Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-07-25 / 11. szám
Kiskunhalas, 1933. Julius 25. kedd I. évfolyam 11. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 ,, 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) A boldogulás utján járunk Irta: Almásy László, a képviselőház elnöke Országunk a megoldandó kérdések ütközőpontjában áll. Ma nyugodt, higgadt gondolkozásra, határozott irányításra és cselekvésre van szükség. Rendkívül nagy előny erre a kis országra a belső viszonyokban a rend uralma, a teljés személy- és vagyonbiztonság. A körülöttünk fekvő országokban minden forrong, nyugtalan, a politikai, társadalmi és állami organisatió a magais hőmérséklet lázas jelenségeit mutatja, nálunk bár élénk, — ami az életre vall, — de teljesen normális. Helyes aiz irányítás, de okos a nép gondolkodása is. Pedig nálunk sem könnyebb az élet, sőt fokozottabb nehézségekkel kell küzd énünkKüzdünk a megélhetés gondjaival, az előttünk álló nagy gazdasági, pénzügyi feladatok megoldásával. Hogy ennek dacára e kis ország egyik nyugalmas és megbízható sziget a forrongó országok között, ennek magyarázata: belátása a népinek abban az irányban, hogy az ország vezetői lelkiismeretesen dolgoznak, keresik a kivezető útját s iparkodnak könnyíteni az ország bajain, a lakosság szenvedésein. Nem véletlen az utóbbi időben óriási mértékben fellendült idegenforgalma fővárosunknak. Ez a körülmény az előadottakkal szoros összefüggésben van. Az idegenek szórakozást, -békét, nyugalmat keresnek. Hogy hozzánk most tömegesen jönnek, ennek nem lehet más oka, mint az, hogy mindezt megtalálják. Megtalálták a Magyarországba vivő országutat s ez alz ut jó, sima, karban tartott s reméljük, hogy jó benyomásokkal távoznak s országunknak barátaivá válnak. E barátságra szükségünk van, mert elsősorban az ismeretlenségen és tudatlanságon alapuló vak gyűlölet hozta reánk Trianon átkos veszedelmeit, megismerésünk magával hozza a különböző népek jóindulatát, barátságát, sérelmeinknek felismerését és orvoslását. De a legszükségesebb a belső egyetértés, mert ez az alap nagy céljaink elérésére. Ma talán megesonkitott hazánk nehéz helyzetében úgy látszik tudatára ébredtünk ennek s e vezérgondolat megvalósitására irányuló törekvés jelei mutatkoznak. Ez a helyes irány és törekvés nyilatkozik meg a vezető körökben. 'E gondolat jegyében indult meg a költségvetés vitája is, őszinte feltárása az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének s a törekvés ál segítésre. Az egész nagy állami organisational az állam életének pulzusa: a parlament, .ha ennek árverése normális, az biztos jele a rendezett állami életnek, biztos jele a vezetésnek. A magyar országgyűlés a világ bármely Parlamentjével kiI állja az összehasonlítást s ha néha-néha zajosabb ülések voltak, ezek nem jelentenek mást, mint a külső állami vagy társadalmi élet egyes egyes jelenségeinek a Parlamentben visszaadott erősebb, olykor egyoldalulag kiélesiíett visszhangját. A kelet államai között a megcsonkított kis magyar ország, jóllehet a legnagyobb igazságtalanságokat szenvedi, igen erős lelkierőt tanúsító fegyelmezett állami életet él, körülvéve ellenségeinek táborától, megőrzi önuralmát s eredményesen küzd az állami, gazdasági és társadalmi rendes életfolyamatot • gátló akadályokkal. Rendes, fegyelmezett állami élet, öntudatos’, egymást megértő társadalom: ezek azok a pillérek, amelyekre a revízió felépül. Nagy és szenvedésekkel megtöltött kálváriás ut volt az, melyet a magyar nép 1914 óta megjárt, tálán a legnagyobb szenvedések kora népünk történetében. A világháborút teljes energiával vittük keresztül, a belső viszálykodásbó! származó forradalmak okozták vesztünket, a belső béke és. megerősödés vissza adhat mindent. Ezek az évek, az elmúlt 20 esztendő, a megpróbáltatások és ai létért való küzdelem korszaka,. Ma reménykedve állunk a jövő előtt, bízunk önmagunkban, a nemzet fiainak összetartásában,, kitartó munkásságában, az ezeréves nemzet élet- képességében és megújhodásában. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter alföldi útja Szokatlanul uj stílust mutatott a kormány az idei nyár elején azon intézkedésével, hogy a szokásos nyári vakáció helyett most az országot járják ,a miniszterek. Közvetlen tapasztalásból s a különböző érdekeltségekkel személyesen tárgyalva, akarják megismerni azokat a gazdasági jellegű és más bajokat, amiket orvosolni lehet s amiknek orvoslása a lehetőség határain belül, szent kötelességük. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter is ilyen országos körútra indult, melynek során pénteken délután fél kettőkor Jánoshalma felől, városunkba érkezett. Kíséretében voltak: Hoyos Miksa gróf, Staub Elemér, a kecskeméti; mezőgazd. kamara elnöke, ny. h. államtitkár, Koós Mihály ny. államtitkár, orsz. kamarai igazgató, Med- veczky Károly gazd. főtanácsos, Vaja Béla és mások. Már a délelőtti órákban Halasra érkezett a miniszter látogatásával kapcsolatban Erdélyi Lóránt Pestvármegye alispánja, báró Kaas Albert v. egyetemi tanár, országgyűlési képviselővel, Lo- hrerer miniszteri tanácsossal, az államépitészetí hivatal főnökével és Pilisy Géza gazdaság; főfelügyelővel, hogy Kállay minisztert pest megyei kőrútján elkísérjék. Ide érkezett még Wagner János gazd. felügyelő és Krizmanits Ferenc a szabadszállási erdőhivatal főnöke, akik szintén' a miniszter fogadására jöttek. Az alispánt a városi tisztikar élén dr. Fekete Imre polgármester üdvözölte!. A városháza előtt az érkező minisztert Hz összegyűlt közönség jelenlétében először Erdélyi Lóránt alispán köszöntötte a vármegye nevében, mig Halas város nevében dr. Fekete Imre polgármester. Ezután a miniszter és kísérete a városi tanácsterembe vonult. A városi Mezőgazdasági Bizottság üdvözli a minisztert A tanácsteremben Tegzes Károly gazd. tanácsos, a Mezőgazdasági Bizottság nevében üdvözölte ia minisztert s hosszabb beszédében többek között ezeket mondotta,: — Nagymélíóságu Földmivelésügyi Miniszter Ur, Kegyelmes Uram! Kiskunhalas megyei városnak a határa, amelynek a területén most Nagy- méltóságodat és kíséretét, a városi mezőgazdasági bizottság, a város gazdaközönsége és a mezőgazdasági munkásság nevében mély tisztelettel üdvözlöm, 112.000 kát. hold. A közel 30.000 lelket számláló ősi kun város lak óinak a fele kint a pusztákon él. Ott köti, telepíti és szántja közel 5000 gazda az ősi, nagyrészben homoikos talajt. Dolgos kezében most Kegyelmes Uram nem az ásó, kapa és az eke szarva, hanem Istennek hála, még mindig az .élesre kalapált kaisza van. Vastagon dőltek a rendek, nem tagadjuk, — ’ és sűrűn sorakoznak különösen rozsból a keresztek. Mégis Kegyelmes Uram, éppen úgy, mint a múlt évben, most is busán és lehorgasztott fővel aratott a halasi gazda is, mert amikor a legnagyobb napban, egyéni fáradságos munkájának a . gyümölcsét gyűjtötte, az jutott eszébe, hogy most ismét másoknak, bankoknak, karteleknek és még ki tudja, hogy kinek nem arat. A csodálatos ntun- kabirás, a vasszorgalom és a halasi kunmagyair- rat veleszületett természetes ész jellemzi az én gazda- és munkástársaimat. Ha a munkától kérges a tenyér, a nagybajban most erősebben js szorítja meg a kaszanyelet és ha, méltán nyílik is panaszra az ajkunk, és itt Kiskunhalason is éppen úgy, mint máshol, a, magyar gazdaközönség részéről olyan megmozdulástól, amely felforgatásra és pusztulásra kívánja alapítani a jövőjét, — soha sem kell tartani Kegyelmes Uram, mert mibennünk mélyen gyökerezik a törvény tisztelete és még mélyebben a magyar föld szenei Egyes szám ára 10 fillér.
