Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-06-20 / 6. szám

4=ik lap HALASI HÍRLAP junus 20 kedd A FEJFA Irta : zalai Szalay László Fölszél fújt a homokbuckák felöl. A Nap vörös felhőt vérezve haldokolt. Gál Balázs al­mozott. Szalmaheveröt szórt. Szénát vetett a lo­vacskák elé. S a borjas tehénnek ábrakot adott. Miikor mindent rendbe tett, elnézelödött még egy keveset. Aztán mélázóan kiballagott az ud­varra. »Vigyázz«, a ház őre, türelmetlenül nyafogva rángatta a láncot. Odament hozzá és elengedte. Aztán egy utolsó pillantást vetett a gémeskutra, szalmaboglyás, szekérszines kis tanyai udvarra és bement az árvákhoz. A mestergerendáről bágyadt fényt szórt a lámpa. S a nehéz levegőjű szobában két pöt­tömnyi kislány nyivákoló kandúrt csavart babá­nak pólyába. S boglyas kemence enyhén ujszü- szülött csecsemőt ringatott, döcögő bölcsőben a nagymama. Gál Balázs belépett. S ahogy szétnézett, még mélyebbre ereszkedett lelkén a felhő. Az árvák árvasága. S a rettenetes seb, ahonnét az asz- szony, az anya szakadt Iá, lüktetve vérzett benne. Ment a sarokba. Előhúzta a tuskóban vég­ződő akáctörzset. Amiből a fejfát faragta. így estenben. A korán elköltözőtthek. Mikor a gyermekek már lefeküdtek és su­hogva sűrűsödött a sötétség, Gál Balázs neszezve faragcsált és megihleté az elhunyt lelke. Elbeszélgettek. S később — mikor már nem járt haza — elröpült egy másik csillagzatra, mesz- sze, — Gál Balázs az árván maradott, faragását bánatos fütyörészéssel fűszerezte. így valósult meg a fejfa. Lassan bár, min­den kis faragványa. Mint ahogy az ágon a rügy késedelmesen nő. S bimbót hosszadálmasan hoz. Sokat méricskélt, rajzolt, faragott Gál Balázs rajta. Négyszögletes volt az akáctörzs. S a hegyén a négy élét épségben hagyva, a négy közt fél­körben öblösen befaragva. Hogy a négy hegy négyszirmu tulipán ion. S a tulipán alatt körül- befürészejte a törzs négy sarkát, aztán orsós gömbölyűre kerekítette, miáltal a tulipánnak — szára l ön. S a szár alá faragta a csillagos koc­kát. Úgyhogy befürészelte derékszögben az egyes éleket s az igy eltávolított faanyag után a koc­kából fekvő kereszteket f képező csillag keletke­zett. Gömb következett a csillag alatt aztán. Sik lapon. S a 'sik lap alatt párkány. S a párkány alatt két nagybetű: M. A. így készül, testvér, a fejfa!... »Vigyázz« elvakkant. Kényeskedve. Nem ha­darta az ugatást, mint mikor idegent fog, ősi re rost jelzett. Komámuramék érkeztek. A szomszédságból. Vigasztalóba. Elejbük indult Gál Balázs. — Adj’ Isten jóestét! — Adj’ Isten komámasszony... — Mivel bajoskodik, komámuraam? — Fejfát faragok, komámasszony. — Úgy, úgy. Csak faragja. Faragja komám- uram. Letelepedtek, hallgattak. Gál Balázs bort töl­tött poharakba. S ahogy ittanaik, odahajolt hoz­zá a szomszéd: — Balázs, hallod-e, Nyugodj meg Isten szent akaratában. Gál Balázs lehajtotta a fejét. — Én is váltig mondom — kezdte éneklő hangon a szüle, — hogy a halottaknak békét köll hagyni. Mert, ha sóhajtanak, vergődnek utá- nok, nehéz nékiek a föld — nem tudnak nyu­godni. — Hát úgy igaz — kontrázott a menyecske. A komának meg köli házasodni. Ha asszony ke­rül a házhoz, megnyugszik a szegény megbol- 1 dogult is! j — Úgy, úgy. Már kommendáltak is. — Ahun e! — Tehetős özvegy, gyermektelen. — Még hogy! —■ Háza is van, meg földje Halason. Jó ter­mészetű a család is nagyon. i — Hát tudja mit, komám? El köll venni, die még a tavaszon! — Nem lesz énnékem soha tavaszom. A fejfa elkészült kisasszony havában. Vilá­goszöldre festette Balázs és