Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-12-19 / 32. szám
december 19, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság - Mezőgazdaság Ne vonja ki magát a tőke a gazdasági válsággal való küzdelemből A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara téli közgyűlése A mezőgazdaság megmentésére erélyes kormány in tézkedéseket követelt a gazdlaközcnlséig a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának Kecskeméten december 11-én tartott őszi közgyűlésén, melyen Staub E emélr kamarai elnök megnyitó beszédében, mutatott rá arra a nagy csalódásra, amely a gaz dák özöneéget érte, amikor a kiváló jó termésből fakadt reményeket a legmélyebbre súlyéit terményárak tönkretették,. Az agrár olló még jobban szétvált, egyre nagyobb az aránytalanság a gazda terményei és ipari szükségleteinek ára között, aminek az a szomorú következménye, hogy a gazda hiába dolgozik, a tieruneééisi költséget nem fedezi a bevétek I yen körülmények közöt t nem segítenek a gazda- védelmi rendeetek sem. A helyzetet azonban nem tudjuk megváltoztatni, amennyiben, az a1 külpolitikai viszonyokkal kapcsolatos, de itt bent alkalmazkodnunk kelt hozzá, meg kell változtatni a rendszert, a jogalkotást, amire más államok is például szolgálhatnak, A pénzszűkét infláció nélkül is lehat enyhíteni, uj kereskedelmi megálapodásokta, uj hitrendszerre vap szükségünk. A tőke nem tehet önmagáiért való,, ha részt kér vá'lakozásokban, akkor a gazdasági válsággal való küzdelemből sem vonhatja ki magát. Kovács Jenő határozati javaslatát fogadta el ezután a közgyűlés, amelyben ía’kéri a, kormányt, hogy a mezőgazda,- Ság kétségbeejtő helyzetét megfontolva a legsürgősebben tegye meg azokat az iníézkedéíseket, a,melyek a pénzgazdálkodás, a kivitel és behozatal, a, hitei, az iparcikkek árszabályozása, a vasúti fuvar stb. terén szükségesnek mutatkoznak a mezőgazdaság életképességének he’yreáHitására, A továbbiakban a közgyűlés elfogadta a, Kamara 1934. élvi költségvetés előirányzatát s megái’Japitoitla a mezőgazdasági kamarai illeték mérvét, amely print a múlt évben a földadó két és fél százalékában, ai főldbériők kereseti adójának két százalékában állapíttatott meg. A Duna—Tisza csatornáira vonatkozó 'feLszó,la’ásókkal kapcsolatban kimondta a közgyűlés, hogy annak irányára nem kivan befolyást gyakorolni, a c-atornr mielőbbi megvalósítását azonban úgy a szántás, mint a munkaalkalom tekintetében kívánatosnak tartja. Evvel kapcsolatban a közgyűlés dr. Gos'telyi Nagy László kamarai igazgatónak a Tisza h- józás érdekében kifejtett kezdeményező és már eredményeket feltüntető munkálkodásáért ©ismerését fejezi ki. Végül dr. Getszte’jyi Nagy László igazgató a mezőgazdasági termelés szervezésének terve ellen más o'daíról jövő sajtóközleményeket teiszi szóvá és kijelenti, hogy szó sincs az egyéni gazdálkodás szabadságának korlátozásáról, de a saját érdekünkben való, hogy a termelés rendBzerlie'éniségét szabályozzak ott, ahol nyilvánvaló, hogy a termelés mesz- sze túlhaladja piac felvevőképességét, vagy pedig az értékesítésnél vagyunk tefjecen másoknak kiszolgáltatva, ezenkívül pedig pedig 30 millió pengő értékben1 hozunk be a, külföldről olyan mezőgazdasági . termény ekeit, amelyeket itthon is éő tudunk állítani. Egyhangú ’ekeeedéissel mondta ki a közgyűlés, hogy a mezőgazdasági termelés és értékesítés szervezésének a gondolatát meginditó vitéz Purgly Emit, a kamara volt é nőkét, volt földimivelélsügyi minisztert ebben a munkában minden erejéből támogatja és fe kéri é munka vetélésére és folytatására. Egyetlen ingatlan árverés vár kitűzésre a járásbíróságon Lezárult a védettség kérésének határideje A gazdavédélmi rendeletben adóit kedvezmények igénybe vételének, illetve az ingatlanok védetíiény i ’vá nitása iránti kérvények beadásának határideje december 15-én lejárt:. A beérkezett kéreámsket a tetekkönyvi hatóság nyomban ©’intézte és ezídeig körülbelül 45Ö ingatlant nyilvánítottak védett birtokká. Mintegy 100 kérvényt pedig részben ©’utasítottak, részben hiánypótlásra visszaadtak. Hiába igyekeznek lekicsinyelni bizonyos népszerűségre, törekvő politikai különítményeik a gazdavédelmi rende’et jelentőségét, mert hisz láthatjuk:, hogy csak városunk területén félezer egsis- tencia süllyedő hajlóját mentette a kormány ezen fendefete. Mindenbizoanyal a gazdavécLlmi rendelet következménye az is, hogy az eddig naponkint többes számban érkező árverési kérvények lassan emaradtak s most hetek óta egyetlen egy árverés kitűzését kérték. Védekezés a monilia ellen Akik nem ismerik ©’éggé a moniliá- nak, ennek a veszedelmes gomba betegségnek az é’etjmódját, szaporodását, azt mondhatják, hogy ugyan mit akar ez az ember a monilia elleni védekezéssel most, késő ősszel; hiszen az tavasszal . meg nyáron pusztít! — Ezekkel a monilia terjedésének főbb mozzanatait, az alábbiakban meg akarom ismertetni Ebből aztán meg fogják érteni, hogy az ellene való védekezést bizony most kell kezdeni. f ’ A monilia — gombaié óság. Mint ahogy a sző’ő peronoszporája :'s gomba. A monilia, olyanformán belegiti meg a gyümölcsfákat, mint a peronoszpora a Szőlőt Azonban a gyümölcsfáknak — — főképen a csontmaguaknak — sokkal veszélyesebb ellensége, mint a peronoszpora a szőlőnek. Ez a veszedelem főképen abban rejlik, hogy sokkal körülményesebb az eleme való védekezés. A gyümölcstermelő e'ött nem isme- ! rétién kép az, hogy a, meggyfán, cse,- 1 resznye- és barackfákon ősszel, lomb- | hullás után is egyes ga’yain összeszáradt levelek és virágok maradnak. Sőt összezsugorodott, összeszaladt gyümölcsök is u. n. gyüimölcsmumiák. Ez a mont-iának a munkája. Ha ezeket a múmiákat a’Síposán megvizsgáljuk, falu elén piszkos szürke, vagy sárgás-fehér láncszerűen elhelyezkedett párnaszerü bevonatot látunk. Ezekben vannak a moniliának a porszerü szaporító szervei, az u. n. spórák. Ezekkel a porszemnyi »magvakkal« szaporodik. Ugyanezeket megtalálhatjuk a beteg gályákon, elszáradt íavei- leken és virágokon is. Ezek a, múmiák, elszáradt levetek és virágok egész télen le nem hullanak, sőt az uj virágzást is megérik. Tavasszal, amikor a fák rügyeznek, virágoznak, akkor a múmiákon és egyéb beleg részeken levő párnás terméstestek felszakadnak és a benne, lévő por, a, spórák szabadabbá válnak. A szél, eső és rovarok a fának az egészséges részeihez juttatják, igy a, fiatal hajtásokra, virágokra is. Ha most Ilten kedvezőek a körülmények, vagyis meleg- és nedvességhez jut, kiesirázik és fonál alakú testét (mycé'iumait) a virágokba, levelekbe és hajtásokba fúrja. Egy-kettőre egész nagy hajtásokat megfertőz. Ezek a megtámadott hajtások, ágak hirtelen elfonnyadn'ak, levelei elszáradnak, de le nem hullanak. Ugyanígy a virágok. Ezt a szomorú képet is ismeri minden gyümölcstermelő gazda. Az idén különösen volt részünk ebben a látványban és pedig főleg a meggyfáinkon. »Elvitte a köd a meggy- termést..« Mondják a ha’asi gazdák, akik nem ismerik ennek az okát. Ráfogják a ködre, u,gy; hogy még maguk is elhiszik és mással i;s elhitetik. Ha valaki próbálja magyarázni, hogy nem a köd, hanem a monilia... Tagadólag rázza a fejét és mondja. »Ma pedig a köd vitte el. A nagyapám is azt mondta.