Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-15 / 14. szám
augusztus 15, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság — Mezőgazdaság A halasi homok hősei A gyümölcs és kerfgazdaság úttörői 1. Gőzön István. Egy-két emberöltővel kell csak vLsszaiga Zitán imk az idő nagymutatóját, hogy lépésről-lé- pésre szemlélhessük, miként küzdöttek a homokkal apáink a jobb jövő reményében. Az ő munkájukat hirdetik a hatalmas lombozatu diófák, az emberderéknál is vastagabb jegenye és akácfasorok, melyek oly szép ékességei az utszéleknek, .birtokhatároknak, tanya környékeknek. De ott vannak az öregedő régifajta gyümölcsfák meg a szőlőtőke óriások, melyek ma is jelzik elöltünk őseink szorgalmát, jó ízlését, de egyúttal1 azt is, hogy mik a halasi homok édes gyermekei. Illő, hogy hálával gondoljunk azokra a, vas- jtagnyaku, keménydereku, seregebajuszu labahajas öregjeinkre, kiknek szorgalma árán oly sok jót és szépet élvezhetünk. Ezekről a kedves, dolgos régiekről akarunk itt néhány szóval megemlékezni, azután a köztünk ma is itt forgolódó szorgalmas úttörőkről, kik a földművelés, a vadhomok megszelídítése terén, vagy a telepítések céltudatos munkájával az utókornak is pé-dányképül szolgálhatnak. Nem tévesztjük majd szem élői az ipar, kereskedelem mezejét sem. Be kell váltanunk, hogy a halasi kunmagyar a régi időben nem volt szerelmes a földjébe. 60—70 évvel ezelőtt még százával lebzseltek az emberek a szárazmalmok alján, a kovács-bognár műhelyekben még nyárviz idején is. Boruk, búzájuk, kevés munkával is megtermett az elég1- ségig. De szaporodott a nép s változott a gazdagsági helyzet. Egyre több és több embernek kellett munkába állani — a megélhetésért. A tagosítás (1863) után megkezdődött polgárainknak a pusztákra való tömegesebb kitelepülése. A kirepülök is, csakúgy ,mint elődei«, kezdetben csak a javacskáját vették művelés alá. A 70-es évek elején megkezdődött a gyengébb legelők feltörése s a vadhomok megszeli- ditése. A legelső rigolirozók közül a költői lelkű Gőzön Istvánt emeljük ki. Ott az Iparszőlök felső szélén. A nemes Gőzön család városunknak és a ha- hazának sok jeles férfiút adott. Számosán közülük magas katonai és polgári állásokra emelkedtek. Az itthon maradt utolsó Gózonok, hatalmas vagyonuk túlnyomó részét az lekLézsiára és főiskolánkra hagyományozták, hogy azok örökéletét biztosítsák. E jeles család egyik ága 1848 után vagyoni- lag összébb esett. E szegényebb ágból származott a halasi homok legékesebb mivelője, Gázon István, akinek úttörő munkásságáról most megemlékezünk. 52 holdas redempciós jussát öreg nyárfák, bokorerdők s homokbuckák tarkították. Legeiöblr- tok volt az egész. Itt-ott kövér jegenyefákat hajtogatott rajta a szellő. Vad volt ez a tájék a 70-es évek elején. Ámde gondolt egyet a jó öreg (akkor még javakorbeli); elhatározta, hhogy vadon birtokát kezelés alá veszi és meghódítja. De hát minden kezdet nehéz. Izzadt n^p-nap után. A testi törődést lelkiekkel derítette. Poá- I tizált, ha megfáradott. Kérges tenyerébe tollat véve’ így festette meg a tájat: Erre bár a felhő jeges esőt hintsen, Még sem verheti el a vetést, mert nincsen. Kijelölte a megépítendő tanya helyét s annak környékét, majd a düllőutról bevezető kocsimat, azután a birtok szé.eit, nyílegyenes sorban hasznos fákkal beültette. Alig 4—5 esztendő métával, mint egy vigyázban álló diszszázad az uralkodónak, úgy tisztelegtek ezek a fák Gőzön Istvánnak. Tiz év múlva már szerte a környéken, sőt a városig jelezték, hogy hol van az ő tanyája. Egy magas homokdombot ketté szelt. Felfalazta a( két szélét s belső végét; az elejére ajtót illesztett, a maga fáiból átgérendázta s készen vo.t a pince, a kamra. A dombpupokat állandóan kubikoha, talics«ázta a völgyekbe s szorgalmával egyenes szántóföldeket teremtett. Ter- i mett krumplija, kukoricája s tavaszfélen rozstáb- j Iákat haj.ogatott földjén a szél. A rossz esztendők sem kedvetlenítették el. Poétizálással edzetté karját, derekát. Nagy munkavetését is rímekbe szedte: ... Sokszor látta a Holdvilág, f Hogy ment a sivány hegy odább... 15—-20 esztendei kitartó munka árán a vadhomok megszelídült. Szőlő.e.ep, gyümölcsösök, jó kis szántók, szép konyhakert, sok jó épület, számos lábas jószág hirdette a munka eredményét. 92 éves korában jött el érte a Kaszás. Azon felemelő tudattal költözött a jobb hazába, hogy a reábizottakkal híven sáfárkodott s nem élt hiába. Vógbucsujából valók az alábbi sorok: ...Sok nagy munkát bevégeztem Bélöllöttem férfi tisztem Jöhet most már a végóra. Készen vagyok indulóra. ==£-■■■• " —— -----............. A z almafa legendája Az almának, a leghasznosabb és legnépsze- . rübb gyümölcsök egyikének a származása az aranykor ködében vész el. A hagyomány szerint a paradicsom kertjében a tudás fájának gyürnöl- * cse is alma volt. A legtöbb ember abban a | meggyőződésben él, hogy a biblia első könyve, a »Genesis« az almát mondja a tiltott gyümölcsnek. Ezt ugyan a legszorgosabb kutatással sem találhatjuk meg benne, sőt a talmud egy cit- romfajtáról, az úgynevezett cédrusalmáról, másként dtronádról állítja, hogy az a tudás fájának a gyümölcse. Mégis mondhatni, minden nép, és vallás legendái megegyeznek abban, hogy az alma fának fontos szerepet juttatnak az (ő saját külön paradicsomukban. Nimfák őrizték a Hes- peridák kertjének aranyaimé fáját. »Avalon« egyszerűen annyit jelent, mint Almák szigete. Általános a hit, amit az orvosi tudás is támogat, hogy az almaevés nagyon egészsége®. Az a régi, angol szokás pedig, hogy karácsonykor felköszöntik és megáldják az almafákat, egészen addig az időig vezetheti vissza eredetét, mikor a rómaiak elfoglalták Britannia t. Még nem is olyan régen volt, hogy Devonshire apraja, nagyja minden karácsonykor éneklő menetben vonult végig a gyümölcsöskertek almafái közt, közben puskáikból üdvlövéseket adva. le tiszteletükre. Az alma bizonyára megérdemli a legnagyobb tiszteletadást s ennivalóról lévén szó, mivel fejezhetnék ki iránta jobban tiszeletünket, mint azzal, hogy kellő áhítattal megesszük. b:==-stt- ................................................—a S zállítási kedvezményt kaptak a halasi gabonakereskedők a vasúttól A halasi gabonakereskedők kérvényt adtak be az államvasutak igazgatóságához, melyben az uj gabona szállítására a íuvardijak mérséklései kérték. A MÁV. meg is adta a kedvezményt, ez azonban csak az ország egyetlen állomására, Bajara vonatkozik. Ugyanis a Kereskedők, addig szállítják a gabonát vasmon, ott pedig hajóra rakjak. A kedvezmény abból áll, hogy a mindenki áltál fizetendő 84 fillér mázsánkenti fuvard.joól a gabonakereskedők utólag visszakapnak 16 fillért. t Ezt bizony megadhatná a MÁV. nem csak a gabonáira és nem csak a gabonaikeresAeuőkniek, hanem mindenre, mindenkinek. Hatha tonnen merészelnének szalLtani!? » —rrtr-.Trrz:"r t—-"-"tt""-—- — ra Csökkent Magyarország állatállománya Most tették közzé a föiumíve.cstigyi miniszter tavaszi á-latösszeirdsának eredményét. E&tftfittt az 1133 évi szarvasmarnaá.lomány 1,696.615 daran. A mült eiztenaovci szemoea a csökkenéis 122.219 darab. É.de- kea, hogy a legnagyobb csökkenés a Dunántúlon mutatkozik, annak ©.lenére, hogy ez a vidék a egaJlsaí- masanb az á-latenyésztésre. Ez onnan magyarázható, hogy az áJatértékesités válsága ezt az országrészt sújtotta a legjobban. A tehenek aránylag kisszamóan logytak, csökkenésük 0.4 száza.ék, mig a bikarmál mar 10 száza.ék, a növendékái.atná. pedig 20—30 szá- za.ék. Ez azt jelenti, hogy a gazdák nem tartottak' érdemesnek az á lat tenyésztéssé, járó költségek vis&csét és ez a következő esztendő á.latálományára’ viksáa fog hatni. A lóál.omány 27.677 darabba!,, tehát'3.4 szaza.ékkal csökkent. A legnagyobb a sertésállomány csökkenése. A sertésá.lomány egy év alatt 431.717 darabbal, tehát 18.5 százalékkal csökkent. A juhálo- mány csökkenése az idén is folytatódott, az idei csökkenés 154.273 drb., azaz 12 százalék volt. Hihetetlenül pans az építőipar Halason Mi lesz a télen ötszáz családdal ? Megdöbbentően kevés volt a munkaalkalom ebben az évben az épitőiparban. Sokan szeretnének építeni, sok házat ke.lene tatarozni, de hiányzik a mindenek fundamentuma: a pénz. A múlt évben még csak megvoltak valahogy a halasi épitő iparosok, mert a kaszárnya építésénél sokan találtak munkát, kenyeret és ha nem is sokkal, de több magánépitkezés volt, mint az idén. A mérnöki hivatal adatai szerint ebben az évben a mai napig mindössze 5 lakóház, 1 üzlethelyiség és 1 gazdasági épület fölépítésére kértek engedélyt; továbbá 36 kisebb átalakítást és renoválást jelentettek be. De még ebből a két- ségbeejtöen kevés építkezésből is van, ami a valóságban meg sem történt. Hogy az építkezésekben némi föllendülés is következzen be, arra most már nincs remény. Itt az ősz! 500 kőműves, asztalos, ács, tetőfedő családja szorongva ,kenyér, ruha, tüzrevaló és reménység nélkül várja a telet, — vagy talán; inkább a jövő tavaszt... X ^