föl átütött a a teme­tőben. Ottan állott immár. Komoran, mint a katona. Virrasztva asszonya álmát. Fehérvirágos folyondár belepte. Dalolni kis­madár rebbent le rá. S a fejfa állt, fölötte fel­hők szálltak, ébernek látta a hajnal és az este. Halason — valahol a Sóstó során — lako­dalmaskodnak. Kacag a hegedű. Sivit a klarinét. Mormol a bőgő. Gál Balázs kelt egybe az öz­veggyel. Ha nem tavasszal, hát őszön. Özvegy ember­hez illőn. Aki nyáron — míg a dologidő tart — csak megvan valahogy, de a bánat veszi űzőbe, ha a hervadásos ősz jő. Aztán a három kis árvának is anya költött. Nem győzte gondozni őket niagyanyó. így történt aztán, hogy Halason — valahol a Sóstó során — lakod a 1 maskodn ak. Elviharzottak az esztendők felette. Alattomo­san a törzsét féreg ette. A nap nagy hevétől meghasadt a fája. Ellepte lassan a zord ászaik mohája. A tulipánján, mely olyan sokat ázott, a gazdátlan szellő fakó kendőt rázott. Lefogy­tak róla a csillagok és rácsok, a bánat szülötte ékes faragások. Télen át didergett, nyáron iz­zóit ottan. De csak őrizte a sirocskát kopottan. Pedig a halott már igen messze szállott. Porszemnek se látta onnét a világot, őt is el­feledték, ő is elfeledte. Csak még ez a kopott fejfa állt felette. Ez a kopott fej fa, titokzatos — nagyon. Gál Balázsoknál volt, akác az udvaron. S mint olyan árván nőtt, egyedüli legény: szerelmese lön a menyecskének szegény. Fehér virágát a vállára hullatta, mikor Gál Balázsné elhaladt alatta. S a nap heve ellen nyújtott neki árnyat, mikor a tövénél teknő mel­lett fáradt. Suttogó vallomással is kísértette, de a lombok szavát Gálné nem értette. így állott a dolog, amikor egy napon — ki­röpült a dalos madár aiz ablakon... Még el se temették — feküdt ravatalon: már fonnyadozott az ákác az udvaron. így történt aztán, hogy Gál Balázs, kivette. Fejfának faragta, fejfának — kivitte... Ottan áll őrt most a halk domborulaton. Hosszú évtizeden, már valami haton... Egy borongó napon elkezd szédelegni, Kor- hadozó törzsén inogni, remegni. Forog a temető körben-körben vele, érzi, hogy mulóban minden kis ereje. Ahogy igy gyötörte a kegyetlen halál, mesz- sziről érkezett hozzá egy kismadár. Rászállt és elkezdett hozzá halkan szólni: régi bölcsődéit a fűébe dalolni. A haldokló fejfa hallgatta.. S mikor a ma­dárka dalát abbahagyta: rázuhant a sírra, meg- * dermedten, holtan... ... én is, abbahagyom, eleget daloltam... Közgazdaság — Mezőgazdaság A kiskunhalasi gazdasági népiskola főzőfanfolyamának befejezése A gazdasági népiskola, igazgatóságától a háztartástan keretében rendezett főzőtanfo­lyam junius 13-án kedves • ünnepséggel fe­jeződött be. A vizsgán megjelentek a hatóságok, iskolák, gazdák és a gondnokság részéről: Dr. Fekete Imre polgármester, dr. Gusztos Károly h. polgár- mester, dr. Halász D. Sándor közigazgatási ta- j nácsnok, rendőrbiró, dr. Kathona Mihály városi j főügyész, Hoffmeister Gyula városi főszámvevő, Sándor József városgazda, Vásárhelyi Pál sóit- | vadkerti ref. lelkész, Szabó Zsigmond ref. lel- ! kész, Szekeres József rám .kát. lelkész, Kristóf j József reálgimnáziumi igazgató, Henna Aladár pol­gári iskolai igazgató, Róna Gábor áll. isk. igaz- ! gaíó, Nagypál Sándor földbirtokos, Monda Benő i földbirtokos és Halász D. Sándor földbár tokos, j A vendégeket Tóth Zsófi III. o. tanuló fo- ! gadta és magyaros szeretettel meghívta a polgármestert és kíséretét a tanfolyam vizsgaebédjére, mert szerinte a főzőtanfolyam j eredményét csak a főzés után lehet megítélni, j A vendégeket azután egyik szépen feldiszi- ! tett és ez alkalomra ebédlővé berendezett helyi- i ségbe kalauzolták. Lázas sürgés-forgás keletke- í zielt. Kipirult arcú piros-pettyes ruhás és fehér fityulás tanfolyamisták kerülnek elő s nemsoká várakoztatják a vendégeket. Kezdik a tálalást, j Az első felelet kitűnő: a leves nagyon izliiM, ! mindenki dupláz. Az öröm fokozódik. Jönnek a ! további feleletek, az egyszerű magyaros étkek. ] Minden egyszerű, mert hiszen nem az a eél, ! hogy igényeket támasszanak a főzéssel, hanem j hogy olcsó és egyszerű élelmiszerekből tápláló- j és ízletes ételt tudjanak előállítani. A vizsga jól sikerült s a legfőbb bizo- nyiíék az volt, hogy minőén ízlésesen és ízle­tesen volt elkészítve. Ebéd közben Horváth Ferenc a gazdasági iskola igazgatója köszöntötte a polgármestert és a vendégeket. Egyben őszinte hálás köszönetét fejezte ki a város minden haladás iránt fogékony lelkű polgármesterének dr. Fekete Emrének, ami­ért lehetővé tette, hogy a régi düledező, kényel­metlen és egészségtelen háztartási konyha helyett uj és minden tekintetben megfelelő háztartási konyha épült. Az igazgató szavait dr. Fekete Imre polgár- mester köszönte meg s legteljesebb elisme­rését fejezte ki a tanfolyam sikeréért. Egy­ben kiemelte Horváth Ferenc igazgatónak az is­kola fejlesztése körüli érdemeit. Derűs hangulatot keltett Vásárhelyi Pál solt- vadkerti ref. félkész tréfás felköszöntője. Kristóf József 'reálgimnáziumi igazgató sza­vait mindvégig 'mosoly és kacagás kísértei. A vendégek az ebéd végeztével kedves em­lékkel távoztak -s azzal a megállapitássa®, hogy Kienner Blanka gazd. isk. tanárnő, mint tanfo­lyamvezető nem hiába fáradt, hanem hasznos, nevelő munkát végzett. Dicséret és ©’ismerés il­let iérte. A tanfolyamot mindvégig szorgalmasan lá­togatták: Acs Zsófi, Botykai Juli, Császár Mária, Doszkocs Ilona, Kiss Juli, Szabó Rumi Margit, Tóth Zsófi és Vo'ovár Teréz. — Äz Orsz gcs Mezőgazdasági Kamara Bu­dapesten, a Köztelek nagytermében kedden délelőtt tartja közgyűlését gróf Hoyos Miksa elnöklete alatt. A közgyűlésen 6 miniszter társával megje­lenik Gömbös Gyula kormányelnök. Igen fontos kormánynyilatkozatot fog tenni a magyar mező- gazdaság megsegítéséről és beszámol berlini ut­jának közgazdasági eredményeiről. A nagyszabású közgyűlésre minden tagot kü­lön levéllel is meghívtak úgy a központi, mint a vidéki Kamarák részéről. — Fetm.in.etíék a vád alól Truka József bács­almási íb. főszolgabírót. A 15 hónapig tartó vizs­gálat teljes mértékben tisztázta a tb. főszolga­bíró szerepét. Az ügyészség még 1932 augusztus havában Truka József ellen a vesztegetési vádat elejtette. A hivatali hatalommal való visszaélés vádját az ügyészség fennforogni látta és igy ezen bűncselekményre vádinditványt adott ki. A vád- tanácsi tárgyaláson a vádiratot elutasította a ba­jai törvényszék és a bűnvádi eljárást Truka József tb. főszolgabíróval szemben megszüntette, aki a jánoshalmai 1927. és 1929. évi őszi gyümölcs-, szőlő és terménykiáilitásokat rendezte. A kiállítás előkészítésére a fogdabeli elitélteket dolgoztatta és munkába állította belügyminiszteri előirott uta­sítások, alapján. Máyer János akkori földművelés­ügyi miniszter külön is megdicsérte az országos sikerű kiállítás rendezéséért.,. Beharfalvi Truka Józsefet a jánoshalmai já­rási mezőgad. bizottsághoz is beosztott agrár fő­bírói: a pécsi püspöki jószágkormányzónak fiát a két nagysikerű őszi gyümölcskiálliitás rendezé­séből érték ilyen különös fegyelmi elismerések?

Next

/
Thumbnails
Contents