Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-22 / 32. szám
SZÍ rilis i fél íny felv. érő április 22 ____________________________________________KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE ___________________________________________5 0jda Nagyszámú közönség nézte végig három előadásban a Jamboree filmet A helybe’i cserkészcsapat parancsnoksága három előadásban ismertette az 1929-ben Angliában megtartott jamboree cserkészfilmet. A két ifjúsági előadáson Jerémiás Lajos, majd Paczolay István parancsnokok ismertették a cserkészet és a jamboree jelentőségét. A nagyszámú közönség élvezettel nézte végig a filmet gazdag kisérő műsorával. Az esti előadást, amelyen a felnőttek vettek részt, Domokos Saci prológja nyitotta meg. Jerémiás Lajos parancsnok üdvözlő szavai után lepergett a szin- pompás jamboree-film, majd Szlivka János VIII. o. tanuló szavalta el Radványi Kálmánnak »Megjöttünk« c. aktuális költeményét, melyet a szerző a magyar fiuk angliai útjáról való hazatérésével kapcsolatban irt. Egy humoros cserkész rajzfilm lepergése után a szépszámú közönség elé állt dr. Major Dezső, a Cserkésszövetség főtitkára, a gödöllői jamboree szervező tisztje és közvetlen kedvességgel tárta hallgatósága elé azt az óriási munkát, amely az ezévi gödöllői tábor megszervezésével jár. Érdekes adatokkal és önmagukban is beszélő, jól kiválasztott epizódokkal ébresztgette a közönség érdeklődését. S mikor előadása végén rátért a világ jamboree-k óriási jelentőségének ismertetésére — talán nem is hiszi! — mily sok lélekben mozdult rregazaz érzés, melyért az előadó sokoldalú elfoglaltsága közepette is szakított időt Halason tartandó előadásához. Mindenki megértette és átérezte a cserkéőzmozgalom óriási épitő erejét, nemzeti erő sugallását. S ha az előadást egyelőre csak lelkes tapssal hálálták meg az ottlévők, bizonyára nem felejtik el a halasiak sem, hogy augusztus elején a gödöllői nagytáborban keressék fel a világ minden tájáról odagyülekezett cserkészek nagytáborát, a jamboreet. Ott aztán helyszíni kalauzolást fognak kérni a halasi cserkészektől és az előadótól, Major dr.-tól. Addig is fáradozásához »Jó munkát!« kívánunk. ■'=====F^.-;;7Tr----1 ------iá Közgazdasági szemle — A kormány az érdekeltek kérelmére hozzájárult ahhoz, hogy az Ausztriába szóló buzakivitelj engedélyek érvénye május 31-:g meghosszabbittassék. — Az exportforgalom terén számottevő javulás állott be az év első három hónapjában. A javulás egyik legfőbb oka, hogy a Nemzeti Bank liberálisab- ban kezeli a kompenzációs kérelmeket s az árupengő el'enében való kivitel engedélyezését. Bizonyos, hogy az exportőrök részéről lényegesen kevesebb a panasz, mint eddig volt s az érdekeltség körében is elismerik, hogy a bürokratikus nehézségek egy részének leépítése s az engedélyezési eljárás egyszerűsítése lényegesen megkönnyíti a kereskedők munkáját. — Ä földművelésügyi kormány 70.000 pengőt bocsájt a békésmegyei gazdák rendelkezésére, azzal a céllal, hogy szikes területeket digózás utján megjavítsanak. A sziktetenitésnek ег a módja vált be legjobban. Szarvas vidékén például százéves digózott földek is vannak, amelyek ma is kitünően teremnek. — Ä pestm egyei nyilvános áru- és szövetkezeti gabonaraktárakban az alábbi készletek tárolódnak: búza 1345, rozs 403, árpa 659, zab 4395, tengeri 73, liszt 13, korpa 554 métermázsa. — Körülbelül 1 millió pengő értékű magyar baromfi kerül kivitelre Svájc felé. Csirkéért 2 pengőt, tyúkért 1.4 P körüli árat lehet elérni, — A gyümölcsexport egyik legfőbb akadálya, hogy még mindig nem tanultuk meg a helyes csomagolást. A hollandi rendszerű faládák tudvalevőleg nem elég szellősek s így a közismerten lágy és nedvdus magyar gyümölcs rendszerint nem birja el a többnapos utat. A gyékényládák sokkal alkalmasabbak a gyümölcsszállitásra, mert egyfelől minden oldalról szellősek, másfelől köny- nyü voltuknál fogva is sokkal alkalmasabbak erre a célra. — Kévéséin tudják, hogy a csalán kitűnő baromfi ele ség. Friss állapotban a csalánt szecskázva kell adni főleg a pulykáknak és a kacsáknak, szárított állapotban pedig mint téli