Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-07-25 / 11. szám

Kiskunhalas, 1933. Julius 25. kedd I. évfolyam 11. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 ,, 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) A boldogulás utján járunk Irta: Almásy László, a képviselőház elnöke Országunk a megoldandó kérdések ütköző­pontjában áll. Ma nyugodt, higgadt gondolkozásra, határozott irányításra és cselekvésre van szük­ség. Rendkívül nagy előny erre a kis országra a belső viszonyokban a rend uralma, a teljés személy- és vagyonbiztonság. A körülöttünk fek­vő országokban minden forrong, nyugtalan, a po­litikai, társadalmi és állami organisatió a magais hőmérséklet lázas jelenségeit mutatja, nálunk bár élénk, — ami az életre vall, — de teljesen nor­mális. Helyes aiz irányítás, de okos a nép gon­dolkodása is. Pedig nálunk sem könnyebb az élet, sőt fokozottabb nehézségekkel kell küzd énünk­Küzdünk a megélhetés gondjaival, az előttünk álló nagy gazdasági, pénzügyi feladatok megol­dásával. Hogy ennek dacára e kis ország egyik nyugalmas és megbízható sziget a forrongó or­szágok között, ennek magyarázata: belátása a népinek abban az irányban, hogy az ország veze­tői lelkiismeretesen dolgoznak, keresik a kivezető útját s iparkodnak könnyíteni az ország bajain, a lakosság szenvedésein. Nem véletlen az utóbbi időben óriási mér­tékben fellendült idegenforgalma fővárosunknak. Ez a körülmény az előadottakkal szoros össze­függésben van. Az idegenek szórakozást, -békét, nyugalmat keresnek. Hogy hozzánk most töme­gesen jönnek, ennek nem lehet más oka, mint az, hogy mindezt megtalálják. Megtalálták a Ma­gyarországba vivő országutat s ez alz ut jó, si­ma, karban tartott s reméljük, hogy jó benyo­másokkal távoznak s országunknak barátaivá vál­nak. E barátságra szükségünk van, mert elsősor­ban az ismeretlenségen és tudatlanságon alapuló vak gyűlölet hozta reánk Trianon átkos vesze­delmeit, megismerésünk magával hozza a külön­böző népek jóindulatát, barátságát, sérelmeinknek felismerését és orvoslását. De a legszükségesebb a belső egyetértés, mert ez az alap nagy céljaink elérésére. Ma talán megesonkitott hazánk nehéz hely­zetében úgy látszik tudatára ébredtünk ennek s e vezérgondolat megvalósitására irányuló törekvés jelei mutatkoznak. Ez a helyes irány és törek­vés nyilatkozik meg a vezető körökben. 'E gon­dolat jegyében indult meg a költségvetés vitája is, őszinte feltárása az ország gazdasági és pénz­ügyi helyzetének s a törekvés ál segítésre. Az egész nagy állami organisational az állam életének pulzusa: a parlament, .ha ennek árve­rése normális, az biztos jele a rendezett állami életnek, biztos jele a vezetésnek. A magyar or­szággyűlés a világ bármely Parlamentjével ki­I állja az összehasonlítást s ha néha-néha zajosabb ülések voltak, ezek nem jelentenek mást, mint a külső állami vagy társadalmi élet egyes egyes jelenségeinek a Parlamentben visszaadott erősebb, olykor egyoldalulag kiélesiíett visszhangját. A kelet államai között a megcsonkított kis magyar ország, jóllehet a legnagyobb igazságta­lanságokat szenvedi, igen erős lelkierőt tanúsító fegyelmezett állami életet él, körülvéve ellensé­geinek táborától, megőrzi önuralmát s eredmé­nyesen küzd az állami, gazdasági és társadalmi rendes életfolyamatot • gátló akadályokkal. Rendes, fegyelmezett állami élet, öntudatos’, egymást megértő társadalom: ezek azok a pillé­rek, amelyekre a revízió felépül. Nagy és szenvedésekkel megtöltött kálváriás ut volt az, melyet a magyar nép 1914 óta meg­járt, tálán a legnagyobb szenvedések kora né­pünk történetében. A világháborút teljes energiá­val vittük keresztül, a belső viszálykodásbó! szár­mazó forradalmak okozták vesztünket, a belső béke és. megerősödés vissza adhat mindent. Ezek az évek, az elmúlt 20 esztendő, a megpróbálta­tások és ai létért való küzdelem korszaka,. Ma reménykedve állunk a jövő előtt, bízunk önma­gunkban, a nemzet fiainak összetartásában,, ki­tartó munkásságában, az ezeréves nemzet élet- képességében és megújhodásában. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter alföldi útja Szokatlanul uj stílust mutatott a kormány az idei nyár elején azon intézkedésével, hogy a szo­kásos nyári vakáció helyett most az országot járják ,a miniszterek. Közvetlen tapasztalásból s a különböző érdekeltségekkel személyesen tár­gyalva, akarják megismerni azokat a gazdasági jellegű és más bajokat, amiket orvosolni lehet s amiknek orvoslása a lehetőség határain belül, szent kötelességük. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter is ilyen országos körútra indult, melynek során pén­teken délután fél kettőkor Jánoshalma felől, váro­sunkba érkezett. Kíséretében voltak: Hoyos Mik­sa gróf, Staub Elemér, a kecskeméti; mezőgazd. kamara elnöke, ny. h. államtitkár, Koós Mihály ny. államtitkár, orsz. kamarai igazgató, Med- veczky Károly gazd. főtanácsos, Vaja Béla és mások. Már a délelőtti órákban Halasra érkezett a miniszter látogatásával kapcsolatban Erdélyi Ló­ránt Pestvármegye alispánja, báró Kaas Albert v. egyetemi tanár, országgyűlési képviselővel, Lo- hrerer miniszteri tanácsossal, az államépitészetí hivatal főnökével és Pilisy Géza gazdaság; fő­felügyelővel, hogy Kállay minisztert pest megyei kőrútján elkísérjék. Ide érkezett még Wagner Já­nos gazd. felügyelő és Krizmanits Ferenc a sza­badszállási erdőhivatal főnöke, akik szintén' a mi­niszter fogadására jöttek. Az alispánt a városi tisztikar élén dr. Fekete Imre polgármester üd­vözölte!. A városháza előtt az érkező minisztert Hz összegyűlt közönség jelenlétében először Erdélyi Lóránt alispán köszöntötte a vármegye nevében, mig Halas város nevében dr. Fekete Imre pol­gármester. Ezután a miniszter és kísérete a városi ta­nácsterembe vonult. A városi Mezőgazdasági Bizottság üdvözli a minisztert A tanácsteremben Tegzes Károly gazd. ta­nácsos, a Mezőgazdasági Bizottság nevében üd­vözölte ia minisztert s hosszabb beszédében töb­bek között ezeket mondotta,: — Nagymélíóságu Földmivelésügyi Miniszter Ur, Kegyelmes Uram! Kiskunhalas megyei város­nak a határa, amelynek a területén most Nagy- méltóságodat és kíséretét, a városi mezőgazda­sági bizottság, a város gazdaközönsége és a me­zőgazdasági munkásság nevében mély tisztelettel üdvözlöm, 112.000 kát. hold. A közel 30.000 lel­ket számláló ősi kun város lak óinak a fele kint a pusztákon él. Ott köti, telepíti és szántja közel 5000 gazda az ősi, nagyrészben homoikos talajt. Dolgos kezében most Kegyelmes Uram nem az ásó, kapa és az eke szarva, hanem Istennek hála, még mindig az .élesre kalapált kaisza van. Vastagon dőltek a rendek, nem tagadjuk, — ’ és sűrűn sorakoznak különösen rozsból a keresztek. Mégis Kegyelmes Uram, éppen úgy, mint a múlt évben, most is busán és lehorgasztott fővel ara­tott a halasi gazda is, mert amikor a legna­gyobb napban, egyéni fáradságos munkájának a . gyümölcsét gyűjtötte, az jutott eszébe, hogy most ismét másoknak, bankoknak, karteleknek és még ki tudja, hogy kinek nem arat. A csodálatos ntun- kabirás, a vasszorgalom és a halasi kunmagyair- rat veleszületett természetes ész jellemzi az én gazda- és munkástársaimat. Ha a munkától kér­ges a tenyér, a nagybajban most erősebben js szorítja meg a kaszanyelet és ha, méltán nyílik is panaszra az ajkunk, és itt Kiskunhalason is éppen úgy, mint máshol, a, magyar gazdaközön­ség részéről olyan megmozdulástól, amely felfor­gatásra és pusztulásra kívánja alapítani a jövőjét, — soha sem kell tartani Kegyelmes Uram, mert mibennünk mélyen gyökerezik a törvény tiszte­lete és még mélyebben a magyar föld szenei Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents