Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-07-04 / 8. szám

Kiskunhalas, 1933. Julius 4. kedd I. évfolyam 8. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: 1WEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) Ének a búzamezőkről A magyar ember életének e komoly és ma­gasztos pillanatában lehajtott fővel és megiBe- tödött lélekkel állunk meg az Isten áldásától! ros­kadozó búzatáblák előtt. Érezzük, hogy mi ma­gyarok igazán a föld népe vagyunk. Lehetnlek köztünk sok tekintetben különbségek vagy el­lentétek, de abban valamennyien megegyezünk, hogy a magyar sors a magyar földben gyöke­redzik s hogy létünk alapja nem lehet más, mint a vér- és verejték áztatta ősi magyar rög. Ezért álljak körül most lélekben vaiameny- nyien az »ért kalászt lengető Kunság mezejét« s várjuk szivszorongva a kitáruló föld méhének áldott gyümölcsét, a fekete rögből kisarjadt piros életet. Mert — a magyar földművessel együtt — mindnyájan életnek érezzük a kenyérnek mag- vát s ezért a mindennapi kenyérért való imád­ság megszentelő áhítatával várjuk az aratást. S amikor ezt tesszük, lélekben egyek vagyunk a magyar földművessel,- az ősi rög verejtékező hő­sével, aki ezekben a napokban a I^gnehezeibb, de egyszersmind legáldottabb munkát végzi mind­nyájunkért. A hála és elismerés természetes érzésén kí­vül egyéb okunk is van, hogy a munkára fe­szülő magyar arató hősi alakja előtt meghajol­junk. Benne látjuk az örök magyar sors képét, az aratásra készülő magyar nemzet lelkiségé­nek érzékelhető kiábrázolását. Hiszen az ezer­éves magyar élet nem egyéb, mint gazdag ve­tések és szűkös aratások szakadatlan váltako­zása. Hányszor termékenyült meg a haza földje a nemzet legjobbjaitól, akiknek élete, mint meg­annyi nemes mag hullott a véres, könnyes /ba­rázdákba ! óh, sokszor vetett a magyar, de — fáj­dalom — oly ritkán s oly keveset aratott! De azért sohasem csüggedt el, hanem újból vetett, olyankor is, amikor nem aratott. Még az sem törte le, hogy mások arattak helyette, olyanok, akik nem vetettek. Mert a föld népe nem néa^ hogy hányszoros magot érlelt neki a nyári nap heve, hanem újra meg újra vet, még á sem­mi bői is. Tud hinni és remélni olyankor is, ami­kor minden elveszettnek látszik s ha egyebe nincs, elveti a maga ösztönös hitét és reményét, hogy élet fakadjon belőle. Mindig vet, amikor elérkezik a vetés ideje, mert ösztönösen érzi és bölcsen tudja, hogy vetés nélkül nem lehet ara­tás. Tudja, hogy ha a vetés magában még nem biztosítja is az aratást, mégis csak ez minden várható áldás legelső föltétele. A szántó-vetőnek ez a diadalmas ösztöne segítette át a magyar föld népét annyi csalódáson és pusztuláson. Jöhettek a magyar vetésre kései fagyok, perzselő aszályok, gyilkos ködök és pusz- titó áradások, lehettek a nemzet életében ara­tás nélküli gyászos esztendők, de azért sohasem maradtunk adósok a vetés munkájával. Ezer éven át mindig elvégeztük a szántó-vető szent hiva­tását, hogy nyugodtan várhassuk az aratás meg­érdemelt áldását. Ezért hisszük most is valameny- nyíen, hogy a magyar róna dús kalászainak aranytengerében az ezeréves magyar élet várva- várt gazdag aratásának Ígérete tükröződik. A város parlamentje Hétfői városi közgyűlés Hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a város, melyen dr. Gusztos Károly h. polgár­mester elnökölt, mivel a polgármester kétheti szabadságon van. A 20 pontból álló tárgysoro- e'lég gyorsan lepörgött. Napirend előtt Tegzes Károly kir. gazdasági tanácsos szólalt fél. Felszólalásában kifejtette, hogy a város polgármestere dr. Fekete Imre, váro­sunknak immár másodízben szerzett fi léres gyors­vonatot s állított össze népünnepélyt, szórakoz­tató és ismeretterjesztő műsorral. Az ünnepélyek során a halasi csipke népszerűsítésére is szép alkalom nyílott. E tények mellett a város képviselőtestülete* * 1 elismerő sorok nélkül nem haladhat el, miért is indítványozza, hogy a, közgyűlés, úgy dr. Fekete Imre polgármesternek, mint derék vezérkarának, akik a rendezésben fáradhatatlanul