Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-09-25 / 20. szám
2 HALASI HÍRLAP szeptember 26, kedd A katolikusok nagy ünnepe októberben Baranyi László plébános installációjába Dr, Kovács Vince Kanonokot delegálták Október 15-én újabb nagy ümujoe lesz a halasi ka to'ikuss ágnak: Baranyi László plébános ünnepélyes beiktatása. Az installációval kapcso’aitos ünnepségek p ro grammja fe’ejssé gében még nem áakuit ki, azonban annyit már moist sikerült megtudnunk, hogy a nagy- mise keretében. lefolyó beiktatást dr. Kovács Vince kanonok, a halasi katolikusok letedbefatten vo’it lelkipásztora fogja, végezni. Dr. Kovács Vince kanoncij^ mint a váci székes káptalan kiküldöttje, dr. Vasaza-y Mihály pápai kamarás, püspöki titkárral jön Halasra. Az installációt végző dr. Kovács Vince beszédet mond és átadja az uj plébánosnak a templom kui'.csajt; a püspöki titkár pedijg újból föolvassa a pápai bullát, majd evangélium, után az uj parochus beszél. Az impozáns ünnepségen résztvesz az egyházmegye papsága, közöttük számos kiválóság, mint Varga Mihály kiskunmajsai kerü’eti esperes, Mihalo- vich Ernő lajosmizsei c. kanoiuok-píébános, Zámbó Dezső kiskunfé'egyházai c. kanonok. A katolikus egyesületek és a hívek összáeisSégiej különböző ünnepléssel és kedves meg’epatéséldie’ fog- j jáífe régtől fogva szeretett vezető laki pásztoruk iránti ragaszkodásuknak tanujelét adná. Elfogták a képviselő betörőjét A paksi csendőrörs pénteken délután teeíonon értesítette a rendőrkapitányságot, hogy a dr. Musa István' sérelmére elkövetett betörés tettesét elfogták. A betörőt vasárnap hozták Halasra és megállapították,, hogy az illető Megyeri Antal 47 éves Országjáró csavargó, aki már összesen 20 évet ült fegyházban és börtönben. A betörést egyedül követi® éji. E őbb hetekig Halas határában őgyegett, kukoricákban tanyázott és ntéhány gazda tanyájában is szállást kapott. Pakson házról-házra járva árulta a lopott ruháikat s egy asszony ©lőtt gylanus lett s az Szóit a csendőröknek, akik a halasi rendőrség által kiadott körözés alapján ©'fogták. A ruhaneműk legnagyobb része meg van, csak néhány lábra valót és inget adott el a tolvaj. A lakosság nemtörődömségére vafli!, hogy azok, látták a csavargót és szállást adtuk neki, a betörés után nem siettek felhívni rá a rendőrség figyelmét. öngyilkosság a katolikus (emelőben Megunta a csavargást az öngyilkos köszörűs Takács József Máv. segédtiszt pénteken délután egy óra tájban a katolikus temető Dobó-telep felöli részében üldögélt s egyszer arra lett figyelmes, hogy a bokrok közül egy tántorgó és fltét karjával hadonászó férfi jön ki. A kopott, rongyos ruháju férfi többször elesett és Takács ittas embernek gondolva mosolyogva nézte. Egyszer csak az illető felkelt és a közeli kúthoz rohant b miután a vederből egy kortyot ivott, összeesett és a földön vergődve jajgatott. Az odasiető Takács József megdöbbenve látta, hogy a vergődő férfi száján véres hab jön ki s kérdésére, hogy mi történt vele, azt a feleletet kapta: — Semmi, csak egy ks sósav... Takács segélyhívására azután többen a helyszínre érkeztek s megáilapitották, hogy az öngyilkos Somogyi László 31 éves halasi vándorköszörűs. A nyomban kihívott mentők a kórházba szállították. Kihallgatásakor azt adta elő, hogy nagy nyomorban élt, megunta a csavargást, azért követte el tettét. A helyszínen találtak egy üveget, amelyben pár csepp megmaradt sósav volt. Somogyit péntek óta a kórházban ápolják, állapota igen súlyos. Egész életen át ez a legszebb, le g fe le j the le tie n ebb emlék maradt meg a vidéki ifjúság lelkében. Megtanították gyümölcsfát szemezni és elültetni a ,mosta|ni túlhajtott testnevelési sportok helyett. Az iskolázatlanul maradiaknak és a felnőtteknek tovább képzésére szolgálna a vándorszaktanári intézmény a földművelési tárca keretében, téli tanfolyamok allkalmazásával. Itt a békebeli tanszékek száma 120-ról egytiz-edrésznyire leszál- litódott és hiányos berendezések miatt a hozzája fűzött várakozások sem váltak be. Hazai viszonyainkkal szemben a nagy és nemes olasz nemzet hires többtermelési szervezete és mozgalma éppen a »Cattedre ambulant i di ag- ricoltura« régóta fényesen bevált intézményével érte el legszebb sikereit. A kerületek és járások székhelyein minden vidéki városban igen .bő pénzellátmánnyal működnek ezek az oktató bizottsági testületek a többtermelési propaganda lelkesítő terjesztésére (alia propaganda agraria della Regioné) nemzeti termelési versenyeket vezetnek