Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-11-28 / 29. szám
november 28, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság— Mezőgazdaság A telekkönyvi hatóság elvi döntése a védett birtokokra kitűzött árverések tárgyában A gazdavédelmi rendelet nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a védetté nyilvánított birtokoltra december 31-e előtti időpontra kitűzött árveréseket be (kelbe hivatalból álb tani, vagy csak ajkkor, ha a végre- ’ hajtást szenvedő igazolja, hogy ösz- szes tartozásai után kifizette az ók- 1 tóber 24-től december 3<-éig járó 5.5 százalékos kamatot? Mivel a ren- delet nem határozza meg a fizetés időpontját, a telekkönyvi hatóságnak az a nézete, hogy az említett kamatot az adós december 31-ig bármipj kor fizetheti s j . i j a Vitás kérdést a gazdaadósok javára magyarázva hivatalból beállítanak minden árverést, (mely oly ingatlanra van kitűzve, amit Időközben védetté nyilvánítóitok. Ha az adós décember 31-ig nem 1 fizeti meg az 5 és fél százalékos kamatot, a hitelező majd sérelmezheti azt és kérheti a védettség megszüntetését. Itt hívjuk fel a gazdák figyelmét arra, hogy a védett birtok tulajdonosa december 31-ig a folyó évi adóját is köteles rendezni, mert különben a kincstár kérheti a »védett birtok« minőség törlését. A földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a védettség kérésére adott határidőt november 30-án túl is meghosszabbítja a kormány. arányú emelését lekapálássaf lehet eh ^ érni. i 1 Magyarországban az Alföld ön főleg / szárazság mellett a vetések tavaszi fogasolása sem hozza meg a kívánt eredményt, a 24 cm-es széles sortávo'u vetések, többsoru ludtalpas • íókiapákkal való járatása is tökeehlen. A kenyérgabonák aratása is országszerte megkésve történik, egy héttel előbbre lehet kezdetét tenni, a búza- szem jói kipirosodik és utána érik, a nagyarányú magpergés elkerülésére « francia nemesitök la kopasz búzáknál a szemek jól záródását igyekeznek elérni és kitenyészteni. (Vége). Harc a búzáért! (Battaglia del Griínó) Irta: Medveczky Károly gazd. főtanácsos ív. Indokolt és sürgős ezeknek az azioto- bakteráális készítményeknek a francia márkájuaknak is hivatalos kipróbálása az összes ke-nyérmagyaknál, hogy az aránylag drága nitrogén trágyákat lehessen velők pótolni s a teljes hatásfok eléréséhez a talaj kovászát szolgáltatni. Most elérkeztünk az elvetés alapvető munkájához. A gabonavelömag előkészí- szitésénél, a megcsávázó szerek alkalmazása a legújabb időkben az üszög elleni védekezés mellett összekapcsolható a »Popoff« bolgár professzor által felfedezett serkentő Stimu-átiós eljárással is. A vetőmag korábban kikéi, gyorsabban fejlődik és betegségimfinlesen felnövekedve nagyobb termést nyújt. Kitűnő eredményűnek mutatkozott a Höec- hat-fé'e »TiCjantin« üszög elleni csávázó és stimulatios serkentő szer, melynek Szemmel látható nagy eredményeit iaiz elmuh nyárion Paul Bertram Ber’in-Char- íotíenburgi igazgatónak szerencsések voltunk bemutathatni egy bácsmegyei birtokot. Ezek az üszög csávázó szerek teljes eredményt nyújtanak a búza kő- üiszög beiegsége ellen, aimijg a búza és zab porüszögje elten. Bertram igazgató a Sachanin-müvek »Germisan« nevű csávázó szerét melegen ajántotta, amivel a zabban eddig feküzdhetetlennek; mutatkozott piorüiszkösödés 5 százalékra ieesökkenthető. ( A búza másik két nagy betegsége a pelyva rozsda és a megdőlés ellen már a vetésnél kell védekezni. A rendes tui- Sürü hazai vetési módszer éőmozditjja őket, a gyenge szallmáju belföldi változatoknál, me'yok nagy hajlamosságot mutatnak e két betegségre. Me’egen ajánlható a vetésnél az eddigi 12 cm-es gabonasorokat 24 cm-és szélességűre növetjii, mely rendszer elősegíti az elboknosiodást, a levegő jobban be'ejárhat a gabona közé, a szalma keményebb és szilárdabbá válik és nem dől meg. i t 1924-be.n a gyilkos vágy fekete rozsda kaíastrophális kárt okozott az egész világon. Magyarországon a károsodás nagyobb összeget tett ki, mint az egész népszövetségi költsön s az 1870-iki igén j rossz termés mögé lökte vissza a hoü- j dankinti átlageredményeket. A rozsda I ellen egyelőre közvetett utón, a rozsda - áKó kopasz búzákkal tehet védekezni. i A betegség megoldására égetően szük- ? séges az országos növénykórtani álfo- ! más dús el átása, tisztázni a b:aj erede- i tét. Hogy lényeg a vetőmagbiain benne I van-e már a rozsdagomba csirája, myi- j caeliuma, mint Briksen svéd tudós ál- j htja s megkeresni azt a vegyi szert, j mely kifejlődését elölheti. Múlt években itt járt Lochow Petkusi világhírű növénynemesitő kidomboritot- tan hangsúlyozta a magyar gabonatermesztés három sarkalatos hibáját: 1. Nagyon keveset trágyáznak; 2. tu! süni ie vetik a gabonát és 3. egyáltalán nem gondozzák és ápolják a vetéseket. A többtenme’és Br. Ráhm német birodalmi államtitkár szerint nem más, mint a földhöz hozzáadni a termeléshez Szükséges anyagokjait és uralkodni a vizek és a vízkészlet fölött A széles sorokban való dupla sortávolsága vetés nemcsak 40 százalékos vetőmagmegtakaritást jelent, hanem nagyobb tenyészíerütet metett, több vízkészletet nyújt a gabonatöveknek, melyek jobban megbokrosodva a szárazságnak jobban el'entál'nak és nagyobb termést adnak. i Sovány szélhordta talajoktól eltekintve ez a rendszer a nagy termésekre kinevelt bötermőképességü gabonaváiío- zafoknak megdönthetetlenüí egjobban megfe'é. üdvös volna, ha gépgyáraink egy sorozat sorbavetőgépet felényi csövekkel az eddigi 4 és 4 és fél hüvelyk sortávolság helyett 8 és 9 hüvelykesre készi,- tönének. Az eddigi vetőgépeknél minden második csövet el kell zárni. Végeredményben hasonlít a régi kézzel vetett gabona sűrűségéhez, melyet a mag eC- szórása után a .takaró tüske borona ilyen távolságú csikókra húzott össze, őszi árpánál is nagyon jól’ beváik. A gabonavetések ápolását és a termés biztosítását a legkedvezőtlenebb szára z- biztositását a legkedvezőtlenebb szárazsággal szemben is s a termés nagyobb Sóstó rendezése Halas város szabályozatlan belsőségi vizeinek levezetésével A je’enkori formates a'aptéte'e Mussolini és a Berlini Harmadik Birodalom vezérei szerint: uralkodni a viz'k felett. Városunk óriási határából mintegy 30.000 hold (Bácsalmás egész határa 20.000 hold) tábvizes és viznyomott terület szenved a vadvizek uralma alatt. Nedves évjáratok szenvedései közt jajgató érdekeltség panaszaira a kir. kormányzat két ízben foglalkozóit ennek a kérdésnek megoldásával; kapcsolatban a kiskunmajsai és Szeged városi vizes területeknek, összesen 186.000 holdnak felszabadításával és felesleges belvizeinek levezetésével a Tiszába; hová a 143 méter magasan, Adria tengerszine felett fekvő Halas városnak, mint a vízválasztó gerinc pontjának vizei nagyobb részben irányulnak. A határ kisebb része (így a Bogárzó-Rekettyei csatorna is) a Duna völgy és levezető csatornái felé kapcsolódnak. Magyarország egész terü’ete ezen fehér folton kívül már csatornázva van. Első Ízben 1876-ban Jankovics szegedi kormánybiztos főispán, 1926-ban Ud- ránszky min. tanácsos próbálkoztak eredménytelenül az érdekeltség összehozásával, me'yhez akkor kb. 186.000 hold vizes terület összehozása volt szükséges, de azóta 3—4 éve állaim költségére kiépült Szeged mellett a Tiszába vezető drága főgyűjtő csatorna mintegy ajándékképen, melynek segítségével kisebb meglévő érdekeltségek is kérhetik ártérfejlesztési jog a’apon a belvizek rész’eges hosszú évsorozatra fokozatosan beiltesztett iecsapolását, a kezdeti munkálatok kipróbát megelégedést keltő eredményei alapján, amikor az érdekelt közönség látva (mint Bács megyében is), a nemi termő területeknek (kb. 27.000 h.) termővé tételét, maga is kéri, a vízügyi hatóságot, »erre is vezessenek egy mellékágat, arra is vágjanak egy kiágazást!