szorgoskod­tak — elismerés nyilvánitlassé'k. A közgyűlés Teg­zes Károly előterjesztését egyhangúlag elfogadta. Áttérve a tárgysorozatra, lelkes örömmel vette tudomásul a közgyűlés, az elnöklő h. polgár- mester bejelentését, újabb 40,000 P-ös államse­gély leérkeztéről, a fórgálmiadó részesedés ke­retében. Ezzel támogatja a felsőbbség a jobban vezetett városok mintaszerű közigazgatását. Jóváhagyta a közgyűlés a »Hangya ajánla­tát raktárhelyiségei rendelkezésére Socsátásáról a helyőrség céljaira. Hosszabb vita indult meg a Pirtó pusztai iskola ügyében megtartott vizsgálat eredményé­vel kapcsolatban. A 28 éve felajánlott templom­hely és iskolatelek jogi helyzetéről, számos hoz­zászólás hangzott el. Az összes iratok a vár­megye fóruma elé fognak kerülni. Az idevonat­kozó polgármesteri javaslatot elfogadta a köz­gyűlés. Nagy Szeder István kérelme tárgyában, Halas város történelmi adatai újabb kötetének pénz­ügyi támogatása végett, a közgyűlés 20 példány beszerzését határozta el. A jánoshalmi mühengermalom lisztcseretele­pének felállításához, valamint a szabadkai főor- orszájgutnak a törvényhatósági utak sorába fel­vételéhez szintén hozzájárult a közgyűlés. Ugyancsak egyhangúlag magáévá tette a köz­gyűlés Modveezky Károly gazd. főtanácsos ja­vaslatát a Kiskunhalas—Szeged közt járatandó autóbusz közlekedés megindítására Dorozsmán ke­resztül, — kérve ennek megvalósítását Szeged sz. kir. város törvényhatóságától, a beszüntetett Kiskunmajsa—szegedi autóbusz járat helyett. Ezek után még több aprólékos ügyet tár­gyalt |le a képviselőtestület. öregdiákok találkozója Az iskolai év végén szokásos öregdiák-talál- ikOiZÓk közül kiemelkedik a 40 évvel ezelőtt érett­ségizett halasi diákok találkozója. A 40 év már magában véve is jelentőssé teszi a régi iskolatár­sak találkozóját. Valóban megható és tiszteletre- méltó az a ragaszkodás, amely az ilyen kés a ta- j lá'ilkozók résztvevőit egymáshoz és az ősi isko- i Iához fűzi. Mintha a régi emlékek és hagyomá,- ! nyok tisztelete az évek múlásával egyre jobban j elmélyülne és elhatalmasodnék az emberi lélek- j ben. Legalább is ezt tehetett megállapítani a most i lefolyt 40 éves találkozóból. Résztvevői abból1 az évfolyamból kerültek ki, amelyik 1893-ban első­nek érettségizett a halasi ref. főgimnázium uj j épületében, Szász Károly püspök elnöksége és ! dr. Hegedűs István egy. tanár koirmánybiztossága I alatt. A 27 érettségiző közül az elmúlt 4 év- ; tized alatt meghaltak 9-en, megszállt területen | élnek 5-en. A többiek közül 7-en jelentek meg, í a találkozón és pedig a következők: Dr. Dencz | Ákos ny. min. tanácsos, orsz. képviselő, dr. Far- ! kas Sándor jbirósági alelnök, Kristóf József re­álgimnáziumi igazgató, dr. Noll Viktor közs. or- j vos (Elek), dr. Pánczél Sándor ügyvéd (Bpest) • és dr. Szenté Kálmán törvényszéki elnök (Balas­sagyarmat). A hét öregdiáik szombaton este kö­zös vacsorán, vasárnap délben közös ebéden vett részt a nagyvendéglőben. Délután pedig Kris­tóf József igazgató lakásán gyűltek össze s ott búcsúztak el egymástól az újabb találkozás (re­ményében. Igen kedves hangulatban folyt le a 10 éve­sek találkozója is. A nehéz idők miatt a szokott­nál kevesebben jelentek ugyan meg, de vala­mennyien az iskolához és egymáshoz való ra­gaszkodásról tettek jóleső bizonyságot. A Füstös vendéglőben rendezett közös vacsorán resztvet­tek: Berki Andorné. Gyenizse Katalin, Erdélyi Imre s. lelkész (Monor), dr. Fleischl Miklós or­vos (Hamburg), Gesmai Mátyás mérnök, dr. Kál­mán József orvos (Berlin), dr. Kovács László ügyvéd édesapjával, Pajor Aurél kereskedő (Ka­locsa), Paprika Benő városi hiv. és felesége, dr. Szombati Károly v. alorvos és a tanártestület­ből Bátory Gábor, Gulyás Sándor, Jónás Márton, Sáhó János és Stepanek Ernő. Vasárnap dél­előtt mindkét, találkozó csoport resztvett a refJ istentiszteleten, majd bejárta az iskola termeit, megtekintette gyűjteményeit, végül megkoszorúzta a köbben elhunyt tanárok sírjait. Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents