Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-03-18 / 22. szám
Közel háromezer ember a Halason megrendezett Március 15-ikét a magyar szabadság törvényesített ünnepét az előző évekhez hasonló, nagy lelkesedéssel ülte meg az idén is Halas város közönsége. Nemzetiszinü zászlóerdöbe borult a város az ünnepség reggelén és valamennyi templomban istentiszteleteket tartottak az ünnepség alkalmából. Ugyancsak a délelőtt folyamán az iskolákban tartottak márciusi ünnepséget, délután a leventék tartottak külön ünnepélyt A Hősök szobra előtt A város tulajdonképenl ünnepsége délután három óra után kezdődött a Hősök szobránál. Az ünnepségre felvonultak a hivatalok, egyesületek, testületek, hatóságok képviselői, megjelent Bittó Dezső alezredes vezetésével a helyőrség tisztikara, valamint a csendőrtiszti kiküldöttek is. Ott láttuk a város társadalmának minden rétegét, kivonult a tűzoltóság, a leventék, vasutasok és postások és a közönség nagy sokasága, úgyhogy közel háromezer főnyi embertömeg lelkesedése kisérte a mindvégig lélekemelő és minden tekintetben szép ünnepséget. A Hősök szobra körül és az előtte levő térségen sorakoztak föl a kiküldöttek. Az ünnepséget a Városi Dalkör a Hiszekeggyel nyitotta meg, majd Körösi Mihály levente a »Talpra magyar«-! szavalta el nagy ha>- t ássál. Dr. Kalhona Mihály ünnepi beszéde A szavalat végeztével dr. Kalhona Mihály főügyész lépett a szobor elé és nagyhatású, lélekbemarkoló beszédében többek között a következőket mond ta; ■— Évek óta ;ál'i ez az emlékmű, hogy világítson fis utat mutasson az élet viharaiban álló mai nemzedéknek. Nagy kijelentés áll kőbe vésve ezen az emlékművön lés szükséges, hogy azt ne csak megtanuljuk, de kövessük is. Nem az élettelen szoborral, de sok százezer hősi halottal szemben tartozunk a felelősséggel, hogy nem hiába ontották ki vérüket hazájukért. 13 éve annak, hogy Ap- ponyinak átnyújtották azt a Szégyenokmányt, amely hazánk testét feldarabolta és azóta itt bent egyenetlenség dúl, elszakított testvéreinket pedig az ellenség tmarcangolja. A 48-as hősök emléke a feltámadást hirdeti nekünk, mert '12 év csalódása után bár már szinte beleszédülünk a sikertelenségbe, mégis hittel telik meg lelkünk ilyenkor a hősök emléke előtt. A 48-as márciusi hősök 'telítették meg lelkesedéssel a háború hőseit is és a 48-as hősök emléke tartja mibennünk is a hitet a jobb jövő iránt. /Vagy kételkedjünk ennyi csalódás után? 'Gondolatban küldjünk egy forró imát a hősök emléke felé, akiknek vére árán /épült fei ez az uj Magyarország, amit mi siratunk és amit vissza akarunk (Szerezni. Nehéz és rögös ez az ut, sok akadály áll az útjában. Nekünk hiols'É itekintetünket a jövő nemzedék felé kell fordítanunk, hogy legyenek ök bálorSzivü harcosai a magyar igazságnak. A magyar ifjúság és a magyar Összetartás azok a pillérek, amelyek erősíthetnek bennünket, ez volt a 4|-as időkben tűs és ez maradt meg ma is. Magyar ifjuSág, ez az ünnep a te ünneped, tudom azt, hogy a mindennapi élőt gondjai elhomályosítják előtted a tekintetet, tőlünk függ, hogy ez a tekintet nyílt legyen, megelégedett légyen. Ha a magyar társadalom átérzi ezt a kötelességet az ifjúsággal szemben és ez a társadalom nemzeti céljai felé. halad, iákkor ez a föld lesz ismét az igéretföldje, akkor megvalósulnák a 48- as hősök álmai is a független öncélú magyar nemzetről. A béke és kiengesz- telődés nevében kell a mai nemzedékmárcius 18 KISKUNHÄLÄS HELYI ÉRTESÍTŐJE lelkesedése kísérte végig március 15-iki ünnepséget nek 'dolgozni abban az, irányiban, hogy ezek a célkitűzések .megvalósuljanak. A magyar kegyelet minden magyar hősi sirt ékesítsen a szeretet és hála virágaival. A béke és kiengasztelődés nevében helyezem el a város koszorúját, szimbólumaként a kegyeletnek, mely minden hősi sirt felkeres, hogy telekinfsa a szeretet és hála virágaival és legyen szimbóluma annak a hitnek, amely hisz Magyarország feltámadásában. I A nagy tapssal és tetszéssel fogadott beszéd után az Iparos Dalkar a »Talpra magyar«-t énekelte ei. Marko vies Gyula pedig Végvári: »Eredj, ha tudsz« cimü versét szavalta el. Szavalat után a Városi Dalkör a »Riadó« c. dalt énekelte el. A Levente zenekar a Himnuszt játszotta még el és ezzel befejeződött a Hősök szobra előtti ünnepség. Ünnepség a Kurucz szobornál Tnnen a közönség fegyelmezett, szép rendben vonult a Kurucz szoborhoz. A menetet végig az útvonalon a Levente zenekar és a Tüz- oltózenekar hangjai kisérték. Csaknem tiz percbe tellett, amig a menet felsorakozott a Kurucz szobor körül, ahol az Iparos Dalkar a »Nagy- majtényi síkon« című dalt énekelte el, Greguss Géza levente pedig hatásosan szavalta el a »Magyar ének 1919-ben« cimü költeményt. Tegzes Károiy emlékbeszéde Ezután Tegzes Károly lépett a Kurucz szobor elé és ott mondotta el a nap jelentőségét méltató nagyhatású beszédét. Tegzes Károly beszédében többek között a következő' két mondotta: — Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Mi minden esztendőben ezea a napon, ehez a néma kőszoborhoz elszoktunk jönni, ünnepelni, emlékezni. Ma is eljöttünk. Én azonban úgy érzem, hogy ma, nemcsak azért jöttünk Ide, hogy megemlékezzünk a nagy idők nagy eseményeiről, hianém azért 'is, hogy elsírjuk a mi fájdalmunkat és hogy a sóvárgó magyar gondolatra, a mának a legnagyobb kérdésére arra, hogy bizhatunk-e hát a mélyre zuhant jövendőben, megkérdezzük a múltat. Halljuk hát testvéreim, hogy mit mond ebben a kérdésben a hit, a múlt, mit bizonyítanak a niagy idők nagy eseményei, mit mond ja (magyar történelem. Nyolcvanöt év egy ember életében sok. Azt mondja miagyar testvéreim, hogy ma ils 85 évnek utána a mi számunkra a szabadságért áll la harc. All pedig azért, mert olyjan igazságtalanságot követtek .el ívelünk szemben, amelyet a magyar történelemből kiirtani sohasem lehet. Azt mondja testvéreim, hogy ne okoljuk egymást, azért van ma .abban a cisonka (hazíában minden nyomoru,ság és baj és azéi t vagy unik ma nagyobb rabok, mint 85 (évvel ezelőtt voltunk, mert reánk szakadt Trianon, mert oda Magyarország kjét harmadrélsze, oda a kiienc- Szá2jévels magyar kultúra. Ha mi a mindennapi jélétben a szabadságot nem a fellforgá'tjáísra, hanem, a jóra, a munkára és az egyenlőséget a törvény tiszteletére értelmezzük és ha igazán testvérül ölelünk magunkhoz minden magyart, még ha más nézetet vall ils, akkor a szükséges belső megerősödés után, — amely alapja mindennek, hamarosan el fog következni számunkra a szebb jövő, de csakis a trianoni béke revíziójában. Fogadjuk meg hát ezen a napon e (kuruc sir }§s.® néma koszakor előtt, hogy számunkra ezentúl a mi életünkben .Kossuth ideálja a szabadság, az egyenlőség és testvériség magasztos gondolata törvény lesz. Ha így lelsz, akkor hisszük azt is, hogy sem a Majtényi Sikon, (sem Világosnál, sem Trianonnál nem hullott le a magyar zászló. Tegzes Károly nagy tetszéssel fo- J gadott beszéde után a Városi Dalkör »Az erdélyi havasokon« cimü dalt énekelte. Utána Kurucz nótákat és a Rákóczi indulót játszotta, el a Levente zenekar és ezzel végétért a lélekemelőén szép márciusi ünnepség. Ünnepi bankettek Este a társaskörök szintén megünnepelték a március 15-ikét és valamennyi társaskörben nagyszerű ünnepi hangulat uralkodott, sokan jelentek meg ezeken a társasvacsorákon és mindenütt többen szólaltak fel magvas tartalomban méltatva a nap jelentőségét. Az Úri Kaszinóban Medveezky Károly gazdasági főtanácsos mondotta az ünnepi beszédet, Farkas Elek elnök pedig a kormányzóra mondott felköszöntőt. A Polgári Olvasókörben Martinyi József elnök és dr. Nagypál Ferenc beszéltek. A 48-as körben beszéltek: Egyed Izsák Sándor, dr. Borbás Imre, Musa István dr., Balla Antal és dr. Madarász Gyula. A Róm. Kát. Önképző Egyletben az ünnepi beszédet Baranyi László hittanár mondotta. Beszéltek még Ónodi Ba'ázs, dr. Musa István, Bordás Imre dr., és dr. Madarász Gyula. A Kereskedők Egyesületében az ünnepi beszédet Koltai Ernő mondta, a kormányzóra felköszöntőt mondott Weisz Ignác elnök. Beszéltek még dr. Fekete Imre polgármester, Kun Benő, Tegzes Károly, Török István, Beck József, Wolf Aladár. Az Ipartestületben az ünnepi beszédet Kiss Illés Antal elnök mondta. Beszéltek még dr. Fekete Imre polgármester, dr. Musa István országgyűlési képviselő, Medveezky Károly, dr. Madarász Gyula, Balla Antal, dr. Borbás Imre és dr. Franki Áron. A két református iskola ünnepe A Szilády reálgimnázium s a ref. polg. leányiskola közös márciusi ünnepsége egyrészt műsorának gazdagságával, másrészt egyes számainak szinte művészi tökéletességével a legteljesebb elismerést váltotta ki az ünneplő közönség hatalmas tömegéből. Nehéz volna megmondani, mi tett mélyebb, vagy maradandóbb hatást a lelkes hallgatóságra. A két ünnepi beszédbe, amelyeknek komoly tartalma, fölemelő eszményísége s helyenként szárnyaló költői szépsége ragadta magával az áhitatos magyar lelkeket. Vagy talán a lelkes szavalatok, amelyek egymással nemes versenyben vetélkedve különböző hatásokkal, de egyforma erővel hirdették és magasztalták a szabadság megváltó hatalmát. Avagy talán azok az énekkari számok, amelyek egyrészt hazafias tartalmukkal, másrészt lelkesen szárnyaló dallamukkal, de mindenekfelett előadásuk kifogástalan tökéletességével és művészi erejével ejtették rabul a lelkeket. Csak elismerés és hála illetheti az ünnepély lelkes szereplőit s mindazokat, akik az előkészítés komoly munkájával hozzájárultak az ünnep sikeréhez. Ezúttal is megemlékezés történt Varga Nagy István ny. táblai tanácselnök dicső emlékű édesatyjáról, ki a nagy idők hatása alatt szinte még gyermek létére beállt Kossuth regimentjébe. A megemlékezéssel együtt kiosztásra került a Varga Nagy István alapítvány kamata és az alapítványt tevő