Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-01 / 26. szám

április 1

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

3 oldal

184 milliós hiány az 1931—32 évi zárszámadásban

Az 1932—33 első féléve 4.5 millió

Panama, vagy könnyelműség?..

Hét millió pengő teherre szökött fel a Tompa-kelebiai állami birtok adóssága

tulkiadással zárult

Az 1931—32. évi zárszámadás szerdán került a Ház elé. A bevételek végösszege 1412 millió, a kiadásoké 1387 millió, de a bevételek közt van a 183 milliós kincstárjegyköl- csön, devizakölcsön és pénztárjegy- kölcsön is, tehát tulajdonképpen hiány van, még pedig 184 millió P. Az előirányzathoz képest a kiadás 62 millióval több, a bevétel 137 millióval kevesebb volt. Előirányzat nélkül 138 milliót kellett kiadásokra fordítani. A közigazgatási tényleges kiadások: a kormányzó tiszteletdija 100.000 pengő, a kormányzóság 700 ezer P, országgyűlés 4.5 millió, állami adósságok 100 millió, béketer- hek 2.9 millió, nyugellátás 128.5 millió, számvevőszék 500.000 P, közig, bíróság 700.000, földbirtokrendezö biróság 600.000, miniszterelnökség 5.1 millió, külügy 10.2 millió, belügy 99 millió, pénzügy 168 millió, kereskedelemügy 51 millió, kultuszminisztérium 125.4" miljlió, népjóléti 74.9 millió, igazságügy 39 millió, honvédelmi 94.9 millió.

Az 1932—33. első féléve 4.5 millió tuilkiadással zárult.

Befejeződött a két napos szőlőoltási tanfolyam

Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy hétfőn a Gazdasági Egyesületben értékes előadást tartott Sze- pessy József borászati felügyelő, aki főleg a csemegeszölöültetés nagy hasznosságáról és célszerűségéről tartotta meg előadását.

Az előadást nagy érdeklődéssel hailgatlák a Gazdasági Egyesületben, jelenvoltak. A tanfolyamnak elméleti része utáp kedden délben harmincán kivonultak Gazdag Sándor keceli úti szőlőjébe, ahol Szepessy József felügyelő több fiatal és idősebb borszőlőtökét oltott be csemegeszőlőre, utána pedig a tanfolyam résztvevői is egy-egy tőkét oltottak be. Szén pessy József beszédben búcsúzott el az érdeklődőktől, akit viszont Med- veczky Károly gazd. főtanácsos és Róna Gábor iskolaigazgató köszöntöttek föl és mondottak köszönetét az előadásért. A tanfolyamon megjelent Haydecker Ervin ny. huszárezredes, a pirtói gazdakör elnöke is. A tanfolyam vendégeit Gazdag Sándor és családja uzsonnán látták vendégül, i

j “

Maradékáruház

tisztelettel értesíti a hölgyközönséget, hogy a tavaszi

DIVATCIPŐ

^újdonságok

megérkeztek

Szabott árak a kirakatban

Ismeretes a közvélemény előtt az a tény, hogy az országcsonkitás alkalmával kárpótlásképen Szabadka városától közel 15 ezer kát. hold jutott magyar területre és ebből több mint 12 ezer holdat állami kezelésbe vettek.

Ez az állami gazdálkodás igen sokszor volt célpontja a fővárosi sajtó lapjainak is és rengeteg küldöttség járt el illetékeseknél a tompái kisemberek közül, kérve, hogy mentsék meg őket, a határszélen lakó magyarokat ennek a gazdálkodásnak könnyelműségétől és az annak révén keletkezett kellemetlenségektől.

Ebben a tompa—kelebáai birtok- ügyben és annak gazdálkodásáról igen éles interpellációt mondott el a képviseiőházban most Koródi Katona János a tompái kerület képviselője.

Válságba kergették a törpegazdákat

Koródi Katona János részletesen ismertette, hogy mint egyesítettek a határszélen több csonka területet az önkormányzati testületek kárpótlási vagyona kebelében. Legnagyobb birtoktest a Szabadka területéből megmaradt tizenhétezer katasztrális hold volt. Ezen. a területen a bérlőknek fölmondták, majd magas árakon bocsátották eladásra a területet. A volt bérlők, hogy el ne kelljen hagyni- ok házaikat és bérleményeiket, kényszerhelyzetben vették meg az igen rossz földeket 1800—2000—2400 pengős holdanként! áron, holott a szomszédos földeken 5—600 pengő egy hold ára. Természetes, hogy ezek a gazdák válságba kerültek és képtelenek eleget tenni szerződésüknek. Több, mint tizenkétezer holdat állami kezelésbe vettek. Ernyei István miniszteri osztálytanácsos legfőbb vezetése alatt.

A legoktalanabb gazdálkodás folyt ezen a birtokon

Ezen a területen a legoktalanabb gazdálkodás folyt. A jószágfelügyelők utiszámlái nem voltak korlátozva és ellenőrizve. A birtokon többek között tyuikfarmot létesítettek, amelynek a hozama olyan volt, hogy minden tojás, amint a napvilágra került,

már egy pengőjében volt a gazdaságnak. A birtokra német kertészt hozattak s német eperpalántákat ezerszámra. A birtok állandó harcban állt a környék népével és a lakosság a tompái jegyző rosszindulata folytán még hátrányosabb helyzetbe került. Kérte a minisztertől, állapítsák meg, hogy Ernyei István milyen uti- számlákat nyújtott be és milyen alapon, továbbá cseréljék ki azokat az alkalmazottakat, akiknek működése nem felelt meg a követelményeknek. Az egész vonalon a legszigorúbb vizsgálat lefolytatása sürgős és szükséges.

Nem történt panama, csak könnyelműség — mondja a belügyminiszter

Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ezután ismertette a határon innét került vagyontömegek megoszlását. A tizenkéteaernyolcszáz katasztrális hold házi kezelésben való vezetését az 1920. évi IV. törvénycikk rendelte el, hogy jogi személy létesüljön. A kalkulációk a konjunktúra idején* történtek, ez az oka annak, hogy a gazdálkodás igy végződött. A felvett kölcsön nagyrészben kielégítette közel kétmillió pengő erejéig a kárpótlandó közülete- ket, úgy, hogy itt már mindössze

1,700.000 P adósság van hátra. Ezzel együtt most hétmillió pengő teher nyomja a birtokot, amely ezt természetesen nem bírja. Mikor átvette a tárcát, első megállapitása az volt, hogy a beruházásokat csak a legszükségesebbekre kell korlátozni. Annyit megállapított, hogy bizonyos könnyelműség folyt és mulasztások történtek, a gazdaság vezetője túlzottan optimista volt. Ezért az igazságügyminisztert kérte meg, hogy mivel rengeteg jogkérdés van, közegeivel foganatosítsa a vizsgálatot a birtokkezelést illetőleg. A vizsgálat folyamatban van, a jószágigazgatót azonnali hatállyal felfüggesztették és a vezetést a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe vonták. Hangsúlyozza, hogy panama nem történt, csak köny- nyelmüségröl

van szó.

SzivszfilhiidÉs ölte meg a gyilkosság áldozatának vált pírtái fiat

Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy Pirtón a prónayfalvai határon holtan találtak egy 15—16 év körülinek látszó fiút, akinek az arcán szúrt seb látszott.

Ebből a csendőrség a legnagyobb i valószínűséggel arra gondolt, hogy a fiú gyilkosság áldozata lett. Azóta Halason és tanyáin is mindenki erről az esetről beszélt és élénken találgatták az emberek, hogy ki a halott tulajdönképen, akinek nevét sem tudták még akkor és hogy ki és milyen körülmények közt gyilkolta meg.

Előző számunk megjelenésekor rendőri bizottság szállt ki a hatósági orvossal Pirtóra és a holttesten vizsgálatot végzett dir. Novo- báczky István városi főorvos. Mindenekelőtt megállapították azt, hogy a holttest arcán levő véres seb sem szúrástól, sem pedig lövéstől nem ered, hanem az úgy keletkezett, hogy a többnapos hullát mezei egerek kezdték ki és azok rágták a halott arcán.

A halottat egyébként beszállították Halasra, ahol felboncolták. A boncolás eredménye szerint a holtan talált fiú nem volt normális szervezetű, szivtájékán is elváltozások vannak és igy minden bizonnyal sziv- szélhüdés érte és ez okozta halálát.

A rendőrség értesítette a környékbeli községeket is a gyanús körülmények közt talált halottról és ennek folyománya volt az a bejelentés, amely Soltvadkertről érkezett. A jelentés szerint a fiú Varga István 16 éves félkegyelmű gyerek, aki Bo- zóky Imre soltvadkerti háztartásában volt alkalmazva. A fiú ezenkívül gyengeelméjű is volt, sokszor napokig elkóborolt hazulról és ugy- látszik most is elhagyta lakóhelyét, erősen kifáradhatott, úgyhogy gyenge szivével bedőlt a nádasok közé, ahol meg is halt.

Miután kétségtelenül megállapítást nyert az, hogy az esetnél sem gyilkosság, sem öngyilkosság nem forog fenn, a rendőrség az eljárást megszüntette az ügyben.

Amerika már nem számit a háborús adósságok megfizetésére

Londoni lapjelentések szerint Roosevelt elnök nem számol többé azzal, hogy az európai adós államok megfizetik háborús tartozásaik junius 15-én esedékessé váló legközelebbi részleteit.

S:

A fiatal férj tragédiája

Szivenlőtte magát a felesége előtt, mert az szemrehányást tett neki, hogy az apai örökségen házat vett

Megrendítő öngyilkosság történt Hercegszántón, ahol egy családi perpatvar után agyonlőtte magát egy fiatal sokác kisgazda: Deszecsár Mattja. A 28—30 év körüli fiatalembernek több testvére van, akikkel nemrégiben osztozkodást csinált. A Deszecsár-testvérek .szétosztották a szülői vagyont. Deszecsár Matija a ráesett apai örökságrészből ezer pengőért vett egy házat a községben.

Deszecsár Matija fiatal felesége nem akarta, hogy a férje házat vegyen s ezért napirenden volt közöttük a veszekedés. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepnapján —amely nap a szlávok szerint a vérfogás ünnepe s amely naphoz azt a hitet fűzi a nép, hogy vérré válik az emberben az a bor, amit ezen a napon megiszik — ismét nagy perpatvar tört ki az ifjú házastársaik között. A fiatal férj ekkor azt mondotta a feleségének, hogy nem bírja idegekkel a civódást s inkább megöli magát.

Deszecsár Matija az nap nem ment a korcsmába, mert rossz kedvű volt s a veszekedés hangulata nagyon ráült a kedélyére. Egész nap otthon volt s úgy látszik elkeseredésében ekkor érlelődött meg benne az öngyilkosság gondolata. Másnap, vasárnap elment az egyik hercegszántói korcsmába s ott mulatott.

Deszecsár Matija másnap akarta pótolni az előző napi vérfogás ünnepét. Elment inni, mulatni s borba fojtani bánatát és keserűségét. Mikor annyi bort ivott, amennyit elegendőnek tartott arra, hogy az felfokozza bátorságát, hogy a fegyvert önmaga ellen irányítsa, — fizetett a korcsmában, elbúcsúzott társaitól és elindult haza. Későn délután hazament erősen ittasan a lakására, ahol elővette a revolvert s a felesége előtt egy pillanat alatt szíven lőtte magát. A golyó azonnali halálát okozta. A tragikus esemény apró részletei oly gyorsan zajlottak le, hogy Deszecsárnénak nem volt ideje arra, hogy megakadályozza férjét a tragikus tett végrehajtásában,

й

— Ma sem akarják elhinni — mondotta Staomtiagh Jenő a felsőházban — hogy a mezőgazdaság nem jövedelmező foglalkozás. A döntő szóval bíró faktorok sincsenek tisztában a mezőgazdaság tényleges helyzetével. Az adózásról szólva kije.eniie^te, hogy adót fizetni kell, ha azonban a jövedelemnél többet, tehát a vagyont veszik el, akkor nem adóról, hanem vagyonelkobzásról, va- gyondézsmáról van szó. A gazdaadósságokra nézve megjegyezte, hogy a magyar földbirtokokon 2.4 mi.üárd bekebelezett adósság van, ami körülbelül 10 millió hold földet terhei.