Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-07-04 / 8. szám
Kiskunhalas, 1933. Julius 4. kedd I. évfolyam 8. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: 1WEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) Ének a búzamezőkről A magyar ember életének e komoly és magasztos pillanatában lehajtott fővel és megiBe- tödött lélekkel állunk meg az Isten áldásától! roskadozó búzatáblák előtt. Érezzük, hogy mi magyarok igazán a föld népe vagyunk. Lehetnlek köztünk sok tekintetben különbségek vagy ellentétek, de abban valamennyien megegyezünk, hogy a magyar sors a magyar földben gyökeredzik s hogy létünk alapja nem lehet más, mint a vér- és verejték áztatta ősi magyar rög. Ezért álljak körül most lélekben vaiameny- nyien az »ért kalászt lengető Kunság mezejét« s várjuk szivszorongva a kitáruló föld méhének áldott gyümölcsét, a fekete rögből kisarjadt piros életet. Mert — a magyar földművessel együtt — mindnyájan életnek érezzük a kenyérnek mag- vát s ezért a mindennapi kenyérért való imádság megszentelő áhítatával várjuk az aratást. S amikor ezt tesszük, lélekben egyek vagyunk a magyar földművessel,- az ősi rög verejtékező hősével, aki ezekben a napokban a I^gnehezeibb, de egyszersmind legáldottabb munkát végzi mindnyájunkért. A hála és elismerés természetes érzésén kívül egyéb okunk is van, hogy a munkára feszülő magyar arató hősi alakja előtt meghajoljunk. Benne látjuk az örök magyar sors képét, az aratásra készülő magyar nemzet lelkiségének érzékelhető kiábrázolását. Hiszen az ezeréves magyar élet nem egyéb, mint gazdag vetések és szűkös aratások szakadatlan váltakozása. Hányszor termékenyült meg a haza földje a nemzet legjobbjaitól, akiknek élete, mint megannyi nemes mag hullott a véres, könnyes /barázdákba ! óh, sokszor vetett a magyar, de — fájdalom — oly ritkán s oly keveset aratott! De azért sohasem csüggedt el, hanem újból vetett, olyankor is, amikor nem aratott. Még az sem törte le, hogy mások arattak helyette, olyanok, akik nem vetettek. Mert a föld népe nem néa^ hogy hányszoros magot érlelt neki a nyári nap heve, hanem újra meg újra vet, még á semmi bői is. Tud hinni és remélni olyankor is, amikor minden elveszettnek látszik s ha egyebe nincs, elveti a maga ösztönös hitét és reményét, hogy élet fakadjon belőle. Mindig vet, amikor elérkezik a vetés ideje, mert ösztönösen érzi és bölcsen tudja, hogy vetés nélkül nem lehet aratás. Tudja, hogy ha a vetés magában még nem biztosítja is az aratást, mégis csak ez minden várható áldás legelső föltétele. A szántó-vetőnek ez a diadalmas ösztöne segítette át a magyar föld népét annyi csalódáson és pusztuláson. Jöhettek a magyar vetésre kései fagyok, perzselő aszályok, gyilkos ködök és pusz- titó áradások, lehettek a nemzet életében aratás nélküli gyászos esztendők, de azért sohasem maradtunk adósok a vetés munkájával. Ezer éven át mindig elvégeztük a szántó-vető szent hivatását, hogy nyugodtan várhassuk az aratás megérdemelt áldását. Ezért hisszük most is valameny- nyíen, hogy a magyar róna dús kalászainak aranytengerében az ezeréves magyar élet várva- várt gazdag aratásának Ígérete tükröződik. A város parlamentje Hétfői városi közgyűlés Hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a város, melyen dr. Gusztos Károly h. polgármester elnökölt, mivel a polgármester kétheti szabadságon van. A 20 pontból álló tárgysoro- e'lég gyorsan lepörgött. Napirend előtt Tegzes Károly kir. gazdasági tanácsos szólalt fél. Felszólalásában kifejtette, hogy a város polgármestere dr. Fekete Imre, városunknak immár másodízben szerzett fi léres gyorsvonatot s állított össze népünnepélyt, szórakoztató és ismeretterjesztő műsorral. Az ünnepélyek során a halasi csipke népszerűsítésére is szép alkalom nyílott. E tények mellett a város képviselőtestülete* * 1 elismerő sorok nélkül nem haladhat el, miért is indítványozza, hogy a, közgyűlés, úgy dr. Fekete Imre polgármesternek, mint derék vezérkarának, akik a rendezésben