Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-03-15 / 21. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 15 Egy vélemény. — Főnők u!r kérem, szeretnék hol­nap délután elmenni az anyósom te­metésére. — Jó vicc! Azt hiszi, én nem szeretnék?!... ■ ­------------------В Halasi gabonaárak március 14 Búza 72 kgr*os 11'50— P, rozs 6'30— P. boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Arai könnyű sertés 96—100, közepe1 104—106, nehéz 102—106 fillér. Irányzat élénk. SPORT Rovatvezető, dr. Bácsalmási Antal Labdarúgás Bajai S. E. - K. N. S. K. 3:0 (t :0). Biró: Tirányi (Baja) Bajnoki A tavaszi Szezonban első Ízben sze­replő KNSK és a BSE bemutatkozása sajnálatosan kevés nézőközönséget von­zott a Vásár-térre', pedig ez: a találkozó végig izgalmas és nyílt küzdelmével nagyszerű sportot hozott. A számszerű eredmény a BSE fölényét mutatja ugyan, d© az eredmény kialakulása, a labdarúgásban nagy szerepet játszó sze­rencse1, illetőleg balszerencse dolga volt csak, hiszen a játék alapján, a gólhely­zeteket tekintetbe véve a KNSK is meg­érdemelt volna két dugót. A KNSK választ és a BSE gyors tá­madással tör a helyi csapat kapujára. A félidő e’ső része a BSE fölényét mu­tatja, sőt a 13. percben az apró termetű bajai csatárok egy gyors támadását Szkupi center góllal fejezi be. A KNSK csapatát a szokásos c'süggedés helyett, most nagy lelkesedés szálja még és huszáros rohammal küzd az egyenlítő gólért. A tartalékos csatársor nagyszerű helyzeteket teremt, de Beck fél lépésről sem tud a hálóba talá’ni. Állandósul a KNSK fölénye. Beck nagy lövését a kapus ökle, a kapuléc és a szerencsié védi. Belényi tiszta labdát kap és any- myira meglepődik, hogy két méterről sem tud egyenlíteni. A félidő vége felé már változatosabb lesz a játék, de ered­ményt egyik csapat sem tud elérni. A második félidőben a BSE nagyon bele fekszik és különösen a gyors jobbszárny révén sok veszélyes táma­dást intéz a KNSK kapuja ellen. Csak Király önfeláldozó munkája töri meg néha-néha a bajai: ostromokat, na és a védelem elsőrangú formája teszi a tá­madásokat eredményteemraé. A BSE jobb szárnya támad és Daczá, a villámgyors szélső a sarokba ragasztja a második gólt. A 25. percben Miháíovies, a BSE balösszekötője 3:0-ra javít. A KNSK most felforgatja csapatát, de az eredmény marad. A mérkőzés a bajai csatársor és a KNSK védőiem harca jegyében folyt le. A BSE csatársora nagyszerűen fel­épített támadásokkal tört a kapura, d© a túl-kombináció hibájába esett. Fecte- zetsora szürke, de megbízható harcosok­ból ált, míg közvetlen védelméből csak a baíhátvéd játéka érdemei dicséretet. A KNSK a mutatott játék alapján sokkal jobb eredményt érdemelt volna meg. Védelme kifogástalanul működött és| a csapat legfőbb erőssége. A fedezet- sorban Király, «mint centerhalf, nagy­szerűen dolgozott és ha megszokja posztját, más lesz a csapat jövője, mint a jelene. Meglepetés a kis Szabó ered­ményes munkája. A csatársorban csak két izág-vérig futballistát találunk, Be- iényit és Pechót. Back sokat cseiöz és őt éppen e miatt állandóan szerelik. Kovácsnál több a munkabírás és tüdő, mint a tudás. Atka? Ad akta. A bíró jó volt. * KAC — BTSE 1:1 (1:0). Baja, Bajnoki. Biró: Hebsony (Pécs). A KAC harmadik bajai mérkőzése csak ötven százalékos eredményt hozott, a másik két találkozó száz százalékos eredményével szemben. EHlemfdic ma Baja legjobb csapata. Ez az eredmény csak elkeseredett küzdelem után szüle­tett mag, de a megmentett egy pont a pesszimisták szerint is a bajnokságot jelenti. A mérkőzés első félideje hullámzó játékkal és a KAC enyhe fölénye je­gyében telt el. Mezőny játék alig volt. Egyszer az egyik, majd a másik kapu volt; veszélyben ,d© a gyengébb Turul csatársor bizonytalan védelemmel szem­ben sem tudott zöld ágra vergődni. A KAC csatársor veszélyesebb akcióit pe­dig az ellenfél holt biztos védelmié hiú­sította meg. A 17. perc KAC gólt ered­ményezett. Sonkó elveszi, a bajai csa­tártól a labdát és a félpályán egy -két cselezés után — megvágja a labdát és a 40 m.-rőí küldött váratan lövés nyo­mán a hálóba hull. A Turul erősen szorongat a gól után, de Kulcsár válogatott formában véd. A KAC részéről még Hoffmann helyzete Ígér eredményt, de a bíró nem. az »előny szabály« Szerint ítél és oda a jó helyzet. A második félidő első 15 perce a Turulé, de a szerencse elfordult a bajai csapattól. A támadások pergőtüzét vagy Kulcsár, vagy a kapufa teszi eredmény­telenné. KAC, majd ismét a Turul tá­mad és a 30 percben Koch kihasználja a KAC kapuja előtt támadt kavarodást és 4 im.-ről védhetatlen lövéssel kiegyenlít. A KAC hajrája már nem változtat az eredményen. A Turulban a közvetlen védeíeim, a két szélső, de különösen a fedezetkor volt kiváló, mag a KAC-ban Kulcsár, Zseni, Sonkó, Csincsák és Győri játszot­tak elsőrangúan. * Egyéb bajnoki eredmények. Bácska — KPTE 4:2 (2:1). Baja. Bíró: Fleischer. BSC — ВТЕ 1:1 (1:0). Bácsalmás. Bíró: Szeiiíent. KFC — JTE 3:0 (0:0). Kalocsa. Biró: Bénkő. * Jövő vasárnap derbi mérkőzés a Vá­sár-téren. A KAC ellenfele a második helyen tanyázó bajai Bácska. Ezen a mérkőzésen dől el a bajnokság sorsa­Anyakönyvi liirelí — Március 5. — március 12. — SZÜLETTEK: Dr. WelSz Imre és Fischer Hónának Judit nevű leányuk. Tasonyi András és Bieffiezki Erzsébetnek Erzsébet nevű leá­nyuk. Kuruczi, István és Csécsei Iloná­nak István nevű fiuk. Tanács Mátyás és Kucska Juliannának József nevű fiuk. Dudás Antal és Katona Piroskának An­tal nevű fiuk és Ilona nevű leányuk. Ist­ván Tamás és Dám Margitnak Sándor nevű fiuk. Csaia Imre és Kincses Erzsé­betinek Zoltán nevű fiuk. Illés Sándor és Kovács Bokor Máriának Sándor neivü fiuk. László Pál és Bus Juliannának Juliánná nfevü leányuk. Ádám Pál és Váczi Juliannának Juliánná nevű leá­nyuk. Szeri Margitnak Margit nevű leá­nya. Müffier Erzsébetnek Lajos nevű fia. Urbán Lajos és Kontra Annának Anna nevű leányuk. MEGHALTAK: Fenster János 13 éves korban. Kóré Rudolf 46 éves, Kis Juliánná 18 éves, Lantos Ferenc 78 éves, Juhász Imre 28 éves, Miklós Anna 6 hónapos, Alkáer Lajosné, Nagy Pál Erzsébet 62 éves, Paor Fieiremcné Makaii: Veronika 68 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Szabó István Windecker Terézia sóit- vadkerti lakossal. Mészáros