Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-01 / 12. szám
Kiskunhalas, 1933. augusztus 1, kedd 1. évfolyam, 12. szám ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) Családi nevek magyarosítása Fáradhatatlanul mozdítja elő nemzeti kormányunk az összefogás nagy magyar erejét újabb hatásos cselekedetekkel. Multheti belügyi rendeleté lényegesen megkönnyíti a névváltoztatás szabályozását. Ide s tova száz éven át folyik Eötvös József báró történelmi reform korszaka óta a családi nevek megmagyarositása. Talán inkább vissz amagyarositáse. Az édes szeretett »Magyar Anyaföld« magába olvasztó átalakító hatása nyilatkozik itt meg az egész vonalon. Kezdve fejedelmi házak tagjaitól — a kereskedelmi házakéig; a honvédelem hős vitézeitől a köztisztviselőknek tekintélyes seregén keresztül a köztermelés dolgos munkásaiig, mindenki beleolvad a hazai föld egybeíorrasztó szeretetével, a »Szent Korona Egységébe.« Ezt a lélekben és névben csodás belső és külső átalakulást örökítette meg Jókai Mór világirodalmi nagyságunk egyik Európaszerte megcsodált regényében, az »Uj Földesúriban«. Folyó év tavaszán valósággá vált az első főhercegnek, »Árpád« névre kérész telese is, a Tos- kánai ágból, ia Nagy Nádornak családjából, mint azt hét évtizeddel [ezelőtt »A jövő század regénye« álomszerűén elképzelte yolt. Végre reákerült a sor a nevek visszamagya- rositására is. A (szerencsétlen emlékű és forradal- mositó II. József császár és »Kalapos Király« az elnémetesités szolgálatában külön rendeieiéval kényszerűéit; reá egész dunai birodalmában a kereskedelemmel foglalkozó osztály minden tagjára a német vezetéknevek felvételét. Rendszerint igen cifra hangzású és összetételű német nevekét germanisátiós törekvésekkel Nagyon természetes ezzel szemben a. magyar föld derék kereskedőinek csakis magyaros hangzású neveik lehetnek. Ők most már az általános védkötelezeítsiég keretében a véradó nagy áldozatát is lerótták legutóbb is a Szülőföld meg- védelmezésében. Átmenetileg elcsatolt országrészeinken is szenvedéseket és külön bántalmazásokat tűrve sziklaszilárdan kitartanak a nemzeti »eszme« és magyar neveik mellett. Dicséretesen hazáfiás magatartásukkal felkeltették különösen a tehetetlenül toiporzékoló csehszlovákoknak gyűlöletét. Visszamagyarositásró 1 kell majd beszélnünk az erdélyi és kapcsolt részeken is. Mit látunk a törökök által felnyomott oláh valachoknak, mint vendégeknek uralmi körzeteiben? Kossuth Lajos kormányzó egykori máramarosi főispánjának badacsonyi nemes Mán Gyulának unokája a többszörösen volt oláh miniszterelnök jónak látta ősi nevét Mániura; magyar Lukácsok: Lakácsaira és régi Pappok: Popra románositani, történeti múltjukkal egyetemben. A szintén vendégként ide menekült Dél szlávok körzeteiben ü-tödik szemünkbe Szeged kiváló írójának esete is, atyja még Dugonits Andrásnak »Dugonyi« volt. A törökvilág után, Bácsmegye legtöbb községének ősmagyar nevét elszlávos tolták. Egyszer elkövetkezik még a családi neveken, kívül az ősmaigyair helységnevek visszaállítása is. Addig is kövessék minél többen a hazafias példát, mint Baja városában is, Borbiró (VojnSts) polgármester tété; tömegesen adták ott lég- szentebb hazafias érzelmeknek lelkes tanufoi- I zonyságát, magyar családnevek választásával. ,. Mint egykor, a Bolognai Guadágni tábornokból, zamatos Írónk a »jó öreg Gvadányi«, nemes Petőfi (Petrovitz) Sándorból az ország legnagyobb költői szelleme; Munkácsy (Lieb) Mihályból, a festők vezére; Irányi (Halbschuh) Dánielből Kossuth hires Palatínusa; Hubay (Huber) Jenőből a magyar zene fejedelme és Cserháti (Héchtl) Sándorból a szántóföldi termesztés atyamestere lettek és az egész világ előtt el nem múló ragyogást szereztek a magyar névnek, mindörökre összeforrva, a Nemze t Széliéin történetével. 