zöldtakarmányt. — Az idei gyümölcsexport elé nem nagy reményekkel tekintenek az érdekeltek. Németország elzárkózása azt a veszélyt rejtegeti, hogy gyümölcstermésünk egyrésze ezévben eladatlan marad. A kecskeméti gyümölcsszindikátus az egyre zsugorodó kivitel miatt feloszlóban van. A szindikátus tavaly 1000 vagon árut vitt a külföldre, ez a teljesítmény természetesen távolról sem indokolja fennmaradását. Halasi gabonaárak április 21 Búza 72 kgr«os 10'70 P, rozs 5’—*— P. boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Arak könnyű sertés 80—86, közepes 94—96, nehéz 92—94 fillér. SPORT Birkdzóverseny Szerte a városban élénk érdeklődés előzi meg a szolnoki vasutas birkózók vasárnapi vendégszereplését. A válogatás nehéz problémája megoldást nyert. A KAC 20 birkózója a versenyek során az alábbi sorrendben lép küzdelembe. Ifjúsági csoport: Légsuly: Virág I., Sárközi. Pehely: Ujfalusi, Nagy Pál Antal Könnyüsuly: Nyári. Kisközépsuly: Erdei. Senior csapat: Légsuly: Kocsis, Sárvári. Pehelysúly: Mamlecz, Markovits. Könnyüsuly: Soós, Varga. Kisközépsuly: Fekete, Kovács Balázs. Nagyközépsuly: Nagy, Körösi (Krausz). Kisnehézsuly: Záborszky, Ricsányi. Nehézsúly: Kovács Mihály, Kovács Ferenc. Tartalék: Delia, Virág L., Balogh. — A verseny esti 7 órai kezdettel a városi közgyűlési teremben kerül lebonyolításra. Először az ifjúsági csapatok kerülnek sorra, utána pedig 8 órai kezdettel a senior csapatok lépnek szőnyegre. Hely árak: 1 P, 50 és 30 fillér. * Deák Ferenc, a Halason is jól ismert kiváló ka’ocsai birkózó a KAC-hoz kérte magát leigazolni. Reméljük, rövidesen alkalma nyílik uj egyesültében bemutatkozni. A Budapesten vendégszereplő finn válogatott birkózók 26-án Szegeden is szerepelek. Az ellenük felálló csapat megerősítésére meghívták a KAC nehézsúlyú versenyzőjét: Kovács Mihályt. LABDARUGÓ MÉRKŐZÉS Vasárnap d. u. fél 5 órai kezdettel a Vásár-téri pályán bajnoki labdarugó mérkőzés lesz a Kiskőrösi Petőfi Torna Egylet és a KAC csapata között. Bíró Ben-cze tesz. Ш ín S iánk áron éb» ákat ragy rillizüst ZÜ5* ma« árát, )san Néró Élete és Bűnei IRTA: К A VE CÉZÁR TÖRTÉNELMI REGÉNY Folytatás 13 — Minél 'többen pusztulnak el — gondolta — annál természetesebbnek tűnik a katasztrófa és .annál kevésbé látszik ki a lóláb. A gondolatot tett követte. A császár még azon órában magához rendelte az első konzult s meghagyta néki, hogy másnap délutánra á’ljon készenlétben a Venturia nevű harmincevezős hajó, hogy családjával és néhány emberével rövid kirándulást tehessen a tengeren. A konzul lóhalálában igyekezett eleget tenni a parancsnak. Katonákkal össze- fogdostatott vagy száz embert, akiket Mviltetett a hajóra, hogy kitakarítsák és feldíszítsék. A Venturia másnap reggelre már ragyogó díszben ált. Amikor Anicetus megérkezett, hogy a császár megbízásából szemlét tartson a hajón, a munkások már dolguk végeztével eltávoztak. Néró kegyeltje nem egyedül érkezett. Három ácsot hozott magával, akiknek meghagyta, hogy fúrjanak létet a hajó fenekén. Azt is megparancsolta, hogy a léket nyomban du- gaszolják él, de ne erősen, hanem olyanformán, hölgy a dugaszt könnyűszerrel bármikor ki lehessen húzni. Az ácsok, fejcsóválva ugyan, eleget fjeitek a parancsnak. S amikor elkészült a lék, Aniqetus magával vitte őket a császári palotába, .ahol már várt rájuk egy szakasz katona. A katonák közrefogták az ácsokat s meg sem álltak velük a vesztőhelyig. Ott aztán anélkül döfködték le őket, hogy akár csak sejtelmük is lehetett volna arról, miért ke® nekik oly hirteten meghalnáok. Körülbelül abban az időpontban, amikor az ácsok vére hullt, Anicetus részletesen elmesélte Nérónak, hogy milyen pompás léket készíttetett a Venturián s hogy akkor tudja viz alá süllyeszteni a hajót, amikor éppen jól esik. Néró látható megelégedéssel vette a szolga jelentését s nyomban intézkedett, hogy azok a személyek, akik neki útjában állottak, okvetlenül ott tegyenek a hajókiránduláson. Persze Agrippina, a császár anyja is megkapta a meghívót. Délután négy órakor megélénkült a Venturia. Vagy ötven előkelőség érkezett a hajóm, hogy résztvegyenek a császári