Károly Gye- nizse Erzsébettel. Schwarcz Viktor kis­kőrösi lakos Stróh Edittel. Sugár Or­szág Lajos kiskunmajsai lakos Rokolya JuÜánnával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Guszíos Antal Forgó Viktóriával. Bá­bud Antal Lehóezki Juliánná Krisztiná­val. ; i , Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS »B p Amerika Felfedezése . Hill Ilíll IDEGENBŐL FORDÍTOTTA: ANONIM Folytatás 17 Kolumbus természetesen minden te­hetőt elkövetett, hogy kiaknázza a hely­zetet s ímiegnyerje a vezér szimpátiáját. — A bálványokat ne féltsétek! — ma- gyarázgatta kézjelekkel Kolumbus. — Isteneiteket ezennel visszaadom. Majd önmagára és társaira mutatott Kolumbus s mindenképpen igyekezett megértetni a rézbőrüekkel, hogy jószán­dékkal és barátifag jöttek közéjük, ne féljenek tehát és áljának mindenben ren dél ke zésükre. A sasorru óriás sűrűn bólogatott s kézzel-t’.ábbal jelezte, hogy megértette koiumbus szavait. Majd intett a soka- dalöm felé, mire valamennyi vadem­ber ieborui’.t a földre. A je’.beszáigetés persze tovább folyt Kolumbus és a törzsfőnök között. Jó két óra hosszáig tartott a nehéz diskurzus, ami azzal a tanulsággal járt, hogy az expedíció ismereten földre vetődött. Olyan világba csöppent, amelynek lé­tezéséről nem volt tudomása eddig az emberiségnek. Azt is elmondotta kézr jelekkel a törzsfőnök, hogy viz veszi körül birodalmát. Igazolódott tehát Ko- lumbusnak az a hiedelme, hogy szi­getre, ismeretlen szigetre sodródott az Albatrosz. A társalgásba most már a matrózok is belevegyetek. Különösen a rut pofa tűnt ki ügyes jeibeszédéve’. Őt értette meg legjobban a törzsfőnök s így Ko­lumbus lassan kikapcsolódott a verej- tékes handabandázásból. — Azt mondd meg komám, — dór­in ög te megfelelő kéz- és arcjátékkal a rut pofa, — hogy voltaképpen kik is vagytok? A sasorru vénség ábrázatján végte'en büszkeség ömlött el erre a kérdésre. —■■ Sziu, sziu! — dörmögte öntélten, miközben jónéhányszor és jó erősen földhöz ütögette lándzsáját. — Egyszóval a sziu törzshöz van szerencsénk? — gúnyolódott az egy­kori pápua-király. — No, sebaj, bará­tom, mindenesetre ezzél is többet tu­dunk. De most arra felelj, hogy messze vam-e még innen a kincses India? Ezt a szót, hogy India, tízszer is megismételte a rut pofa. A törzsfőnök azonban csak a fejét rázta s úgy tett, mintha most hallotta vo’-na először ezt a furcsa szót. — Na, jól nézünk ki — mormolták kórusban a matrózok. — Úgy látszik, még mindig messzebb vagyunk Indiától, mint Spanyo'hontó'. Mert ha közel volna ide, úgy ezeknek a vadaknak ismerniük keiben® a nevét. A rut pofa most igen fontos kérdést igyekezett a törzsfőnökkel megértetni1. Kimutatott a tenger felé s úgy kérdezte meg a réz orrútól, hogy szoktak-© kö­zéjük idegenek elvetődni. A törzsfőnök azonban csak a fejét rázta. De jelekkel közölte, hogy arra nyugat felé egy hatalmas földrész van1, ahol nagyon sok olyan ember él, mint ők. A nagy birodalommal azonban nem tudnak érintkezni, mert borzasztóan messze van. A törzsfőnök az égne mu­tatott’, mintegy jelezni akarván, hogy olyan távolságra van ide a nagy or­szág, mint az