Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-12-12 / 31. szám
december 12, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság "Mezőga zdaság Új Németország Szántóföldi termesztése Magyar Gazdák utazása Német földön Irta : MEDVECZKY KÁROLY > ii. Haveri növéínyki,ri:(rt;iti tír. A gazdasági egyelem épületcsoportjától, rr.ey Halle városának egyik végén, az u, n. »akadémiai negyedet« képezi, mintegy 12 percnyire terül e' a Kühn tanár fe’ügyedet© a'att álló 113.8 ha. nagyságú növénytermesztési kísérleti teu lep. Kataszteri holdakban kb. 177 hóid területű, tehát majd hatszor akkora, tnint a magyiaróvári. Esős időben hajtattunk ki Nagy Ernő barátommal. A ta'aj te'.e- vénydus, 1875-ig a »Ha'lesche Actiein- zuckerfabrik« bérelte és kitűnő erőbe hozta. Az összekötő vasul két darabra szeli; a külsőn szabad gazdálkodás folyik és takarmánytermesztés az intézet állatállománya részére. A belsőin különféle trágyázási és növénykipróbá'áisi kísérletek vannak beállítva,. A kaputól nem messzire esik a 60 drb kaTakuljuh istállója. • i I ■ Ilyen prémjuhtenyésztést Kühn tanár homokos magánbirtokán is rendezett be. Ugyanott van legújabb eljárásának, a seprőjeneszternek, (spartium scoparium) mint terméketíten területeik csoda,növény ének bemutatása is. Ezen vad eleség- és zöldtrágya féleség a kíséreli mezőn1, mint 'homoknövény, nem volt képviselve. A nagy, sárban elhagytuk a Karakul jubászatot és előttünk állott a te'ep nevezetessége,: az u. n. »örökzöld üzem«, 1878 óta folyton megszakítás nélkül rozzsal bevetett szakaszok, ál&ati trágya né’kül, csak műtrágyával kezelve. Büszkén és sűrűn álló rozsot himbált rajtuk a szél’Éíéjnk cáfolat a mütrágyázáís ellenségeinek részéie, akik a talaj elpusztításáról szoktak aggályoskodni. Egyes szakaszok minden trágyázás nélkül várták az 55-ik rozsaratást.; ezeken a rozs már ritkásabb volt. A parcellákét cement betonfa'ak vájlaisztj»k el egymástól, hogy a talaj, rovarok, magvak stb. keveredése meggátoltassák. Az ilyen örökös rozstermesztést újabban a nagyon , laza ta'ajokra ajánlani kezdik a németek, ahol az összetömődéstől és elgazosodástöl nem kell tartani s ahol a tavaszi szelek a homoki zab vetést tehetetlenné teszik. A főút másik oldalán következtek a buzakisérletek. A kivételesen zord tél a frankensieini régi belföldi búzán kívül a többit mind lefagyasztotta, a Mold’s red prolifik-kel együtt. A Rimpau-féte őszi búzák félig gázosán és ritkásán maradtak meg. Wohltmann tanár,-féé ke'ef afrikai és amerikai tavaszi búzát vetettek el ösz- szehasonlitó kisérlletezésre. Eltekintve a répa és burgonya sortávolsági és mélyművelési kísérletektől, igen érdekes még a nematodatelep, ahol a cukorrépa fonalférge eü’en sikeresen védekeznék csalogató vetésekké'. Mindenütt gyönyörű rend, kövér veté- sek, nagyterjedelmü berendezés. Éreztük, hogy, nemcsak Deutschland, de Európa leghíresebb, legnagyobb növéiny- termesztéei intézményében járkálunk. B'etíliini Stíjgjhfei füvészkeirtBerlin homokos elővárosa Steglitz, jó féiórai távolságban fekszik, Dahlem egyetemi külváros közelében. E nagyon is homokos terűiden Léitssitették nem- rétg az uj ifüvészkertet, rideg üzleti számítással adván el a régit, ősi falival és kifejlett növényzetével együtt, e annak árából még meg is takarítottak valamit. Ezt a fogást óhajtották Budapesten is utánozni a fák barátainak bosszúságára. ( Hosszú idő kell, míg az ilyen jj arborétumok a maguk jelent,őségéiben mutathatják be főleg az erdei fák életét. Minden hevenyészett