Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-10-31 / 25. szám

4 HALASI HÍRLAP október 31, kedd IRODALMI SZEMLE ______ S zalay József dr. a szegedi Dugonics irodalmi társaság elnökének reprezentatív tanulmányai az irodalmi érdeklődés központjában Hangok a múltból Simonyf Irta: Gaál Gyula dr. 1 i 2. Lám, a kiválóeszü megyei főjegyzőt Platthyt is hiába, rendelte fel ad au- diendum verbum regium, még se ért semmit, pedig a császár ezt mondta a főjegyzőnek: — Olvastam ésszel, de epébe mártott, tolta’, irt fe'iratodat... ifjú életed kezemben van, vigyázz. Adandó alkalommal meg fogok emlékezni ró­lad. ! i 1 1 i A jurátusokban e'állít a lélekzet. Még a humorista is elkomolyodott, azonban mégis ő jutott legelőbb szóhoz. — Te Simkó, ijesztő, amit most mondtál, de még vérfagyasztóbb az^ hogy amit elmondtál, azt kiabálva mondtad el. Képzeld ©1, h,a valaki most elárulna téged, te pár nap alatt bitófán vernéd össze sarkantyúdat. — Ugyan, ki merne, engem elárulni? — kiáltott haraggal Simonyi. — Ott kint az a fátermörderes tola­kodó, — aki szerintem az osztrák, rendőrség kém©, — szólt szinte sut­togva a humorista, — ez mindig itt lábatlankodik közöttünk. t — Nahát, majd elszoktatom én mind­járt innen, — felelt komoly hangon Si­monyi és a Kilójának hátsózsebéből ki­húzta pisztolyát. i A jurátusokban meghűlt a vér. Simonyi pedig halkan kinyitotta a kávéházba nyíló ajtót és se szó, se beszéd, a neki háttal ülő, nyugodtan kávézgató fátermörderes kezéből úgy kilőtte a kávéscsészét, hogy annak eserépszilánkjai szerteszét hullottak a padlóra, r 1 i Zűrzavar. Ijedt ordítás: — Segítség, segítség! ' : Kívülről megzörgették a kávéház aj­taját és kis idő múlva belépett négy cserepár egy önkéntes káplár vezetése mellett. > , — Tessék zofort elfogni és a városi kapitányság elé állítani ezt az urat, — mutatott Simonyina a fátermörderes. — Kezemből pisztollyal lőtte ki a ká­véscsészét. , i t — De hát tulajdonképen mi történt? — fordult a jurátusok felé a.z önkéntes káplár. — Hát semmi s© történt, • felelt mosolyogva Simonyi. — Ennek a .fá­termörderes urnák életét nem veszé­lyeztettem, mert én nem őt, csak kezé­ből a findzsát lőttem ki. , — No és, ha nem a findzsát, hanem például az én fejemet találta volna el az ur, akkor mi. lett volna velem? — siránkozott a fátermörderes. 1 — Ez nem történhetett volna meg, mert .én célt még nem tévesztettem soha. Hogy ez igy van, legott jbe is bizonyítom, .— szólt Simonyi — Itt van a ,nekem igen kedves Viktor öcsém, akinek életét jobban féltem, mint saját magamét és ime, figyeljenek ide urak. Ezt mondta és öcesénék egy kétgara- &osí adott kezébe és tiz lépés távolság­ból úgy kilőtte annak ujjai közül a pénzt, mintha az soha ott se lett volna. — Tiszte'égj! — kiáltotta .a. vezény­szót kaszárnyái hangon az önkéntes káplár és a patrul Simonyi előtt elde- felirozva © hagyta a Pilvax-kávéházat jés pár pillanat múlva már csak egyhangú lépéseik zaja hallatszott fel az emeletre. c (Folytatjuk). K. A magyar irodalom hivatott mű­velése a látszat szerint, de csakis a látszat szerint nem áll azon a fokon, amelyet például a világháborút megelőző években kivívott magá­nak. Ez a hamis tétel nyilvánvalóan azok részéről nyert hitelre, akik so­hasem jegyezték el magukat komo­lyan az irodalommal, azzall az iro­dalommal, amely m a is él, lé lek- zik, erőre tör és amely irodalom ma is, most is a magyarság ifjú és uj történelmének irodalomtörténe­tébe lovagol be, igen érdekes és igen figyelemreméltó parnasszus-pe- gazusán. Egy kivételesen finom, választé­kos és distingváltan finomtollu író két nagyon értékes tanulmánya fek­szik előttem, egyik a magyar lant­nak, a magyar kardhoz való viszo­nyáról ir, a másik pedig a magyar városokról értekezik. Szerzőjük rég- ismert és nagyrabecsült munkása a j magyar irodalomnak: Dr. Szalay Jó­zsef a szegedi Dugonics irodalmi tár­saság elnöke és a szegedi rendőr- kerület ny. főkapitánya. Ez a ikét tanulmány itt egymás mellett szépséges és gyönyörű szí­neikben bontja ki a magyar életnek lelkes vívódásait, ezek