Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-02-10 / 12. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője február 10 „Az uj idő küszöbén újból eiymajábart áll a magyar 05 keresi az uj utakat az uj boldog kor felé” Mllotay István nagy beszéde a Stefánia rendkívül jól sikerült koltur és táncestjén Vasárnap este a Polgári Olvasókörben valóságos ünnepe folyt le a város közönségének, ahol egy messze kimagasló kulturest előadójaként üdvözölhette Milotay Istvánt a Magyarság főszerkesztőjét és a Magyarság több munkatársát, ahol nemcsak az irodalom és az újságírás, nemcsak a publicisztika és a szellemes humoros előadás, de a művészetnek a reprezentánsai is fölvonultak, hogy Halas városnak ezt a kimagasló estélyét élménnyé avassák. Tudvalevő és mi is megírtuk már többizben, hogy a Stefánia szövetség halasi vezetősége élén dr. Fekete Imrénével a szövetség elnökével először a Stefánia nyomorenyhitö jóté- konycélu estjévé tervezték ezt a mulatságot, később azonban az est kulturestlé bővült azáltal, hogy dr. Fekete Imre polgármester Milotay Istvánt a Magyarság főszerkesztőjét — aki régi meghitt barátja — arra kérte, hogy erre az előadásra a Magyarság gárdájával látogasson el Halasra és előadásával gazdagítsa ezt az estélyt. Milotay István szives készséggel tett eleget a kérésnek és vasárnap leérkezett Halasra az irodalmat és a művészetet reprezentáló előkelő kíséretével. Vasárnap délután már fél négy óra tájban szokatlanul mozgalmas képet mutatott az állomás környéke. Egymásután érkeztek a különböző egyesületek kiküldöttei és a társadalom minden rétegéből álló közönség, hogy illő és impozáns módon fogadhassák és üdvözöljék Milotay Istvánt és kíséretét. A vonat közel félórás késéssel érkezett be az állomásra, mert útközben egy v)asuti kocsi kigyulladt, de ez a késés a megjelent közönség türelmét nem tette próbára, mert nem lankadó várakozással tekintett a gyorsvonat érkezése elé. Háromnegyed öt óra tájban jelezte Ligeti állomásfönök, hogy a vonat néhány másodperc múlva befut. A vonat beérkezett az az állomásra és csakhamar feltűnik Milotay István és vele jönnek Lórin czy Vilma az Operaház művésznője, Molnár Imre, Papp Jenő és T'hury Lajos. A pályaudvaron már ekkor nagyszámú közönség gyűlt össze és az érkezőket először is dr. Fekete Imre polgármester, dr. Gusztos Károly h. polgármester és dr. Kathona Mihály városi főügyész fogadták. Milotay István tulajdonképeni üdvözlése a váróteremben folyt le. Milotay Istvánt meleg szeretettel üdvözölték a különböző társadalmi egyesületek részéről, dr. Fekete Imréné a Stefánia elnöknője, Mészöly Károlyné a MANSz. nevében, dr. Fülöp Sándor pedig a kiskunhalasi egyetemi hallgatók nevében. Az üdvözlések után Tegzes Károly gazdasági tanácsos kisleánya, Kamilla virágcsokrot nyújtott át Milotay Istvánnak. Milotay meleg hangon köszönte meg az üdvözléseket és kijelentette, hogy szívesen jött ei Kiskunhalasra. A várótermet zsúfolásig megtöltött közönség zugó éljenzése közben ültek kocsira a vendégek. Milotay István és kísérete a nagyszállóba hajtattak és a délután folyamán a polgármester és felesége uzsonnán látta vendégül őket. Este a Polgári Olvasókörben ! A Stefánia est a Polgári Olvasókörben zajlott le. Az Olvasókör nagy- 1 I termét zsúfolásig megtöltötte a közönség és ott