kezdetleges alakban sinylett a sovány homokban. A homok ragyogó fényt vert vissza a templomnagyságu üveg- és péímahá- zakra, hol az afrikai növények rendkívül részletes .bemutatásában ja német állam erejét éreztették ezek a »Glas- pa'ast« üveg paloták. A füvészkert terű'etc 42 kát. hold', tehát sokkal nagyobb, mint a ■wieni, annak öreg fái nélkül; olyan jelllagzetes- Eége, mint a Palermói »Orto botanico«- nak, melyet nemrég szemléltem volt meg; vagy a régebben látott athéninak, az eleusisi szent ut mellett, egyáltalában nincsen. A 'nagy erőltetéssel megalkotott növény földrajzi csoportok, a mesterséges sziklák között még nem lépték át a gyermekkor határait. A vízinövény csoport is középszerű Érdekes rész a nagy erdeá fáknak géppel kiemelt átültetése a homokba és vászonsátrakkal való beáarnyékolása. Az egy- és kétnyári, valamint a;z évelő növényeknek rendszertani bemutatása természetesen német alaposságra vallott. A botanikuskert főutján áthaladva a dahlemi országukra jut az ember, mellyen az élettani intézet hatalmas páotája állított meg. i ! Mit fizet újévtől a védett birtokos? Újévtől minden védett birtokosnak a következő fizetéseket kell negyedéven- kint előre teljesíteni: Évi 4 százalékos kamatot, de csak a kataszteri jövedelem 40-szeresén felül maradó tőketartozás után, vagyis 33.740 pengő után, tehát negyedéyra 1 százalékot. 337.40 P; tőketörlesztésre egész évre 1 százalékot, negyedévre negyed százalék, 84.40 P; tiz fiiért a kát. jövedelem minden koronája után, 84115 P- ből negyed rész 21.09 P. Mindössze 442.89 P, amit, ha negyedévenként pontosan megfizet, ©leget tett a hiteezöivel szemben fennálló folyó kamatfizetési kö- j telezettségeinek. Ezenfelül meg kell fizetnie az 1932. évi vagy régebbi közadóhátralékának ‘ évente legalább 10 százalékát, négy negyedévi előzetes részletben, ha van ilyen adóhátraléka. A folyó évi és az 1934. évre kivetett adókat meg kel! fizetni,, erre nincs felmentés. I Ha valamely védett birtokra árverés van kitűzve, a tulajdonos teljesítse a fenti fizetést és ha azt a telekkönyvi hatóságnál igazolta, az árverést beszüntetik. A magyar fehér szarvasmarhatenyészfé síink helyzete Irta: Tóth Arisztid, a Csanád Torontál várm. Gazd. Egyesület igazgatója Hallottunk, láttunk, sőt olvashattunk is olyan magyar tehenekről, amelyek napi 8—10 liter tejet adnak némi korpaadagolás mellett. De itt van Mezőhegyes, amelynek 55. majorjában montafoni — magyar keresztezésü sszarvasmarha van. Ez a keresztezés immár nyolcadik éve tart s onnan ered, hogy a meddőn maradt magyar teheneket és üszőket kísérletképpen montafoni bikákkal párosították össze, ami sikerrel fis járt, mert a megfelelő tartás mellett ma már 14 literes istállóé Hágnál tartanak. Igaz, hogy ez keresztezés, de tisztafajban is vannak magyar tehenek, (Szatmári megyében magam is láttam nem egyet) amelyek a már emlitett 8—10 liter átlagot megadják; van tehát alap, amelyen tenyész- kiválasztással, vagyis ésszerű tenyésztői munkával a tejelő típus ki- tenyésztésére elindulhatunk. Ne feledjük el, hogy 20—25 évvel ezelőtt a Simmenthalban sem volt az évi fejési átlag tehenenként 2600 literen felül, továbbá azt sem, hogy 1920-ban, első szarvasmarhatenyésztési egyesületünk alakulásakor az ennek keretében volt 1053 tarkatehén átlagfejése 1743 kg. volt s ma az évi átlag már a 3470 kg.