Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-02-06 / 11. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője február 6 Kárpótlást kérnek a városok az adóbevételek csökkenése miatt Terjedelmes átiratot kapott Pest- vármegye törvényhatósága Debrecen közgyűlésétől, amelyben a városok elmaradt bevételeinek kárpótlását sürgeti a kormánytól és hasonló állásfoglalásra kéri a társtörvényhatóságokat. »Tekintettel arra, — mondja az átirat, — hogy az önkormányzati háztartások egyensúlyának biztosítására a különböző törvényes intézkedésekké' átengedett adók bevételei a változott viszonyok következtében újabban jelentősen csökkentek, hasson oda a kormány, hogy az adók csökkentése folytán a városok háztartási bevételeiben előállott hiányért a városok más megtevő adónemek ái," engedésével kárpótolhassanak.« Hasonlóképen kéri a felirat, hogy a borfogyasztási adó szükséges csökkentése miatt e’maradó jövedelemért is, végül a forgalmiadórészesediés csökkenése miatt is, kárpótlást kapjanak a városok. И1В1Ш —I dlIHi 11 rtlliftllllf111ИНFITТШИИHI I lilMT—l Preszly Elemér ír. — Bákospalota díszpolgára Újpest után, mint ismeretes, Rákospalota is díszpolgárává választotta vármegyénk kiváló főispánját, dr. Preszly Elemért. Az oklevél ünnepélyes átadása február 1-én, hétfőn este ment végbe a rákospalotai Bocskay utcai polgári iskola dísztermében, a helybeli társadalmi egyesületek műsoros estjének keretében, melyet a munka- nélküliek javára rendeztek. ; Ez az est szolgáltatott díszes keretet a díszpolgári oklevél átadásának aktusához. A város teljes vezetősége, élén Cserba Elemér dr. polgármesterrel, a helyi közélet minden számottevő tényezője s valamennyi társadalmi egyesület reprezentánsa megjelent a zsúfolásig megtöltött díszteremben, hogy meghallgassa dr. Preszly Elemér főispán ünnepi beszédét és tanúja legyen a díszpolgári oklevél átadásának. Szónokok és forró tapsok ünnepelték a város országszerte becsült és szeretett kiváló díszpolgárát, aki meghatott szavakban mondott köszönetét a legmagasabb kitüntetésért és tett Ígéretet a város minden igaz ügyének felkarolására. 8?шв1ШЯШВШВШЯИШВЯВШЗИШиШЖВШВЙШШ1ШЯШЯвШвШШЯШ Nagy hóvihar és hideg Erdélyben Egész Erdélyben hatalmas hóvihar dühöng. A hunyadmegyei vasútvonalat a hóvihar teljesen betemette és megbénította a forgalmat. Egyes helyeiken egy méternél magasabb hóréteg fedi a vasúti vonalakat. Torda vidékén a hőmérséklet mínusz 19 fok Celsiusra szállott alá. A vihar még mindig tombol. Ш .....I ---------——— И MEGNYÍLIK A FELSÖBODOGLARI ALL. EL. ISKOLA Az áll. isk. gondnokság ezúton közli a félsőbodoglári áll. iskola környékén lakó azon szülőkkel, kiknek gyermekei az iskola lezárása előtt itt részesültek oktatásban, hogy a vall. és közoktatásügyi miniszter az érdekeitek kívánsága szerint az iskolát február 9-én ismét megnyitja. Felhívja a gondnokság az érdekelteket, hogy gyermekeiket ismét irássák be, hogy a rendes tanítás ■teljes erővel megindulhasson. Mintegy háromszázötvenen mondták fel a jövedelmi« és kereseti adót Az állampénztár senkinek sem mondja fel adóját és a régi rögzített adót veti ki 1932. évre A jövedelem- és kereseti adófelmondások határideje, vasárnap lévén az utolsó nap, január 31-e helyett február 1-én járt le. Az állampénztárnál a terminus lejártáig i 347 adózó mondta fel egész Ha- Tas területéről rögzített kereseti" és jövedelemadóját azon a címen, hogy az emuit év alatt kevesebb volt a bevétele. Tévedés volna természetesen azt mondani, hogy Halason csak 347 adózónak volna panasza az adó miatt. A 350 körüli felmondási esiet egyébként a következőképen