Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-06-04 / 4. szám

2. oldal HALASI HÍRLAP junius 4 vasárnap tanúim án yo zás ára. A városi nagyszálló belső támaszán ebédelt a víg hangulatú ifjúság, kiket a Gazd. Egyesület elnöke üdvözölt hosszabb beszédben, kiemelve Kogutovitz tanár nagy érdemeit az »Alföld Szö­vetség« megszervezésében, hol a nagyemlékű Kle- be'lsberg gróf bízta még reá az Alföld fejlesztés irányítását. Kidomborította az országos nevű pro- í fesszor nagy sikerét s Szegedi Gyümölcstermesz- j tők Egyesületének megteremtésében iaz ;idén 55 j ezer diarab exportra termő gyümölcsfa tömeg- ültetése körül; foglalkozott a Duna—Tiszaesatorna Soroksár—szegedi megoldásának előtérbe helyezé­sével. Az ifjúság szeretett vezetője megindultam válaszolt és háláját tolmácsolta Hates szeretet© iránt. Ebéd után a halasi csipkét tekintették meg. Két óra körül a nagy jármüvek kirobogtaik ta fehértói fürdő és városerdő felé. A szép ifjú­ság lelkes tábora magasztalta és csodálta a kék tó és la tölgyeserdő lenyűgözőién szép alföldi hangulatát, felkiáltva Petőfi nyomán: Szép vagy Halas, legalább nekünk szép! Majd ellepték a dús lombozatu gesztenyefák alatt ß.z uzsonnázó asztalokat, a legvigabb hangulatban emlegetve Mesterüket, a professzort, aki olyan édes ember és a Kiskunság fővárosának oly telkes barátja. A színes eleven kép a bölcsészet kedves baü- gatónöivel további festői környezetet adott jaz alispáni vezérkar, a helyőrségi tisztikar és vá­rosi előkelőségek összejöveteléhez. A megérző szivü polgármester a szép tavasz ifjúságát estére is meghívta s a tervezett indulás ideje 6 óráról éjfélre maradt. Hét óra felé szállott ki autójából a vezérvár­megye jellegzetesen markáns alakü alispánja Ba­lás Vilmos dr. titkárjával és körsétát tett az er­dőben. A vacsora egyszerű közvetlenséggel1 zaj­lott 1«. Erdélyi alispánt dr. Gaál Gyula1 kitűnő irómüvészünk versesköszöntővel, a Gazd. Egye­sület elnöke beszéddel üdvözölte, melyre a sze­retett Alispán röviden válaszolt. < Éjjel, pásztoríüz mellett, a Himnusz hangjai­val búcsúzott el a társaság a vendéglátó hala­siaktól. Városi közgyűlés A város képviselőtestülete május 30-án íköz- | gyűlést tartott. Napirend előtt Medveczky |Ká- ■ roiy 'indítványozta, hogy Halas városa keressen kapcsolatot Szegeddel azirányban, hogy Halas és Szeged között állandó »Mavart« autóbusz jára­tok indíttassanak. Napirend előtt’ szólalt még fel Kiss Illés Antal, ki az Ipartesteiét nevében uta­sította' vissza azt a különös támadást, mellyel Zilah János az iparosság egyetemét megvádolta mondván, hogy az iparosság a múltban kiuzso- rázta a várost. Ez a visszautasítás jó benyomást tett a képviselőtestületre. Reméljük, okulásul'szol­gál mások részére is, hogy ß társadalom egyet­len osztályát sem lehet jogos ok nélkül meg­rágalmazni. , A tárgysorozatra áttérve, a közgyűlés /fog­lalkozott a takarékossági bizottság javaslatával kapcsolatos belügyminiszteri döntéssel. Utána a tárgysorozat legfontosabb pontjai Voltak: a Vil- i fcmaossági Rt. ügye, a vadászterületek bérbeadó- i sai, Végül dr. Gesmai József alorvos szabadság j iránti kérvénye. . A Villamossági Rt. ügyében a képviselötestü- ! let úgy határozott, hogy a jogügyi bizottságnak 1 adja ki a részvénytársaság által indított per elő- J zetes le tárgyalását. A Vadászterületek, közül az I. számút Sokét István 'dr.-nak, az V. js;z. területet pedig Babó Lajos 'birtokosnak adta bérbe azzal, hogy az utóbbi 'területre még utóajánlat adható be. Dr. 'Gesmai József Városi alorvos részére a kért 6 hónapi szabadságot a képviselőtestelet megadta. Helyettesítésével két helybeli orvos tesz megbízva. " Foglalkozott rmég a képviselőtestület ;a Ha­lasi Gazdasági Banknál fennállott 19.000 P köl­csön Visszafizetésével is, melyet a nevezett Bank a Városnak felmondott úgy, hogy amennyiben a Város a lejáratkor nem váltotta volna be, úgy azonnal peresítette volna. így a .város — da­cára a mai nehéz viszonyoknak és szomorú gaz­dasági helyzetnek, amidőn az adózóik keserves filléreiből la legnagyobbb nehézség árán tartja fenn ía költségvetésének egyensúlyát — kénytelen volt fegyéb fontos köztartozásai kifizetését fel­függeszteni 's a- Bank ezen követelését kifizetni^ Mindenesetre szokatlan s a mai nehéz idők­kel sehogysem egyeztethető össze, hogy egy vi­déki pénzintézet, melynél városunknak évtizede­kig igen jelentékeny összegű betétei voltak, a várossal szemben igy járjon el. ■­...............j------­M eghívó. A kiskunhalasi Gazdasági Egyesület junius 5 én, délelőtt 9 órai kezdettel a városi közgyű­lési teremben tartja 1933. évi rendes végleges közgyűlését, melyre a tagok fés érdeklődők tisz­telettel 'meghivatnak. A közgyűlés után junius 6-én, délelőtt 11 órakor tar tátik meg a Városi közgyűlési terem­ben a Gyümölcsegylet 'Délpestmegyei (fiókjának alakuló közgyűlése Kalocsa és Kiskőrös vidéké­nek kiküldöttei, a Vármegye jés az Országos Gyümölcstermelő Egylet bpesti képviselőinek je­lenlétében. ' ' < Magyar revíziót Irta: Medveczky Károly Elérkezett a tavasznak, a szabadságnak gyö­nyörű ünnepei: a magyar Pünkösd. A Revíziós Liga délvidéki nagygyűlésén elhatároztatott, hogy minden fórumon és ünnepi alkalommal követelni fee1!! a párisji békeszerződésnek revízióját s foglal­koztatni kell a magyar közönséget küiügyekkel, miért országok sorsát és a világ békéjét döntj el ez a hatalmas kérdéskomplexum. A saent’stváni Magyarország történelmi hatá­rait legutoljára Mária Terézia állította helyre a 16 szepesi városnak, a temesf; bánságnak és Fiú­ménak, mint »corpus separatum«-na!k, a magyar szentkorona gyöngyének visszaillesztésével. Nem hiába állított neki néhai gróf Klebelsberg a sze­gedi árkádok emlékcsarnökában olyan szép em­lékszobrot Itália legfehérebb márványából. Hiá­ba rombolták le Pozsonyban a cseh legionásták a nagy királynő lovasszobrát és, dobálták a Duna fenekére. Ez a lovasszobor, a magyar művészet lenyűgöző hatású alkotása meg fog jelenni aj diunai felkelő nap aranysugaráiban p újjá fog születni Garrara márványbányájibói a megőrzött Fiadrusz-féle modell után. i t 1920-ban 'lagymatagsággal sóhajtozó párizsi békedelegációnk ötfejé engedte darabolni Magyar- országot, sőt Szepesmegye egyik határszéli já­rásának felét Lengyelország kapta... a mi jo­gaink Ruszínszkó területén átvezető lengyel kor­ridor érvényesítésére s az ottani népszavazás megtartására eddig még papiroson maradtak: — be vagyunk szegezve a testvér lengyel nemzet 1 felé idegen vámháborus csehszlovák határzárral: — megakadályozzák tokaji borainknak, csemege- szőlő s gyümölcsféléinknek régi szomszédunkhoz való kivitelét só és szén csereárukért. Az olasz békedelegáció elnöke említette előt­tem, milyen beszeszelt állapotban hozták meg Párásban a területek szétdarabolását 1919—20-ban a 'világhatalmak megbízott szakértői teljes tájé­kozatlansággal és félreismerésével a magyar hely­zetnek. A koronázó városnak, Pozsonynak el- szakitását minden áron meg kellett volna akadá- lyozniok kiküldötteinknek. A magyar megbízott, a hires geográfus, volt miniszterelnök csak a »carte rouge«t mutogatta VersaiHesben, a vörös­sel berajzolt térképet: a pagy négyek »the big four« azonban fütyültek az efféle földrajzi és ter­mészetrajzi érvelésekre: viszont nem tudták, hogy Magyarország koronázó székvárosa a török ura­lom alatt Sopron: a itörök kiverése után 1848-ig Pozsony volt országházzal és hivatalos kormány- épületekkel együtt, amit nem .lehetett semmiféle erőltetett félremagyarázásokkal Braiiszlavára át- csehszlovákositanj és az ezeréves birtoklás köz­pontját agyonrahallgatni. Kiküldötteink nagy le­vertségükben, a nyilvános adakozásból emelt em­lékművek jogi sorsát js elfelejtették biztosítani: ezekből még egyet sem kaptunk vissza. Ren­dezetlen maradt az elcsatolt területekről szárma­zók nyugdijterhének kérdése js. |Ez a teher je­lenlegi tárnokmesterünk 67 millió pengőnyi ösz- szegével agyonnyomja ennek a csonkaiországnak háztartását. A béketárgyalásokat intéző Huszár-kormány a trianoni pa'ota gyászokmányával szemben fekete zász­lók országos kitűzésével próbált védekezni. Kissé Szim­bolikus intézkedés: hasonló az 1849-iki kormányzathoz. Mikor Paskievics hercegnek, Eriváp legyőzőiének orosz beavatkozó seregeivel szemben országos harangzúgást rendeltek el általános lengyel fölkelés támasztása he­lyett. 1919-ben egész Erdélyországon kívül a kapcsolt részek szinmagyar vonalát: Arad, Nagyvárad s Szaímár környékét is e’veszitettük. A mostani határkiigazitó angol tervezeteken összekötő korridorról a széke'yföld visszakapcsolásáról szó sem volt. Nem morzsolták össze a régi ellenséges rágalmat: kik az ősrómaiak igazi utódai Erdélyben és Pannóniában? Ebben a mez­ben szeretnek tetszelegni .a törökök által á Balkánról felnyomott oláh-val'.ach-törzsek, félrevezetve az egész világot Ulpius Trajanus spanyol származású római császár dáciai leszármazási emlékeivel és hagyomá­nyaival. Kik a rómaiak utódai az ezeréves Magyarország területén? Hol a rómaiak előbb Dáciát a gothokn3k engedték át, később Pannóniát is feladták s kiürosi- tették. Utoljára szüretelték le a légiók általi telepítet szőlők gyümölcsét: a sze'id gesztenyefák nemes termé­sét és e’vonultak délnyugat felé. Utolsó feladott erődjük a Mitrovica helyén álló vár volt. S azután odahagy­ták a szőlőhegyektől beárnyékolt szép Duna vidékét az avaroknak. Az első francia pápa; II. Szilveszter Rómából éppen a magyarokat jelölte meg a római vallás és ku/.tura bajnokaiul szemben a bizánci, keleti orthodox vallásu tömegekkel, szemben az oláh val'achokká. Ezért kül­dötte a szent koronát első nagy királyunknak. Asztrik püspök utján, mint a vallásos egység jelét az itteni különböző népfajok egy keretű összefoglalására Róma hagyományainak nagy szegemében. Az Árpádházi kirá­lyok, a nápolyi Anjouk-k s Hunyadi Corvinlusok voltak olasz környezetükkel a római műveltség intézményes védbástyái s terjesztői s nem a szlavofil bizánciak. Az oláhokat később addig részeltették a Habsburg német uralkodók a római magyar egyház javaiból túl­tengő vendégjogukkal, hogy megtettek minket ezeréves államépitő magyarokat barbároknak: önmagukat pedig rómaiaknak kiáltották ki, hozzá nem értők s megté­veszthetek számára. Ezért volt a magyar országgyűlés hivatalos nyelve 1842-ig a római latin s ezért volt és ezért volt és maradt az ő hivatalos egyházi nyelvük a szlávos-görög. Á revízió diadalmas igazsága rohamlép ésekkel kö­zeledik a győzelmes érvényesülés fee. Éppen Rómában foglalnak melltette állást, amelyre pedig az oláhok szí­vesen hivatkoznak, mint rokoni kötelékekre. Végre a világosság városának: Párisnak is revideálnia kell praeokkupált állásfoglalását s meg kell változtatnia elvakult szlavofil politikáját. Mint kis fiú láttam az 1885-iki országos kiállításra érkezett francia művészek és Írók bevonulását Mező­hegyesről lóháton francia trikolorokká’ a Tiszavidékre: Szentesre Francois Coppéa, Ju'.e.s Massaniet, Ferdinande Lessops, Mme Adám és Eiffel mérnök ölelték keblükre akkor Magyarországot az »esprit Gau'ois« nagyvezér­karával. Megénekelték Petőfi galoph.it széliemét, hidat és színházat, körutakat építettek Szegednek és könyvek­ben áradoztak a puszták hősi magyarjairól. Meg kell még érnünk hamarosan egy másik orszá­gos francia küldöttséget, mely visszaadja a kereszt védőjének, a Nyugat bástyájának ezeréves szent hatá­rait. Akiknek ajkaira, mint 1703 tavaszán a Rákóczit segítő francia csapatnál Sienavszky herceg várkastélya udvarán reméljük, mégegyszer f/1 fog hangzani: Vive la Hongrie!

Next

/
Thumbnails
Contents