Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-09-05 / 17. szám
szeptember 5, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság — Mezőgazdasás A halasi homok hősei A gyümölcs és kerígazdaság úttörői H. SZÄTHMARV SÁNDOR. | Mint szélviharos időben a Balaton tava, olyan j hullámos a Gyüdisik körüli tájék is. Ezen a buc- j kás tájon kezdették meg a viaskodást a homok- j kai Szathmáry Sándor ur és felesége ezelőtt mint- j egy 40 esztendővel, ős cserjék, sanyarodott fa- csoportozatok s szélhordta málészin homokbuckák állottak útjukban, amikor az első kubik árkot vettették ki rajta, hogy a telepítés nagyszerű eszköze által, nyerget tenyenek hátára, mint valamikor a gyüdisiki kezes ménes vadesikóira a pásztorok. A homok, — délibábja a restnek, a hozzá nem értőnek, de valódi aranybánya, ha eltalálja az ember a módját, hogy miként kell vele bánni. Aki meg tudja nyergeim, zablaszerszámmal el tudja látni, azt hűséggel ringatja a hátán, mint a nyerges paripa a lovagját, de akit gyengének érez, leveti azt magáról, vagy kérlelhetetlenül elnyeli vagyonostól, mint valamikor a halasi láp a tévelygő utast sötét .éjszakában. A homok előrelátásból táplálkozik és verejtéktől kövéredik. Éltetője a, munkálkodásnak, de büntetőije a dologke- rülőnék. Korán kelő és későn lenyugvó embert kiván, úrhatnám embert elűz magától. A homok tehát igaz ítélő bíró is. A homok mindeme tulajdonságait bizonyára nagyon jól ismerte Szathmáry Sándor professor ur s felesleges filléreit belé is áldozna,. Hittel, kitartással, reménykedve dolgozott és dolgoztatott, hogy másoknak is utat mutathasson... Akit az Ur áldani akar, annak legfőbb jóként, megértő, szorgalmas és hűséges asszonyt rendel oldala mellé. Semmilyen életfoglalkozás sem igényli annyira a hitvesi segítséget, mint a gazdálkodás. Egyetlen gazdaember sem bir gyarapodni, ha felesége meg nem osztja vele a gondot s a munkát. Itt érdemelheti ki a nő legjobban az igazi feleség szeretetet s osztozhat férjével a munkában, a dicsőségben. Itt volt elrejtve az ereje a halasi homok fejedelmének, Szathmáry Sándor urnajc. Mig ő díszes életpályáján, az iskola faiad között működött, a munka addig Gyűrűsíkon sem szünetelt s ez roppant előnyt biztosított a számukra,. Illessük hát az ilyen érdemes hitvestárj- sakat mindnyájan az elismerés legszebb babérkoszorújával i A környék szegény lakosságát valósággal mozgósították Szathmáryék, kenyeret s megélhetést biztosítván számos arra érdemes családnak. Mikor 4—5 esztendő múltán, első szőlő és gyümölcstelepitvényükből az első fiber eket kibányászták mintegy a sitavag méhéből, — még nagyobb lendülettel dolgoztatta^, visszaadván a homoknak a belőle kibányászott első filléreket, majd később a koronákat is. Mivei a nemes oltványok sokba kerültek, vad alanyokat ültettek s tulajdon maguk szemezték be azokat nemesre, hajladozva, nem törődvén a rekkenő hőséggel sem. De meg is lett az eredménye. A szomszédos gyüdisiki jó szántóföldekből egy jókora darabot szereztek nemsokára. 5 4 ! : j . . " ' . 