láttuk a város minden számottevő tagját és képviselve volt azon valamennyi társadalmi osztály. Este fél kilenc óra körül érkezett meg Milotay István és kísérete és nemsokára általános figyelem és feszült érdeklődés mellett megkezdődött a kultur est. A Városi Dalkör bevezetőül a Magyar Hiszekegyet énekelte el, majd utána Gulyás Sándor tanár mondott nagyhatású és gyönyörű gondolatokkal 'teli üdvözlő beszédet és általános figyelem közben többek között ezt mondta: — Ma, amilyen nehéz idők tornyosulnak az emberiek feje fölé, épen olyan mértékben hangzik et az az álláspont, hogy a nemzeti gyászt a vigasság hangjai ne zavarják meg, sőt sokan tilalmait is áffitanának azok elé. Ha ez egészben véve is igy volna, mégsem szabad, hogy az emberek teljesen átadják magukat , a lemondásnak. Ugyanakkor az is igaz, j hogy az ilyen mulatságoknak erkölcsi j olda'-uknak is kell lenniök és ma valóban j csak úgy szabad mulatni, hogy ebből '• másokra áldás fakadjon. A jótékonyság jegyében kell lefolyniok ezeknek a mulatságoknak és ennek a jegyében fo'yik le ez a mai est is, amely a nyomoron ! kíván enyhiteni. Hogy ne csak múló szórakozás legyen ez a mai est is, hanem olyan, hogy maradandó szeTemi értékben is legyen része a közönségnek, eljöttek ide a magyar újságírás és a magyar művészet reprezentánsai és ö j bennük az intranzigens magyar nemzeti újságírás kiváló képvise’őit üdvözölhetjük és ugyancsak szeretettel üdvözöljük a magyar dal- és énekművészet büszkeségeit, akik ennek az estének a fényét emelik. Beszédét azzal fejezi be, hogy a közönség már előre is meleg szeretettel szivébe zárta az előkelő vendégeket. Utána zugó taps közben Lőrinczy Vilma, az Operaház művésznője következett Dobozy Éva kiváló zongo- rakiséretével több énekszámot énekelt el, amely tomboló hatást váltott ki a közönség soraiból és az Operaház kitűnő művésznőjét hosz- szasan ünnepelte a közönség. Lö- rincy Vilma Musetti keringöjét énekelte a Bohéméletből kellemes és gyönyörű hangján, majd néhány magyar dalt énekelt. A közönség viharos tapsai közt még elénekelte Lehár Paganini című operettjének keringöjét is szintén hasonló sikert aratva. „Együtt szenvedett az Alföld a történelmi magyarsággal“ óriási és szűnni nem akaró taps köszöntötte Milotay Istvánt, aki ezután kezdett bele ünnepi beszédébe és megragadóan lelkes szavakkal festette az Alföld nagy és örök problémáit. Milotay István beszédében a következőket mondta: — A vasúti utazás alatt Budapesttől idáig beszélgetés közben szemléltem a tájékot és eltöprengtemi azon a nagy síkságon, amely előttünk végignyult. Mellettem két utas beszélgetett, egymást faggatták, hogy vájjon mit lehet szeretni ezen a nagy Alföldön? Velük együt tgondolkodtam én is: csakugyan, mit szeretünk mi Alföldünkön? Amit magunk előtt láttunk, az csak a szürke februári ég volt, elszórt tanyák, akácfacsoportok, apró tócsák, az egész kép szürke és sivár. Miért szeretjük mégis ezt a képet és mit szeretünk benne any■ nyira? I Ezután Milotay István érdekesen fej- > tegette, mennyire egyek voltak az AÍ- I föld szeretetében Széchenyi István, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, majd igy folytatta. — Közös okuk volt mind a hármuknak, az a közös megérzés, hogy talán nincs a világon még egy o’.yan táj, vagy földrész, ameynek története