Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-29 / 16. szám
augusztus 2% kedd HALASI HÍRLAP Közgazdaság — Mezőgazdaság A tennelés és értékesítés megszervezéséről Irta: GRÓF HOYOS MIKSA a Felsőház tagja, az Orsz. Mezőgazd. Kamara elnöke A vidéki kamaráknak feladata a vidéki szervek helyes kiépítését elősegíteni, s a kifejtendő munka célját megadni, az Országos Mezőgazdasági Kamara feladata pedig arra törekedni, hogy ez mind egységesen történjék és a munka eredménye valóban szolgálja is a magyar mezőgazdaság egyetemének érdekeit. Dióhéjban igy vélekedem a kamarai intézmény feladatáról és régebben, mint tf idéki kamarai elnök, most padiig, mint az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke ezen élvek megvalósításáért küzdöttem és fogok küzdeni, mert mint érdekképviseleti szervezet, csak igy tudjuk az annyira szükséges egységes gazdafrontot megteremteni. Én úgy látom, 'hogy a jövőben jól korma* nyúzni csak az érdekképviseletek fokozottabb igénybevétele mellett lesz lehetséges. Ezt vallja a mi kormányunk is és ezért hiszem ‘és rs-t mélem, hogy mindent el fog követni, hogy nálunk is, úgy mint például Ausztriában és különösen Németországban, a kamarai intézmény, mint gazdaérdekképviseleti szervezet megfelelően kiépíthető legyen, hogy kifejthesse azt a munkásságot, amely elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság érdekeinek megóvása s előfcbrevitele szempontjából. : i ; j | Áttérek most már a termélvényeink értékesítési problémájára. Magam is úgy vallom, hogy ez taláp ezidőszerint a legfontosabb kérdés, mert hiszen, ha termelvényeinkért olyan árakat tudnánk kapni, amelyek a termelés rentabilitását biztosítanák, nem volna semmi baj, nem volna olyan súlyos a gazdaadósságok kérdése, nem volna adóhátralék és nem volna több árverés az országban, mint amennyi volt a boldog békeévekben, normális gazdasági viszonyok között. De miután mindenhol minden a fejetetejére van állítva, miután termelvényeinkért legnagyobb részt megfelelő árakat nem tudunk kapni, az értékesítést az egész vonalon meg kell szervezni, sőt tovább megyek, nemcsak az értékesítést, de szerintem a termelést is. Sőt véleményem szerint ezen kell kezdeni, mert ha a terme.ésből hiányzik bizonyos egyöntetűség, alig képzelhető el az értékesítés szervezése. Nem olyan egyszerű a kérdés, mert ez határozottan az egyéni szabadság korlátozását jelenti. Beavatkozását az egyéni elhatározásokba s egyéni elgondolásokba, de másképen az értékesítés szervezése keresztül nem vihető. Szabadkereskedelém- röl a mezőgazdaságban ma — meggyőződésem — álmodni sem lehet, hanem csak a kötött gazdálkodással lehet még úgy, ahogy prosperálni. Nevezzék a gyereket, ahogy akarják, tervgazdálkodásnak, tervszerű gazdálkodásnak, program gazdálkodásnak — nekem mindegy, nem ez á fontos. A fontos az, hogy termelvényeinkért any- nyit kaphassunk, mint amennyit optimálisan kapni lehet az adott helyzetben és adott viszonyok között, tisztán és becsületesen. Ezt pedig csak tervszerű gazdálkodás és szervezett értékesítés mellett lehet. Természetes, hogy ehez a gazdák Összességének belátása szükséges. Egyesek speciális előnyei nem vehetők figyelembe az összesség rovására, hanem csak az összesség egyetemes érdekei tarthatók szem előtt. Hogy milyen nehéz ezt gazdáinknak megmagyarázni, mutatja p. o>. a tejrendelet végrehajtásával kapcsolatos nehézségek. Azt mondják egyesek, inkább adom a tejemet Budapesten 10 fillérért szabad forgalomban, mint mondjuk 16 fillérért kötött gazdálkodás melett. De nem gondolják meg, hogy mit jelent ez az összességre nézve s mily károkat jelent ez a többi gazdatársaikra nézve. így van ez a paprikával, a burgonyával stb. Tehát elsősorban fel kell világosítani a gaz- .datársadakwn széles rétegeit, hogy mi áll ma az ő érdekében. A sajtónak egy része — sajnos — különösen a tej, és burgonya kérdésében, nemcsak, hogy nem szolgálja a gazdaérdekeket, de egyszerűen árt. Az értékesítés problémája az Országos Kamarában állandóan szőnyegen van, meg vagyok győződve s tudomásom van, hogy a többi szervek is állandóan ezzel foglalkoznak. Ezekkel a szervekkel állandóan érintkezésben vagyunk, nincsen tehát szükség most egy közös értekezletet hívni egybe ez állandóan napirendén lévő kérdés megtárgyalása végett. Szükség van azonban arra, hogy a kormánnyal, a Nemzeli Bankkal, a Külkereskedelmi Hivatallal karöltve elhárítsunk minden akadályt, amely a kivitelünkkel szemben mutatkozik, lehetővé tegyük, hogy mindenfelé termelvényünkből a felesleg a lehető legjobb áron vámkülföldre menjen, szükség van továbbá arra, hogy megszervezzük először a budapesti piacot, majd a többi nagyobb gócpontok piacait, mert — szerintem — ezidőszerint csak így tudunk a belföldi árakra befolyást gyakorolni. Es ha elhárítunk minden akadályt, ami ma terményeink belső értékesítését feleslegesen nehezíti. Az Országos Mezőgazdasági Kamara állandóan ostromolja ezeket az akadályokat és eddigi munkája, ha nem is járt eredménnyel minden vonalon, nem is volt már eddig sem egészen sikertelen.