Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-08 / 28. szám

2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 8 Kóródi-Katona János tompái képviselő a hadi­rokkantakért és a trafikok revíziójáért Kóródi-Katona János, a tompái ke­rület országgyiilésj; képviselője rendkí­vül figyelemreméltó beszédet mondott a képviselőházban a hadirokkánljavaslat vitájában. Kóródi-Katona beszédének minden részét áttüzesiti a világháború élő hősei iránti szeretet, kiknek érdeké- bein mindenkor lelkesedéssel küzdött is. Kóródi-Katona parlamenti beszédét tel­jes terjedelmében keltenie leközölnünk:, sajnos, azonban helyszűke miatt csak kivon altosain adhatjuk. Felszólalásában mindenekelőtt a krs- ántánt lázas fegyverkezésével foglalko­zott, amely hatalmi csoport még mindig nem érzi magára nézve kötelezőnek a lefegyverzésit. Majd felhívta a figyelmet az átlig fegyverben álló Oroszországra s azokra az osztrák munkásotthonokra, amelyek valóságos fegyverarzenáljai a gyűlölködő háborús mentalitásnak. Áttérve a rokkantjavaslatra, kifejtette Kóródi; hogy fel ke'l tételezni, miszerint lényegesen bőkezűbb javaslattal jött vol­na a miniszterelnök, ha ennek lehetősé­gét: a gazdasági viszonyok megenged­ték volna. Megalapítja, hogy az ország hadirokkantjai és hadiözvegyei lényege­sen többet érdemelnek, mint amennyit a javaslat számukra anyagi tekintetben biztosit. Egyben féltéi© ezi, hogy mi­helyst megengedik a viszonyok, ,a mi­niszterelnök kedvezőbben biztosítja élő hőseink anyagi sorsát, Majd ,a trafik- és az italmérési enge­délyek revízióját sürgette, nagy figye­lem és tetszés közepette. Beszédének ebből a részéből kiemeljük a követke­zőket : — Már az elmúlt évi költségvetési vilta alka mával határozati javaslatot nyújtottam be, amely azt célozta, hogy a trafikengedélyek szigorúan a legriigo- rózusabb módon vizsgáltassanak felül, hogy azokat az égbekiáltó anomáliákat, amelyek ©zen a téren még ma is fennát- lanak, radikális módon szüntessék meg. Legutóbb egy interpelláció keretében voltam bátor ezt a kérdést a Ház elé hozni és a pénzügyminiszter ur meg­ígérte, hogy megindítja a trafikengedé- lyek revíziójának ügyét. A magyar köz­véleményt mindenesetre érdekli, hogy ebben az ügyben eddig mi történt. A dohány jövedéki központtól szerzett in­formációim szerint elsősorban az adat­gyűjtést igyekeztek megteremteni, hogy összehozzák a trafikengedélyek revízió­jához szükséges statisztikát. Ebből a célból összeíró ivet bocsátottak ki. Az összairóiv az 1932. december 31-itó álla­potot veszi alapul és végnélküli kérdé­seket foglal: magában. A statisztikai adatszolgáltatás nagyon pontos adatbe­vallást kivan a trafiktulajdonostól; le­gyen szabad azonban egyet ebben az esetben észtévé létezném. Egyetlenegy dolog szempontjából azonban hiányos az adatszolgáltatás, tudniillik abban az irányban, hogy nincs semmi szankció. Ha az iitető az adatokat bemondja, semmi felelősségre vonó szankciót nem állapítottak meg arra, vájjon ezek az adatok megíetelnek-e a valóságnak. A statisztikai adatok beérkeztek s igy meg­van rá a kellő mód, hogy az egész or­szág területén úgy a trafikengedélyek, mint az italmérési engedélyek revízió alá vétessenek és hölgy e revízió során a hadirokkantaik ahhoz az előnyhöz jussa­nak, amelyet a törvényjavaslat céloz. Tisztélettel bátor vagyok észrevételezni azt, hogy a törvényjavaslat 31. § a, amely ezt a revíziót igyekszik valami­féleképpen lehetővé tenni, meglehetősen homályosan és sok magyarázatra mó- dotadóan van megszerkesztve. — Nagyon szeretném ebben a, tekin­tetben az illetékes magyarázatot hallani, mert éppen ezzel a paragrafussal; akar­juk statuálni a revíziót, amelynél fogva minden más eddigi jogszabályt hatályon kívül helyeznénk ebben a kérdésben. A dohány jövedéki központiban szerzett ér­tesülésem szerint, ahol természetesen ezeket a számokait meglehetősen óvato­san szokták természetszerűleg beállí­tani, azt mondták, hogy az egész revízió legfeljebb csak 200 trafiknak elvételé.- eredményezné. Ha csak 200 embernek tudunk is e revízió révén kenyeret adni, ez is eredmény és ezért nem ke’i , évekig és hónapokig várni. Kérem a ! miniszterelnök urat és a kormányt arra, hogy ezt a revíziót méltóztassék elren­delni és mielőbb végrehajtani. (Helyes­lés a bal- és a jobboldalon.) Ugyancsak bátor vagyok megjegyezni, azt, hogy elvenném a trafikengedé'yt például egy olyan füszerkereskedőtöt is, akinek üz­lete, füszerosztálya már annyira jól megy, hogy az il'etőnek nincs szüksége arra a ikistrafikengedélyre, amelyet egy rokkantat el, tudunk látni. (Helyeslés.) Ugyanilyen eljárást keltene követni az itaímérési engedélyeknél. Azt hiszem to­vábbá, a Ház általános véleményével találkozom, amikor azt mondom, hogy ennek a revíziónak keresztülviteléhez bizonyos fokú elszántság ke'l és kérem is ezt az elszántságot. Az én választó­kerületem — mondotta továbbá Kó­ródi-Katona — amely valamikor szerb megszállás alá tartozott, a határon fek­szik. Mint méltóztatraalk tudni, a bajai háromszög hosszú hónapokon keresztül szerb megszállás alatt volt. A szerbék a megszállás idején beszedték ezektől a szerencsétlen rokkantaktól a rokkant- okmányokat s ezek a szerencsétlen em­berek nem kapták többé vissza igazol- | ■ ványaikat; közben a megszállás meg- I szűnt s kerületemben volt olyan eset, hogy az illető karjába vándorolt és ma is vándorol a puskagolyó, de mi­vel semmiféte okmánya nincs, sehova sem; tudtam beutaltatni kórházba. — A kormány figyelmébe ajánlom te­hát, hogy egyes rendkívüli és indokolt esetekben a törvény rideg betűjétől te­kintsenek el és állapittassék meg a rok­kantság azokról, akik azt igazobi tud­ják. A javaslat foglalkozik azzal a gon­dolattal is, hogy a hadirokkantakat egy érdekszervezetbe egyesítse. A magam részéről ezt kívánatosnak tartom. Kije­lentem, hogy ebben a tekintetben meg vagyok elégedve a 'hadirokkantszövetség mostani működésével és kívánatosnak tartom, hogy a hadirokkantszövetség mondassák ki expressis verbis a hadi- rokkantak érdekszervezetének. — Mi, á parlament tagjai — fejezte be szavalt Kóródi-Katona — csak egyet tehetünk, őrködni fogunk azon, hogy amint az ország gazdasági helyzete megengedi, de elsősorban és főképpen akkor, ha a közeli revízió megtörténik, a hadirokkantak abban az elbánásban részesüljenek, ame’ye't a magyar hazától ! valóban megérdemelnek. A pénzügyi bizottság ma délelőtti ülése A városi üzlethelyiségekre uj átverés megtartását javasolja a bizottság a hétfői közgyűlésnek A hétfői közgyűlés tárgysorozatá­nak előkészítésére dr. Fekete Imre polgármester ma, pénteken délelőtt 10 órára összehívta a pénzügyi bi­zottságot. A pénzügyi bizottság elé több ügyet terjesztett a polgármester, töb­bek között a városi üzlethelyiségek bérleti ügyét is. Tudvalevő, hogy 22 városi üzlethelyiség bérlete lejárt és azokra nemrégen nyilvános szóbeli árverést tartottak. Az árverések eredményét ismer­tették a pénzügyi bizottsággal. E kö­rül meglehetős nagy vita volt, sokan szóltak hozzá. Végül is a pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy ja­vasolni fogja ia képviselőtestületnek, hogy az üzlethelyiségekre beérkezett ajánlatokat ne fogadja el, hanem uj árverés megtartását rendelje el. A csendőrség gyanúja szerint az ókécskei bankbetörő azonos lehetett a halasi Kereskedelmi Bank kasszafurójával ? A betörő menekülés közben a helyszínen hagyta szerszámait, zseblámpaelemeit, amerikai gumibevonatos, zajtalan fúróját (Kecskemétről írják.) Az elmúlt napokban az ókécskei Takarékpénztár helyiségében vak­merő kasszafurást követtek el. Éjszaka egynegyed 3 órakor а Та- 1 karék házában lakó Nádi Sándor j szolga és fia ia riasztócsengő zajára felébredt. Úgy, ahogy voltak, ki- rohantak a lakásból s revolverrel fu­tottak ia:z intézetnek az udvarra nyíló ajtajához, ahonnan a csengő drótja lakásukba vezet. Az ajtót zárva ta­lálták, visszaszaladlak a kapukulcsért és