11 i Kétségtelen, hogy a pénzelés módját a gyümölcstermésből, nem az őstermelő polgárok, hanem az iskolázott, homok és természet kedvelő úri emberek indították meg Halason, a kereskedelmi követelmények szemelőtt tartásával, időbeli számítások és előrelátások buzdították a po- molőgiában jártas urainkat aura, hogy jövedelmük feleslegét homokba, olytványokba, szőlóvesszökbe fektessék. Gyenizse Antal ügyvéd felsőkisteleki, Kiss László tanár ipari homokja valóságos kísérleti telepek voltak. Ma — sajnos — romokban hevernek, de azért még tüntetnek fel olyan nöj- vényi kiválóságokat, amelyeket megbámulhat a szemlélő. * . i '4 ! A 900-as években Gyümölcs- és terményki" állítás volt a gimnázium tomacsarnokábain. A halasi homok minden java termése ki volt állítva akkor. Zseny István, a Gazdassági Egyesület al- elnöke ez a nagy kísérletező, külön disz dézsákat készíttetett erre az alkalomra a szőlő gyökereseinek bemutatására. Meglepő fürtözettel ékeskedett néhány tőkéje az első fakadásuabból, készülvén azokat átszállítani a pár héttel később kezdődő szegedi kiállításra is. Bizony csodát tárt elénk már akkor is a halasi homok. De a figyelmes szemlélő a kisebb dolgokra is felfigyel. Szathmáry Sándorék kiállítási csoportozatán egy szerény ,lefityegő cédula tűnt fel nékem akkor az egyik kosár fülén. Egy feljrás, ami azért is megemlítendő, mert szerintem ez a felírás volt a magja a későbbi gyümölcs- kultúránknak s egy addig ismeretlen, de nagyjö- vőjü halasi pénzforrásnak. Azt mondotta a cédula, hogy: Eladó a kosaram tartalmiból 60 mé- termjázsa — egy tételben. Korszakalkotó volt ez a felírás. Fel is tűnt ez néhány számítani szerető gazda embernek is, akik kiszámították, hogy kilónkénti 40 filléres árért 2400 koronát kap érte a tekintetes. Az egyik gazda meg is kérdezte mindjárt Szathmáry Sándor úrtól, hogy vájjon mekkora területen termett ez a rengeteg körte? — 1200 m. ölnyi homokon barátom! felelt a tanár ur, majd igy folytatta: — Egy életben csak egyszer kell bemagolni B' talajt — oltványokkal, mert a kifffer körte élete és termő ereje tartós, 50—60 esztendő. A termőképessége meg hatványozódik, úgy hogy később, ha erősödnek a fák, jókarbaln tartás mellett 180 métermázsa is teremhet egy nxagyarholdnyi területen, ami 2 mázsa hozamot jelent darabonként. Nem nagyított Szathmáry Sándor ur. Harmadéve nem is egy fája volt olyan az özvegy nagyasszonynak, mely 7—8 mm. termést is adott. * U Nem a kíefer termelést akarom csupáji ajánlani. Nekünk nyári fajgyümölcsöket is be kell vonnunk a termelési programmba, még pedig a pénzelő fajokból. De be akartam mutatni a halasi homok első fejedelmének nemes úttörő munkásságát ts* fajkiválasztó érzékét. Kalászost termelő gazdáink bizony akkor még nem igen indultak utána. Gondolták: Urnák vaj- ló ez a bolondság. Gyümölcsös kocsit kásérgetni a piacra, — gazda embernek?! No még csak az kellene! Még sokáig hitte a halasi kunmagyar, hogy csak a zsákemelgetés, a tornyozott raiko- mányu Ökrös szekér a gazdák dísze. De bizony amikor a földek ma már mindjobbain aprozódnak, arra kell ott törekedni, hogy}: hűnél kisebb területről szedhessük össze az életrevalót. A mai gazdasági viszonyok is azt mutatják, hogy a homoki gazdáknak végre már fel kell karolniuk a gyümölcstermelést. Többet mondok: Ha akarják, ha nem, rá kell térniük a gyümölcs- termelésre, mert a haza