Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-15 / 30. szám

10 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 15 EGY vagy két szobás lakás kiadó és egy hegedű eladó Vörösmtarthy ucea 52. sz. alatt. KÉPKERETEZÉST, üvegezést huisvét- ra mellyen leszállítóit áriak mellett ké­szítik Torma Testvérek saaküzfetében. Bútorozott szoba egy vagy két személy részére kiadó. Cim a kiadó- hivatalban. DUNDI BABAHINTöPOR, Dundi baba- erém megakadályozza a csecsemő bő­rének kipálását, kivörösödését. Dundi gyermek fürösztő szappan kitűnő. Kap­ható RÁCZ-PATIKÁBAN, Kossuth u. 1. sz. (Takarék épület). KÉT egymásba nyíló külön bejáratú, csinosan bútorozott szoba, a központban május 1-re kiadó, esetleg külön-külön is. HALÄSZ MIKLÓSNÉ örökösei Tajó pusztai tanyásbirtokukat haszonbérbe adják. Értekezhetni a helyszínén 24. ta­nyaszám alatt. OZOM PUDER francia módra készült, finom púder. Jól tapad, kellemes illatu, olcsó. Minden színben kapható RÁCZ JÁNOS gyógyszertárában, Kossuth u. (Takarék épület). ZSÄNHI 243 kát. holdas, bodoglári 145 kát. holdas tanyásbirtok haszon­bérbe kiadó. Értekezhetni özv. Fadgyas Áromnéval, Szabadkai ut 2. sz. házánál. ZONGORAKÉSZITÖ HANGOLÓ! A n. é. közönség tudomására hozom, hogy zongorák hangolását 8 P-ért vállalom. Javítást és bőrözést elfogadok. Rauett hurozást vállalok. Cim: Gimnázium ucca 4, sz., Kramberger L. A Halasi Takarékpénztár székhá­zában egy 2 szobából álló földszinti garzon lakás május 1-től kezdődő- leg bérbeadó. Értekezhetni lehet a,z elnökséggel. FIGURA Sándor felsőszállási 12 hold szántóföldjét eladja. Szalmát, kukorica- szárat, répát elad. Hunyadi ucca 1. sz. KERTI BÚTOROK leszállított áron és mindenféle kosáráru, gyermekkocsi, uta­zókosarak. Rendeléseket, nádszékfonást elvállal Kovács Sándor kosárfonó üzle­tében, Szász Károly u. 7. sz.. alatt. CZÉKUS Balázs Szabadkai-ut 50—52. szám alatt egy-egy szobát, melléképü­letekké', konyhával azonnal kiad. Érte­kezhetni1 a helyszínén szerdán és vasár­nap. A REFORMATUS egyháztanács újabb határozata értelmében a ref. egyházi adó junius végéig kamatmentesen fizethető. OZOM KÖLNI, kellemes, discrét il­latu, jó minőségű. Zsíros, fényes, mittes- seres arcnál kitűnő. Az arcot felfrissíti, arcápolásinál nélkülözhetetlen. Egészen olcsó árban is kapható RÁCZ JÁNOS gyógyszertárában, Kossuth ucca 1. (Ta­karék .épület). A VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEI: A VÁROSI hatóság értesíti a lakossá­got, hogy 19-én d. ©. 10 órakor két drb. kiselejtezett lovat ad el árverésen a gazdasági udvarban. Az árverés csakis polgármesteri: jóváhagyás után lesz vég­leges. NAPRÓL-NAPRA mind sűrűbben for­dulnak elő esetek, hogy a város közön­ségei általi nagy költséggel ültetett fákat felhasználják, kitördelik, levágják, kér­geiket megfaragják, megsértik, úgy, hogy a fácskák kiszáradnajk, elpusztul­nak. A tetteseket a legtöbb esetben fel­fedezni nem lehet és igy vandál módra elkövetett pusztító cselekményükért fe­lelősségre nem vonhatók. Felhívja a hatóság a lakosságot, hogy a város egész közönsége adóf;Téréinek felhasz­nálásával1 a város szépítése, közegész­ségügye és tűzbiztonsága érdekében ül- tettetejtt fácskákat szerető gondossággal védje minden, kártétel ellen. Mindazon egyéneket, akik a fákat bármi módon megrongálják, amennyiben talán nincs módjuk azokat a kártételben megakadá­lyozni, vagy talán a cselekmény elkö­vetése után jut tudomásunkra, a kártevő személyei a rendőri büntető bíróságnál (városháza, 2. sz. szoba) feljelenteni sziveskedjenek. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 464—1933. tk. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. Nemzeti Hitelintézet végrehajita,tónak özv. Nagy Jánosné és Nagy István vég­rehajtást szenvedő ellen indított végre­hajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 :LX. te. 176. §-a értelmében e'ren­deli a végrehajtási ujiabb árverést 3600 P tőke s jár. és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 50 P költség, vala­mint Nagy István illetősége tekintetében csatlakoziottnlak kimondott dr. Práger Jó­zsef 117 P 42 f„ Halász István 200 P és mindkét végrehajtást szenvedett ille­tősége tekintetében csatlakozottnak ki­mondott Farkas Sándorné 66 P 60 f. és 700 P, Halasi Hitelbank 350 P, dr. Zeisz Károly 324 P tőke s jár. behajtása vé­gett a kiskunhalasi kir. járásbíróság te­rületén levő, Kiskunhalas városban fek­vő s a kiskunhalasi 9513. sz. betétben A. I. 2—4, 7—34. sor. s 25794-1, 25794- 2, 25795, 25963, 25964, 25965, 25966, 25967, 25968, 25969, 25970-1, 25971,25972, 25973-1, 25973-2, 25973-3, 25974-1, 25974- 2, 25974-3, 25975-1, 25975-2, 25976, 25977­1, 25977-2, 25978, 25979, 25980-1, 25980­2, 25980-3, 25980-4, 25980-5. hrsz. alatt foglalt 494 n.-öl rét, 8 hold 1364 n.-öi legelő, 1 hold 544 n.-öl legelő, 7 hóid 959 n.-öl legelő, 57 hold 263 n.-öl legd.ő, 548 n.-öl rét, 1593 n.-öl rét, 566 n.-öl rét, 566 n.-öl rét, 1571 n.-öl rét, 1066 n.-öl rét, 3 hold 393 n.-öl szántó, 5 hold 112 n.-öl szántó, 418 n.-öl kert, 666 n.-öl kert, 262 n.-öl legelő, 753 n.-öl lakház és udvar, 7 hold 458 n.-öl legelő, 313 n.-öl ut, 1381 n.-öl legelő, 5 hold 1451 n.-öl szántó, 3 hold 908 n.-öl szántó, 20 hold 668 n.-öl lege'ő, 1 hold 1326 n.-öl legelő, 119 n.-öl udvar, 2 hold 1217 n.-öl szántó, 476 n.-öl rét, 1 hold 470 n.-öl szántó, 676 n.-öl legelő, 303 n.-öl lakház és udvar, 673 n.-öl legelő, 89 n.-öl ut Felsökiste’eken ingatlanból B. 1, 3, 8. alatti özv. Nagy Jánosné sz. Kazinczi Anna és Nagy István nevén álló össze­sen 3/5 rész illetőségre 2732 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségében (I. em. 2. ajtó) megtartására 1933. május 10. napjának d. e. fél 10 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a kö­vetkezőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant az ár­verést kérő végrehajtató kérelmérea ki­kiáltási ár kétharmadánál, dr. Práger József csa lakozott kérelmére 6536 P-nél, Farkas Sándorné csatlakozott kérelmére 8762 P-nél, Halász István csatlakozott kérelmére 9582 P-nél, Halasi Hitelbank csatlakozott kérelmére 10.412 P-nél, dr. Zeisz Károly csatlakozott kérelmére 11 ezer 962 P-nél alacsonyabb áron eladni nem lehet (a mai telekkönyvi állapot és az 5610—1931. M. E. sz. rendelet figyelembe vételével). Erről Kiskunhalas város árvaszékét kiskorú Nagy László társtulajdonos és kisk. Német A. Ida és Zsófia jelzálogos hitelezők érdekében értesíti. A Vht. 176. §-a szerint 30 napos árve­rést keltett kitűzni végrehajtató egyszerű kérelmére a korábbi árverési hirdet­ményben foglalt feltételek szerint, mivel a 3950—1932. sz. árverési hirdetmény­nyel kitűzött árverés végrehajtást szen­vedettek kérelme folytán a 3800—1932. M. E. sz:. rendelet alapján állíttatott be, illetve halasztatott el 1932. október 31. utáni, időre. 