1 Mcdveczky Károly. Kétségek és remények közt A világpolitika fordulatai meglepő gyorsasággal és válloza,lósággal követik egymást. Háborús hasonlattal élve. az az érzésünk, mintha a másfél évtizedig tartó sivár állóharc immár mozgóharc- cá kezdene lendülni. A párizsi békeparancsoktól előidézett világpolitikai', helyzet máris Igen sokat engedett merevségéből s a. hatalmak akkori elhelyezkedésében jelen' ős eltolódások történtek. Á legelső lényeges változás az volt, amikor a győztes Olaszország barát? jobbot nyújtott a mindenéből, miég reményéből is kifosztott magyar nemzetnek s ezzel rést ütött, azon a szörnyű válaszfalon, amelyet a párizsi diktátorok, gyűlöletből emeltek a győztesek és le- győzöttek közé. Ezen a résein át jutott szemünkbe az első reménysugár Trianon óta s ezen ke-i resztül! fogunk előbb-utóbb egyenragu tényezőként fölemelkedni a szabad nemzetek társadalmába. Mindez pedig elsősorban a nagy Mussolini müve. Ä négyhatalmi szerződés. A másik világraszóló politikai esemény, az uj négye,»szövetség Létrejötte is Mussolini érdeme. Ennék az uj politikai alakulatnak súlyát és jelentőségét majd, csak a legközelebbi jövő fogja megmutatni a maga teljességében, die annyit már előre is remélhetünk, hogy sokkal nagyobb lendülettel fogja irányítani az európai politikát, mint ahogy idáig tette a Népszövetség. A négyesszövetség összetételében különösen megnyugtató, hogy végre Németország mint egyenrangú nagyhatalom jut szóhoz a győz tes nagyha l álmák irigyelt együttesében. Hiába szeretnék egyesek e fordulat jelentőségét különböző célzattal kisebbi- teni, a tényekből szemben hatástalan minden csö- rés-csavárás. Nemcsak mi látjuk úgy, de a kisántán t kapkodása és duzzogása is bizonyitj’aü hogy a négyes paktum, minden cáfolat és erös- iködés dacára, meglazította Franciaország és a kisántánt szövetségét. Másrészről pedig eltüntette, vagy legalább is kikapcsolta azokat a súlyos ellen tétéket, amelyelk idáig a két latin nagyhatalom: Franciaország és Itália együttműködését megakadályozták. Végül pedig Anglia számára lehetővé telte, hogy adandó alkalommal Olaszország, vagy akár Németország oldalára álljon anélkül1, hogy ezáltal Franciaországgal szemben vállalt szövetségi kötelezettségén csorbát ejtene. Mindezt összegezve úgy látjuk, hogy a négyhatalmi szerződésben társult nagyhatalmaik eddigi egyoldalú lekö- kötöttségükböl többé-kevósbé fölszabadulva ezentúl egyetemesebb célok, igy mindenekelőtt Európa újjáépítésének szolgálatába állíthatják erejükéit, anyagi és erkölcsi befolyásukat. R Duna völgyének rendezése. Európa újjáépítésének alapja, kétségkívül a Du- namedence megbomlott gazdasági és politikai szervezetének helyreállítása. A világpolitika felfe- lős intézői ma már egyetértenek abban, hogy a régi Osztrák—Magyar-Monarchia tökéletes gazdasági egységének erőszakos szétdarabolása ütötte Európa testén azt a mély sebet, amely lassanként az egész világgazdaság szervezetét megfertőzte. Abban is egyetértenek, hogy e seb alapos gyógyulása, vagyis a régi gazdasági egység visszaállítása nélkül sem Európa újjászületésé, sem :á világgazdasági élet megújhodása nem remélhető. Bizonyos tehát, hogy mindent el fognák követni a Dunai államok viszonyának'egészséges rendezése érdekében. Csak a módok tekintetében nincs: még egyetértés. A kisántánt érdekessége úgy gondolja, hogy tisztán gazdasági természetű intézkedések utján, vagyis az erőszakos békemüvek teljes épségbentartásávai, azaiz politikai revízió nélkül történhetik a rendezés. Mi pedig meg vagyunk róla győződve, hogy a békieparancsök politikái rendezéseinek megváltoztatása, vagyis gyökeres revízió nélkül nem lehet rend és nyugalom a Duna völgyében. Ebben a véleményünkben pedig korántsem állunk már egyedül, elhagyatva. Velünk van, az újjászületett Itália a maga nagyhatalmi súlyával s az első világhatalomnalk, Angiának egyre erös- bödö politikai közvéleménye. Amikor tehát a Duna völgyének rendezése foglalkoztatja az európai politikát, akkor közvetve Trianon revíziójáról is szó van. Gömbös Gyula m'núzLrehick utjai. Kétségtelen, hogy agilis miniszterelnökünk külföldi utjai mind ezzel a nagy kérdéssel vannak összefüggésben, ö mint higgadt és józan reál- pofctikus jól látja, hogy a Dunai; államok viszonyában szükségfcépen bekövetkező változásoknak eljött az ideje s a ránkkövetkező sorsdöntő órákban a magyar nemzet vezérének különösképen résen kell lennie. Ez a józan, reáTpo!ít$kai eU- gondo’ás irányítja a magyar külpolitikát; amely talán sohasem állt még a mostanihoz hasonló nagy feladatok előtt. Épen azért biztató és megnyugtató, hogy a miniszterelnök bátor és céítuEgyes szám ára 10 fillér
