Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-22 / 15. szám
augusztus 22, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság — Mezőgazdaság A halasi homok hősei A gyümölcs és kerígazdaság úttörői 2. VASS ELEK. Irányítsuk most már figyelmünket a gyümölcstermelés apostoli lelkű úttörőire, kiknek neveit a hálás utókor bizonyára öreg betűkkel fogja beírni városunk fejlődéstörténetébe. A halasi gyümölcstermelés céltudatos fejlesztése körül néhai Vass Elek városi kertész tette az első komoly lépéseket, a 80-as években. Leb- bentsük hát fél a megemlékezés fátyolét az ö munkásságáról, hogy meríthessünk a számunkra abból is bölcs tapasztalásokat. Ki ne emlékeznék még a korosabb halasiak közül őreá, a sátoros szemöldökű, torzomboirz sza- kállu mintakerti fökertészre. Ezer meg ezer iskolás gyermeket oktatott ö a kertészetire szakszerűen, miáltal sokunkban ébresztett maradandó hajlamot a kertészkedés iránt. ö termelte ki többek között a »halasi csoda- cseresznyé«-t, ezt a középszilvaszem nagyságú, feketegyámánt csillogásu izes gyümölcsöt, mély valamikor minden valamirevaló kertészeti katalógusban szerepelt. £n nagyon valószínűnek tartom, hogy ez volt a »germersdorfi« cseresznye őse, ámde valami élelmes svábnémet kertész addig hirdetgette, hogy végre is a lopott csikóra passzust szerzett s a halasi csodát sikerült elkeresztelnie germersdorfi-ra. Mi meg, nemtörődöm halasiak szónélkül átengedtük a patentot a német sógornak, igy prédálván el egy halasi világmárkát. Én láttam ennek a csodacseresznyének a fáját, kint a Mintakertben. Szép, férfiderék vastagságú fa volt az. ízleltem a gyümölcsét is. Merem tehát állítani, hogy ez volt a germers- dorfi apja, színre, ropogósságra, — mindenre. Ha lett volna őrállónk, ma a Halas neve járhatná be Germersdorf helyett a félvilágot. Sok kertészkedő tehetséget szolgáltatott ö városunknak s a hazának. Többek között a jóhirü és megbízható Fazekas Bálintot s az Erdélyben rekedt Szombati Sándort is. Mint egy Cerberus, úgy őrizte a becsület tét. Ne adj isten, hogy másra fordult volna ki a gyümölcsfaj, mint amilyen számban ő azt kiszolgáltatta. Es előrelátó elme volt. Már egy félszázaddal ezelőtt azokat a gyümölcsfajokat szaporította és ajánlotta, melyeket most a kormány a halasi homokra, tömegtermelésre ajánl. A földművelésügyi minisztérium által ajánlott hatféle almafajtából tőle szereztem az Elszászi piros re- nettet, a Téli aranypármint s a Londoni pepint, ezelőtt 30 esztendővel. Nyári fajaiméi is beváltak. Fahéj, a Tükör, az Asztrachán piros stb. Köretéiből az Esperesek, a Vajoncok stb. íme, irányjelzőtábla volt az ő tudása mindnyájunk javára. Nemcsak mint fáradhatatlan alkotó és teremtőerő tűnt ki Vass Elek, hanem mint igazi őrálló is. Mindig ügyelt, hogy munkásai vagy mások is rendelkezéseit ki ne játszhassak. Egy jelenetet idézek csak: Kiküldötte egyik emberét, hogy a kertből olytó gallyat hozzon. Utána osont, hogy a fiatalember hűségét megfigyelhesse. Mikor embere az olytógallyal visszaérkezett, elcsattant egy hatalmas pofon. — Melyik fáról szedted, gazember?! — rivallt a fiatalemberre. így akaród te az én becsületemet bemocs- kolni, bitang?! Közben rávillant a szeme a többi munkásokra, mintha csak mondotta volna: Lássátok! Nektek is beszélek! Tervezett, dolgozott, szaklapokba írogatott, kerteket vizsgált s útbaigazított minden érdeklődőt. A szabadkai »Bucka« nevű gyümölcsészeti egyesület vezetői is sokszor eljöttek Halasra, hogy Vass Elektől tanuljanak. Az ő áltajia bevezetett mintára s az ö tanácsai szerint vitték véghez a kelebiai szőlő és gyümölcs telepítéseket is. Minden elfogulatlan s városát szerető halasi ember örömmel fogadta a halasi Gazdasági Egyesület elnöksége által felvetett ama gondolatot, hogy e városunk szülötte jeles kertészünk és po- mológusunk úttörő munkásságának teljes elismeréséül, nevéről egy uccát nevezzünk el. Nagyon rászolgált Vass Elek, hogy neve egy ucca elnevezésben legalább Halason fennmaradjon. 3. VARI SZABÓ ISTVÁN. Minden építménynek lalapzat kell. Ha pedig már áll is a fa], de pusztaság közepén merjed az ég felé, támasztó oszlopok kellenek hozzá, hogy viharállóbb legyen az. Ilyen erős támasztó oszlopa volt az első kertészkedő és telepitő halasiaknak Vári Szabó István, Halas város daliás polgármestere. Ez a ke- ménybeszédü városfő, nagy pártfogója volt Vass Eleknek s a Mintakertnek is. Mint a gyümölcstermelés egyik irányítójának is, sokat köszönhet néki Halas város közönsége. Úgy el tudott gyönyörködni egy jegy fakadó rügy ön, egy-egy szál gy enge haj .ásón, mint az édesanya kicsiny gyermekének mosolygásán. Mi, előbbszületett emberek még emlékezhetünk a hires »Vári kert«-re, ott a mostani szabadkai ut házsorainak belső futamában, vagy tizenöt házhely hosszan. Mennyire szerettem volna én onnan gyermekkoromban kör.ét lopni, de hát féltettem a borocskámét, amit egyszer már azelőtt Vass Elek bátyám a Mintakertben egy kis zöldbarackért kikefélt. Előttem állnak a Vári-kert zöld bókjai, cserjéi, szép fenyő- és tuja fái, miket a kerítésen át az uccáröl is látni lehetett! A tavasz féllel fehér virágba borult körtefák s a csodaszép bokrát ás almafák! Férfi koromban eszméltem rá, hogy tulajdonképen senkinek sincs Halason akkora gyümölcsöskertje, mint a Vári-kert vöt. Mindenki érdekelte öt, aki rigolirozoft, fási- tott, telepített. Gőzön István uramat gyakran meglátogatta a birtokán, a legszebb halasi tanyának tartván az övét. Úgy el-el gyönyörködött a mások életeredményén. Úttörő nagy emberünk nekünk Vári Szabó István, s az úttörők igazi gyámoltója, párt fogója is! Kertjéből sokáig nem pénzelt, hanem ráfizetéssel tartotta fenn csakúgy, mint az Öregszőlők északnyugati csücskében lévő terjedelmes szóló- telepét is. Mérföldekkel vitte előbbre Halas szőlő- és főleg gyümölcskultúráját. Az általa megjelölt gazdasági utón haladjunk tovább. Tovább. Homoklaki. Svájci kereskedők az Alföldön. Svájci gyümölcskereskedők tartózkodtak heteken át a kecskeméti piacon, akik a barackszezon lezárásával most egyelőre hazautaztak. Kijelentették azonban, hogy ősszel nagyarányú alföldi szőlőkivitelt akarnak lebonyolítani s újból felkeresik az alföldi piacokat. , A termelők és az iparosok egy része gabonában fizetheti adóhátralékát Szeptember 5-ig kell bejelenteni a gabonában rali) fizetést A szombati hivatalos lapban megjelent a minisztérium rendelete, az adóhátralékoknak gabonában való lerovása tárgyában s a pénzügyminiszter végrehajtási utasítása. A mezőgazdák és azok az iparosok és kereskedők, akik tulnyomórészben mezőgazdasági gépek, szerszámok stb. eladásával és előállításával foglalkoznak, 1932. évről fennálló adóhátralékukat búzában, vagy rozsban is leróhatják. Csak olyan gabonát fogadnak el adóba, melynek minősége a budapesti áru- és értéktőzsde szokványainak megfelel s azt a tőzsdei napi áron számolják el az adóhátralékos javára, de levonják abból a szokásos fuvardíjt. A boletta értékét is a hátralékos javára írják. Az a hátralékos, aki a folyó évi adóját készpénzben befizette, ha 1932. évi hátralékának gabonában felét befizeti 10 százalék, ha háromnegyedét 15 százalék, egész hátraléka befizetése esetén pedig 20 százalék térítésben részesül. Kiterjed ez a kedvezmény a haszonbérlők, ásandó és időszaki mezőgazdasági munkásokra is. Annak, aki adóháira.énát terményben kívánja törleszteni, ezt a szándékát 1933 szeptember 5-ig be keh jelenteni a községi e.ő.j ár óságnál (szóval, vagy írásban), Halason a városi adónivatalnál. Hogy a Lejeiemett gabonamennyiségbőj a hát- raréhosok minor és mennyit száll, tsanax be, azt a lebonyolítással megbízott Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága közii a városi adónivaDallal. Mezőgazdasági kiállítás Az őszi kiállítás rendezöbizottsága augusztus 19-én Medveczky Károly gazd. főtanácsos elnöklete alatt értekezletet tartott a Gazdasági Egyesületben. i Medveczky Károly elnök beszámolt az eddigi munkáról és eredményről. Bejelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium 600 P kiállítási segélyt engedélyezett. A kereskedelmi miniszt.r.um kilátásba helyezte a pénzügyi támogatást, Pestvármegye szeptember hóban dönt a segély nagyságáról. Kiskunhalas m. város szintén segélyezni fogja s a Duna—Tiszaíközi Mezőgazdasági Kamara is megkeres tetett segély engedélyezése iránt. Kedvezményes vasúti jegy és két filléres vonat engedélyezése kilátásba helyeztetett úgy a földművelésügyi-, mint a kereskedelemügyi minisztérium részéről. Az elnök ezután ismertette a »Kiállítás szabályzatát«, amely tartalmazza a kiállítás célját, kik vehetnek részt azon, a kiállítás beosztását, mik állíthatók ki, a kiállítók jogait és köte.ességét, a bejelentés idejét, a térdijaikat, a kiállítás idejét október 1-töl 8-íg. Intézkedik a belépőjegyekről, a katalógus hirdetési dijáról és kitüntetésekről, Jutalmazásokról. Végül kongresszusok rendezéséről, népürme*- pélyekről, a sportegyesületek, zenekedvelők egye sülete, városi dalárda stb. működéséről. Hirdessen a HALASI HIRLAP-ban