érdeke is parancsolólag ezt írja elő. I j Homoklaki IPAR Az iparos és kereskedő segédek, meg a levente intézmény A kereskedő és iparos munkaadók között vannak, akik nem szívesen alkalmaznak levente- köteles segédet, mert a levente-foglalkozás hétfőn délután: munkaidő alatt van s a segédet az üzlettől, illetve műhelytől elvonja. ; A leventekötelezettség- törvényen alapszik s a törvény alkotói bizonyára tisztába voltak a,nnak a nagy nemzeti célnak a fontosságával, ami a levente intézményt létrehívta; az pedig, hogy az intézmény évtizede fennáll, nyilván azt jelenti, hogy a kitűzött cél élérésére alkalmasnak bizonyult. I ) | : i. Ma, mikor az ipari és kereskedelmi szakmában dolgozó ifjúság oly végtelenül rá van utalva a megértő támogatásra, nagyon szomorú volna, ha a fiatal segédek közül csak egy is azért vesztené el alkalmazását, mert hazafias kötelessége heti két és fél óra. áldozatot követel tőle. Ép ezért felhívjuk a munkaadók figyelmét arra, hogy a helybeli levente egyesület a munkaadók érdekeit szemelőtt tartva nagy méltányosságot gyakorol. Ha egy üzletben, mőhelyben (sőt gazdaságban is) több leventeköteles alkalmazott van — a testnevelési vezetőhöz benyújtandó kérelemre — megengedik, hogy azok a foglalkozásokra felváltva járjanak el. Akinek pedig csak egy ilyen alkalmazottja van, halaszthatatlanul sürgős munka esetén alkalmazottját bátran otthon tarthatja, mert — ha csak az otihontartás,: szokássá nem válik — a 8 napon belü'li igazolást az oktató elfogadja. ««■ ................................. -—«aLMJM A z ipari alkalmazott vegye ki szabadságát,-ha jár neki Egy munkaügyi perben az alkalmazott többek között azt az igényét is érvényesítette a főnökkel szemben, hogy a szolgálati, szerződésben biztosított szabadságidejét több éven át, az üzem érdekében, nem vette igénybe és szolgálatot teljesített, holott erre kötelezve nem volt. A szán badságidejére kettős fizetés megtérítését kérte,. A bíróság a fontos elvi kérdést az alkalmazott hák rányára döntötte el és kimondotta, hogy olyan jogszabályt sem a bírói gyakorlat ki nem fejlesztett, sem pedig az ipartörvény vagy munkaügyi' rendelet nem tartalmaz, amely szerint a|z alkab mázott által igénybe nem vett szabadságidőre a munkaadó őt a rendes illetményén felüti dijazni volna köteles. Ezért a bíróság erre vonatkozó keresetét jogerősen elutasította. INGATLANFORGALOM aa mm n—n —«————«i Széli Antal és neje Kosa Zsuzsanna megvették Szabó T. Juliánná Jérj. Kis V. Károlyné és Szabó T. Eszter Alsófeketeföldekben levő 723 n. öl ingatlanát 723 P-ért. j, Horváth Imre nőtlen nagykorú megvette Kis V. Károlyné Szabó T. Juliánná és Szabó T. Eszter felsőszállási 6 hold 764 ,n. öl ingatlanát 2250 P-ért. Csehó Kovács Pál és peje Lehőcz Eszter megvették Lehőcz Imre (nős Földvári Máriával) egynegyed rész beltelki házilletőségét 200 P-ért. Nagyapáti Vendel és neje Komlós Lidia megvették Nagy Apáti Vendel (nős volt Kis R. Juliannával) és Halász D. Bálázsné szül Nagy Apáti Rozália 15/24-ed ház illetőségét 1110 P-ért. , , . Nagy Apáti Vendel és peje Komlós Lídia megvették Kardos Sándorné, Szanyi Benő, Feró D. Sándorné és Miskolczi Jánosné 6/24-ed házrészét 420 Pfért. i j , ' . , ! i, i
