Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-04 / 27. szám
április 4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A magyar mezőgazdaság aktuális problémáit tárgyalta a vasárnapi Jazdagyülés — A kistermelés erőteljes fokozása jelenti a jobb magyar jövőt — Antal István sajtófőnök Halason A Faluszövetség vasárnap délelőtt nagyszabású gazdaértekezletet tartott Halason. A gazdagyülést a különböző gazdatársadalmi és agrárszövetkezeti szervezetek bevonásával tartották meg és a gyűlés célja az volt, hogy megvitassák a magyar mezőgazdaság súlyos problémáit és uj irány mutatásával és kijelölésével a jobb jövő képét megrajzolják. A gazdagyülésnek nagy jelentőséget adott dr. Antal István miniszteri tanácsos, sajtófőnök lejövetele, akiben Halas értékes barátot és támogatót fog nyerni. A magunk részéről is szeretettel és örömmel üdvözöltük a sajtófőnököt Halason, mert tudjuk, hogy az ő értékes egyénisége, széles skálájú tudása mindenütt a köz érdekében érvényesül és eredményekben gazdag. A sajtófőnökkel Halasra érkeztek Gesztelyi Nagy László dr., a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Wanke Gusztáv, az OKH ügyvezető igazgatója, dr. Bokor Ervin, a Hangya ügyvezető igazgatója, Pártos Szilárd, a Szövetkezetek Szövetségének főtitkára, dr. Tölgyes István, a Faluszövetség igazgatója és dr. Dulin Elek sajtóosztályi titkár. Antal István és a fővárosi vendégek szombaton a délutáni gyorsvonattal érkeztek Halasra. A sajtófőnök és társasága dr. Fekete Imre polgármesterrel hosszabb sétát tettek a városban. Megtekintették a Hősök szobrát, a halasi esipkekészitést, a városi kórházat, majd a kaszárnyát. Este a sajtófőnök és a fővárosi vendégek a polgármesternél voltak vacsorán. Másnap a városházán voltak és onnan mentek a közgyűlési terembe, ahol a gazdagyülést tartották. A gyűlés A gyűlést Medveczky Károly gazdasági főtanácsos nyitotta meg. Elsősorban üdvözölte a hozzánk leérkezett vendégeket, majd arról szólott, hogy a város életében nagy fontosságú ez a mai nap, amikor a gazdatársada1 íOm és az agrárszövetkezeti intézmények összefogtak abból a célból, hogy az Alfölddel kapcsolatos nagy gazdasági problémákat megvitassák és közelebb vigyék a kedvező megoldáshoz. Szólt arról is, hogy a halasi Gazdasági Egyesületet milyen problémák foglalkoztatják és rámutatott arra, hogy Halast gyümölcsközponttá kell tenni. A szövetkezeti hitelkérdés A gazdagyülés első szónoka : Wanké Gusztáv hitelszövetkezeti igazgató volt, aki beszédét azzal kezdte, hogy ma, az egész közéletben nemzeti ideálokért küzdeni tudó férfiakra van szükség. Ebben a válságos időkben minden köziílet élén ilyen férfiaknak kell állam. A gazdasági helyzettel kapcsolatban kijelenti, hogy nincs ok a kétségbeesésre. A magyar jövő feladatát az összefogásban jelöli meg. A magyar mezőgazdát kell felemelni és gazdaságilag kiépíteni az országot. Ezután Wanke igazgató a szövetkezeti hitelkérdéssel foglalkozott. Elsősorban a gazdaközönség hitelkérdését kell megoldani. A hitelkérdésben a szövetkezetek a válságos időkben mindig ott álltak a gazdaközönség oldala mellett és kiegyenlítőén befolyásolták a kamatot. Szólt az adósvédeim: rendeletről és ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy ezen a téren is a gazdákon humános bánásmóddal kell segíteni. A gazdaközönség válságos napjai A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után, Geszúlyi Nagy László, a Mezőgazdasági Kamara igazgatójának felszólalása következett — A magyar gazdaközönség válságos napokat él. Keresni kell azokat az utakat, amely őket ezen a nehéz helyzeten átsegíti. A föld mindennek az alapja, ebből él 5 millió ember és közvetve az egész ország. Majd igy folytatja: — Ha van iparfejlesztési törvény, amely az ipar megsegítését és fejlesztését célozza, úgy mezőgazdaságfej- teszt ö törvényt is kell hozni, amelynek a mezőgazdaság és a gazda társadalom talpraáilitását keiH ef-ösegütienäe. Az egész gazdaságii szellemet át kell alakítani a mai kormányzati szellemnek megfelelően és fokozottabb gondot kell fordítani a, kistermelési ágiak kifejlesztésére, mert az utóbbi esztendők során bebizonyosodott, hogy a kisgazdák termeivé- ny©i még legnehezebb viszonyok közepette is, mindig piacra találtak. Különösen áll ez a baromfi és a tojásra, amelyből még 1931-ben is hetvennégy millió pengő értékű kivitelünk volt. Ugyanez áll a gyümölcstermelésre, — amely tulajdonképpen még a belföldi szükséglet ©látására sem é'egendö, holott jelentős készetek exportálására is Ezután általános érdeklődés és a közönség meleg ünneplése közben Antal István sajtófőnök emelkedett szólásra. Antal István sajtófőnök nagyhatású beszéde mindvégig az érdeklődés középpontjában állott. Antal István beszédét azzal kezdte, hogy ezen a gazdagyülésen mint hivatalos tényező ő vesz részt, mint a miniszterelnök első és közvetlen fnunkatársa. Az itt elhangzott kívánságokat illetékes helyre juttatja és bízik abban, hogy azokat a kormány a lehetőségekhez képest megvalósítja. Nem akar a politika keretébe tartozó dolgokat idehozni, mert gyüléstilalom van. Távol akarja ettől a gyűléstől a politikát tartani, mert ma azokat a szempontokat szabad előhozni, ami egymástól nem elválasztja az embereket, hanem ösz- szehozza. (Éljenzés.) Mert mi lenne itt is, ha a politikára rátérne. Nem lenne az a magasztos templomi hangulat, ami ezt a gyűlést jelképezi. Ma a békés, alkotó munkára van szükség, amely előbbreviszi az országot, az embereket s közös munkára egyesíti. Igenis az önök munkája az, amelyre ennek az országnak szüksége van és ez sokkal többet használ, mint ha állandóan azt nézzük, mi választhat el bennünket egymástól. Nagy tetszés közben folytatja: — Nem-e az viszi előbbre az óráméi yekre a szőlőgazdaságnak szüksége van. A szövetkezeti termény- értékesítés Gesztelyi Nagy László felszólalása után, amely általános figyelmet és érdeklődést váltott ki a hallgatóságból, Bőkor Ervin, a Hangya igazgatójának felszólalása követett. Arról szólott főleg beszédében, hogy a Hangya szövetkezetek az országban milyen nagy hivatást töltenek be. Rátért arra, hogy az agrár- értékesités szövetkezeti utón való kiépítése milyen fontos. A Hangya a már esztendőkkel ezelőtt megindított terményértékesítési munkájával igen jelentős eredményeket ért el nemcsak az értékesítés, hanem a minőségi termelés gondolatának népszerűsítése terén is, tehát ezen az utón kell haladnunk tovább, ha a külföldi piacok igényeinek megfelelő standard-áruk termelését kívánjuk előmozdítani. Egyed Izsák Sándor a gazdaközönség nevében üdvözölte a vendégeket, szólt arról, hogy a gazdaközönségnek sürgős segítségre van szüksége. Pártos Szilárd felszólalása Pártos Szilárd főtitkár rövid, de igen figyelemreméltó beszédében elsősorban a különböző szövetkezetek üdvözletét tolmácsolta. Majd rámutatott a szövetkezeti értékesítés fontosságára és a nagy fontosságú gazdasági problémáknak sürgős megoldására határozati javaslatot terjesztett elő, amely megállapítja, hogy a szágot, amit Halas produkál csodálatos körtéivel, szép, hires halasi csipkéjével és más hasonló dolgaival s nem-e használ ez többet az országnak, mint az állandó politikai torzsalkodás. (Percekig tapsol a közönség.) A sajtófőnök ezután arról szól, igaz ugyan, hogy a mai állapotot békének nevezzük, de hol van ma béke, ez a leggyalázatosabb háború. A háborút nemcsak puskával lehet folytatni. Ma az államok vasgyürüvel vesznek körül bennünket, élet-halál harc folyik s az marad alul, akiben kevesebb az életakarat. Ostromlott várban vagyunk. Majd emelt hangon mondja: Dolgoznunk kell, hogy minden magyar megtudjon élni, mert senkinek sem lehet több kenyere, mint amit becsületes munkájával megérdemel. — A Sóstó felé is jártam. Hallottam a békák csodálatos muzsikáját, ami nekünk fővárosi embereknek nagyon kedves. Amikor a kaszárnya elé értem, — egyik pont, ami a halasiaknak már megvalósult — hallottam a kaszárnyából a takarodót. A takarodó szava az élniakarás szavát vitte a szabadkai határra, ami olyan csodálatos módon realizálódott a halasi alkotásokban is. A sajtófőnököt percekig ünnepelte a közönség. Az utolsó felszólaló Tölgyes István dr., a Faluszövetség igazgatója volt, aki a Faluszövetség akcióit ismertette. Ezután a mindvégig impozáns gazdagyülés egyhangúlag hozzájárult az előterjesztett határozati javaslathoz, amely a következőket kéri a kormánytól: A határozati javaslat 1. A mezőgazdasági termelésnek a külföldi piacok igényeihez alkalmazkodó átszervezését, az Alföld homokos gyümölcs területein az export szőlő és gyümölcs terme'és nagyarányú kiterjesztésével. 2. A mezőgazdasági értékesítésinek szövetkezeti utón történő erőteljes és céltudatos kiépítését; amely a minőségi termelésre való áttérésnek egyik legmegfelelőbb eszköze. 3. A szövetkezeti hile’ kérdés intézményes megoldását; a vidéki agrár hitelintézetek megfelelő anyagi alátámasztásával. 4. A külföldi piacoknak és a mezőgazdasági export lehetőségeknek megfelelő külkereskedelmi szerződések utján való biztosítását. 5. A mezőgazdasági termelés és értékesítés érdekében a közíiekedési és útviszonyok javítását, valamint az aránytalanul magas vasúti fuvardíj tételeknek a mali termény árakhoz igazodó leszállítását. 6. A mezőgazdasági termelés és értékesítés érdekében az Alföld gazdasági és kutturpol'itiíkai feladatainak sürgős megoldását. 7. Az alföldi erdő törvény végrehajtását. Az értekezlet eühatároza, hogy a fenti javaslatok alapján az illetékes kormányzati szervekhez felterjesztést intéz és a feladatok mie'őbbi megoldásának ügyét állandóan sürgeti és napirenden tartja. A gyűlés után bankett volt a vendégek tiszteletére a városi nagyvendéglőben. Dr. Fekete Imre polgár- mester a vendégeket köszöntötte, akiknek nevében az üdvözlést Gesztelyi Nagy László köszönte meg. A banketten Rásonyi Papp Gedeon és mások szólaltak fel. A gazdagyülésre várták Schandl Károly ny. államtitkárt, a Faluszövetség h. elnökét, aki fontos hivatalos elfoglaltsága miatt nem jöhetett le a gyűlésre. Fűzőt, melltartót mérték után párisi módszer szerint készit Forgács Klári Czunterstein Vilmosnál r Szilády Aron*u. 6. Gummiharisnyák legjobbak, legolcsóbban. A Maradékáruház húsvéti cipőárai: Níi iintcipik i 0's« IO’501T50 i 12*50 13*50 Férfi cipők: 8*50=t61 \&W-\g j Gyermekcipők olcsó árban j módunk lés szükségünk volna. Olcsóbbá kell tenni a szőlőtermelés kö ltségeit és etekintetben lege’sö feladat azoknak az iparcikkeknek a kartell-árait letörni, mezőgazdaság jövedelmezőségének mielőbbi helyreállítása az egész gazdasági élet boldogulásának legfőbb alapja és elengedhetetlen feltétele. Antal sajtófőnök beszéde