-náli tart. kiválasztáson és a megfelelő (esetig egyedi) takarmányozáson kivül ennek magyarázatát adja a tenyész- tejellenőrzés bevezetése és pontos végrehajtása. Történjék meg ez a magyar marhánál is s az eredmény itt sem fog elmaradni. Hansen Frigyes német professzor is Mezőhegyesen jártában a magyar gulyák megszemlélésekor kijelentette, hogy a magyar marhának tejelővé való ki- tenyésztése még nem késő! Az Orsz. Magyar Marhatenyésztő Egyesület egyenesen hivatva van arra, hogy rendszeres programmba foglalja egyrészt a keretében már helyet foglaló állatállománynak tejelő és husjellégre való kitenyésztését is, másrészt igyekezzék keretébe vonni azokat a tenyésztő kisgazdákat is, akik ma is fejik magyar teheneiket s igavonó jószágot is nevelnek utánnuk. A tejelés ellenőrzésének a munka megindulásakor való bevezetése azonban, ha egyelőre u. n. laikus ellenőrzés is lesz az, feltétlenül sziifcségés. A mostoha sorsra jutott magyar marha érdekében cselekedni kell az eddig elmondottakon kivül azért is, mert sok gazdától hallottam s legutóbb az OMGE. szegedi vándorgyűlése alkalmával (magánbeszélgetés közben) egy ottani vezető ag- rárférfiutól a gazdáknak azt a pa- nasszavát: minek erőltetik ránk a tarka marhát! Arról is hajlottam, hogy Szabolcsban most akarnak áttérni a párostarka irányra. Ha már erről van szó, akikor pénzről, munkáról és f áradságról van szó s az Országos Marhatenyésztő Egyesületnek adva van, mintegy tányéron kínálva az alkalom az anyagi eszközöknek, az okszerű tenyésztői munkának és fáradságnak a magyar marhának tejelő és husjellegben, való ki- tenyésztéséhez ennek az alkalomnak a megragadására, felhasználására. Egyik nagytekintélyű szakemberünkkel is beszéltem a magyar marha megmentéséről, kitenyésztéséről, akinek az volt a véleménye, hogy a magyar V, marha megmaradását vagy kiveszését rá kél bízni az időre, az idő majd megmutatja, fennmaradhat-« vagy sem? Ezt a vén leményt, bármily tiszteletreméltó szaktekintély is mondotta, így a maga ridegségében magiamévá tenni nem tudom, annyival kevésbbé, mert ő is elismerte, hogy kellő tenyésztői munka, anyagi áldozat meghozhatja a kíván': eredményt. Magam részéről tehát az idő döntését csak nem remélt kudarc esetére tartom elfogadhatónak. A kudarctól nem félek, de hasonló előszeretet és ügybuzgalom vezesse a magyar mairha kitenyésztését, mint amilyet a tarkamartiára fordítottak s akkor az idő igazolni fogja a magyar marha fennmaradását. Azt a jelszót, hogy: vissza a magyar marhához, szintén az idő fogja igazolni, de nem abban a formájában, amint azt egyesek képzelik, hogy t. i. térjünk vissza a teljesen külterjes gazdálkodás kereteibe illesz1- ttett és egyoldalúan igavonó képességre tenyésztett magyar marhához. Mentsük meg ezt az állatunkat a célirányos kitenyésztés által ott, ahol az megvan, ne erőszakoljuk a pirostarkát oda, ahol azt ellenszenvvel fogadják, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tenyésztőket megfelelő előadások tartása és a magasabb képesítésű szakembereken kivül az erre legalkalmasabb tejellenőr minél gyakrabbi kiszállása utján vértezzük fel a nekik szükséges tudás fegyvereivel is. Hogy ezek után melyik gazda marad meg és melyik fajta marha mellett, vagy melyik fajtára tér át, ezt azután csakugyan az idő fogja megmutatni. ’ i i Napirenden a Duna—Tiiszaközi csatorna ügye. A földművelésügyi minisztériumban a Duna—Tiszák özi csatorna előkészítő munkálatai annyira előre haladtak, hogy a kormány a tavasszal részletes és pontps tervezetet bocsát a törvényhozás és az érdekelt törvényhatóságok éllé. A csatorna munkálatai kb. 70 millióba kerülnek és rengeteg embernek jelentenek esz.endökön át megélhetést.