fáradhatatlanul szorgoskodtak — elismerés nyilvánitlassé'k. A közgyűlés Tegzes Károly előterjesztését egyhangúlag elfogadta. Áttérve a tárgysorozatra, lelkes örömmel vette tudomásul a közgyűlés, az elnöklő h. polgár- mester bejelentését, újabb 40,000 P-ös államsegély leérkeztéről, a fórgálmiadó részesedés keretében. Ezzel támogatja a felsőbbség a jobban vezetett városok mintaszerű közigazgatását. Jóváhagyta a közgyűlés a »Hangya ajánlatát raktárhelyiségei rendelkezésére Socsátásáról a helyőrség céljaira. Hosszabb vita indult meg a Pirtó pusztai iskola ügyében megtartott vizsgálat eredményével kapcsolatban. A 28 éve felajánlott templomhely és iskolatelek jogi helyzetéről, számos hozzászólás hangzott el. Az összes iratok a vármegye fóruma elé fognak kerülni. Az idevonatkozó polgármesteri javaslatot elfogadta a közgyűlés. Nagy Szeder István kérelme tárgyában, Halas város történelmi adatai újabb kötetének pénzügyi támogatása végett, a közgyűlés 20 példány beszerzését határozta el. A jánoshalmi mühengermalom lisztcseretelepének felállításához, valamint a szabadkai főor- orszájgutnak a törvényhatósági utak sorába felvételéhez szintén hozzájárult a közgyűlés. Ugyancsak egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés Modveezky Károly gazd. főtanácsos javaslatát a Kiskunhalas—Szeged közt járatandó autóbusz közlekedés megindítására Dorozsmán keresztül, — kérve ennek megvalósítását Szeged sz. kir. város törvényhatóságától, a beszüntetett Kiskunmajsa—szegedi autóbusz járat helyett. Ezek után még több aprólékos ügyet tárgyalt |le a képviselőtestület. öregdiákok találkozója Az iskolai év végén szokásos öregdiák-talál- ikOiZÓk közül kiemelkedik a 40 évvel ezelőtt érettségizett halasi diákok találkozója. A 40 év már magában véve is jelentőssé teszi a régi iskolatársak találkozóját. Valóban megható és tiszteletre- méltó az a ragaszkodás, amely az ilyen kés a ta- j lá'ilkozók résztvevőit egymáshoz és az ősi isko- i Iához fűzi. Mintha a régi emlékek és hagyomá,- ! nyok tisztelete az évek múlásával egyre jobban j elmélyülne és elhatalmasodnék az emberi lélek- j ben. Legalább is ezt tehetett megállapítani a most i lefolyt 40 éves találkozóból. Résztvevői abból1 az évfolyamból kerültek ki, amelyik 1893-ban elsőnek érettségizett a halasi ref. főgimnázium uj j épületében, Szász Károly püspök elnöksége és ! dr. Hegedűs István egy. tanár koirmánybiztossága I alatt. A 27 érettségiző közül az elmúlt 4 év- ; tized alatt meghaltak 9-en, megszállt területen | élnek 5-en. A többiek közül 7-en jelentek meg, í a találkozón és pedig a következők: Dr. Dencz | Ákos ny. min. tanácsos, orsz. képviselő, dr. Far- ! kas Sándor jbirósági alelnök, Kristóf József reálgimnáziumi igazgató, dr. Noll Viktor közs. or- j vos (Elek), dr. Pánczél Sándor ügyvéd (Bpest) • és dr. Szenté Kálmán törvényszéki elnök (Balassagyarmat). A hét öregdiáik szombaton este közös vacsorán, vasárnap délben közös ebéden vett részt a nagyvendéglőben. Délután pedig Kristóf József igazgató lakásán gyűltek össze s ott búcsúztak el egymástól az újabb találkozás (reményében. Igen kedves hangulatban folyt le a 10 évesek találkozója is. A nehéz idők miatt a szokottnál kevesebben jelentek ugyan meg, de valamennyien az iskolához és egymáshoz való ragaszkodásról tettek jóleső bizonyságot. A Füstös vendéglőben rendezett közös vacsorán resztvettek: Berki Andorné. Gyenizse Katalin, Erdélyi Imre s. lelkész (Monor), dr. Fleischl Miklós orvos (Hamburg), Gesmai Mátyás mérnök, dr. Kálmán József orvos (Berlin), dr. Kovács László ügyvéd édesapjával, Pajor Aurél kereskedő (Kalocsa), Paprika Benő városi hiv. és felesége, dr. Szombati Károly v. alorvos és a tanártestületből Bátory Gábor, Gulyás Sándor, Jónás Márton, Sáhó János és Stepanek Ernő. Vasárnap délelőtt mindkét, találkozó csoport resztvett a refJ istentiszteleten, majd bejárta az iskola termeit, megtekintette gyűjteményeit, végül megkoszorúzta a köbben elhunyt tanárok sírjait. Egyes szám ára 10 fillér.
