Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-05-13 / 38. szám
május 13 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal ! Hat napra Halasra jön az Országos Kamaraszínház Az Alapi Nándor által alapított és most Déri Béla igazgató által vezetett Országos Kamaraszínház a hónap végén Halasra szándékozik jönni és nálunk május 29-töl junius 3-ig tervezi előadássorozatát. Ebben az ügyben csütörtökön Halason járt Déri Béla igazgató és a játszási engedély megadása céljából felkereste a város vezetőségét. A város a játszási engedélyt még nem adta ki, de közölte az igazgatóval, hogy későbben fog dönteni a játszási engedély kiadásának kérdésében. A társulat tagjai a következők: Déri Béla igazgató, Angyal Dezső, titkár, Miskey József főrendező, Deák Ferenc rendező, Erdössy Lajos ügyelő és könyvtáros. A müvészszemély- zet tagjai: Nádor Olga, Thaly Sári, Eöry Pordán Gizi, Nemes Jolán, Donáth Kató, Polgár Margit, Hajnal Ibi, Deák Ferencné, Köntös Rózsi, Ihász László, Gaál István, Szir- may György, Bartha Imre és Baracs Mihály. '» ниш m imtmtmmrntmmmmmmm A válságbizottság, tervet dolgozott ki a mezőgazdaság megmentésére Az OMGE és az Országos Mezőgazdasági Kamara vezetőiből alakult válságbizottság most hozta nyilvánosságra a mezőgazdaság megmentésére kidolgozott részletes programját és javaslatait, amelyeket már el is juttattak a miniszterelnöknek. A válságbizottság a termelés jövedelmezőségének helyreállítása érdekében vámvédelmet kíván azokra az agrárcikkekre, amelyeket eddig vámmentesen lehetett behozni. A devizagazdálkodás mai rendszerét úgy kell átalakítani, hogy annak minden előnye az agrárexport javára szolgáljon. Azt kéri továbbá a válságbizottság, hogy a közterheket tegyék arányossá, reformálják meg az adózást és a gazdaadósságok rendezésénél a kormány ne tegyen semmiféle olyan egyoldalú intézkedést, amely a gaz- daérdekelt-ég előzetes meghallgatása nélkül a ma fennálló adósvédelmi rendeleteket felfüggeszti, vagy a hitelezők javára egyoldalúan módosítja. BORZALMAS CSALftDI DRAMA KALOCSÁN Kettős halálos családi dráma játszódott le hétfőn este Kalocsán. Rideg Antal érseki uradalmi hajdú 26 éves hitvese nyilvánvalóan pillanatnyi elmezavarában marólúgot itatott öt éves kisleányával, majd utána késsel elvágta a gyermek nyakát. Ri- degné, amikor szerencsétlen leánya holtan rogyott össze, saját nyakát is elvágta. Mindketten elvéreztek. k régi ©kislány pecsétje annak valódiságát bizonyítja. ASPIRIN-iafe** is magukon viselik valódiságuk jelét: a Bayer- keresztet. Meghűlés első jeleinél és fájdalmaknál ASPIRIN-TABLETTÁK „Rabszolgasorban él az orosz nép" Kiéhezve, agyonsanyargatva, mezítláb és teljesen lerongyolódva érkezett haza 18 évj hadifogság után egy keceli földműves Keceli tudósítónk jelenti. Tizenkilenc esztendővel ezelőtt hangos, nótától zengő, virágos katonavonat vitte; a Kárpátok felé Reiter Abel keceli földművest, a 30-as honvéd gyalogezred közkatonáját. Végiigverekedte a kárpáti harcokat, résztvett a galíciai előnyomulásban s amikor az üldözött orosz haderő utóvédjei megállották, hogy a górEkei áttörés után legalább napokra feltartóztassák a magyar és német hadsereg győzelmes e'őnyomul ás át, Dubnánál orosz hadifogságba esett. Az »ausztricki plepi« nyomorult, számkivetett életét élite és tizennyolcévi hadifogság után most érkezett haza a portavai kormányzóságban lévő Hrulji községből. ( A harminckilenc éves Reiter Ábel arca sápadt, szemei beesettek, tekintetében az inferno minden gyötrelme bujkál. Csak ia négy jkfcCeámy mosolyog mellette és egy hervadt, szomorú orosz