Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-29 / 34. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 29 2. Az árverezni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 száza­lékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ába.n meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek előlegeden bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §; 1908 :XLI. te. 21. §.) Kiskunhalas, 1933. március 25. Dr. BOROSS sk. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül: Mészáros irodatiszt.------ - :и-д= I A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 1708—1933. tk. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. Halasi Kereskedelmi Bank Rt. végre- hajtatának Sztnafca Mihály, kiskorú Sztraka Juliánná, János, Etel, Ilona és Dér Mihályné végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a te­lekkönyvi hatóság a végrehajtató ké­relme következtében e'rendéli az uj3bb árverést 700 P tőkekövetelés, valamint a csatlakozódnak kimondott és pedig a 4863. sz. tkvi betétbeni ingatlanokból Sztraka Mihály illetőségére dr. Száva István 490 P, mindkét egész ingatlanra Dúsa Jánosné 192 P, Spitzer Lipót 234 P 20 f., mindkét ingatlanra, de csak Dér Mihályné, kiskorú Sztraka Juliánná, Zsu- zsánna, Etel, Ilona, János illetőségére Bodicsi Imréné 161 P 80 f., Práger Lipót fia cég 40 P tőkekövetelése és járulékainak behajtása végeit a kiskun- halasi kir. jbiróság területén levő, Kis­kunhalas m. városban fekvő s a kis­kunhalasi 4863. sz. betétben A. x 1. sorsz. 25638—19. hrsz. 168 n.-öl ház és udvar Felsőkisteeken Sztraka Mihály, Dér Mihályné szül. Sztraka Zsuzsánna, kiskorú Sztraka Juliánná, kiskorú Sztra­ka János, kiskorú Sztraika Ilona, kiskorú Sztraka Etel nevén álló ingatlanra 600 P kikiáltási árban; — ugyanott x 2. sorsz. 25638—20. hrsz. 995 n.-öl szántó Felsőkisteleken a fenti végrehajtást szen­vedettek nevén álló ingatlanra 25 P ki­kiáltási árban; — ugyanott x 3. sorsz. 25638-21 hrsz 956 nőt Szántó és Felső- kisteleken fenti végrehajtást szeavedlefttek nevén álló ingatlanra 24 P kikiáltási ár­ban; — ugyanott X 4. sorsz. 25638—22. hrsz. 172 n.-öl ház és udvar ugyanezek nevén álló ingatlanra 100 P kikiáltási árban; — a kiskunhalasi 6031. sz. be­tétben A. x 1. sorsz. 25606—7-f. hrsz. 1200 n.-öl szántó a Felsőkisteleken Dér Mihályné szül. Sztraka Zsuzsánna, kis­korú Sztraka Juliánná, kiskorú Sztraka János, kiskorú Sztraka Ilona, kiskorú Sztraka Etel nevén álló ingatlanra 30 P kikiáltási árban; — az ugyanott x 2. sorsz. 25606—7-g. hrsz. 1200 n.-öl szán­tó Felsőkiste’.eken ugyanazok nevén álló ingatlanra 30 P kikiáltási árban; de a 6031. sz. betétbeni mindkét jó­szágtestre a C. 20. sorsz. alatt Eifert Ádámné szül. Varga Zsuzsánna javára bekebelezett holtigtartó haszonélvezeti jog fenntartásával. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság hivatalos helyiségében (Városház épület, I. его. 2 ajtó) megtartására 1933. május hó 20. napjának délelőtt 10 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá kerülő ingatlanokat a Halasi Kereskedelmi Bank Rt. kérel­miéig a házias inglutiam a kikiáltási ár fe­lénél, a többi ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál 'alacsonyabb áron eláidnli nem lehet; a 6031. sz. betétben!! ingat­■ latrokat Bodicsi Imiréné csatlakozott ké­peimére 360 P fedezeti árban, Dúsa Jánosné kérelmiére 610 P fedezeti ár­ban, Práger Lipót kérelmére 870 P fede­zeti árban, Spitzer Lipót kérelmére 1560 P fedezeti árban lehet eladni; a 4863. sz. betétben1: inga liánokat pedig Bodicsi Im­rémé kérelmiére 1000 P, Dúsa Jánosné kérelmére 1220 P, Práger Lipót ké­relmére 1488 P, Spitzen- Lipót kérelmére 1750 P, dr. Száva István kérelmeié 2060 P fedezeti árban lehet csak eladni. 2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül1 a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított, óvadékképes értákpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldött­nek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §; 1908 :XLI. te. 21. §). Kiskunhalas, 1933. március 23. Dr. BOROSS s. k. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül: Mészáros ir-tiszt. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 1707—1933. tk. sz. Utóajáinlati árverési hirdetmény és árve­rési feltételeik.. özv. Borréz Józsefné szül. Kardos Rozália, Szabó Ny. Balázsné szül. Bor­réz Mária, Borréz Rozália, Borréz Imre, Borréz István, Borréz Lajos önkéntes árverési, ügyében a tkvi hatóság dr. Hollender Ignác halasi ügyvéd utóaján­lata következtében az 1908. évi XLI. te. 27. §-a értelmében újabb végrehajtási árverést rendel élj, amelyhez csatlako- zottnaik ‘mondja ki: ■a halasi kir. jbiróság területén levő, Kiskunhalas megyei városban fekvő s a kiskunhalasi 8166. sz. tkvi betétben A. II. 1—4. sor 20906, 20907, 20908, 20909. hrsz. 329 n.-öl szőlő, 706 n.-öl szántó, 1 hold 314 n.-öl szőlő, 508 n.-öl szántó az öregszőlőkben önkéntes árverést kérők nevén álló egész ingatlanra 929 P utó- ajánlati kikiáltási árban, — ugyanott III. 1—3. sor 20913, 20914, 20915. hrsz. 403 n.-öl szántó, 249 n.-öl szántó, 205 n.-öl szántó az öregszőlőkben önkéntes ár­verést kérők nevén álló ingatlanra 75 P utóajánlati: kikiáltási árban; a kiskunhalasi 1842. sz. tkvi betétben A. x. 1. sor 16590. hrsz. 79 n.-öl szántó az Öregszőlőkben Borréz Mária, Róza, Imre, István, Lajos nevén álló egész in­gatlanra 33 P utóajánlati kikiáltási ár­ban, — ugyanott x 2. sor 16592. hrsz. 28 n.-öl szántó, ugyanazok -nevén álló ingatlanra 11 P utóajánlati kikiáltási ár­ban, — a kiskunhalasi 2475. sz. tkvi betétben А. V. 1—2. sor 16587, 16588. hrsz. 80 n.-öl szántó, 91 n.-öl szántó az öregszőlőkbeni önkéntes árverést kérők nevén álló ingatlanra 24 P utóajánlati kikiáltási árban, — ugyanott x 3. sor 16577. hrsz. 286 n.-öl szántó 99 P utó- ajánlati kikiáltási árban, ugyanott x 4. sor 16578. hrsz. 175 n.-öl szántó 64 P kikiáltási árban, ugyanott x 5. sor 16579 hrsz. 50 n.-öl szántó 11 P utóajánlati kikiáltási árban, x 6. sor 16580. hrsz. 56 n.-öl szántó 11 P kikiáltási árban, x 7. sor 16589. hrsz. 87 n.-öl szántó 12 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyisé­gében (I. e. 2a) megtartására 1933. május 17. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki. 3. Ha az árverésen az utóajánlatnál nagyobb ígéretet nem tesznek az ingat­lant az aján'attevő által megvet'tnek kell tekinteni. 4. Az újabb árvarés költségeit a vevő az ígért vételáron felül kötetes fizetni (1908:XLI. te. 27. §). 5. Az árvere'ni: szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított óvadékképes értákpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek e'őieges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt, a kiküldött­nek átadni és az árverési feltételeket öláimi. (1881 :LX. te. 147, 150, 170. §; 1908 :XLI. te. 21. §.) 7. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többét ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megál­lapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, igére:© figyelmen kívül marad és az árverésben, melyet haladéktalanul foly­tatni kell, részt nem vehet. Kiskunhalas, 1933. március 23. Dr. BOROSS s. k. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül: MÉSZÁROS ir.-tiszt. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS ■нянпяннтв шжШтд>. Néró Élete és Bűnei IRTA: KÁVÉ CÉZÁR TÖRTÉNELMI REGÉNY Folytatás ^ A matróz eszeveszetten kapálódzott még egy darabig, aztán végképpen el­merült a habokban. A császárnő pedig frissen és gyors iramban közelgett a part felé. Most már biztos volt benn©, hogy megmenekül. A közeli parton tisz­tán hallotta a már kiúszott evezősök lármáját és kétségbeesett beszélgetését arról, hogy ő, a császárnő biztosan oda­veszett. A hideg viz azonban sokkal jobban kijózanította Agrippinát, semhogy elkö­vesse azt az ostobaságot, hogy segítsé­gért kiáltozzon. Az a gyanú ébredt fel ugyanis ösztönösen benne, hogy nem véletlen szerencsétlenség okozta a. ka­tasztrófát. Néró bokarándulása s a Venturia elsu lyedése között szoros ösz- szefüggést látott. — A fiam gyűlöl s a,z az érzésem, hogy engem akart elpusztítani az ördögi ügyességgel klíundált hajókirándulással — lihegte suttogva a császárnő, ahogy csendben és energikusan tovasiklott a habokban. ...Aztán partot ért s úgy ahogy volt, csuromvizesen eltűnt az éjszakában. * Holtra fáradt, csuromvizes testét aiig- alig tudta vonszolni az anyacsászárnő s vagy tízszer összeró skiad t, mire hajnal­tájban haziaért. Erejének utolsó erőfeszí­tésével fc emelte az ajtóhoz láncod ezüstkalapácsot s'háromszor erőteljesen ráütött az érckapurla. Kisvártatva