kéjkiránduláson. Frissen és fiatalosain megérkezett Agrippina is, aki körül nyomban udvar támadt a fedélzeten. Az anyacsászárnő, aki azt következtette a meghívásból, hogy fia az intim környezetben bizonyára ki akar vele bé- kü'-ni, szokatlanul jókedvű volt és hires szellemességével valósággal elbűvölte a jelenlevőket. A hangulat csak akkor dermedt ünnepélyes csendbe, amikor feltűnt a parton Néró harcikocsija, amelyet két pompás arabsmén vad vágtában röpített a hajó felé. A kocsi megállt s a császár kiugrott belőle. Mindenki figyelte a jelenetet, tehát mindenki látta, hogy Néró elesett. E’esett és nem is tudott hirtelen felkelni. A testőrtisztek, akik a császár nyomában vágtattak, nyomban teugráltak ía lovakról s uruk segítségére siettek. Felemelték őt, majd betették kocsijába s visszavágtattak vele Róma felé. ’ — Nagy Isten, vájjon mi történhetett? — zsibongott fel a vendégsereg. De már is jött futva egy testőrtiszt, aki jelentette, hagy a császárt szerencsétlenség érte. Rosszul ugrott ki a kocsiból s kificamította egyik bokáját. — A felséges ur nagyon sajnálja, hogy nem vehet részt a kiránduláson — folytatta szavait a tiszt, — kellemetlen balesete azonban ne tegyen akadálya a hajóséta megtartásának. A császári óhajnak persze eleget kellett tenni s így a kirándulást valóban megtartották. Felszedték a horgonyokat s a Venturia hamarosan ott táncolt a könnyű babokon. A vendégsereg pedig hozzá látott a lakomához, amely az akkori idők szokása szerint mihamarább vad és undorító tivornyázássá fajult. Mire bealkomyodott, már csak a matrózok voltak józanok. Agrippina maga is rózsaszínűnek látta már a világot s kacagva tűrte az egyik marcona matróznak tolakodóan szemtelen udvarlását. A míatróz átölelte a császárnőt s a beálló esti sötétségben úgy bánt el völlé, mintha a szeretője tett volna. Hogy szabadabban follyon az orgia, a szurokfáklyákat nem gyújtották meg. így hát könnyű dolga volt Anioetus- nak, aki az egész ut alatt ott kuporgott a ponyvával letakart lék fölött. S amikor a hajó visszafordult és már meglehetősen közel volt a kikötés helyétől, hirtelen meglazította a léket s egy erőteljes rántással kiemelte azt. A következő pillanatban sustorogva ömlött a viz a hajóba. Anicetus felugrott s néhány ugrás után az orgiázó vendégsereg kellős közepén termett. — Léket kapott a hajó! — üvöltötte vérfagyasztó hangon — meneküljön, ki merre tud! Leirhatailan zűr-zavar keletkezett. Eszeveszett sirás és jajveszékelés verte fel az éjszaka csendjét. Az evezősök, akik nem vettek részt az orgiában, a tengerbe ugráltak s úszva menekültek a part felé. A nehéz boroktól tökéletesen elázott vendégsereg pedig tehetetlenül várta a közelgő vészes pillanatokat. A hajó lassan féloldalra billent s most már szemlátomást süllyedni kezdett. Agrippina ekkor görcsösen átkarolta matrózlovagját s megkérdezte tő'e, vájjon tud-e úszni. — Ne félj szerelmem, jó kezekben vagy! — vágott vissza a marcona legény, aki hátára kapván a császárnőt, habozás nélkül belevetette magát a tengerbe. Agrippina görcsösen szorította tovagja nyakát s ebben a tegszörnyübb veszedelemben sem vesztette él lélekjelenlétét. Elenkező'eg: tanácsokat adott a matróznak, hogy merre felé ússzon, ha legrövidebb utón partot akar érni. A két ember óriási küzdelmet vívott az életért. A tengert alaposan felborzolta ekkor már az esti szél s igy szinte minden hullámmal külön kellett megküzdeni. Lett légyen azonban bármilyen úszó Je a matróz, a nehéz teher alatt mégis ellankadt. Pedig még messze volt a part s a segítségnek sem volt hire- hamva. Agrippina érezte, hogy fogytán az erő, elhatározta hát, hogy faképnél hagyja lovagját. A esászárnő ugyanis kitűnő fiszó volt s eddig csak azért nem úszott, hogy amig a matróz birja, pihenve közeledjen a part felé. Lefejtette hát kezeit a végképpen kimerült, fuldokló ember nyakáról s néhány erős tempóval maga mögött hagyta. (Folytatjuk). Urtica hajmosó tói haja üde, friss és fényes. Elmúlik a korpá- sodás és hajhullás. Elmúlik a fej viszkető érzése. Kellemes illatu, olcsó kapható RÓCS JánOS gyógyszertárában Kossuth u. 1. (Takarék épület)