asszony, a feleség. A szobia tele falusiakkal, öregek, fiatalok, lányok, asszonyok kiváncsi tekintete simogatja Ábelt, aki hallgatagon, megil'etődve, tán kissé ijedten ül a szoba közepén. Magyarul és németül pár aílg tud, s ia, kiváncsi érdeklődésre minduntalan oroszul kezdi a választ: — Kazse... Aztán fáradt, szomorú mosollyal folytatja : — Meg kell újra tanulni magyarul... Egy gazdia, valamikor szintén orosz hadifogoly volt, oroszul szól hozzá: —- Ne zna te... És Reiter Abel, aki keserveit már alig tudja magyarul és németül elmondani, most kiderült arccal hadar oroszul. A bábeli nyelvzavarból lassan mégis kialakul a sötét kép, amelyet ma két szóval ismer a világ: vörös Oroszország. Elvész, aki nem kommunista Reiter elmondja, hogy a bolseviki forradalom után radikális földbirtokreformot hajtottak végre. Még a hadifoglyok is kaptak földet, ha vállalkoztak annak megművelésére. A paradicsomi, állapotok azonban nem tartottak soká. Arai ás után vörös katonáktól kisért relkviráló bizottságok úgyszólván minden élelmiszert összeszedtek, a legknizóbb éhségnek vetve oda egész tartományokat. A rekvirálásokait kegyetlen szigorúsággal hajtották végre. Aki nem szolgáltatta be a rá kivetett mennyiséget, art percek alatt kidobták lakásából. Aki szóval e'lenkezett, lecsukták, a tettleges ellent állást halállal büntették. Az évekig tartó éhínség következtében egész vidékek lakossága pusztult ki. A földek megművelését is szigorúan ellenőrizte valami nacsetoikr.ek nevezett szovjettisrtvjselő, aki egyben a biró tisztét is betöltötte. Minden reggel végigjárta a falut és akit otthon talált, az ellen azonnal megindult a kegyetlen fényi tő eljárás. Legutóbb már kukoricacsutkából és korpából készült kenyeret ettek. Reiter szomorú mosollyal mutat egy darab szovjet-kenyeret. TégLaalaku, szürkésfekete, savanyú illatú massza. Nehéz, mint az ólom. Néhány kiváncsi megszagolja, aztán arcfintorgatva visszaiadja. Senki- sem mer beleharapni. Az iskolákban nem tanítanak hittant de kéthetenként volt istentisztelet a szomszédos városkában. »A tudomány hatalom« szállóigének szuggesztiv hatfsa alól a szovjet még ma sem tudott felszabadulni. Kenyér nincs, de tudomány van. A népoktatásit a szovjet komolyan veszi. A hitoktatás az iskolákban teljességgel ismeretien. A kis polgárfiuk Istenről semmitsem hallanak. Az iskola ilyen mulasztásait a mélyen vallásos orosz szülők otthoni oktatással igyekszenek pótolni. Erről azonban a kis to varasoknak az iskolában nagyon ajánlatos hallgatni. Arra a kérdésre, hogy a tanító kommunista-e, Reiter fáradt mosollyal felel: — Hát persze, hogy benn van a szovjetben. Másképpen nem lehetne csinov- nik... Elmondja még, hogy Szovjetoroszor- szág területén nincs se vasárnap, se ünnepnap. Az agyonhajszolt nép csak akkor pihenhet, amikor a zord tél elzárja a hallgatag orosz falukat az egész világtól, a vörös katonáktól és a rekviráló biztosoktól is. A faluban különben mégis számontartották az ünnepeket és kéthetenként a tiz kilométerre fekvő Buda- kowába jártak templomba. A faluban azonban mindössze huszonnégyen voltak olyanok, akik nem iratkoztak be a kommunista pártba. — Csak az mehetett templomba, — mondja Reiter, — aki nttn volt benn a szovjetben,.. A többinek ti!Iols volt. Aki mégis elment, attól bevonták az igazolványt és többet nem vásárolhatott a szövetkezetben, csak pénzért. Egy pohár tejért egy rubel 40 kopeket kellett fizetni. Napszámban nem lehetett megkeresni két nap alatt... A eservonee- nek magyar valutára való rövid átszámítása után kiderült, hogy a szovjetparadicsomban egy kiló