Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-07-25 / 11. szám

4

HALASI HÍRLAP

julius 25 kedd

Értesítők

A nevelés munkája mindig lassú és csendes. | Eredményeit legtöbbször nem lehet máról-holnap- j ra észrevenni, egészen pontosan mérlegelni. Azért ^ mégis ilyenkor az iskolai évek végeztével1 jól esik látnunk azokat a nyilvánvaló bizonyítékokat, melyeket szines fedelű »értesitő«-ben küldözget szét és tár elénk egy-egy iskola egy évi lelkiismeretes vetéséről s annak aratásáról.

Örömmel forgathatjuk Halas négy intézetének most megjelent értesítőit is, mert belőlük láthatjuk, hogy városunk falai között, a nevelés terén, ha csendben js, de komoly kulturmunka folyik.

Az állami polgári fiúiskola szűk és modern követelményeknek meg nem felelő elhelyezésé köztudomású mindannyiunk előtt. Annál dicséret- reméltóbb, hogy az értesítő mégis az intézet elemi iskolai ismeretek fölé épített, általános polgári műveltséget terjesztő, odaadó munkájáról és szép eredményeiről tanúskodik. Tanulóinak száma 172 volt.

( A református polgári leányiskola is , szép, eredményekben gazdag esztendőt tár elénk értesítőjében. Leányiskola lévén, tanulóinak értelmi nevelésén kívül nagyon fontos szerepet juttatott a valláserkölcsi, érzelmi nevelésnek is. Hetenként közös áhítatokat tartott, tavasszal pedig két napon át a növendékek vallásos hitének mélyítésére csendes napokat rendezett. Tanulóinak száma 131 volt.

A római katolikus polgári leányiskola értei Mint a gátat átszaikitó árvíz hömpölyög a panasz a mindegyre nehezebbé váló megélhetési lehetőségek miatt.

Csonka-Magyarországon ma mindenki a maga baját sírja s a másikra senkinek sincs gondja. Sir a hitelező, nem kapja meg kiadott pénzét, papaszt tesz az adós, nincs kereseti, lehetőség, még kamatait sem fizetheti adósságának. Elkeseredetten mondja a termelő, nincs ára semminek, jajgat a fogyasztó, nincs semmi kereset, nem vehet meg semmit. S a maga bajától, hangos panaszától nem hallja, vagy talán már nem is akarja hallani az idegen jármot huzó testvéreink sírását, zokogását, jajszavát. Nem hallja, mert a déli végek magyarjának, németjének sírása könny télén, zokogása hangtalan, jajszava csendes sóhajtás. Csak a kósza szellő hoz át egy-egy panaszfoszlányt, csak egy-két hazatérő súg egyet-mást, hogy senki meg ne hallja.

A gazdasági helyzet.

Nagymagyarország éléskamrájában Bácskában dühöng a gazdasági válság. A terményárak teljesen a mély ponton állnak. Kiszállítási lehetőség semmi. A gazdák teljesen ki vannak szolgáltatva a spekulációnak. Emellett az iparcikkek ára megfizethetetlenül magas, mert a kereskedők csak Csehszlovákiából szerezhetik be az ipari árukat. Az iaidók, különösen a »gyanúsok« (magyarok- németek) adói igen magasak s adókedvezményben csaík a »hü« (szerb) lakosság részesülhet. »De mindez nem volna olyan nagy baj — súgja halkan az egyik gazda — csak biztosak lennénk, hogy a föld a miénk marad.« Tudniillik, hogy Jugoszláviában a földreform még mindig fennáll. Ez pedig abból áll, hogy aki nem megfelelően viselkedik, attól elveszik a földet és a »hűségeseknek« osztják ki.

A kisipart tönkretette a Csehszlovákiából nagy tömegben beszállított gyári ipari termék. A kereskedelem pang, mert nincs, aki vegyen. Nincs pénz, nincs munka. Tömérdek a mezőgazdasági és az ipari munkanélküli, akik közt azonban alig akad szerb, majdnem mind a »gyanúsak« közül kerül ki. A sokat szenvedő munkanélküliek köny- nyes szemmel hallgatják, hogy ideát az inség- murikákkal legalább a mindennapi kenyeret megkereshetik a szabadföldön élő sorstársaik.

Az egykor óly gazdag Bácska-Bánát szomorú sorsra jutott lakói könnyezve gondolnak a boldog Nagymagyarországra.

A politikai helyzet.

; »A szomorú gazdasági helyzet még nem a

sitőjéből is a leánynevelés rendkívüli fontosságának átérzése és a lelkes áldozatkész nevelőmunka dús eredménye sugárzik felénk. Hitéleten és a lelkinevelésen van a hangsúly itt is, mely leVkí- nevelés szolgálatában állottak a különféle vallásos egyesületek, mint a Szivgárda és a Mária Kongregáció. Tanulóinak száma 135 volt.

A református reálgimnázium értesítője is, mely az iskola 301-ik évéről számol be, nagy munkát, nívós eredményeket mutat. Mint középiskola az egyetemi, felsőbbfoku tanulmányokra készít elő általános műveltséget adó tantervével!, mégis ha a vastag értesítőt forgatjuk, látjuk, hogy mennyi alkalom és lehetőség nyílik ezenkívül a fiatal lelkek kibontakozó tehetségeinek önképzö körei, előadásai, sportköre révén, vagy mennyi egészséges életrevalóságot, gyakorlatias ismeretet, természetszeretetet és mennyi szociális, testvéries együttérzést nyújt cserkészete utján, vagy milyen tiszta hitéletben való ^elmélyülésre nevel vallásos egyesülete, szeretetmunkája révén. Minden csak egyoldalúság nem, ami elénk tárul a szép sikereket mutató esztendő történetéből. Tanulóinak száma 296 volt.

A négy értesítő gondos átlapozgiatásának örvendetes közös tanulsága, hogy Halas ifjú nemzedékének nevelése a legideálisabb keretek között folyik s a halasi (vagy vidéki) szülő a legnagyobb nyugalommal adhatja gyermekét bármelyik iskolába, az a legjobb kezekbe kerül, s csak örömét találhatja majd szép fejlődésében.

legnagyobb bajunk — mondja el elcsukló hangon az egyik rabmagyar — csak legalább szabadon élhetnénk.« Úgy élünk, mint az üldözött vad. A titkos besúgók seregétől örökös rettegésben töltjük napjainkat. Ha valami olyat akarunk mondani, körülnézünk,, nincs-e nyitva ajtó, ablak. Az ószerbiából idecsődiíett katonák, rendőrök, a teljesen műveletlen, irni-olvasni alig tudó hivatalnokok gyűlölettel viseltetnek azok iránt, akik magyarul vagy németül beszélnek. Mindennapos eset, hogy puszta besugás alapján verik a mit sem tudó »gyanúsra« a huszonötöt. Politizálni nem lehet, nem is próbál senki, mert

csak a hivatalos politikát szabad gyakorolni, amit Bélgrádból diktálnak nekünk. Zokogásba fül a beszélgetésünk. Sírunk mind a ketten. Ö ti szegény rabmagyarok, mennyivel nehezebb a ti sorsotok, mint nekünk, a szegény, de szabad hazában élőknek.

Kulturális állapotok.

Magyar vagy németnyelvű iskola alig van és ezek is halálra vannak ítélve. Magyar tainitó- képzöinfézet nincs. Az elhalt, vagy kényszernyug- dijba küldött magyar tanítók helyét szerb tanítóikkal kénytelenek betölteni. A még meglevő magyar és német iskolákban szerbül tanulják a »gyanúsak« gyermekei a meghamisított történelmet. Azoknak a »gyanús« fiatalembereknek, akik az alapos rostálás után sikerült az érettségit letenni, semmi reményük sincs az elhelyezkedésre, mert a közhivatalokba nem veszik fel őket, bár a szerb hivatalnokok irni-olvasni is alig tudnak. Az egyik sváb község jegyzője a volt kéményseprő, aki szerencséjére (?) bunyevácnak született.

A szerbek a kultúra fejlesztésével nem törődnek és a meglevő kulturális intézményeket is visszafejleszlik, leépít k.

Magyar és német újságok vannak ugyan, de ezeknek semmi értelmük nincs, mert semmit sem írhatnak, üresek, sivárok.

Revizlóvárás

Szivbemarkoló az a nagy bizakodás, amivel elszakított testvéreink a revíziót várják. »Minden kis emlék, minden hír, a csonkahazából jött vendég apró biztatásai könnyet fakaszt a szemükbe. Óriási a hitük a revízió eljövetelében. Kezük ösz- szeszorul, ha valajki kételkedni mer dóban, hogy »lesz még Nagymagyarország.«

De a szerbek is érzik, hogy hiába minden trianoni rongy, Bácskában nincsenek ők otthon.

Mikor a magyar sajtó hangosabban kezdte követelni, hirdetni a revíziót, a zombori vármegye- házát hirtelen kiürítették és a hivatalokat Belgrád- helyezték át. A volt m. kir. 23. honvéd gyalogezred zombori laktanyája mellé vasúti rakodót építettek s itt gyakorolja heienként a szerb katonaság a gyors berakodást. Ebben aztán oly tökéletességre tettek szert, hogy egy óra alatt az ott állomásozó katonaság az egész laktanya felszerelésével vonatra van pakolva.

*

Mig ezeket a sarokba húzva, fülembe súgja az én németnyelvű rabmagyar testvérem, köny- nyes szeme kiderül, elfelejt minden bajt, keserűséget, szenvedést. Nem jajgat, nem panaszkodik, hanem boldogan bízik, mert tudja, hogy él még a magyarok hatalmas Istene.

Tanulj tőle te is, panaszkodó, síró, jajgató, de szabad magyar.

axa mm

HETI KRÓNIKA

Gömbös miniszterelnök és Kány? külügyminiszter e héten 3 napra Rómába utazik. A miniszterek Mussolini meghívására mennek az olasz fővárosba s a háromnapos tárgyalások célja a középeurópai államok közti feszültség megszüntetése.

Németország 3 m'Rió métermázsa m:gy3r búzát ve^z át. Gömbös Gyula berlini útja óta több tárgyalás folyt Németországgal s ezeknek eredményeként most konkrét megállapodás jött létre, mely szerint a németek 3 millió méter- mázsa búza átvételére vállalnak kötelezettséget.

Uj Balkán-egyezmény készül. Török- és Görögország között egyezmény van készülőben, melyhez esetleg Bulgária is csatlakozik. A török külügyminiszter kijelentette, hogy ezek a szerződések nem akarnak uj háborús frontot teremteni, hanem kizárólag a béke megerősítését célozzák.

Restauráció Görögországban. Szakaikban a néppárt nagy monarchista gyűlést rendezett. A gyűlés határozati javaslatot hozott, melyben felszólítja a kormányt, tegyen meg minden sürgős intézkedé, f a királyság visszaállítása érdekében.

Hollandiát is magáhotz Szeretné csatolni Németország. Hágai jelentés szerint Tifken német nemzeti szociálista agitátort kiutasították Hollandiából, mert a német vidékeken államelíenes működést fejtett ki. A horogkeresztesek különösen a német határ melletti Limburg tartományban fejtenek ki erős propagandát. Céljuk, hogy Limbur- got Németországhoz csatolják.

Spanyolország követet küld Moszkvába. A

spanyol minisztertanács kimondotta, hogy Spanyolország újból felveszi a diplomáciai kapcsolatot Szovjistoroszországgal. Az első követ pár héten belül elfoglalja állomáshelyét. Ugyanakkor a szovjet kormány is elküldi követét Madridba.

Ezer embert tarto t tnak le naponta Becsben. Jellemző az osztrák állapotokra az a rövid hír, amit az egyik esti lap közöl. Eszerint Bécsben ezer embert tartóztatnak le naponta politikai bűncselekmények miatt. Ezt maga Seidel rendőrfőnök állapította meg.

Kommunista szervezkedést lepleztek le Budapestem. A rendőrség több hetes nyomozás után kézrekerifette a kommunisták magyarországi pártjának központi titkárságát. A szervezkedést Moszkvából irányitották s augusztus l-ére nagy zavargásokat terveztek. Rosinger Endre újságírót, László-Lusztig Géza mérnököt, Friss István magántisztviselőt letartóztatták, lakásukon nagymeny- nyiségü lázitó röpiratot foglaltak le.

Éhínség van a kommunista paradicsomban.

Oroszországból érkező jelentések szerint az éhínség szerte az országban leírhatatlan arányú. Még Ukrajnában, a régi Oroszország éléstárában is, napirenden vannak a zendülések az éhező lakosság körében. A cseka ezerszámra tartóztatja le az elkeseredett embereket, akiket óriási táborokba internálnak.

Siralmas ériek a déli végekről