« Az ilyennek csak azt mondhatom, hogy ha azt hiszi, hiogy ő meg p nagyapja, — akik soha meg nem vizsgálták azt a beteg ágat, múmiát — jobban tudják, mint az a tanult ember, aki talán egész életéit arra szántai, hogy az ilyen növényi betegségeket tanulmányozza, vizsgálja, — az ilyen gazda soha sem lesz jó gyümölcs terme’ő. Az csak védekezzék a köd ellen, a képzelt ellenség elten. A ködnek egyesegyedül csak az a Szerepe a moniliánál, hogy nedvességével hozzájárul a spórák kicsirázásához. Ezt azonban épugy elősegíti a harmat és a langyos eső is. , (Folytatjuk). A parlagi baromfié a jövő! A budapesti nemzetközi baromfi- kiáflitás tanulságának összefoglalását Kálay Miklós földművelési miniszter érdekes beszéde adta meg. A miniszter ezúttal is a legfontosabb ponton érintette témáját, amidőn a prog- rammszerü határozottsággal melléje állt a magyar baromfifajta kitenyésztésének. Ez felel meg a tenyésztési vonal folytonosságának, amelyet kísérletekkel kár volt eddig is megzavarni! Több, mint ezer baromfi van ezen a mostani kiállításon és belőle csak 86 darab állat képviseli a magyar fajtát, tehát a parlagi- mozgalom még nagyon a kezdetén áll. Azzal legyünk tisztában, hogy »magyar fajta« voltaképpen nincs, de van ősidőktől fogva aklimatizált fajta. A kiállításon abból az ősi baromfiból is van néhány darab, amely a — fajtatudósok szerint — még a népvándorlás korából ered. Ez kísérője volt a honfoglalók bevonulásának, éppúgy, mint a nagyszarvu, magyar fajt,a ökrök. Az ezeresztendős múltból máig megmaradt a magyar szarvasmarha, ennek ősi tápláléka, a »réti csenfcesz«, ugyanaz, amelyet Árpád lovai már legeltek a Tiszánál... Megmaradt a magyar baromfi, de a környező és a távolabbi országok importált állataival össze-vissza keresztezve. És meg -- maradt — hogy erről se feledkezzünk meg — ia magyar juhászság leghübb barátja — a pulikutya. De még senkinek sem jutott eléggé az eszébe, hogy ezeken az ősi gyökerem, ezeken az ősi alapokon el keltenie indulni s a réti csenkeszből nemes füvet kitermelni, a magyar szarvasmarhát, amely indiánusmódra kezd kiveszni, húsra és tejre kitenyészteni és a magyar baromfit, amely a legf- igénytelenebb, a legszívósabb állata az ő rendjének, nemes, nagy tojás- hozamú, sok húst produkáló állattá kifejleszteni. Sokat elpocsékoltunk mulasztásainkkal ezer esztendő alatt! A földművelési miniszter most figyelmezteti az országot egy ilyen mulasztásra. Kimondta, hogy a parlagié legyen a jövő — mert azé lehet a jövő. Az ország hallgasson miniszterére és vigye előbbre ezt a kérdést, mert mindig az ősi alapok továbbfejlesztése az, amin a legszilárdabban épülhet fel a termelés jövője. Ä román mezőgazdaság is sanyarú helyzetben van. A román kon- junktiuraántézet jelentése szerint az idei terméseredmény messze mögötte marad az előző évekéhez. A tengeritermés negyedrésze nedves és dohos, a búzatermés egyharmadai silányminőségü. A kivitel nem takar megindulni. Tengerikivitel még alig volt. Épugy erősen hanyatlik az ál- latkivitel is. Ä mézüzlet lanyha, mert kereslet csak kis mértékben mutatkozik. A kínálat és a, készlet újra föllen,dpi és igy a kereskedelem termelői ára, kg-ként 1 P, nagykereskedői ára 1.30—1.40 P és kiskereskedői ára 1.50—1.60 P között váltakozik. A .hirtelen beállott hideg következtében remélhető, hogy a kereslet újra, föl- iendül és igy a kereskedelem fel tudja majd venni a még kint levő készleteket. A viaszüzlet stagnál. la salakmentes, szép sárga áruért termelőnek Budapesten kg-ként 2.60 pengőt fizetnek. , u
