Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-07-04 / 8. szám

jülius 4 kedd

HALASI HÍRLAP

3

Közgazdaság — Mezőgazdaság

Érdekes tapasztalatok az idei gyümölcsvédelem ügyében

Meggytermésünket elpusztította a Monflia

A gyümölcsvédelem a gyümölcstermelésnek az a része, amely talán leginkább megnehezíti a gyümölcstermelő munkáját, illetve a gyümölcstermelésnek ez a része kívánja a legtöbb szakismeretet és a kérdésbe való elmélyedést a gyümölcstermelőtől.

Közismert, hogy racionálisan termelni csak szaktudással lehet és ez elsősorban a gyümölcs- termelésnél, mely a mezőgazdasági termelési ágaknak amúgy is legkomplikáltabb része, a gyümölcs- védelemre áll. Az eredményes és helyes védelmet a gyümölcstermelő csak úgy tudja végrehajtani, ha a kártevők életmódjával és fellépési körülményeivel vagy maga van tisztában, vagy teendőit állandó szakember igénybevételével végzi és ellenőrizteti. Töménytelen szakkönyv, röpirat és még több propaganda nyomtatvány forog közkézen, a, legkülönbözőbb eljárásokat propagálva a gyümölcsvédelem helyes végrehajtása ügyében. Ámde a természetet nem lehet sablonizálni. Ezen különböző útmutatások egymagákban mind helyesek lennének, ha a helyzetnek megfelelőn és az időjárási körülményeknek szerint alkalmaztatnak, még pedig mindenkor a helyszíni megfigyelések alapján. ;

Igen érdekes példát mutat erre az idén az almamoly elleni védekezés menete. Miniden szakkönyvben és útmutatásban mint legfontosabb permetezési idő, a virágszirom hullás utáni periódus emlittetik meg. Ekkor kell permetezni, hogy lehetőleg az almamoly első generációját csirájában elpusztítsuk.

A legtöbb termelő ezt a permetezést gondosan el is végzi és abban a tudatban, hogy most már nagyobb veszély nem fenyegeti, a további permetezésekre nagyobb gondot nem fordit. Az idén pedig az időjárás hűvössége miatt úgy látszik az almamoly első megjelenése nagy mértekben eltolódott. A virágzás után végzett permetezések majdnem feleslegesek voltak. Annál nagyobb súlyt fog kelleni fektetni a második arzénpermetezésre, melynek leghelyesebb időpontja valószinüleg junius-közepéra esik és ugyanolyan gond fordítandó a 2—3 héttel később eszközlendő további permetezésre is. Már e példából is látszik, hogy az almamoly rajzását szakszerű figyelemmel kisérő gazda, esetleg meg tud takarítani egy munkamenetet, ami a termelési költséget lényegesen csökkenti.

Ilyen példa, számtalan sorolható fel a gyakorlati életből. Mindezekre az útmutatásokban kitérni nem lehet, mert akkor vaskos, nagy könyvöket kellene irni, ellenben a lényeggel tisztában levő termelő saját megfigyelései alapján irányíthatja növényvédelmi teendőit, mindig az adott viszonyokat figyelembevéve.

Az idén, hogy más példát említsünk, a meggyfákat virágzáskor a Monilia nem bántotta olyan mértékben, mint ahogy az normálisan történni szokott. A legtöbb termelő ezért virágzás után a meggyfák permetezésével már nem is törődött, pedig az idén a folytonos esőzés következtében előírta, valószínűvé téve azt, hogy később fog e rettegett betegség fellépni.

Ma, ha az ország bármelyik irányába utazunk, szomorú látványt nyújtanak a meggyfák. A lombozást 50—80 százalékának elszáradása barnítja meg a, meggyáfkat, úgy, hogy már kilométeres távolságból tűnnek fel ezen Monilia-sujtotta fák, aminek következménye természetesen a térmés nagyrészben való lehullása és exportunk oly mértékben való összezsugorodása, hogy még azt a csekély kontingenst, amit Ausztria nekünk biztosított, sem tudjuk kivitelbe hozni.

Az előkészítő munkák költségeinek kiszámításánál figyelembe veendők:

a) Ha a termény közvetlenül vagy a megelőző években istálló trágyával 'trágyázott földbe kerül, úgy a. holdanként felhasznált trágya értékén kívül a kihordás é,s teregetési költségek is számításba veendők. Azonban ezen költségekből az 1-ső évben 50 százalék, a Il-ik évben 25 százalék, a IIl ik évben 15 százalék, a IV-ik évben pedig 10 százalék számítandó fel az illető növény művelési költségének terhére, (egy mázsa istálló trágya érté,ke 30—50 fill, között ingadozik) egy uradalmi ökrös szekér istálló trágya átlagos nettó súlya 10 métermázsa, a kisgazdáé 6—8 métermázsa.

b) Ha az őszi kalászos fekete ugarba kerül,

úgy az ugar művelése (tarló buktatás, tárcsázás, fogasolás, hengerelés, egy vagy többszöri szántás egész egé,sz a vető szántásig) külön számítandó mindegyik és ebez hozzáadandó a terület egy évi tiszta hozama, ami leginkább az illető vidéken dívó nettó bérjövedelemnek felel meg, ezen összegből az I-ső évre 60 százalék, a Il-ik évre 25 százalék, a Ill-ik évre 15 százalék számítandó fel. '

Az istálló trágya ezen kívül az a) pont alattiak szerint lesz figyelembe Veendő.

c) Ha az illető 'műveleti növényt műtrágyával vetettük, úgy az egyes mütrágyafajok értéke és kiszórási költségeiből a különböző évekre alábbi percentek számítandók:

Olyan gazdaságok, ahol esetleg különféle organikus műtrágyát alkalmaznak, mint számítási alap figyelembe nem vehetők. :

d) Ahol zöldtrágyázást, talajoltást avagy meszezést folytatnak, oly birtokosok — tekintettel a költség kiszámítás körülményes voltára — számítási alapul szintén nem szolgálhatnak. Búr nagyon értékes volna, ha egy-egy gazdaságból ilyen adatok is állnának rendelkezésre, de legfeljebb összehasonlítás céljából, mert az átlagszámításba semmi esetre nem állíthatók be.

e) Szikes talajok márgázása, ha ilyen előfordulna, csak felemlítendő, de a márgázási költségek a kiszámításba be nem állitandók.

(Folytatjuk.)

Országos hírűvé vált a kiskunhalas vidéki sarju magyar parlagi baromfi

Vitéz Ottó Ernó gazd. felügyelő a földművelésügyi minisztérium részéről pénteken meg« tekintette a halasi sárga magyar baromfi fajtát

Az utóbbi években kifogástalan alakjával és tetszetős színezetével az országos kiállításiakon feltűnt a Kiskunhalas vidéki sárga magyar parlagi baromfi, mely iránt mindinkább nagyobb érdeklődés mutatkozik. Több országosan ismert ba- romfifenyészet Halasról szerezte be törzstenyészetét

A kezdeményezés dicsősége özv. Borbás Im- rénét illeti, aki — mint értesülünk — már 30 évvel ezelőtt tenyésztette s már annak idején oly szép eredménnyel, hogy tenyészete többszörös díjjal lett .kitüntetve.

Özv. Borbás Imréné tenyészetéből beszerzett egyebeikkel Gáspár Miihalyné is bevezette a sárga magyar parlagi tenyésztését. Éveken keresztül lelkes munkával szintén ply szép eredményt ért el hogy kakasai és tojói nem csak itthon hanem külföldön Londonban is első dijakkal lettek kitüntetve.

Az utóbbi évekig esaík özv. Borbás Imréné és Gáspár Mihályné tenyésztették. Tovább tenyésztés és szinrögzités céljából legutóbb Horváth Ferenc gazdasági isk. igazgató a halasi gazdasági népiskolánál is bevezette a sárga magyar parlagi tenyésztését az előbbi két tenyészetből beszerzett törzsanyaggal. Az iskola már az idei országos mezőgazdasági kiállításon is résztvett s kiállított baromfiait kitüntették.

A legutóbbi időben elcsendesedett a külföldről behozott baromfifajták érdekében kifejtett hatalmas méretű propaganda. Az első időben Sokan siettek tenyésiztojásokat beszerezni, bár 40— 50 filléres áron fizették meg. Ma már nem igen lehet tenyésztojást értékesíteni s emiatt a hangzatos reklámu hirdetések mindjobban elnémulnak, közben az uj fajtákra ia tenyésztők is többé-ke- vésbé ráunnak. _j

Gazdasági bajainK

Irta: Id. Gyenizse Lajos Bodoglár pusztai birtokos, gazdasági szaktudósitó

„Tájékoztató“

A Magyarországon termelt mezőgazdasági főtermények (búza, rozs, stb.) termelési költségeinek kiszámításához.

Minden néven nevezendő termelési költség egy kát. hold területre számítandó ki, melyeknek összege azután iá birtokon elért holdanként átlag termések métermázsa számával lesz elosztandó.

A termelési költségek közé mindazon munka, készpénz, termény vagy felhasznált gyártmány pénzértéke veendő fel, ami az elővetemény leta- karitása után a talaj-előkészités, trágyázás, vetés, ápolás, learatás, betakarítás, cséplés, magtári kezelés és vasútállomásra való szállításra forditta- tott.

Hozzájárulnék ehez még azon kiadások, amelyek nem közvetlenül az illető müve’eti növényt, hanem részben magát a földbirtokot terhelik, részben pedig egy bizonyos hányaduk fogja a termelési költségeket emelni. Ilyenek:

a) az adó és ártér, a föld tőkekamatai, kezelési költség, stb.,

b) tü,z- és jégkár elleni biztosítás, a holt- és eleven leltár, valamint az épület tőke évi fenntartása, pótlása és amortizációjának egy bizonyos százaléka és a forgótőke kamata.

A munkaerő kiszámításához megkivántatik az eke holdanként! üzemköltsége, egy kettős lófogat, kettes és négyes ökörfogat, továbbá külön a velejáró avagy a fogat nélkül alkalmazott szegőd- ményes vagy havibéres cseléd, vagy napszámos egy munkanapra eső költsége; azonban a szorosan vett takarmányozási költség, illetve cselédfizetés, konvenció és pótlék figyelembe vételével. Az igás állatok trágya termelése — ameny- nyiben a felhasznált trágya érték az illető műveleti növény terhére külön lesz felszámítandó. Az igásfogalok költségeiből levonásba helyezendő, (egy pár igás ló éven át 100—120 mázsa., egy pár igás ökör 130-150 mázsa trágyát produkál évente.)

A szakmány munkabéreknél a készpénzen kívül a részkereset, a konvenció és az élelmezés, idegenből hozott munkásoknál pedig azok szállítási dijának egy munkanapra, illetve a szakmány munkálatok idejére annak egy kát. holdra eső része is fölszámítandó.

Készpénz kiadás alatt aiz illető termény termelésére fordított napszám vagy szakmány munkabér, — termény alatt a vetőmag, továbbá a trágya, — gyártmány alatt a különféle műtrágyák, illetve azok pénzértéke értendők.