annyira összeforrt vo’na a rajta élő, küzdő, szenvedő és elhuló népnek történetével, I mint ami Alföldünkön látjuk. Nagyma- I gyarországnak nincs olyan tája, ame’.y- ! ne,к arcára annyira fe’irták volna magiakat a magyar történelem egyes mozza- ; natai, mint ahogy az Alföld arculatára felírták. Az Alföld együtt élt és együtt szenvedett a történelmi magyarsággal, 1 aszerint váltakoztak rajta az öröm, a boldogság, vagy a gyász tünete', amint a mi sorsunk változott. Végig kisérte az í Alföld a magyarság küzdelmeit. Mi volt I az Alföld négyszáz esztendővel ezelőtt, Mátyás király uralkodása alatt? A virágzás, a népesedés, a haladás kertje, sűrűn te’ehintve falvakkal, gazdag városokkal. Mivé lett alig ötven esztendővel később, a török foglalás hatása alatt? Mátyás király magyarja nem ismert volna rá a török hódítás Alföldjére, aminthogy Rákóczi, vagy Petőfi és Széchenyi magyarja nem ismerne rá mai Alföldünkre. — Az Alföld sorsa és a magyarság sorsa egy. Megrenditő leírások maradtak ránk a török időkből, amelyek mutatják, hogy az idegen hatás alatt a gazdasági ku-tura tekintetében hogyan változott meg az Alföld, hogyan lett mocsárrá, hogyan öntötték ki a folyók, hogyan pusztultak ki az erdők, hogy a helyükön füves legelők, később a Becs felé hajtott csordák tárásának nyomán homoksivatagok támadjanak. — Ezernyolcszázhatvanhét után uj korszak kezdődött a magyarság csodálatos erőfeszítésének jegyében. Széchenyi széliemében, a modern technika eszközeivel nyúlt hozzá a magyarság az Alföld problémájához. Az Alföld hőse a magyar nép fia, aki mindig ott állt szétszórt hajával, égig magasló homlokával, mint ezeknek a végtelen küzdelj meknek bajnoka, uj alkotó időszak kü- i szöbére lépett. A magyar népi erő min- I den külső segítség nélkül, sokszor a ha- ; tóság ellenére csodálatos uj kultúrát, ; kertgazdaságot, szőlőmüveest teremtett j az Alföldön és ez a munka hordja magában a jövendő Nagymagyarország igé- I rétét. Vágyunk, mint a pálma a meieg- I re, elveszített hegyeink után, de tud- i nunk kell, hogy azokat visszaszerezni ! csak a munka fokozásával és annak a j néépnek megbecsülésével lehet, amely ; az Alföld arcát meg akarja tartani a j virágzás, a haladás, a. gazdasági kultúra jegyében. — A vasút ablaka előtt elvonuló egyhangú képek mögött meg kell látnunk egy másik Alföld képét, azt az Alföldet, amely tele van a szociális szegénység, a nyugtalanság réméivel. Az uj idő küszöbén újból egymagában ál a magyar és keresi az uj utakat az uj, boldog kor felé. A megtaláláshoz ugyanaz a szeretet kell, amely három nagy géniuszunkban izzóit, lángolt, boldogított, önök lakosai egy nagy alföldi városnak, önökben él a szeretet a föld és a föld népe iránt, mint ahogy három nagy géniuszunkban égett. Most, szerény mur latság keretében, ezek az ösztönök hozták , össze önöket, hogy valamennyien hozzájáruljanak a nyomorúság enyhítéséhez, amely mint mindenütt, itt is zörget a szegénység ablakán. Akik ezt megértik és átérzik, azok a helyes utón járnak. Mi, a Magyarság, segíteni akarunk önöknek ebben a szép munkában, olyan igaz szeretettel, amilyennel önök fogadtak bennünket. Isten segítse önöket munkájukban. Milotay Istvánt beszéde után a közönség percekig meleg ünneplésben részesítette a kiváló és kimagasló publicistát. Molnár Imre magyar nótái és Papp Легб derűs előadása A kulturelőadásnak igen szép száma volt Molnár Imre magyar nótáinak sorozata, aki a hallgatóságot valósággal magával ragadta szebbnél szebb magyar nótáival. Molnár Imre nótáit először a XVII-ik századból származó bujdosó dallal kezdte el, majd utána a magyar nóta legnépszerűbb énekese a különböző katonanótákkal, juhásznóíákkal és vig strófákkal aratott forró sikert. A kulturestély utolsó száma Papp Jenő meleg és derűs konferansziéje zárta be az est Programmját. Zugó tapsok közben lépett a pódiumra Papp Jenő a Magyarság munkatársa az országosan népszerű rádiókrónikás, akit már innen is jól ismer a közönség. Papp Jenő mondhatnánk mindvégig igen derűs hangú előadása, a mely helyi kérdéseket is magában foglalt méltó befejezése volt a műsornak és teljesen lekötötte a közönség figyelmét. Azzai kezdte, hogy elbeszélgetni kivan a közönséggel, mert azután a száguldó vallomás után, ahogyan Milotay „István a magyar Alföldről beszélt, csak hiú erőlködés volna a számára előadást tartani. Ahogy lejött Halasra, mindenütt csak azt hallotta és azt mondták neki, tessék vidám és derűs beszédet mondani. Eleinte nem tudta elképzelni, miért mundják ezt neki, de most már tudja és ugylátszik erre Halason nagy szükség van, mert amikor a polgár belenéz adókönyvébe, látja a sok adóhátralékot, elhiszem, hogy derűs beszédet vár. Vagy ha arról álmodik, hogy ötven éve várja már és nem tudja elérni, hogy Harka-Kötöny házasságra lépjen Halassal, tényleg itt derűs beszédet kell mondani. Vagy ha a villanyproblémáról van szó és várja a hálózatfenntartási dij eltörlését, akkor megértem miért mondta mindenki, tessék derűset mondani. Pedig eddig azt hittük — mondja — hogy itt van a vidéken a derű forrása és nem Budapesten. Ezután még Papp Jenő több derümorzsát mondott el, igen szellemes formában arról, hogyan választották meg diszpéknek, diszcigánynak, diszvájár- nak. A kedves mókákon a közönség sokat mulatott és öt is igen melegen ünnepelte. A nagysikerű kulturestélyt hajnalig tartó táncmulatság követte. A bálnak érdekes eseménye volt a Miss Stefánia választás és jelentékeny összeg jutott a Stefánia szövetségnek, ebből több ezer szavazatot adtak le. Éjfél után hirdette ki dr. Kathona Mihály mint főrendező a választás eredményét és közölte, hogy a legtöbb szavazatot Rajniss Baba nyerte és igy ő lett a Miss Stefánia. Milotay István a halasi ta* nyákon A hétfői nap folyamán Milotay István rövid utat tett a halasi tanyavilágban és Balotapusztának Sasheverő részét nézte meg és elbeszélgetett egy pár szegény törpebirtokossal, akik élet-halálharcukat vívják a futóhomok sivatagban az életért és családjukért. Ennek a pusztarésznek szomorú képe mély hatást váltott ki Milotay Istvánból és megígérte, hogy ez év májusában vagy júniusában hosszabb időt tölt el a halasi tanyákon, hogy megismerje ennek az ismeretlen országnak egyik ismeretlen városát. Milotay István kíséretében a pesti vendégeken kívül vele volt dr. Fekete Imre polgármester, Tegzes Károly gazdasági tanácsos és dr. Nagy- pál Ferenc ügyvéd. Hétfőn ebédre kint a tanyán Milotay Istvánt és kíséretét Nagykálozi József és felesége látta vendégül igazi magyaros vendégszeretettel. Milotay István és kísérete az esti hat órás gyorsvonattal utazott el Halasról.