megnyílt |az ajtó s az elő­tető szolga kerékre tágult szemmel, bambán csodálkozva beeresztette felsé­ges asszonyát. Agrippina, akit ekkor már utolsó cseppnyi ereje is elhagyott, tehetetle­nül bukott a szolga karjaiba. — Piant,, meghalok! — hörögte az iszonyúan eltorzult császárnő, majd nyomban utána elvesztette öntudatát. A rémült cseléd ész nélkül rohant úrnője daléit testével a, belső szobák felé s vad rikácsolásával fellármázta az egész személyzetet. Rövidesen minden élőlény talpon volt a villában s nők és férfijaik hangos jaj­veszékeléssel vették körül a kerevetén mozdulatlanul kinyúlva fdkvö Aprippinát. A tetszhalott: azonban mihamarább megmozdult s felnyitva hires szép sze­mét, rárivalt а к örül állókra: — Mit bámultok, ti siemmirevalók?! Takarodjatok tüstént innen és rohanja­tok orvosokért! A cselédek riadva szétrebbeníék s ha­marosan! az örök Város valamennyi or­vosát összecsőditették. A tudós khirurgusiolk tüzetesen meg­vizsgálták a császár anyját s megálla­pították, hogy a kimerültségen kívül kutya bajla sincs. A kedvező diagnózis egy-kettőre lábra állította. Agrippinát. Még aznap este la­komát rendezett, amelyre, f'a és menye kivételével, Róma mindéi nevezetes sze­mélyét meghívta. A hajókatasztrófa hősét persze viha­ros ünneplésben részesítették a meghi­dicsőség poharát. A dolgokat túlzottan kiszínezve, részletezem elmesélte vendé­geinek szerencsés megmenekülésének történetét s kacagva e.mlliteWte meg, mint hagyta Baképnél a fuldolkló matrózt, aki meg aklarta őt menteni s mint ver­gődött szörnyű élet-halál küzdelem után a tenger partjába. — A parton fáklyás emberek futkároz- ,tak fel s iáié — fejezte be szávait a hősnő — de én úgy vettem az irányt, hogy1 lehetőleg ne vegyenek észre. S mikor vallató megjegyezte, hogy miért szökött el a mentők elől, Ag­rippina sokat sej'.etcen azt felelte, hogy azért, mert nem aklart mégegyszer hi­degvíz-fürdői venni. Rémült csend követi© a császárnő e vakmerő kijelentését, amelyből minden jelenlévő azt olvasta ki, hogy a hajó- katasztrófa nem véletlen müve volt, ha­nem! agyafúrtan kieszelt merénylet Ag­rippina elpusztítására. A felszolgált nehéz italok azonban gyorsan elfelejtették a vendégekkel á háziasszony meggondolatlan célzását s a mámoros orgia hevében senkise gon­dolt arra, hogy akit ma ünnepelnék, vol­taképpen már nincs is az élők sorában. * Mialatt vígan zengett Agrippina házá­ban az örömünnep, azalatt egy másik házban: a császári palotában komor beszélgetés fo'yt Néró és Anicetus kö­zött. A császár és szabadosa között film­szerű gyorsasággá! az alábbi párbeszéd folyt le: — Szóval a hia;jó elsüllyedt? — Igen, felség! — Nos és az anyám? — ő megmenekült. — Ah!... Megmenekült?! dietojett s a sötétség leple alatt kiúszott a partra. Néró megcsóválta fejét. És szólott zordonan: — Ügyetlen voltál, te nyomorult! Hát miért nemi úsztál utána és nyomtad volna a víz alá? Anicetus hangja ingerülten feleset- tant. — Azért, mert jobb úszó, mint én. Nem tudtam utolérni. Több mint két óráig üldöztem, amig aztán végképpen eltűnt szemeim elől. Mire a partra ér­tem — félbolban, ő már nem volt sehol. — És: most?... hol van az anyám? — Kínt a villájában. — Egyedül? — Nem. Vagy száz vendég társasá­gában ünnepli a megmenekülést1. Néró Belszisszent. Aztán nagyot dob­bantott a lábával. — Jaj... — gondolta Anicetus — e,z halált jelent. Valahányszor igy dobbantott Néró, utána, mindig valakinek meg kellett hal­nia. És csakugyan, a császár már szólott is. — Ho'nap meghat az anyám! És aki megöli, az te leszel, Anicetus fiiam. A szabadoiS1 egész testeten megreme­gett. Szivéből gyűlölte- e pillanatban Nérót, aki az 'anyagyilkosság förtelmes bűntényének végrehajtójává másodszor is őt szemelte ki. Ellenkezni azonban nem mert. Hogy is merhetett volna, amikor ez a tetötől- talpig rom’ott ember már emelte a lá­bát, hogy ismét dobbantson veié, ha Anicetus netalán niem-et mond. Ez a do-bbantás pedig neki szálfái s híz. ő halá­los ítéletét jelentené. — Rendben van, uram — nyöszörögte a szolga. — Ahogyan óhajtod, úgy fog történni. Holnap megölöm az anyacsá­szárnőt. (Folytatjuk). vottak s a közismerten hiú asszony nem is mulasztotta el fenékig üríteni a Igen. Csodálatos lelkierővel ren­Helyi Értesítő Lapváilalat-nyomda Kiskunhalas.

Next

/
Thumbnails
Contents