burgonya tiz pengő, egy kiló kenyér négy pengő. Kereseti lehetőség viszont nincs. Aki kommunista, az minden terményét beszolgáltatni köteles valamilyen rejtélyes szervezetű elosztó intézménynek, aki nem kommunista, az üldözött fenevad. Vo- gelfnei, akibe bármelyik utszéli vörös zsandár bármikor beleköthet. A szovjet megszüli tóté a jobbágyság szabad köl- tózködési jogát. Reiter falujából tizennyolc év alatt sen к lsem távozott a hatottakon kívül. A »Iegitiimácij,a«-k fé’ét- jnes hínárjai között vergődő orosz polgár mozdulatlan életet él. Szenved, hallgat, tűr és éhezik. Egyik hatottját a másik után kiséri a temetőbe s amikor a bricseszes nekvriáló biztos durván bel oki az ajtót, hogy »hé tovarjs« felkiáltással összeszedje az eldugott burgonyát, nem érti mög, miiért jobb most, mint volt akkor, amkior még a mindenható Atyuska őrködött a muzsikok ál- piai felett. Reiter tizenöt szem burgonyát: hozott el az ötnapos útra az éhhaláMaJ küzdő faluból. A főtt burgonya két nap alatt elfogyott, de ekkor már szerencsésen elérték a lengyel határt. Utolsó üdvözletként a vörös határőrök kifosztották a menekülő családot, amely toprongyosan, kiéhezve, ímezitláb s már- már kétségbeesve érte el Hegyeshalomnál a magyar határt. Reifer szeme könnybelábad, amikor piondja: — Azt hittem, a mennyországba jutottam, amikor elértem a magyar határt. Az urak barátságosan megvendégeltek. Tizennyolc év óta most ittam először bort... A négy kisleány ártatlanul mosolygó szemekkel figyeli apját. Sápadt arcocskájuk éhezésről tanúskodik. Ha nem is mennyország, ez, de legalább Magyar- ország. A honi föld, az otthon, az igazi anya, amellyel szemben mégis kételyei vannak a sokat szenvedett Reiter Ábelnek, mert amikor már indulni készül az autó, behajol az ablakon és tört magyarsággal kérdi: — Munka... Valamilyen munka lehetne kapni?... Szegény Reiter Ábel... Az itthoniét első napjának örömét nem akartuk megkeseríteni. Később pedig majd megvi- gaszta-l'ódik azzal, ha munkla nincs is, de legaljább kenyér van. Nagy ünnepélyességgel készülnek a felsővárosi kápolna harangszentelésére Legutóbbi számunkban megírtuk már, hogy a felsővárosi katolikus kápolna iaarangszeníelését május 14-én vasárnap, délelőtt fél tiz órakor tartják meg. A harangszenfelést dr. Kovács Vince kanonok végzi, aki ugyanakkor felszenteli a templomban elhelyezett Szűz Mária szobrot, Páduai sztl. Antal szobrát és a liziői kis szent Teréz szobrát. A harang és szobor szentelés után dr. Kovács Vince kanonok szent misét mond és szent beszédet tart. Az ünnepségre nagyban készülődik Halas város kát. közönsége és ez az ünnepség nagyon szép és lélekemelő nagy napja lesz a halasi katolikusságnak. Jelentős exportunk lesz Csehországba A Csehországgal való tárgyalások biztatóan haladnak. Sikerült tisztázni art a keretet, amelyben a tárgyalófelek az áruforgalmat le akarják bonyolítani fl magyar szezoncikkek kivitele szempontjából legfontosabb május—szeptemberi időszakban. A kompenzációs áruforgalom értéke ebben az öthónapos periódusban 50 millió csehkoronát tenne ki, még pedig mindkét ország részéről. Magyarország ez idő alatt gyümölcsöt, főzeléket, tojást, baromfit és bort vihetne ki nagyobb mennyiségben Csehországba, amelynek exportiparágai közül viszont elsősorban a textil-, üveg-, porcellán- és bőripar részesülnének jelentősebb kontingensekben. Érdekes, hogy az átvétel garantálása,, ami az osztrák tárgyalásoknál annyi bájt okozott, ezúttal már szóba siem került. A Maradékáruház női divatcipő árai. ^*50 Tölgyfalevél védjegyű divatcipdk, kitűnő minőség 10'50 1Г50.
