Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-05-30 / 3. szám
4. oldal HALASI HÍRLAP Május 30. kedd Közgazdaság-Mezőgazdaság Halas Homokvilága A kiskunhalasi Gazdaságii Egyesület a városi közgyűlési tereimben május hó 28-án, dé'eőtt 11 órára rendes évi közgyűlésre hívta össze az egyesület tagjait. A közgyűlést 11 órakor nyitotta meg Med- veczky Károly gazdasági főtanácsos, a Gazdasági Egyesület elnöke. Néhány szóval beszámolt a szegedi tanyai kongresszusról, ahol Halast a pulykatenyésztés terén első helyen emlegették. A gyümölcstermelés terén is előkelő helyet biztosítottak városunknak és meleg szavakkal paren- tálta el id. Nagypál Ferenc földbirtokos, az Egyesület társelnökét. A tárgysorozat azon pontjai, amelyhez határozatképesség nem kellett, letárgyaltattak. Elsőnek Krizmanics Ferenc erdőfőmérnök a j szabadszállásierdőhivatal vezetője tartotta homok j fásításáról igen tanulságos előadást. A homok fásítását szükségesnek tartja, mert az országból | kivitt búza- és itengeritermés nem fedezi a fa- behozatal költségét. A többtermelés nem síké- | rült, mert a minőség leromlott. Azután minő- j ségre' törekedtünk, de a magas vámok miatt ez j sem sikerült. Ezzel elérkeztünk az önellátás kérdéséhez, amely ma már jelszó. Elérkeztünk tehát a fatermeléshez. Egyesek szerint a homok fásítása nem jövedelmező. Előadó ezt döntő adatokkal cáfolta meg. Összehasonlítást tett a rozs és az erdő jövedelmezőségével, melynek alapján bebizonyult, hogy az erdő többet hoz. Sokan azt mondják, hogy az állam elveszi ! az erdőt. Ez nem igaz. Az, hogy az erdő ér- j tckesitéshez állami engedély kél, az csak az erdő j védelméért van. Mások azt állítják, hogy a buckán nem lesz jó erdő. Alapos forditással igenis lehat, ha az első években védőnövényül burgonyát vetünk, amely egyúttal a telepítés költségét is me'gtériti. A fásításhoz az állam ingyen ad csemetét, ha az érdekeltek eziránt a szabadszállási erdő- hivatalhoz, vagy a városi gazdasági hivatalhoz fordulnak. ' Befejezőül köszönetét mond dr. Fekete Imre polgármesternek, Dobó Kálmán műszaki tanácsosnak és Sándor József városgazdának Kiskunhalas fásitása köröli kiváló érdemeikért, A nagy tetszéssel fogadott leles értekezés után: A következő előadó az állami műtrágyagyár fötisztviselője Szuliy Elemér oki. gazda volt. A növények tápanyag szükségletét fejtegette, mely- lyel kapcsolatban különösen a nitrogén szükségletről és annak pótlásáröl beszélt. Minthogy nincs elegendő istállótrágyánk, szükséges a műtrágya alkalmazása is. A nitrogén pótlására eddig használt Csilisalétrom igen drága. Ezért alakult a »péti műtrágyagyár Veszprém megyében, hogy elfogadható áron tudjon a gazdaközönség nitrogén trágyához jutni. Az ott gyártott műtrágya péti só néven kerül forgalomba. Ezen műtrágyának fontos tulajdonsága az, hogy az utóhatása sokáig tart és a benne lévő salétrom gyorsan hat, az ammóniák pedig sokáig tarthat. Katasztrális holdanként 50 kg. elszórása elegendő. A csirára ölőhatása nincs, azért a maggal együtt vethető. 150—200 kg. többtermést hoz, úgyhogy az 50 kg.-ként 9 P-ős ár melleit alkalmazása megfelelő haszonnal jár. Igen alkaln^as tengeri, répa, burgonya trágyázására. Rét és legelő javításra elsőrendű, tél végén befogasol'nató. Szőlő és gyümölcsfának is jó. Szőlőbe nyitás előtt szórjuk a sorok közé ,azután rányitunk. Szőlőbe kát. holdanként 80—90 kg. kell. A venyige erőteljes fejlődését elősegíti, valamint a szölőíürtöket is. Kerti veteményeknél is biztosítja a gyors fejlődést, ami a koraiaknál fontos. A gyümölcsfáknál a csurgó alá adjuk. Egy kifejlődött fának három részletben egy év alatti trágyázásához 5—6 kg. péti só kell. Az előadó végül megemlíti, hogy a péti só a halasi Hangya Szövetkezetben kis- és nagy tételben bármikor kapható. Medveczky elnök az előadók mindvégig érdekes, tanulságos és nívós előadásáért őszinte hálás köszönetét fejezte ki. MabóVlevél S. Bálint György felsőházi tag, a Makói Gazd. Egyesület elnöke, mezőgazd. kamarai al- elnök a »Halasi - Hírlap« megjelenése alkalmából, lapunk vezéréhez hosszabb levelet intézett, melyben az alábbi sorok olvashatók: »Makón, egyesületünk kebelében gyümölcsé- szeti és kertészeti szakosztály, baromfitenyésztő szakosztály, szarvasmarhatenyésztö és lótenyésztő szakosztály működik, utóbbi 14 darab á lami ménnel és egyesületünk tulajdonát képező nagy ménteleppel az úgynevezett Mezőhegyesvidéki »Nonius« tájfajta tenyészettel. Tehát mindezeket sorozatosan Halason is meglehetne szervezni — csak akaraterő kell hozzá. Nem akarok túlozni amikor azt mondom, hogy csak a törzskönyvelö szarvasmarhatenyésztö szakosztálya minden évben 30—35 darab 18— 24 hónapos tenyészbikát ad el a szomszédos községeknek tenyésztés céljából, mely engedélyezve van a vármegyei gazdasági felügyelőség által is, tehát mint apaállat megy el tőlünk. Eze'k minden évben felkeresnek bennünket, mert a kisgazdatenyészetből származó apa álatok a! jobban kedvelik, mint az uradalmit stb. Tehát évente jelentős összeget kapnak tenyésztő gazdatársaiink csak ebből is. Itt meg kell jegyeznem, hogy ezen szarvasmarhatenyésztö szakosztályunk az egyesület kebelében a napokban alakította meg a »Makói Gazdák Tejszövetkezetét« is, tehát nem sokára a tejértékesitss problémája is megoldódik. A feldolgozás utján visszanyert sovány tejekkel a hússertés és baromfinevelést véljük fellendíteni. így nemcsak egyoldalú gabonatermeléssel, hanem több oidalulag állattenyésztéssel és baromfitenyésztéssel is célunk gazdatársainkat foglalkoztatni, mért manapság csupán a gabona termelés nem kifizető a jelenlegi rossz értékesítési viszonyok miatt. Ami a lótenyésztésünket illeti, — mely már 50 éves múltra tekint vissza, arra is azt mondhatom, hogy sok gazdatársamnak igen szépén jövedelmezett. Most js itt vannak Törökországból az állam kiküldötíjei méneket vásárolni és a jó 3—4 éves ménekért darabonként adnak 1500 pengőt, de még 2000 pengőt fs. Kancáink után is napról-napra jobban érdeklődnek. Hiszen Halasnak is nagy határja van és ezeket mjnd meglehet idővel szervezni és a Duna —Tjszaközi Mezőgazdasági Kamara is áll ez ügyben mindenkor szakelőadóival a halasi gazdasági egyesület rendelkezésére is. Tehát mindezek megvalósításához cs-ak akarat, erő és gazdatársainknak egy kis anyagi áldozat hozatala szükséges. Én bízok ebben, mert ahogy ismerem a halasi gazda társaimat, illetve azoknak egy részét — azokban sok akaraterő van, törekvés és alkotni vágyás, melynek serkentésére most már rendelkezésiekre áll saját heti lapotok, ennélfogva remélem és bízom, hogy a Te fáradhatatlan munkádnak gyümölcsét nemsokára élvezni fogja Kiskunhalas minden polgára.« Meghívó. A kiskunhalasi Gazdasági Egyesület junius 5-én, délelőtt 9 órai kezdettel a városi közgyűlési teremben tarja 1933. évi rendes végleges közgyűlését, melyre a tagok és érdeklődök tisztelettel meghivatnak. i A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. Megenüékezés gróf Ap- ponyi Albert, gróf Klébelsberg Kunó és Gaál Gasztonról, az Agrárfejlődésnek és Alföld felkarolásának kiválóságairól. 2. Igazgatói jelentés az egyesület működéséről. i 3. Az 1932. évi zárszámadások bemutatása, a számvizsgálóbizottság jelentése és a felment- vény megadása. 4. Az 1933. évi költségelőirányzat jőváhahagyása. 5. Az alapszabály 10., 16. §-ának módosítása oly módon, hogy a közgyűlés h a táró záTx épessé- géhez 20—25 tag jelenléte kivántassék meg és tíztagú egyesületi tanács szervezhessék. 6. Pirtói Gazdakör telkének átürási ügye. 7. Szeptemberi kiállítás rendezése. 8. Zsamai Népház kölcsönügye. 9. Esetleges indítványok. A közgyűlés után junius 5-én .délelőtt 11 órakor tartatik meg a városi közgyűlési teremben a Gyümölcsegylst Déipestmegyei fiókjának alakuló közgyűlése Kalocsa és Kiskőrös vidékének kiküldöttei, a Vármegye és az Országos Gyümölcstermelő Egylet bpesti képviselőinek jelenlétében. Tömeges megjelenést kérünk a szőlő és gyümölcskertészet minden barátjától Ä svájci gazdát Gier mentesít isi törvényű március végén fogadta el a szövetségi tanács. Svájc óvatos gazdasági politikáját jellemzi ez a törvény, amely az ott még csak most jelentkező gazdabajokat azonnal mélyre ható intézkedésekkel kívánja orvosolni. A svájci mezőgazdaság nem az értékesítési nehézségek miatt szenved, mert a magas vámvédelem és az állandó nagy kereslet a termelés rentabilitását biztosítanák, hanem a múlt évtized elején a gazdák a kedvező konjunktúrában olyan nagyarányú üzemi befektetéseket végeztek, amelyeknek tőke- és kamatkötelezettségeit ma nem tudják elviselni. A svájci gazdák üzemi hitele átlagban mindössze 4 százalék, ezzel szemben a gazdaságok legjobb esetben 2 százalékkal kamatoztatják a beléjük fektetett tőkét. Ezt a kedvezőtlen helyzetet méltányolja a szóban levő törvény, amikor az adósságok behajtásánál négy évi ha'adékot ad mindazoknak a gazdaadósoknak a javárá, ákik birtokának a hozadéka a 2 százalékot meg nem haladja. Fizetési ‘halasztást ad a bérlőknek is és módot nyújt, arra, hogy az eladósodott gazdái? magánegyezségi utón fizetési könnyebbséghez jussanak. Érdekes intézkedése a törvényíiék, hogy az eladósodott gazdák teherviselő képességét mezőgazdasági ingatlanuk értékének hozadéki alapon való ujramegáltapitásával határozza meg. Ezt a becslést kantononkint alakított gazda se gél-s ze rv e z e tek végzik el. A becsértéken alul levő jelzálogos követelések fedezetteknek, az ézén felüt levők nem fedezett követeléseknek tékintét- nek. A nem fedezett tőkekövetelésekre nézvé a döntés a kamatonkint létesített egyeztető hivatal kezében van, amely végérvényesen kimondhatja az ezekre a követelésekre vonatkozó ka- raatleszáilitást, vagy a kamatfizetés négy évig terjekő teljes szüneteltetését. Ha a gazdasegélyszervezet pénzügyi alapja a biztosítóit tőkekövetelések kamatják kifizeti és ezzél lehetővé teszi a szanálást, akkor követelése, hitelnyújtása erejéig, közvetlenül a biztosított jelzálogos tőkekövetelések után nyer feljegyzést a telekkönyvben és megelőzi a nem biztosított telek követeléseket. rz'i.T::•;", ■■■:--£5«a» Összeállították a népünnepély műsorát A junius 18-iki népünnepély kereteinek megállapítása után a rendezőség most már az ünnepély műsorát is összeállította. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik a Vásártéren, hol a szinpad körül a közönség ezrei kaphatnak majd kényelmes ülőhelyet. Az ünnepélyre felvonulnak a különböző zenekarok, a, Városi Dalkör, az Iparos Dalkar s a KAC. női tornászai. A régi halasi táncokat bemutatja és lejti mintegy 80 táncos. A felsőszállási és füzesi gazdaifjak egy-egy rövid szinbarabot adnak elő. Lesz szavalókórus, több énekszám, Tárogató szóló. Utána tánc, reggelig. Szabadsátrakról, ételek és italok kiszolgálásáról gondoskodik a rendezőség. A részletes műsort lapunk legközelebbi számában közöljük. A belépődíj személyenként 50 fülér lesz.