« — hogy vadvizeitől szabadulhasson egy-egy tanya csoport. Je'en'eg az eíső megmozdulásról van szó a város hires fürdőinek fejlesztésével összekötve, a város körüli belsőségi, vadvizeknek, melyek azonos gyógyhatású széksós tartalmúak, bé'e- vezetésével a kotrógépekkel kimélyi- tendő Nagy Sóstóba, ahová az itetékes helyieken vasúti nyári megállókat s ezeket összekötő müutakat és fásitott sétányokat és motoros hajójáratokat is '‘kérni fogunk. i Káiay Miklós föidmivelési miniszter nyári alföldi tanulimányutján, Halast személyesen körültekintve, he'yeselte előadott terveinket, abból a nézőpontból: is, hogy a város körüli 1400 holdon párolgó posv anyósból, te edobált állatoktól fertőzött levegő, miazmás, járvány és szunnyogo’k fészkei végrfe megszűnjenek. Nagy közterületek szabadulnának ki Sporttér, Repülőtér, Kertváros stb. céljaira és az Alföld részére Bácsalmás és Kunszentmiklós között beállítandó motoros fürdővonatokkal úgy a Fehértóból, mint a Sóstóból második Kis-Balaton és második Pafics partfürdő fejlesztessiék. Különösen a fürdőfejlesztés címén az elvesztett felvidéki és délvidéki állami fürdők pótlására a- kormányzat nagyobb áldozatra is hajlandó. .Leirata a személyesen átadott emlékiratra nov. 24-én érkezett le alábbi tartatommal: 23.715/933. V. A. csoport, A Gazdasági Egyesület f. évi juíius 20-án azt kérte, hogy a város körül eddig szabályozatlan belvizeknek levezetését és mocsaras területeknek lecsa- polását az u. n. Sóstó-fürdő vizének bővítésére és fejlesztésére államsegély engedélyezése által támogassam. Értesitem az Egyesületet, hogy az állami támogatás engedélyezésére irányuló kérést abban aiz esetben vehetem érdemleges tárgyalás alá, ha a létesíteni szándékolt vízi müvek terveit és engedélyokiratát hozzám bemutatja. Az Egyesületnek lege'sősorban a munkálat terveit kell: elkészíttetnie. A budapesti kir. kultúrmérnöki hivatal a szokásos fe’nézetek atepján meg fogja állapítani, hogy a belvizeknek a Sóstóba, való bevezetésének meg van-e a lehetősége. Ez esetben a hivatal a szükséges tervet is elkészíti és a Gazdasági Egyesület rendelkezésére bocsájtja. A tervet azután az engedély megszerzése végett az illetékes vármegyei hatósághoz kell bemutatni. Minister rendeletéből, Budapest, 1933. november 16-án. Wsszely osztályfőnök. A kulturmérnökség vezetői a helyszíni terepfelvétel és tervek elkészítésére jövő szerdán, november 29-én és dec. 7 és 8-án fognak leérkezni és propaganda e’őadásokat is tártainak a városi közgyűlési teremben a vizek hasznosításáról december 8-án, amikorra az összes érdekeltségnek és hivatásos műszaki köreinknek teljes megjelenését és támogatását kérjük, a Gazdasági Egyesület táborával együtt. November 29-én déleőtt 11 órára a Rekettye—Bogárzói Vízi Társulat 108 érdekeltségi tagját és 12 tagú választmányát kérjük a Gazdasági Egyesületbe értekezletre' megjelenni, államsegély igénybe vételének és az újra szervezkedésnek megbeszélésére és letárgyaíására vonatkozólag, hogy meglévő csatorna rendbehozatala 1 és pénzügyi kibontakozása is közmegelégedésre megtörténhessék, a kormányzat által kilátásba helyezett segélyösz- Bzeggel. Medvtczlty Károly,