kiegészítő adománya, amelyet (összesen 26.80 P) az alapítvány értelmében egyik ref. val- lósu diákszavaló, Pajor János 8. o. tamuló kapott, Pótolják-e és mivel az eltörlésre Ítélt bolettát ? A minisztériumok vezető körei különböző terveket dolgoztak ki ebben a kérdésben. Legérdekesebb talán az, amelyet a pénzügyminisztérium egyik vezetőjének tulajdonítanak s amely szerint nem volna kizárva a gabonamonopólium bevezetése sem. Az árkilengések ellen kétségtelenül ezzel a módszerrel lehetne a legjobban védekezni. Am ugyanekkor figyelembe veendő az is, hogy gabonamonopólium esetén egyetlen kéznek, valószínűleg az állam valamelyik szervének kellene végezni a finanszírozást is. Már pedig 20 millió mázsás termés és átlagban 15 pengős egységár mellett ez 300 millió pengőt jelent, bár természetes, hogy az egész termés nem kerül egyszerre piacra, sőt egy része egyáltalán nem jut ki a gazdák raktárából. Még igy is legalább 100 millió pengő kellene a buzakampány finanszírozásához, tehát sokan a monopóliumot nemcsak szabadkereskedelem-ellenes, hanem egyben kockázatos vállalkozásnak is tartják és rámutatnak azokra a szomorú tapasztalatokra, amiket a jugoszláv kormány észlelt ezzel kapcsolatban az elmúlt kampány idején. > I ! Ennél jóval egyszerűbb megoldásnak látszik, ha elengedik a földadót. Ezt nem is kell szükségképpen adó- elengedés formájában megtennie a kormánynak, hiszen elképzelhető, hogy az adónak megfelelő segélyt adjon a gazdáknak. Ennek a juttatásnak fedezete az őrlési adó lenne, amelyet kétségkívül meg fognak változtatni az uj kampányban. Igen erős agitáció indult meg, hogy mondja ki a kormány: minden gabonaörlés adóköteles, tehát az őstermelő, a gazdasági cseléd részére végzett is. Ily módon eltűnne a különbség a kereskedelmi és a vámőrlés között, másrészt pedig a fogyasztó olcsóbb kenyérhez juthatna. További javaslat, hogy a gazdáknak nyújtandó támogatás fedezete ne a kenyér, illetve a liszt megadóztatása, hanem más, újonnan nyitandó jövedelmi forrás legyen. A szén megadóztatása jöhet itt elsősorban számításba, és ez ellen úgy az ipar, mint a fogyasztó joggal zúgolódna. Van egy újabb elgondolás is. Ennek lényege: egy 20, illetve 40 millió pengős gazdasegélyalap megteremtése. Az elgondolás szerint szabadkereskedelem érvényesülne a gabonaértékesítés kapcsán az egész vonalon s nemcsak a bolettát, hanem a lisztőrlési adót is hatályonkivül helyeznék, die ezzel szemben kenyéradót vetnének ki mindenkire. Ebből az uj adóból, amely az 1933 julius 1-én kezdődő költségvetési évben lépne életbe, 20 milliót már most termelési segély formájában bizonyos degressziv kulcs szerint szétosztanának a mezőgazdasági művelés alatt álló 16 millió hold föld tulajdonosai között. Ezt a külön kezelendő adóbevételt szívesen leszámítolná bármelyik pénzintézet, tehát mód nyílna rá, hogy nyár előtt mintegy 20 millió pengő, később elszámolandó termelési segélyhez jusson a mezőgazdaság, ami előnyösen éreztetné hatását a gazdasági életben. Ezekben ismertettük azokat a javaslatokat, amik közül ki fogják választani a boletta utódját. A felsorolás nem teljes, mert hiszen a megvalósulásig még sok-sok idea fog a földművelésügyi miniszter elé kerülni. _____________________________3 oldal
