Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-22 / 15. szám
Kiskunhalas, 1933. augusztus 22, kedd I. évfolyam, 15. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) Juhász Vida István gyilkosait átadják az ügyészségnek. Tisztamnnkát végzett a csendőrség Tudósítás a 2 oldalon. Angol cserkészek városunkban Háromnapos angol—magyar barátkozás Lezajlott a nagy cserkésztáborozás, a Jam-' boree, mely nagyon sok nemzet fiát magyarbaráttá, magyarkedvelővé varázsolta. Hogyne, hiszen két héten keresztül nagyrészt magyar fiuk között voltak s a magyar szívélyességnek, vendéglátásnak számtalan megnyilvánulását tapasztalták. Megszerették Gödöllőt, megszerették a magyarokat, s legtöbb fájdalmasnak találta az elválást, sajnálta itthagyni ezt a kedves környezetet. Különösen megszerették a magyarokat annak a nemzetnek a fiai, mely nemzet különben is a megértés jelét mutatja nehéz sorsunk iránt, Lord Rotherraere és Sir Robert Gower népének gyermekei: az angol cserkészfiuk. Nem utaztak mindjárt haza, hanem -annak az óhajnak adtak kifejezést, hogy közelebbről is szeretnének megismerkedni azzal az országgal és azzal a nemzettel, amely ezt a felejthetetlen két hetet olyan szeretettel és gondoskodással rendezte meg. Szétszéledtek tehát az ország minden tája felé s egy részük útjába ejtette városunkat is, hogy józan fővel, nyitott szemmel és baráti szívvel három napot töltsön körünkben.-Az érkezés és a> fogadtatás Szerdán este már hat órára tekintélyes tömeg gyűlt össze a nemzetizászlódiszbe öltöztetett pályaudvaron, mert úgy volt, hogy ekkor érkezik városunkba a halasi cserkészekkel együtt a Jamboree angol csapatának huszonnégy tagja is. Négy órakor azonban távirat érkezett, hogy csak este 10 órakor jutnak Halasra. Csalódottan oszlott szét a közönség, de este 10 órára annál nagyobb számmal jelent meg s az állomás előtti hatalmas teret teljesen betöltötte. 10 órakor pedig már a peronon és a peron előtt is hatalmas tömeg éljenezte a levente zen-kar hangjaira befutó félegyházi vonatot. Feltűntek a, mi cserkészeink s hamarosan a hosszuszál, fáradtan is mosolygó angol fiuk is. A város nevében Szabó Zsigmondi református lelkész mondott angol nyelven meleghangú, szép üdvözlőbeszédet. Felhívta az angol fiuk figyelmét arra, hogy mi, a kis város népe me-t kik, a hatalmas birodalom fiainak nem igen mutathatunk rendkívüli dolgokat, de meleg, vendég- szerető szivet azt találhatnak körünkben. Kiemelte beszédében, hogy ez a föld, melyen e napokban járni fognak, az európai történelem szinteb rének egyik fontos darabja. Jegyezzék; meg s ne feledjék el, hogy ez volt az európai keresztyén kultúra véres védőbástyája évszázadokon keresztül a fenyegető veszedelemmel, a pogány török hódítással szemben s e fontos bástya ma régi ezeréves nagyságának csak egyharmada lett Megemlítette, hogy ezen a síkságon ringott a legnagyobb költő, Petőfi Sándor bölcsője. Végül kellemes időtöltést kivánt vendégeinknek. Az angolok vezetőjének, Fred Haighnek köszönő szavai után pedig Kristóf József reálgimnáziumi igazgató üdvözölte halasi fiainkat, megköszönve Jeremiás Lajos és Paczolay István parancsnokok gondos, vigyázó fáradozását. Bevonulás a városba Az angol cserkészek bevonulása valóságos diadalmenet volt. Fellobogózott házsorok között vagy másfél ezer főnyi tömeg kíséretében, fáklyák mellett, zeneszóval mentek vendégszálllásukra a református reálgimnázium intemátusába, hol Ízlésesen terített, kis angol—magyar zászlókkal díszített asztalon Szabó Zsigmondné kedves figyelmességéből igazi angolos vacsora várta a fáradt vendégeket. Érdekes volt látni az örvendező arcokat, lamint kedvelt otthoni ételeiket észrevet- i ték s farkasétvággyal elfogyasztották. Vacsora után azonban már csak a puha, fehér vetett ágynak tudtak örülni, annyira eltörődtfek a hosszú uto-n. A liisszállási kirándulás Másnap, csütörtökön reggel a kisszállási uradalom vezetőinek, dr. Korondy Károly és Hajdú Gézának szives meghívására a fél hét órás vonattal Kisszállásra vitte ki a város az angol vem dégeket, hogy lássanak egy nagy magyar min- tagazdaságot is. A kirándulás minden tekintetben fényesen sikerült. A szives vendéglátó házigazdák legalább is 20 könnyű kocsival várták az állomáson a cserkészfiukat, mely körülmény rögtön óriási lelkesedést és üdvrivalgást keltett az aszfalthoz, motorhoz szokott, nagyrészt