2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított, óvadékképes értékpapirosban, a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek elő'.egesen bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési fel­tételeket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §; 1908 :XLI. te. 21. §.) Kiskunhalas, 1933. március 8. Dr. BOROSS s. k. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül; MÉSZÁROS ir.-tiszt. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS Njéro Élete és Bűnei TÖRTÉNELMI REGÉNY Folytatás 12 — Pompás egy méreg! — cikázott át Néró agyán a gondolat. — Az anyámnak is adunk ebből a bikaölő kotyvalékból. — Meghalt! — süvített át a termen Sevérius rekedt hangja. — Pompás egy fickó ez a testőrpa­rancsnok! — gondolta a császár. — Ki­tünően tudja megjátszani szerepét. — Meghalt! — bömbölte jajveszékelő hangon újból Sevérius. — Hja, valamennyiiünkneik ez a sorsa! — sóhajtotta tettetett részvétel Néró, aki most már maga is felkelt helyéről1 s odalépve öccséhez, figyelmesen megta­pogatta ütőerét, hogy csakugyan meg­halt-e már. — Igen, valóban meghalt — suttogta tompa hangon a császár, miközben sár játkezüleg megszaggatta damaszkuszi se­lyemből készült tógáját. Britannikus tetemét a szolgák elvitték s a császár némán jelezte, hogy vége a lakomának. • Britannikuszt, a kellemes külsejű és megnyerő modorú császári herceget mindenki szerette Rómában. Nem csoda tehát, ha temetésén az örök Város minden valamirevaló polgára megjelent. Csak Néró nem vett részt a gyászszer­tartáson, miután betegeit jelentett. Éltem­ben je'-en volt Agrippina, aki a temetés egész ideje alatt szünet nélkül jajgatott és zokogott. Annyira megfeledkezett ma­gáról, hogy a körülötte álló előkéSősé- gek füle hallatára többször is igy kiál­tott fel: IRTA: KÁVÉ CÉZÁR — Jól tudom, hogy ki gyilkoltatta meg drága fiamat. Nézzetek csak körül: ki hiányzik innen? Nos, aki hiányzik, az ötette meg Britannikuszt! — Mindenki elszörnyülködött ezjeiken a félre nem érthető, vakmerő szava­kon. Agrippina célzását nem volt nehéz megértenii, hiszen maga a császár volt az, kinek távoliét© mindenkinek szemet- szúrt. A besúgók maim is késlekedtek érde­meket szerezni Néró előtt, édesanyja beárulásáva1. A császár még aznap este mindent megtudott. Annyira felimdutt anyja viselkedésén, hogy dühében tömb zúzni kezdett s még legbelsőbb embe­rei is futottak-menekültök a tébolyultam viselkedő császár elöl. Csupán Anieetus, különösein kedvelt szabadosa merte őt megközelíteni, aki, szinte varázserővel tudott az eszelős és senkit, semmit nem respektáló Néróra hatni. Ahogy maga előtt látta hü emberét, hirtelen e'szégyelte magát és abbahagyta a toporzékolást. — Óh, uram, csak nem történt talán valami rendkívüli baj, hogy ennyire rossz kedvben talállak — szólt a finom nyelvű szolga hatalmas urához. A császár nem felelt. Csak nézett, mint egy fél hülye, majd Anioetust kezd­te mustrálgatnii, vérvöröiS ábrázatának két bamba szemével. Anieetus nyugodtan állta a tekintetet s