az írások nem keresnek cikornyákat, nem hajszol­nak jelzőket, messze, — távol — igyekeznek maradni stilusbravurok- tól, ezek az írások olyanok, amilye­nekké — úgy érzem — csak Sza­lay József, az örökifjú magyar író mintázhatta meg őket. Szalay József iránt érzett kollegiális tiszteletem, — úgy érzem — akkor fejezem ki legkiválóbban, ha erről a két súlyos tanulmányáról megint csak azt írom, hogy imádságos lélek kellett, nagy szeretet, remegő fanatizmus ennek a könyvnek megírásához, amely ké­szült könyvek és könyvtárak iránt érdeklődőknek, készült a könyv tör­téneti kézikönyvének, készült a bib­liofil csemeték számára is oktató for­Szombaton megnyílóttak a Városi Színház kappi. Károlyi Jánols művész gárdája bevonult a Hikisch Rezső ter­vezte, magyarosan tulipános jellegű, könnyedén karcsú színház pialota ked­ves, tisztaságtólragyogó falai közé. Az idegenektől is .megcsodált alkotás Nagy Móric egykori pplgármester _ épí­tő korszakát dicséri és Besisényey test- őrirórói ke'éne elnevezni. Kellemes mdglepeiés érbe a belépő­ket. Az országosan ©’ismert eredmé­nyekkel dolgozó vezefíő polgármester, dr. Fekete Imrei, már az elmúlt idény­ben, harminc év bonyodalmai után si­kerrel oldotta meg a fűtőkészülék fél- reépdtett rejtélyét, tef.jes rendbehozata­lát és kifogááístalam működtetését: ez­úttal uj meglepietésejkkéT. szolgált. Az előcsarnok és iszinház terem uj köntös­ben, modern világitó testejkíkeT, zöld tóniuSu, enyhén tompított fény hatású vész lámpáival világvárosi hangulatot kel­tettek. Különösen ejismeré.s illeti a fino­man megértő, müvészlélekkel megál­dott Gusztös Károly dr. h. polgármes­tert, a Szinpártoló Egylet elnökét és Dobó Kálmán főmérnök, v. műszaki tanácsost, a, technikai irányítás nagy­mesterét, kik fokozott ügybuzgalom- mal; PárizSjniak, a vi ágosság városának ízesében a »Theatre des Champis Ely- sées« vona'ait és szépségeit varázsolták ide a Város és a Szinpártoló Egylet 1 rásmunkának, de mindezeken felül én úgy érzem, hogy az ország egyik legműveltebb szellemi arisztokratája az írókra is gondolt, énreám is gondolt, minden küzdő véresyerejr téket hullató tolvitézre szegezte te­kintetét, iró-kollegáira ő, — aki két- ségkivül »primus inter pares«. Ezt a két könyvet is valahogy csakis tőle vártam, az ő avatott és precíz tollá­ból megszületni, az ö agyából ki­pattanni, abból a koponyából, amely annyi ész és szív nemesedésre al­kalmas uj gondolattal ajándékozott meg már engem is és azokat, akik nagy tudásának és kivételes tehet­ségének bűvkörébe bejuthatlak. Dr. Szalay József megkapta már azt a nagy kitüntetést, azt a fényes és csillogó dekórumot, amely mel­lett elhalványul minden érdemrend, elkullogni kénytelen ennek az elis­merés látható jelének lőtávolából a legdicsőbb ordó is, — ő megkapta és viseli azt a címet, amely a legszebb és leg ragyogóbb, ő az »írók és iro­dalom önzetlen barátja és soha a hűséget meg-nem-szegett sorstársa.« Ezt szeretném valahogy márvány- táblára vésni, beleharsogni a ma­gyar irodalomba, arról, hogy dr. Sza­lay József az élőkelő irodalmi társa­ság elnöke valóban avatott művésze a tolinak, művésze a témakeresés­nek, egyike azoknak, akiknek kivé­teles hely fog jutni a magyar iro­dalom illatos virágokkal körülölelt és körülültetett históriájában. A magyar kardról és a magyar lantról elzengett strófái egy Balassi Bálint lantját példázzák, a magyar városokról írott értekezésének súlya, ereje és tekintélye ugyanakkor egy komoly nagymüveltségü tudósnak a megállapításai. Ez dr. Szalay József, ha kell káp­rázatosán ívelő lírikus, ha szüksé­ges, — tudós. Dr. Szalay József — polihisztor. Mesterházy Ambrus le'kes támogatásává’. 1 ' Jövőre irányozták ©lő a szövet huzja- tok bordóra kicserélését és a. páholy fülkék Pompei vörisi© beállítását. Ezután már csak az elő­csarnok szobrai, a menyezeí .és szin­piadi előtér »Pann©aui«-nak freskó ké­pei hiányoznak Halas alföldi symbolu- maival. \ , i , •. Reméljük, a művészeti minisztérium is megszervezi és megalapozza már egy­szer intézményesen a, vidéki színészet­nek rég vajúdó és megy egy üléseken annyiszor sürgetett kérdését, a mozgó- képíSzinházaknak és a rádió szabadalom­nak több'etjövede’meiből és délszláv mintára, alapítványokra támaszkodó, szilárdabb berendezést létesít a gond­talan művészi munka fejlesztésére és erősebb nemzeti érzés ápolására; eset­leg a személyzet kötelező összeházasi- tásával? Megnyitó előadásul a hasonrangu kulturvárosokban szokásos operai dalmű helyett, mélyeit Itáliában helyi filharmo­nikusok egészítenek .ki, a »Kadettszene­iem« operettet mutatták be, amire nem lehet a klasszikus jellejget reáfogni. — Gyöngy Pál szép; zenéjével, két fővárosi énekes színházban futotta ez a mű j’könyv- re fogadó lóverseny irodai szerzőjétől megindítva. , ( >" 4\ M. Kir. I. Női háztartási tanfolyam ünnepélyes megnyitása Hétfőn délelőtt ünnepi keretek közt nyitotta meg a Gazdasági Egyesü’eí he­lyiségeiben Medveezky Károly elnök a női gazdasági tanfolyamot Fekete Imre dr1. polgármester; Kossutányi Béla föM- miv. min. főtanácsos; vitéz Kun Ber- ta’an százados és számos érdeklődő je­lenlétében. 1 1 A 23 tanfolyami hallgatónővel zsú­folásig megtelt teremben hangsúlyozta a női kézimunka foglalkoztatásnak gya­korlati szép] je’entőségét. Utána Gaál Jenő tanácsjegyző, városi tancásnok lelkes szavakban kívánt teljes sikert a nők munkálkodásához és biztosította a Város segítő támogatását. Majd Laczkó Lujza tanfolyamot vezető igazgatónő buzdította kitartó szorgalomra a nö­vendékeket. Végül a szervezést előkészí­tő Zsalud Gusztáv m. kir. téli gazd. iskolai igazgató mondott köszönetéit a Városi hatóságnak vármegyeszerte el­ismert megértő felkarolásáért és a szer­vezés munkáját a'őkészitő Gazd. Egylet­nek tevékenykedéséért és lankadatlan iparkodásra kérte a növendékeket. Közben megérkezett a tanfolyam má­sik tanárnője is, Kovács Mária. A lé­lekemelő megnyitási ünnep után a részt­vevők átvonultak a Kislakások épüle­tébe; az államtól leküldött háztartási fölszerelés felállítására és a munka megkezdésére. A kormány kiküldöttei nagy elragadtatással nyil|a|tkoztak a Ha­lasi társadalom és a Hivatalos Városi Körök figyelmes szeretetreméltóságáról és megdicsérték Városunk magas kül- turiszinvonalát. < . > A tanfolyam résztvevőinek névsorát a december 10-iki záróvizsga alkalmá­ból fogjuk közölni. (M. K.) Színház-nyitás I Közönségünk nagy szeretettel üdvö­zölte régi kedvenceit, a kitűnő életmű- vész Szabó Sámuel Sándoírft, székely eredetiségével és Károlyi igazgatót. Je­lentéktelen első felvonás után a meleg szivü Jenő főhercegről mintázott, nagy horizontokat súroló hatalmas alakításá­val többször magával ragadta a néző­ket. Kétszer keltett megismételni, a tova tűnő nyárról, nagy bensőséggé. énekelt, szivbe markoló románcát is. Egyszerjre falmelegedett a közönség. Élvezte Vértes Káro’y gondos naturatis- mussal kidolgozott humoros cseh fő­hadnagyát. Ezúttal önmagát mu-ta felül a kiváló művész. Paniek'a főhadnagy talicska-je'enete kitűnő volt. Magyar­óvár »Alt Heidelberg«-szerű életét idéz­te fel a »Fekete Sas«-száV.ó zöldséges kocsijává’. Bécsújhely, katonai akadémi­ájában játszik a darab. A szomszédos felsőbb női iskola tonnaíanárnöjét Sala­mon Gizi nagy rátermettséggel és kedves meleg'elküséggel avatta .mesteri- szereppé. A harmadik felvonás nagy zenei indulóját: »Viigyázz! mint a cső- kos napfény, olyan az ifjúság!« lelkes, nagy tetszés között énekelték. Az ok­tató őrmestert, színre dübörögteíő Ga- ramszegit érdemes teljesítményéért kell még kieme’ni. A ikis kadétok s a női szereplők méltatását jobban testükhöz szabott darabban fogjuk elővenni. Vasárnapi délután Lehár dalműve, a »Mosoly országa« ment a. tavalyi jól bevált szereposztásban. Várjuk a közönség fokozottabb ér­deklődését és felvonulását a világiroda­lom sikereinek bemutatásához. Edmond Rostand: Maeterlinck: Nikodémi, D’An­nunzio ; PirandeTo; Sacha Guitry és a nagy orosz írókon kívül kérünk vígjá­tékokat és agrárdarabokat a gazdakö­zönség részére is, aminő Kemechey és Ma'onyaj színmüve, a »Föld.« (M. K.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents