Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-10 / 37. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 10 ezenkívül rész tvett a karácsonyi segé­lyezéseikben a menházb.an, a kórházban, a szegény gyermekek között, jelentős összegeikkel járult a szegedi Horthy Mik­lósáé internátusbán elhelyezett diák segé­lyezéseikhez, ápolj,a a hősi sírokat és általában minden hazafias tevékenység­ben jelentős részt kér magának. A halasi csipkét is felkarolta és akciót in­dított abban az irányban, hogy a tanyai gyermekek korábban vizsgázhassanak és ezáltal szüleik segítségére lehessenek. Felemlítette, hogy dr. Fekete Imre pol­gármester is nagy segítségére van ia MANSz.-nalk, mert mindig szeretettel ka­rolta fel annak munkáját. Átadták Tormay Cecilének halasi csipkéből készült nemesi címerét Megható és kedves meglepetésben , volt része Tormay Cecilének, aki­nek Mészöly Károlyné beszámolója után néhány meleg szó kíséretében a MANSz. ajándékát, halasi csipké­ből készített nemesi címerét nyúj­totta át, amit Tormay Cedfe meg­hatva fogadott el és elmondotta, hogy ö ezt nem ajándéknak, hanem Tormay Cecile emléknek fogja tekinteni, Tormay Ce­cilé elragadtatással szemlélte a halasi csipkének ezt a remekét. Ezután Wendller Zoltán a pénztár­noki jelentést terjesztette e’.ő, ame­lyet egyhangúlag fogadtak el és ez­után következett a díszközgyűlésnek kimagasló része, Tormay Cecilének ünnepi beszéde. ünnepi beszéde Tormay Ceciile naigy figyelem köz­ben a kővetkező gyönyörű és mély tartalmú beszédet mondotta, miköz­ben az uccán végigvonult a leventék zenekara. Az országos einök elisme­réssel szól a halasi MANSz-ról — Kint megszólalt a zene, amikor önökhöz szólani akarok. Ez a ze­neszó is példázza, hogy ma ünnep van, nagy ünnep, ennek a tábornak a tiz esztendős fennállása. Ez a nap ünnep az én szivemben is, amdy dobog minden magyarért és lüktet minden magyar nő sorsáért. Ez az ünnep ajándék nemcsak nekem, de ajándék azoknak is, akik annak em­lékét őrizni fogják és azt a szoros kapcsot, amely köztem és Hálás közt fennél. Nagy meghatottsággal látom itt ebben a teremben az összegyűlt magyar testvéreket és különös öröm­mel tölt el, hogy itt látom a magyar gazdákat, akiket jó atyám annyira szeretett. Ez a ragaszkodás a ma­gyar gazdához nyilatkozott meg ben­nem akkor is, amikor sietve karol­tam fel a halasi kívánságot, a tanyai iskolák tanidejűnek megrövidítésére. Itt a tiz éves fordulón köszönetét mondok mindazoknak, akik a magyar munkát támogatták, köszönetét mon­dok ezenkívül nagy szeretettel és elismeréssel özv. Horváth Zsigmond­inak, Mészöly Károlynénak, dr. Babó Imrénének, Fridrieh Lajosné- nnk, dr. Fekete Imrénének. Köszöne­tét mondok Túlit Péternének, Wend- ler Zoltánnak és mindazoknak, akik ezt a csoportot támogatták és mun­kájában segítették nagy céljaik felé. Megható volt ennek a halasi Mansz- nak a megalakulása és megható an­nak a munkája, a kis munkából nagy mü lett. Nemes és törekvő ez a;z igyekezet és gondoljuk el, hogy az országban ötszáz ilyen csoport mű­ködik és meg kell állapitanom, hogy mind e közül kiválik a halasi cso­port agilitásban és munkateljesítmé­nyében. A halasi levegőben szépség van, erő mutatkozik meg benne, igy ekezet a szép iránt, aminek egyik legszebb tanúbizonysága a szép ha­lasi csipke. Amikor kint jártunk Olaszországban és átadtuk Mussoli­ninak a halasi csipkéből készült ajándékot, a nagy államférfi közel egy órán át vizsgálgatta és a leg­nagyobb fokú elismerését fejezte ki a munka szépsége fölött. Ezzel a ténnyel Halas hírneve világviszony­latba jutott, Mussolini kijelentette, hogy az ajándékot örömmel és sze­retettel őrzi és megbízót! engem, hogy legnagyobb köszönetét tolmá­csoljam a halasiaknak. Ez az erő és akarat fogott össze a halasi cso­portban is, az az erő, amely álljfa a vihari a magyar ég alatt és iga­zatok van, alkossatok mentői többet, poéntől nagyobbat alkossatok és ad­jatok. Kolduló barátik voltatok a tiz év alatt, gyűjtöttetek, hogy ruhát adjatok a fázóra, cipőt a mezítlá­basokra, apostolok voltatok, koldul­tatok és elvittéték az apró kis hajlé­kokba, miközben magatok hajlékta­lanok voltatok, mert hiszen nincs otthonotok sem, nincs irodátok és nincs székházatok és annál szebb az a munka, amit ennek ellenére vé­geztetek. De jön egy újabb tiz esz­tendő és fenn fog állapi a székha­zatok, a ti otthonotok, mert ti nem csüggedtek. Elmúlt évtizedes mun­kátok alkotásokban gazdag tevékeny­ség volt. Szövőtanfolyamot tartotta­tok fenn, gazdag szociális program- rnot hajtottatok végre, nemescélu hangversenyeitekben megszólalt a va- rázsbegedüs Babó Imréné, aki ma­gával ragadta a közönséget és lelki nemesség magvait hintette szét. Teg­nap magam is jelen voltam az ün­nepség hangversenyén és olyan mu­zsikában volt részem, amilyet csak a fővárosban lehet hallani. Résztvét- tettek a revíziós munkákban, fárad­tatok, dolgoztatok, ez a munka va­lóban asszonyi munka volt, kitartó és mindvégig lelkes. Majd igy foly­tatta : i „Kis dolgokból tevődik össze a nagy hazafias munka“ — Nehéz :á férfi sors, de nehéz az asszonyi sors is, de mi mégsem akarunk feminiz­must. feminista mozgalmait, csupán a közös magyar érdek szolgálatát, csak azt nézzük, hogy ki a jó ma­gyar és az testvérünk. Köztünk nincs szó vallási különbségről, ha hazáról van szó, csak azt nézzük, hogy magyarok és keresztények va­gyunk és köztünk nincs társadalmi különbség. A legsilányabb, a leghit­ványabb az, aki vagy gőgből' vagy butaságból lenézi az alacsonyabb tár­sadalmi osztály telit. Itt azt kiél néz­ni, hogy ki az, aki jó magyar. A ha­záért meghalni csak egyszer lehet, de a hazáért élni mindennap lehet és kell. A hazafias cselekedet nem nagy dolgokból áll, kis dolgokból tevődik össze, ha valaki egy köny- nyet letöröl, már hazafias munkát végzett. A világtörténelem nagy tet­tei is kis dolgokból tevődnek össze. A hazát egy ember nem mentheti meg, de sok ember megmentheti, ha egy irányban, egy akarattal és szándékkal dolgozik egyetértésben összeforrt munkával. Sok összetett asszonyi munka sokat tehet és ha eljön a feltámadás nagy ünnepe, akkor boldogan felemeli a fejét és elmondhatja a férfinak, hogy a vál­lalt munkát beteljesítette. Ez a tiz év nehéz volt, nagyon nehéz. Csodá­latos képet láttam. Láttam egy ten­gert és rajtla egy elsülyedt hajót és ugyanakkor láttam egy mentőgályát. Ez a mentőgálya vagyunk mi most, akik elindultunk az elsülyedt hajó mentésére, elvesztett hazánk vissza­szerzésére. Ezt a hazát mi vesztet­tük el, ezt a hazát nekünk is kell visszaszerezni. Vissza is fogjuk. Csak ültetni kell a hitet. Hallgattam ennek a csoportnak a jelentését és láttam, hogy itt ez a hit erős ta- , liajba van ültetve. A mentőgálya vi­torláit itt erős szelek duzzasztják. Maradjatok, akik voltatok erős, bá- torszivü magyar asszonyok. Mészöly Károlyné kérlek téged, tartsd össze őket, tartsd meg köztük a szer etetet, a hitet a telkekben és a lelkesedést a sziveikben. Leszakadt a magyar hid, a múlt és a jövő hídja, ezt a hidat kiéli nekünk megépíteni és erre kérem a jó Isten áldását. Tormay Cecil© tomboló lelkesedés­sel fejezte be nagyhatású beszédét. Utána Tegzes Károly gazd. taná­csos üdvözölte Tormay Cecilét és a MANSz-ot és kifejtette, hogy a halasi giazdaközönség nagy megértés­sel figyeli a MANSz. hazafias mun­káját és ez a gazdaközönség a maga; részéről szeretettel kapcsolódik bele ebbe a hazafias munkába minden alkalommal. Ezután Medveczky Károly gazd. főtanácsos szólalt föl és több párto­lásra érdemes ügyet, köztük a halasi ovodát ajánlotta Tormay Gecile fi­gyelmébe. i Dr. Domokos Sándorné az indít­ványok során szólalt föl és java­solta, hogy a díszközgyűlésről küld­jenek üdvözlő sürgönyt Horthy Mik- lósnénak, amit a közgyűlés nagy lel­kesedéssel fogadott el. Megkapó és kedves része volt a diszközgyülésnek özv. Borbás Imréné felszólalása, aki a halasi MANSz. ne­vében köszöntötte szeretetteljes sza­vakkal Mészöly Károlynét, — aki, mint mondotta — hervadhatatlan ér­demeket szerzett a halasi MANSz. vezetése körül és a MANSz. nevében virágot nyújtott át. A jelenlévők nagy és meleg ünneplésben részesitették Mészöly Károlynét, akinek egyébként Tormay Cecile is melegen gratulált. Mészöly Károlyné meghatott hangon mondott köszönetét a szeretetteljes üdvözlésért. Az impozáns gyűlés befejezéseként a Városi Dalkör a Himnuszt éne­kelte el. i A budapesti vendégek a délutáni hat órás vonattal utaztak el Halasról. 26 községet fenntartani nem lehet, mér csak azért is hive vagyok Bácska és Déipestmegye uj megyében való egyesítésének - mondotta Kóródi Katona János képviselő, az uj bácskai főispán kinevezése reflexiójaként Mint már megírtuk, az uj bácskai és bajai főispán Baranyi Tibor dr. szegedi főispán lett, ennélfogva most már ő tesz. az, akinek a csonka Bácska fennálló problémáit meg kell oldani. Nem kétséges, hogy a főispán álláspontja, a kormánynak adandó in­formációi nagyban befolyásolhatják tehát azt a kérdést is, amely csak nemrégen került le a napirendről és pedig Délpestmegyének csonka Bácskával való összeolvadását és igy egy közép vár megye alakulását. Koródi Katona János képviselő, aki az elszakított Szabadka magyar , részének Tompa, Kelebia és Csiké- riának a képviselője, rendkívül ér­dekes nyilatkozatot adott most a saj­tónak az uj főispán kinevezésének mintegy reflexiójaként. A nyilatkozat érdekes részeit az alábbiakban közöljük: — A csonka-szabadkai kerületet képviaetem — mondotta — mely­hez Szeged szomszédai: Kelebia, Tompa, Csikéria községek tartoznak s nem egyszer kifejezést adtam an­nak, hogy Szegeddel nekünk erősebb kapcsolatot kell teremteni. — A képvistelőházban és a keres­kedelmi minisztériumban már több ízben sürgettem, hogy a régi Pécs— Baj a—Szege d—békéscsab ai vas útvo­nalat nyissák meg Szabadkán át zárt kocsikkal leendő közlekedéssel. Ez az egész délvidéknek vitális érdeke. Örülök, hogy a Baja-szegedi nagy- állam ut hamarosan megnyílik, de ez az ut csak akkor tesz igazán forgal­mas és Szegednek csak akkor jelent gazdaságilag sokat, ha megépül a hat kilométeres kelebiai bekötő ut is, amely Kelebia, Tompa, Csikéria és Bácsalmás községeiket kapcsolja be Szeged forgalmába. — További program, hogy a kis- vasutat ki kell építeni egész a ke­lebiai vasútállomásig. Ezzel Szeged csak nyerni fog, félreeső tanyáit be­kapcsolja a forgalomba, mely a vá­ros felé fog irányulni. Összefogás­sal mindezeket kiverekedhetjük. — Ami Bácsmegyét illeti, fiát an­nak is sok baja van. Első sorban is az az álláspontom, hogy egy ily kis megyét: 26 községgel fenntartani nem lehet. Én a Dél- pestmegyével való egyesül:s hi­ve vagyok, nemcsak költségki- méíésj és adminisztratív szem­pontból, hanem magyarosítás szempontjából is. A biztosan közelgő revízió esetén is szükség van a nagy Pest és Bács- megyék között egy középvármegyére. Nagy megyék alakítása esetén pedig a fenti területinek Csongráddal való egyesülése szinte adódik. Ezfután a képviselő Szabó Gyula tompái jegyzővel és Bácskával kap­csolatban a következőket mondta: — Egy község békéje sincs oly feldúlt állapotban, mint Tompáé. Itt a béke és a közérdek a legfontosabb és az állapotokon csak Szabó Gyu­lának a községből való meilőbbi el­vitele segíthet. — Sajnos, Bácsmegyében nincs meg az egyetértés, melyre szükség lenne. Az előző főispánt, akinek ott­hona tüliajdonkép Tolnamegye volt — sok tekintetben rosszindulatulag informáltak. Én csupán arra kérem az uj főispánt, hogy ha szokás sze­rint előtte is próbálnak befeketíteni valakit — bárki legyen az, — ne fogadja jel ezeket a beállításokat, ha­nem mindenkinek adjon módot a vé­dekezésre és a dolgoknak az igaz­ságnak megfelelő megvilágitására. Jellemző például, hogy engem, aki mindég a keresztény nemzeti irány harcosa voltam, s aki a komrnün alatt te voltam tartóztatva s a ro­mánok elől menekülni voltam kény­telen — egy 1922-ben a belügymi­niszterhez intézett hatósági felterjesz­tés kommunistának és románbaráí- mk állít be... Persze, az illető nem gondolta, hogy ez a »felterjesztése« valamikor napvilágra kerül. — Én felajánlom szolgálataimat Baranyi Tibor főispánnak az együtt­működés megteremtésére. Szegednek szüksége van ránk és nekünk Sze­gedre. Érdemes vállvetve dolgozni tisztán és becsületesen, sőt érdemes megalázkodni az összetartásért, hogy sikerüljön a keresztény és nemzeti Magyarország felépítése, sikerüljön a: békerevizió!

Next

/
Thumbnails
Contents