oszlik meg: A felmondások közül 160 a jövedelem- és vagyonadóra, 187 pedig az általános kereseti adóra esik. A jövedelemadót felmondó adózók kétharmadrésze földbirtokos, csak egyharmada más foglalkozású. A kereseti adó felmondásoknál kb. 42 a földbériő, a többi iparos és kereskedő. Munkatársunknak az 1932. évi adókivetésekkel kapcsolatban egyébként a következőket mondták az állam- pénztárban : — A halasi adózók nagy részének adója rögzítve van. Most, hogy 347-en felmondták rögzített adójukat, még mindig van kb. 1200 halasi adófizető, akiknek szintén rögzítve van adójuk, amit az illetők nem mondtak fel. Ezekre nézve az állampénztárnak az az álláspontja, hogy ezeket az adókat méltányosságból nem mosdja fel, azt továbbra is rögzitik és azt ve- i tik ki 1932. évre. Ez a rendes kivetések során fog megtörténni és ezekkel a munkálatokkal március 15-ig készül el az állampénztár. A többi adózók adójának kivetésével április 15-ig, illetve április végéig szintén végez az állampénztár. FEBRUÁRBAN KELL BEJELENTENI az Ш jövedelmi FORRÁSOKAT Erre vonatkozólag az alábbiakat közölhetjük: A fennálló törvényes rendelkezések szerint február hó folyamán je- lentendők be az uj jövedfelmiforrá- sok. Vallomást kell adutok azoknak a kereskedőknek, iparosoknak, akik 1931. év folyamán nyitottak üzletet, azoknak a földbérlőknek, feleseknek, harmadosoknak, akik 1931- ben lettek bérlők, fölösek és harmadosok. Vagyon- és jövedelemadó szempontjából vallomást kell adni azoknak, ♦akiknek jövedelemsdózlapjuk a 10 ezer pengőt, vagyonadóalapjuk a 200 ezer pengőt eléri, vagy meghaladja. Szörnyű pokol az orosz fogoly- | táborban sínylődök élete. Melchert • Vilmos mérnök, aki hosszú ideig dolgozott rabszolgasorban az egyik ilyen orosz rabszolgatelepen, meg- renditően írja le azok sorsát, akikkel együtt szenvedett. A drótsövényekkel körülkerített tábor- ; ban több ezer fogoly volt. Férfiak és nők ,különböző nemzetiségűek és külön- : böző társadalmi osztályból valók. Négy csoportba voltak beosztva. Az első cső- i portba tartoztak a 100 százalékos rok- f kantak és a nyomorékok, akiket elkülönítettek és a szó szoros érteim éhén Ia$su éh- halálra Ítélték őkét. A másodikban voltak a munkaképes rokkantak. Ezeket még táplálták, mert azt remélték, hogy fogják tudni munkára használni őket. Ezek tüzérségi szolgálatot is teljesítettek. A harmadikban S voltak a betegek, akik őrséget álltak. A negyedik csoport volt a dolgozóké, a robototoké. Moszkvából írták elő, hogy maprólnapra mennyi fát kall kitermelni az áthatolhatatlan őserdőben. Ez az őserdő egészen az Ural északi határáig terjedt. Irtani kellett a fát, az. után pedig leszállítani, a Fehér-tenger kikötőjébe. Ott feldolgoztatták a többi foglyokkal és onnan vitték hajókon Angliába, Hollandiába, Németországba, Belgiumba, francia földre és Amerikába. Sokszor 45 fokos hidegben, derékig érő hóban dolgoztak. Alig szürkült, már kihajtották őket az erdőbe és vágták az óriás fákat koromsötétségig. Vágták verejtékezve, kínlódva, mert mindenkinek el keleti végezni a kivetett munkát összeállt két-két ember, az egyik alól vágta a fát, a másik, pedig fent az ágakat vagdalta róla,. Ezeknek a szerencsétleneknek a legtöbbje nem értett a fairtáshoz. Azt sem tudta, hogyan fogjon hozzá. Nekiállt és vágta, ahol érte. A törzsek lezuhantak egymás hegyire- hátára, mikor azután el keüett száUd- tani, rettenetes kínlódás árán bírták csak a nagy halomból kdhuzgálni a súlyos fatörzseket. A lezuhanó fák iépten-nyemon agyonütöttek valakit. A felügyelők pedig irgalom nélkül hajszolták őket. Mennyien voltak, akik kétségbeesésükben