.sá- got is. A világ gazdasági bajai régen megszűntek vo'lna már, ha ennek a lelki- válságnak nyomán fakadó politikai feszültség veszített volna erejéből. Mert hogy a világ s 'az egyes nemzetek gyógyulása elsősorban erkölcsi kérdés, erre döntő bizömeitek az, amit a fasciamus Olaszországiban teremtett. Tudjuk, hogy a feladat, mélyre vállalkoztunk, tubö minden egyes ember Lelki és szellemi méretein. De éppen ezért mondjuk, hogy csak a nemzet egyetem© képes oly erőt lét:ehozni» . mely a belső és külső eJeníeekke’. szem’ ben feltétlenül biztosítja az éjjövendő nemzedéknek életlehetőségeit. Több, mint nyolc millió magyar számára küldjük szét meghívónkat egy oly kézfogó ünneplésére, melyhez hasonlót i nem mutat fel, a magyar történetem. Mert ha lett volna i'y.eh vplaha: Magyar- ország nem. álana m i ott. ahol immáron harmadszor ál Abbpm a meggyőződésben hívunk .tehát minden magyart a í Nemzeti Egység zászlaja alá, hogy ha I nemcsak ajkunkon hordjuk (a hazafisá- ! got, hanem alázatos lélekkel Ciselekvőleg műveljük: a magyar jövendőt s ha min- j den'ki minden nap szenteli! néhány percet a Nemzeti Egység gyakorlati megvalósításának, akkor biztosítjuk az állam erejét minden ©gyes ember boldogulását 1 és az e'jövendő magyar feltámadást. A varmegye érdekes határozata; városi tisztviselő semmiféle tisztséget ■ei viselőbe! a péizbtézetekié A város képviselőtestületének egyik nemrégen tartott közgyűlésén terjesztette oda a város, hogy a városi tisztviselők közül kük töltenek be igazgatósági és felügyélőbiizottságl tagsági helyeket a helybeli pénzintézeteknél. A város képviselőtestülete a bejelentést tudomásul vette és megen- j gedte, hogy azok a városi tisztviselők, akik már hosszú időn keresztül ezeket a tisztségeket betöltötték a pénzintézeteknél, továbbra is vállalhassák ezeket. A képviselőtestületnek ez a határozata felsőbb jóváhagyás végett felkerült a vármegyéhez. A vármegye kisgyülése az elmúlt napokban tárgyalta ezt a kérdést és érdekes döntést hozott az ügyben, megsemmisi tette a város képviselőtestületének határozatát és kimondta, hogy a város tisztviselőkarja nem vállalhat tovább semmiféle tisztséget a helybeli pénzintézeteknél. A kiisgyü- lés kimondta, hogy a következő három esetben tesz kivételt és megengedi, hogy továbbra is a halasi Villamossági Rt.-nál, mint a város delegáltjai, a polgármester és a városi főmérnök megtarthassák igazgatósági tagságukat. Ugyancsak megengedte a vármegye azt is, hogy a Hangya Szövetkezetnél és a halasi Csipkeszövetkezetnél a városi tisztviselők tisztségeket vállalhassanak. A vármegye határozata értelmében a városi tisztviselőknek a különböző pénzintézeteknél viselt igazgatósági és felügydöbizottsági tisztségükről le kell mondaniok. A hét végén lesz az országos cserkész Teleki Pál gróf tb. főcserkész, a gödöllői cserkész világjamboree parancsnoka meggyőződést akár magának szerezni arról, hogy a magyar cserkészek mennyire készültek fel a nagy találkozóra és készen állanak-e bármely pillanatban az esetleges szolgálattételre, amire mindig szükség lehet. Ezért elhatározta, hogy aiz; egész országra kiterjedő cserkész riadóna- pot rendez, amikor előre meghatánadónap rozatlan időben riadóra szólít min- ! den magyar cserkészt Teleki Pál 1 gróf a riadójelet személyesen adja le a magyar rádióban s igy az ország összes csapatai egy ésugyan- I azon órában gyülekeznek össze. Megbízható helyről szerzett információ szerint az általános riadót a hét végén rendeli e! a föcserkész, a napot és időpontot azonban még senki sem tudja. I i i i őszre halasztják a döntést a hatósági üzemekről Fabinyi miniszterközi értekezlet elé viszi a kérdést Az iparfejlesztési törvénynek va,n egy rendelkezése, amely arról szól, hogy a kereskedelmi miniszter kötetes az ösz- szes állami üzemeket, a belügyminiszter pedig az autonómiák összes üzemeit junius végéig felülvizsgálná abból a szempontból, hogy melyeket kell azlok közül megszűntein,i. A törvény szerint mind a kereskedelmi, mind pedig a belügyminiszter kötetes junius végéig jelentést tenni a képviselőházniak a felülvizsgálat eredményéről és elhatározásáról. Mint érlesüunk, Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter az üzemek kérdését miniszterközji értekezlet elé viszi s az üzemek sorsáról a kereskedelemügyi, belügy- és pénzügyminiszter együttesen fog dönteni. Minthogy azonban az, üzemekre vonatkozó teljes anyag még nincs együtt, a döntés júniusban nem fog megtörténni, hanem valószínűleg őszre fogják halasztani. Я—------ ," -=^"гт-т-т-^==я Két és fái óra alatt Bajáról Szegedre A Baja—Szeged közötti műutat már háromi héttel ezelőtt befejezték, de mivel a müütvonaliakra vonatkozó engedélyokiratnak a kiadása késett, a miüut forgalmának hivatalos megnyitása csak most történt meg. Tegnap volt a hivatalos utbejárás. A délelőtt negyed tizenegykor Bajáról induló hatalmas Mavart autóbuszon a hatóságok és a sajtó képviselői mentek át Szegedre. Az utbejárás eredménye az, hogy a hatóságok pártolják a Mava-t menetidő megrövidítésének tervét. Az eddig engedélyezett óránkénti 40—50 km.-e,s tempót 10 km.-el. felemelték, amiá ta' a. három és negyedóra helyett két és fél óra lesz a menetidő. Valöszinü’eg meg fogják engedni a kocsiban a dohányzást. Jellemző az, autóbusz ut fontosságára, hogy most Békéscsabáról Pécsre lehet érkezni déltől estig, ez a távolság körülbelül 300 kilométer. gj-r—-г-., T. ■ ■ —. ==■ 150 éves a Mgbajózás Százötven éve, 1783 junius 7-én repült fel az első léghajó. Az első ballont tudvalévőén a Montgolfier- fivérek szerkesztették és a bemutató Annonay-ban zajlott le, egy népünnepélyen. A léggömb papírból készült és szép képekkel volt telepin- gálva. Maga a gázzal, vagy meleg levegővel töltött léggömb gondolata nem volt uj Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában is már többször felmerült a tizenkettedik század óta. Később Montgolfier léggömbjét megpróbálták tökéletesíteni. A negyvenes években egy Henri Giffar nevű francia gőzgéppel próbálta kombinálni a ballont. A gőzgépből szikrák pattantak ki és felrobbantották a ballont. A hatvanas években kialakult az a felfogás, hogy a léggömböket a levegőnél könnyebb gázzal kell megtölteni. Ezen az elven alapult Zepelin gróf zseniális felfedezése, amely a léghajózás problémáját mai útjára terelte.