az utcára siettek. Ugyanekkor egy ismeretlen alak ugrott ki a szom­szédos Boros József gaizda kerítésén és futva menekült. Nádi háromszor utána lőtt, de a betörő a Takarék melletti kicsi utcában eltűnt szemük elöl. (j Megállapították, hogy a betörő ki­bontotta a Takarék falát, a lyukon bemászott és megfúrta az igazga­tósági szoba kiskasszáját. A kasszá­ban üzleti könyveken és okmányokon kívül semmit sem talált. A pénzt a pénztárteremben levő másik, nagy kasszában tartják. A betörő ennék is nekikezdett, de nem sókra ment, mert ez modern erős kassza. Való­színűleg belefáradt a hiába való mun­kába és más zsákmány után akart nézni. Megnyitotta az udvarra ve­zető ajtót, de innen riasztó csengő drótja vezet a szolgai lakásba s a betörő igy riasztotta fel Nádiékat. A bajt észrevette és idejében menekült. A betörő a helyszínen hagyta szer­számait: Egy aoélrudat és vágót, egy gummival bevont amerikai furdan- csot, amelynek gummiburkolata tel­jesen zaj tatamitj;a a furdamcs műkö­dését és több zseblámpaelemet. A kasszafurás a qsendörség szerint »szakiavatott munka« volt s bár a betörő nem rózsatöréssel »dolgozott«, azonos lehetett a halasi Kereskedelmi Bank és a kecskeméti törvényszék kasszafurójával. A csendörség most ilyen irányban is lefolytatja a nyomozást. A kórházbizottság döntött a röntgen-ügyben 9000 pengőért vásárolnak röntgent a kórháznak Többizben irtunk arról, hogy a j A legutóbb tartott kórházbizottság! halasi kórház részére röntgenkészü- i ülés hozzájárult a röntgenvásárlás- léket akar a város beszerezni. Ez a hbz és a beérkezett ajánlatok közül kérdés már többizben foglalkoztatta í egyik budapesti cég ajánlatát fogadta a kórházbizottságot, mig most ez a J el, aki 9000 pengőért szállítja a kérdés is elintézést nyert. I kórháznak a röntgen-készüléket. A környék kereskedőtársadalma is részt vesz a vasárnapi kereskedő- gyűlésen A város széles rétegében nagy ér­deklődéssel találkozott az a híradásunk, hogy a Kereskedők Egyesülete vasár­nap d. e. féli 11 Órakor nagyobb,szabású gyűlést rendez a közgyűlési teremben. A gyűlésnek az is nagy je'entőséget ad, hogy ázom a környék kereskedőtársadal- ma ás résztvesz és ezt már a gyűlés rendezőségének bejelentette. A gyűlés programmjáról már beszá­moltunk. Tragikus öngyilkosság a Hattyú uccában Április 4-én, az esti órákban tra­gikus öngyilkosság történt a Hattyú uccában, amely városszerte nagy részvéttel találkozott. Józsa Józsefné Ván Zsuzsámra ve­tett véget életének szülei lakásán. Józsáné Lajosmizséről jött a napok­ban Halasra és az estéli órákban fel­akasztotta magát. Végzetes tettét hozzátartozói másnap vették észre, amikor holtan találtak rá. Józsa Józsefnét tegnap temették el a város közönségének osztatlan rész­véte mellett. A munka rendjele A kormány elhatározta, hogy a munkások és a kisiparosok részére uj rendjelet alapit. A munka-rendjelet minden munkás megkaphatja, aki szorgalmával, vagy tehetségével ki­válik társai közül. A rendjel egyik oldalán a munka kettős szimbóluma: a kerék és a buzakaJász lesz, a másik oldalán pedig ez a felírás: »Tiszte­let a munkának.« ш i «&хДО&й@нвдммМ№» — Huszonötéves a Magyar Kálvin Szövetség. A Magyar Kálvin Szövet­ség csütörtökön közgyűlés keretében ünnepelte meg fennállásának huszon­ötödik évfordulóját. Ravasz László dr. püspök bibliaolvasása és imája után Bernáth István dr. világi elnök emlékezett meg az évfordulóról, majd Antal Géza dr. püspök szólalt fel. Végül Pores István dr., a szövetség igazgatója terjesztette elő a szövet­ség mUltévi működéséről szóló rész­letes jelentését. — Rendelet a kukoricaszárról. Az előző évi termésből származó kukori- ciaszárat, csumát és csutkát, valamint a kukoriciaszárnak földben maradt részét, továbbá az esetleg megsizá- ritva eltett c/salamádét, valamint a cirokszárat és cirokszakáit április 12-ig kell felhasználni, vagy az előirt módon szalmával és földdel borítva elraktározni.

Next

/
Thumbnails
Contents