* (A »Rosta« agrárhetilapból átvéve). Nem fenyegeti veszély sertéspiacunkat A főállatorvos nyilatkozata A környékbeli községedben az utóbbi időben majdnem mindenütt nagyobb arányt öltött a sertésvész és legtöbb helyen a piacok le vannak zárva. Városunk belterületén is történtek itt-ott megbetegedések és ezzel kapcsolatban megkérdeztük Villányi Leó főálíatorvost, . fenyegetne veszély a halasi sertéspiacot? Villányi föáliaíorvos válasza szerint tényleg fordult elő mind sertéspestis, mind orbánc, de ezek nem terjednek annyira, hogy ammiatt a piaci felhajtást meg kellene tiltani. A sertésvész teijedését fokozott ellenőrzéssel igyekeznek meggátolni, mert ha az nagyobb arányt öltene, nem csak hogy az igen drága oltásokkal a gazdáknak nagy kiadásokat okozna, de az amúgy is alacsony hizottsertés árak végzetes csökkenését is jelentené. IPAR Rendelettervezet a „házilagos“ építkezés szabályozásáról Az épitőtörvény alapján kialakult gyakorlat, hogy az építtető jogosult a maga és áltálában csupán családtagjai munkájával, többnyire egyszerű szerkezetű házat építeni, vagyis az említett műnk,át nem tartozik arra jogosult építő iparossal elvégeztetni. Az idők folyamán a tényleges he.yzet odafejlődött, hogy az építtetők nemcsak egysze- rüszerkezetü földszintes épületeket, hanem még emeletes házakat is építenek házilag és az építést sok esetoen a maguk és családtagjaik munkájának mellőzésével, kizárólag erre a célra szerződtetett munkásokkal végeztedk. E visszásság következtében egyrészt az építőiparosok az őket megillető munka elvállalásától elesnek, másrészt pedig a nem szakképzett vezetés mellett végi zett munka főként közbiztonsági szempontból helyrehozhatatlan károkat okoz. A visszásságok megszüntetése érdekében a kereskedelmi miniszter most rendelettervezetet készített a házilagos építkezés szabályozásáról. A rendeledefvezet kimondja,--hogy az- a rendelkezés, amely szerintJaz építőipari munka körébe tartozó munkát csupán az arra jogosított építőiparos végezheti, csak a következő házilag végezhető munkákra nem terjed ki: Azokra az egyszerű javítási munkákra, amelyeket a tulajdonos maga és családja munkaerejével végez, az egyszerű szerkezetű földszintes gazdasági és más épüjeieknek földből és faanyagból való épitésere, amennyiben ezeket a munkákat az építtető önmaga, esetleg szomszédsága, vagy iparosszakképzésben nem részesült napszámos munka erejének igénybevételével s maga és családja használatára végez, továbbá az olyan építési munkákra, amelyet saját céljára olyan építtető végez, aki az illető munka elvégzésére jogosító iparengedély kiadásához megkívánt követelményeket a saját személyében igazolta, végül olyan épftke- zé&i munkákra, melyeket valamely vá.lalat üzeme cé.jára olyan állandó alkalmazottjának a közvetlen vezetése mellett végeztet, aki az illegő munka elvégzéséhez jogosító iparengedély kiadásához megkívánt követelményeket saját személyében igazolta. A tervezet szerint a rendelet megszegőit 15 napig terjedhető elzárással kell büntetni. ...... ■!■■■■ ■ ■■■ ■■ It..... mmmua ■■ —*»■■■■ ESS A kereskedelemügyi miniszter levele a Kereskedők Egyesületéhez az útépítések l tárgyában A Gazdasági Egyesli'et, Kereskedők Egyesülete és az Ipartestüket a Halasról Vádiért, Prónay- falva és Tompára építendő utalk ügyében — amint tudjuk — közös memorandumot adtak át a kereskedelemügyi-, földművelésügyi- és honvédelmi miniszteréknek, továbbá a fő spannak. A kereskedelemügyi min sz er válasza pénteken érkezeit meg a Kereskedők Egyesületéhez. A levélben a miniszter ezt írja: »A szóban levő és kiépíteni kért utak rész- | ben törvényhatósági, részben községi közlekedési és községi közdűlő utak, s ennélfogva úgy fenntartásuk, mint kiépítésűk elsősorban törvényhatósági és érdekeltségi feladatot képez. Ha azonban a közvetlen érdekeltségek a jövőben megeflelő szervezkedéssel és az anyagi eszközök kellő mértékben való felajánlása által i a kérdéses útépítések ügyének előhaladását biz- | íositani hajandók, a magam részéről sem zárkóznék el a szóban lévő ügynek a rendelkeié- ! semre bocsátandó fedezettel arányban álló támogatása elől.« Az utak megépítését a kereskedelemügyi miniszter megeflelő fedezet hiányában egyedül nem vállalhatja. A másik két miniszter és a főispán még nem válaszolt.