ég a földtő'. — Hát bizony ez lesújtó valami — csóválta meg szomorúan fejét Kolum­bus. A sebhelyes azonban kicsinylően le­gyintett. — Nem ke"! komolyan venni az öreget — magyarázta a;z expedíció tagjainak. — Tapasztalásból tudom, hogy a va­daknak nincsen távolság-érzékük. Ha nem látnak át a szomszéd szigetre, ak­kor már’ az elérhetetlen messzeségben van számukra. Úgy látszik, a hajózásban teljesen járati amok az itteni lakosok s igy fogalmuk sincs arról, hogy hány napi távo’ságra fekszik az a bizonyos nagy ország. De mert tudnak róla, valószínűleg nem is fekszik innen olyan messzire. Kolumbus élénk magyarázgatásba kez­dett. — Azt mondom barátaim, hogy az a bizonyos nagy ország nem tehet más, mint India. Ezek a primitiv ősembereik egyáltalában nem ismerik a hajózást s igy nem lehet azon csodálkozni, hogy bár közvetlen szomszédságában fekszik szigetük Indiának, közelebbi adatokat mégsem tudnak róla. Biztosan tudom, hogy kincses Indiának keleti fele, tehát éppen az a része, amely ide közel esik, a civilizációnak rendkívül', kezdetleges fokán ál. India keleti partvidékein csak a legritkábban fordul meg európai hajó. Nincs is értelme annak, hogy ezen a vidéken hajó kössön ki, mert az ottani primitiv népek nem szívesen foglalkoz­nak kereskede'emmiel. Könnyen megért­hető tehát, ha errefelé véletlenül sem vetődnek el indiai hajók. Egy szó, mint száz: nekem az a véleményem, hogy India kapujában állunk s hogy ez a kulturátian sziget legfeljebb ha száz mérföldnyire van nagy utunk céljától. A matrózok vélekedése azonban erő­sen megosz’ott. Némelyek magukévá tet­ték Kolumbus felfogását, mások azon­ban esküdni mertek volna, hogy az a bizonyos nagy ország egy eleddig telje­sen ismeretien uj vi ágrész lehet, amely­nek lakói ugyanolyan tipusu emberek lehetnek, mint ezek a szálfanövésü, vö­rösréz bőrű félvadak. A sebhelyes most arra kérte a törzs­főnököt, hogy kérdezze meg alattvalóit, ki tud közelebbi adatokat mondani ar­ról a nagy-nagy birodalomról, ami arra nyugatfelé fekszik. A mehézfejü öreggel nem volt éppen könnyű dolog megér­tetni a kérdést s csak akkor kezdte kapiská-ni, miről van szó, amikor meg­magyarázták neki, hogy csak pihenni jöttek a szigetre s voltaképpeni ütjük célja az a nagy-nagy birodalom. Ekkor aztán villámgyorsan intézke­dett a törzsfőnök. Két ujját a szájába tette s hatalmasat füttyentétt. A je’.re valamennyi rézbőrü, kik eddig a fűben elhasalva füleltek és figyeltek, felemel­kedett a földről. Az öreg ekkor feléjük fordult s hosszabb beszédet intézett hozzájuk. Ko umbusék persze mitsem értettek a vadidegen nyelvből, de az öreg beszédes arcjátéka sejtetni engedte, hogy meg­nyugtató szavakat küldött a néphez. Jó félóráig tartott az indián törzsfő­nök prédikációja. Akkor aztán előlépett a sokaságból néhány toübóbitás, akik­kel komoly tanácskozásba mélyedt a vén óriás. A rut pofa közismert kalmár-szemte- lenséggei odatolakodott a beszélgető rézbőrüek közé s élénk taglejtésekkel követelte, hogy közöljék vele a beszél­getés eredményét. (Folytatjuk).. Helyi Értesítő Lapvállalat-nyomda Kiskunhalas.

Next

/
Thumbnails
Contents