londoni fiukban- (Legalább fele soha életében nem ült még lófogaton.) Egymásután gördültek be a frissjáratu csézák az egyes majorokba. S a figyelmes házigazdák Szabó Zsigmond, Gulyás Sándor és Hurt A. Ferenc tolmácsolásával mindenről szakszerű magyarázatot tartottak, úgyhogy az egész magyar gazdálkodás képe feltárult előttük. "Megszemlélték a szép tehenészetet, látták a gyönyörű malactelepeket, a kondát, a gulyát és a ménest. Megcsodálták a szép magyar tehén-csordát, s ‘a dohányfeldolgozás, a gépszántás, a cséplés bemutatása sem maradt el. Az angolok érdeklődése minden iránt megnyilvánult s különösen tetszett nekik, ami tipikusan magyar. így pl. a gémes kút, annyira tetszett, hogy a kávájára állva egymással versenyeztek a vizhuzásban. A mérges, láncon fogait viesorgató magyar juhászpulit pedig minden teketória nélkül az ölükbe kapták. (Szegény pulit ez annyira meglepte, hogy rögtön barát lett velük.) A kanászostornak meg egyenesen öt pengős árfolyamon volt a keletje, noha a vásárlók az első csavarintásokat igencsak a nyakuk köré teremtették. Tíz órakor a Tüskös-majorban tormás virsli és frissen csapolt sör üdítette fel a társaságot, délben pedig a központi major vendéglője udvarán várta jó magyaros ebéd a sok látnivalóban és melegben farkasétvágyuvá vált cserkészeket. Itt a város és az angol cserkészek nevében Szabó Zsigmond református lelkész köszönte meg a szives vendéglátást, mire Köröndi Károly dr. uradalmi igazgató válaszolt magyar és angol nyelven. A sok és gazdag látnivaló közül mégis kivált két dolog, ami különösen nagy örömet szerzett angoljainknak. Az egyik a magyar állattett nyészlés büszkeségének, a gyönyörű ménesnek a bemutatása volt, mely valósággal lenyűgözte a fiukat, a másik pedig yorkshirei faj disznóállomány megtekintése volt. A csapatban ugyanis volt több Yorkshire tartományból való fiú, akik valóságos honfitársként üdvözölték, sőt meg is lovagolták az albioni nyugalommal szemlélődő vörössjzöke sertéseket. A kedélyes társaság az öt órai vonattal érkezett vissza városunkba. Feliértón Pénteken a város látta vendégül a Britt-Bí- rodalom fiait fehértói birtokán. Reggel 9 órakor vonultak ki két autóbuszon magyar cserkészek kíséretében. Ez a nap tulajdonképen a pihenésinek, az üdülésnek volt szánva, s délelőtt, délután hatalmas fürdést rendeztek Fehértó nagy, vizében. A fiuk nagyon el voltak ragadtatva1, (nem úgy, mint a halasiak) a pompás víztől és remek környékétől s ki nem akartak jönni belőle. Csónakázás, rögtönzött vizipóló, úszás, vi- zicsata mind sorra került. Két árakor a vadász- tanya hüs gesztenyefái alatt kitűnő ebéd, (mely Gyenizse Balázs szakácsmüvészefét dicsérte) várta a vendégeket s Gusztos Károly h. polgármester köszöntötte fel őket, hangoztatván, hogy, érezzék magukat olyan jól, mint amilyen szívesen látja őket a város. Délután pedig a nagyszíeirüj tóparton barátságos nemzetközi angol—magyar footballmérkőzés volt, mely 1:1 eldöntetlen eredk ménnyel végződött. Úgy az ebéd, mint a vacsora nagyon ízlett barátainknak, (kivévén persze a hírhedt popiri- kás«-t) s mindkét alkalommal tréfás angol dalokkal kedveskedtek. Vége nem akart szakadinii az angol és magyar dalnak s este 9 óra is elmúlt már, mikor a két autóbusz begördült a városba. A város megtekintése Bu- esuebéd az internátusbán Szombatra maradt Halas nevezetességeinek megtekintése Gulyás Sándor reálgimnáziumi' tanár vezetése és tolmácsolása mellett. Először is a reálgimnázium gyűjteményeit és nagykönyvtárát tekintették meg hagy érdeklődéssel és elismeréssel. Utána Szilády Áron szobrát, majd a római katolikus templomot nézték meg Bárány! László plébános szives útmutatásával. Betértek a központi iskolába is, hol a halasi csipke készítését tekintették meg. Megmutatták nekik azokat a cikkeket is, melyek a híres angol folyoJratbaTii »Studio«-ban láttak napvilágot a városnak e nevezetességéről. Sokáig figyelték a pókhálófinom- ságu cérnából készült leheletszerű mintákat s azok annyira megnyerték tetszésüket, hogy körülbelül 100 P értékűt vittek magukkal. Megálltak pár percre a Hősök szobránál is, hol Gulyás Sándor tanár hosszabb angol beszéd kíséretében magyarázta meg a szobor történetét s jelentését, nem takarva el országunk szétszagga- tása s az igazságtalan ’trianoni béke miatt érzett fájdalmunkat sem. A református templom megtekintése után, hol