fölényesen farikasszemet nézett a min­denható hatalmassággal. Az eszes szabados kitünően ismerte Nérót. Tudta tehát, hogy előtte meghu­nyászkodni egyet jelent a halállal. Azt is tudta, hogy ez a tigrisember csupán azokat respektálja, akik nem dőlnék du­gába előtte. Akik bátrak és határozot­tak, egyenes gierincüek és nem hétrét hajliongók. ő bizony nem ijed meg Róma mumusától, hanem, ha kell, még meg is korholja. Most is igy történt. A szabados karba tette két ke tót s gúnyosan megjegyezte: — Uram, szégyienlem magam! Néró szemei kerekre tágultak. Előre hajolt s úgy sziszegte a szolga felé: — Hogy mondtad ?!... Anieetus nem zökkent ki nyugalmából. — Sokkal hatia’masabb vagy, semhogy úgy viselkedj, minit valami gyarló em­ber. Akármi történt is, kár izgatnod ma­gad. Uram, önkiinzás helyett, inkább parancsokat osztogass! ítélj, sújts és büntess és ne viselkedj úgy, mint leg­utolsó alattvalód. Néró úgy érezte, hogy Anieetus szavai kalapácsütésként koppantak koponyáján. Hirtelen nem is tudta, mit tegyen ezzel az emberrel. Nyomban megölje-e, vagy nyomban Tnegöte’je-e őt. Az Utóbbit választotta. Keblére^ ölölte a szolgát s eférzéke- nyülv© suttogta. — Te vagy az egyetlen, aki férfi vagy! Mindenki más áruló vagy hízelgő, min­denki más alattomos féreg, aki színem előtt hasra vágódik, hátam megett pedig kanspirál ellenem. — No, nem mindenki, uram. De Néró, akin mindjobban elhatalma­sodott az üldözési mánia, eltehtmondó- am nagyot csapott a kezével. Majd sze­meit szenvedőén forgatva, felkiáltott: — Igenis, mindenki!... Majd csendesebben hozzátette: — Még az anyám! is!... Anieetus már értesült arról, hogy mi bántja Nérót. Elmesélték néki, hogy mi­ket mondott Agrippina a temetésen róla. Tudta tehát, hogy ezúttal honnan fuj a szél. A császár idegeden fel s alá kezdett járni a szobában. Szandáljának aranytal- pai kisértetóesen kopogtak a márvány- padlón. Közben mintegy önmagával be­szélgetett. — Halálosan gyűlölöm az anyámat... A pohár betelt... Neun tűröm, tovább, hogy utoo-utfélen gy alá zzon és vádoljon. Igen, el fogom őt némátani. Brjtarmikusz. után neki is pusztulnia keil!... E szavak után a császár hirtelen Anicie tushoz lépett. — Mondd csak, hü szolgám;, mit csi­náljak ezzel az asszonnyal? Anieetus röviden válaszolt: — Amit akarsz, uram! ...Néró nem felelt. El'enben némán in­tett a szabadosnak, hogy távozzék. * A magára imaradt császár órákig tűnő­dött. Azon törte fejét, hogyan lehetne úgy elpusztítani Agrjppinát, hogy halála véletlen szerencsétlenség látszatát keltse. Először a méreg e gondolt, de Brii- tannikusz esete arra figyelmeztette őt, hogy a mérgezés után majd megint hírbe fogják hozni. De különben is hi­ábavaló lenne Agrippinánál a méreg, mert hiszen köztudomású róla, hogy állandóan ellenmérget hord magánál. Hosszú töprengés után végül is úgy döntött, hogy hajóra fogja csalni édes­anyját: s a hajót a nyílt tengeren elsül­lyesztett. Ezeoetben senki sem gondol­hat arra, hogy Agrippina pusztulása szándékosan történt. Azzal persze mit sem törődött Néró, hogy édesanyjával együtt mások is odavesznek, ellenkező­leg : úgy vélte, hogy a megfúrt hajóval minél több embert kel vizb© veszíteni. (Folytatjuk). Helyi Értesítő Lapvállatet-nyomda Kiskunhalas.

Next

/
Thumbnails
Contents