s mint bíráló bizottság döntenek a búza győzelem »Vitorla dell Gratae« na.gy küzdelmeiben. Jelentős jutalmakat ítélnék oda a n3gy- és kis középüzemek vezetésében kitüntetésre érdemes gazdáknak. Okmutatási célokra m ntsgazdasági telepeket is kezelnék. Hazánkban égetően szükséges a vándor szaktanári működésnek ilyen alapokra fektetése a gazdasági felügyelők bekapcsolásával, a vagyonvált- sági 400.000 hold területből járási központi tangazdaságok felállításával propaganda célokra. Az értelmiségi középosztály agrár átképzésére elengedhetetlen az crsiág összes középiskoláiban heti két órán át a Mezőgazdaság alapvonalainak és fontosságának előadatása akár a vándor szaktanárok, akár a gazd. felügyelők által. Az Stáláai »Catledra ambulante« intézményét Anglia szintén átvette külön királyi bizottság utján India mezőgazdasága részére és 1909-ben az oroszok is bevezették. A földművelésügyi kormány fenhatósága alatti szakiskoláknak alsó csoportját képezik a földműves iskolák. Melyek minden vármegyében még most sincsenek felállítva. Bácsim:gyében és a régi Kunterületből alkotott Dé p st mrgyében is hiányoznak. Szervezetük többféle átalakuláson ment keresztül. Újabban külön választották a gazdasági altisztképzőt a kisgazda képző iránytól. Teljesíthetetlen igények fokozása helyett az ifjakat saját kis birtokaikon a jobb és többtermelési gazdálkodásra igyekeznek nevelni. Megkezdődött a földmüvesiskoláknak a dunántúli talajfekvésdthez való spsclá izálása, a homoki mezőgazdaság okszerüsitésére a futóhomokok elleni küzdelemben és a lábvizesterü’eteken a szik- javitásra és tőzeges tápterületeknek áttalkesltésére. Ezt a kűlönlegesitő irányt nem lehet eléggé helyeselni. Eddig is nagy baj volt az ország ösz- szes gazdasági intézeteiben, hogy külön homoki tanszékek tnem voltak felállítva. A főintézetek tangazdaságaiban Magyaróvá rótt és Kesztheyen homokterületek nem fordultak elő. Holott a szél elleni küzdelem a homok megkötésével, szalmás- dudvázással, szeges hengerezéssel egészen ellenkező eljárosokat kivan, mint amit országosan tanítanak a közép kötött agyagtalajokra Vonatkozólag. A tanuló ifjúság később mindezt keservesen, a maga kárán tanulja meg a speciális homoki növénynek termesztésével együtt, melyekkel az oktatás kellőképpen nem is foglalkozott. Ugyanez vonatkozik a lápgazdálkodásra is. (Moórcultur), melynek sikeres gyakorlását a Debreceni — a futóhomokét a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamarák most igyekeznek dicséretes szorgalommal megoldani széleskörű propagandájukkal. (Folytatjuk.) Szélesebb körű Szakoktatást a Mezőgazdaság Világában Irta: JWCedveczliy Karoly m. kir. gazdasági főtanácsos, az országos Földbérlő Egylet alelnöke Az 1889-ben létesített Földművelési Kormányzat az adott helyzet eredményeképpen legjobb akarata mellett sem valósi ihat ta meg 40 év hosz- szu ideje alatt sem az egyetemi mezőgazdasági oktatást, sem a nagy tömegek kiképzését az elemi iskolákban. Meg kellett elégednie a középfokú tagozatok szervezésével és speciális szakiskolák felállításával. A tárcaközi súrlódásoknak ezt a nagy baját a szövetséges Itália- világhírű ujjáteremtője, Benito Mussolini megoldotta a földművelésügyi minisztérium átalakításával nemzetgazdasági minisztériummá (II. Mlnistero deli, Eoonomia Nazionále) ós közös szakoktatási tanácsot létesitett az egyöntetűség elérésére. Az elemi oktatásnál a hat osztályos gazdasági ismétlő iskolák rendszere nem igen volt keresztül vihető nálunk. A szülök munkára és napszámba járatták gyermekeiket, nem is volt a legújabb időkig elegendő tanyai iskola. A tanyavilágban lakó alföldi magyarság fele csak papíron szerepelt az iskolakötelesek között: írás és olvasás nélkül nőtt fel. A magyar Rinoscimetn’.o Ministerének, gróf Kldícfsberg Kunénak az érdeme, hogy ezen a szégyenteljes állapoton gyors építkezésekkel igyekezett az elmulasztott hatvan esztendő hibáit gyökeresen helyre pótolni. Az elemi oktatásnál régebben bevált a községi mintakertek rendszere. Hova Kiskunságban a tanítók a hét végén tavaszi és nyári délutánján kivezették növendékeiket a gyümölcsfák ültetésének &s gondozásának baromfi és méhészet kezelésének, szemléltető megtanítására. Otthoni elültetésre mindenki kapott két-két gyümölcsoltványt. Örült az ifjúság, egész életére beléje oltották a növények és fák sz-eretetét. Ajánlom a nemzeti közoktatás érdemes vezetőinek figyelmébe ezt a később sajnosán abbahagyott gyümölcsmintakerti tanítási rendszert.