felakasztották magúkat a fák ágaira* mekt nem bírták tovább. Mások te’.etöltötték a csizmájukat vízzel, lefagyott a lábuk térdig, mert munkaképtelenekké akartak válni. Aztán kitört ai táborban' egy különös betegség. Estefelé megvakultak az emberek. Nem látták a saját kezüket. Ez a rossz táplálkozás miatt volt. Érthetetlennek látszik, hogy ez a sok ezer és ezer szenvedő ember miiért nem lázadt fel a kisszámú őrség edlen. Aki azután hosszabb ideig élt közöttük, az meg tudja adni a magyarázatot. A kémkedés hihetetlen módon ki volt épitva a foglyok között. A rémület mindé® második emberből kémet csinált. Ellenőrizte a társát és az őrségnek jelentést tett minden szóról, amit egymás között beszélteik. A büntetés pedig minden csekélységért halál volt. A fogolytáborban volt többek között egy orosz földbirtokos, akit lázadás miatt küldtek ide száműzetésbe. Bizonyos idő múlva a feleségét is száműzték! és a Véletlen folytán az asszony ugyanabba. a táborba került. Férj és feleség már hat hónapja élt a táborban, de soha sem beszéltek egymással, nehogy az őrök észrevegyék, hogy összetartoznak, mert tudták, hogy akkor nem maradhatnak egymás közelében. Csak nézték egymást, amikor találkoztak. Egy felülvizsgálat alkalmával azután mégis kiderült, hogy házastársak. Az asszonyt azonnal elvitték egy másik táborba, miire a férfi öngyilkos lett. Egy Ukrajnából való asszonynak sikerült engedélyt szereznie arra,, hogy meglátogathassa az urát és a fiát, akik ott éltek a fogolytáborban. Ez a szei- gény asszony négyezer kilométeres utat tett meg, hogy beszélhessen az urával és átadhassa, neki a magával hozott élelmiszereket és meleg ruhát. Belépési engedélye azonban nem volt és az őr nem akarta beengedni. Ott állt sírva, jajveszékelve a drótsövényen kívül. Bekiabált a foglyoknak, hogy hívják oda az urát, mert beszélni akar vele. A férj az örömtől eszét vesztve rohant a kapu felé. Azonban a táborban szigorú szabály volt, hogy a. drótkerítést csak tiz méternyire szabad megközelíteni. A férj a feleségét látva,, megfeledkezett a szigorú parancsról. Az őrségre rendelt fogolytársa rákiáltott, hogy azonnal álljon meg. A férj azonban nem törődött a kiáltással és tovább futott. A következő pillanatban eldördült a lövés és a férfi holtan bukott a. hóba. Az őr, aki lelőtte, tulajdon fia, volt. Lelőtte a szerencséden saját apját, mert tudta, hogy ha nemi teszi meg, akkor először megkinozzák és azután kivégzik, őt magát pedig a parancs nem teljesítése miatt ítélik halálra. A foglyok, akik látták azt a szörnyű jelenetet, rémületükben egyetlen szót sem szóltak, némián dolgoztak tovább. sia rr.7Ti.sa Pestvármegy társadalmi egyesületeinek üzenete a genfi leszerelési konferenciának Abból az alkalomból, hogy konferenciára gyűltek egybe a leszerelés kérdésének megvitatására a világ államai!, szükségessé vált, hogy az igazságtalan békeszerződések és az egyolda’u katonai leszerelés folytán előállott képtelen magyar helyzetre ismét nyomatékosan rámutasson a magyar társadalom. Pestvármegye számos közülete megragadta az alkalmat, hogy a négyfelé darabolt Magyarország ’ealázott és képtelen helyzetét újból feltárja a vil^g előtt s felhivja a népszövetség ügyeimét az egyoldalú leszerelés tarthatatlan voltára*. A pestmegyei társadalmi egyesületek a minisztere’nökség utján továbbították Genf felé igazságos békét és egyenlő bánásmódot követelő határozataikat. KS( HIRDESSEN A Helyi Értesítőben! LeirMiallan szoiTOöés a sorsat a bálái jeges-fagyos birodalmában a rabszolgamunkára itált orosz foglyoknak Q^nnirmi rvnlml а? пт-лст fnrrrvlxr. I 4.K fnVnci ЫгПап-Тл^п rfiPrólrrcn
