Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-11-23 / 94. szám

3 oldal november 23 MOZAIK Életünk országúíja Egy végrehajtás falun Néhány nappal ezelőtt zord végre­hajtók jelentek meg egy pest megyei fa­luban. A dércsipett akácokon fázósan gubbasztottak a verebek. A fák alatt ugyanilyen hallgatagon állottak a subás férfiak, nagykendős asszonyok. Innét is, onnét is kihajtottak egy tehenet, vagy bor jut. Két csendőr kisérte a szomorú menetet. A hivatalos közegek a falu szélén egy rozoga vályogviskóba nyitot­tak be. — Merre van a gazda? Az anyai örömök előtt álló asszony szipogva felelt: — Napszámban a szomszéd faluban... Dehát nem is őrá volt szükség. Az adóhátralék miatt lefoglalt tehénre. Tán az egyetlen »ingó« vagyonra, amely tej- jel-vajjal és túróval táplálta a két efi- árvult magyart, várva tán az eljövendő harmadikat is, aki még nem tud arról, hogy van a világon Trianon, adóhátra­lék, végrehajtás és nyomorúság is. Amikor az asszony meghallotta, hogy »az urak elhajtik a tehenet«, az istálló­ajtó elé lépett és sikoltva tördelte ke­zeit: — Nem adom! Nem adom! Hiszen éhenveszünk! Inkább az életemet!... A hivatalos mordság is meghökkent ilyen kétségbeesettség láttán, de aztán kiült az arcokra a kényszerű elhatáro­zottság: a kötelesség, kötelesség. Az egyik ur hátraszólt a csendőrök­höz: — Kérem törzsőrmester ur... A fényes szurony megcsillant a sá­padt őszi napon. A csendőr lassan elő­relépett. Az asszony szemét, majd az egész arcát végigöntötte a könny. — Ha Istent ismernek az urak! — kiáltozott, — nem viszik el az egyetlen tehenemet. A csendőr lassan előrébbmozduH. Mö­götte zordan hangzott: — Kérem törzsőrmester ur, karhatal­mat kell. alkalmaznunk... A törzsőrmester komoran bólintott és az asszony elé lépett, aki tovább sikol­tozott: — Ne bántsanak! Jaj, ne bántsanak! A csendőr arcán nem mozdult semmi, csak a szemén fénylett fel valami. A hangja is mord és rideg volt, amikor az asszony elé lépett és megkérdezte: — Mennyi az adóhátraléka? Az asszony fuldokolva felelt: — Negyven pengő... A mord törzsőrmester megfordult és átnyújtott a végrehajtónak negyven pengőt. Mindössze csak ennyit tett hozzá: — Ez az asszony, kérem nem tar­tozik... ( • A falu népe nem éljenezte meg a de­rék csendőrt. Akta se készült erről a becsületes cselekedetről, de valahol min­den jó szóról aktát készítenek fehér- szárnyas, égi íródeákok. És erre az ak­tára bizonnyal díszes, nagy pecsétet nyom a magyarországi végrehajtásokkal foglalkozó égi szakreferens, aki azóta bizonyosan egy láthatatlan vitézségi ér­met tűzött a derék csendőr szivére és égi aktáinak főzetére azonnal ráírta az összefoglaló címet: Egy kíméletes adóvégrehajtás Magyarországon, anno 1932. (cs) Hirdessen a Helyi Értesítőben I Mi van az ingatlanárverések szövevénye mögött? Amelyik gazda november 30-ig, ilietőieg december 3i-ig kifizeti váltó adósságának kamatait három hónapra, nem árverezhető el a jövő év októberéig Mint ismeretes, a halasi gazdák zömének is fetemes bankadóssága van és ezekre az adósságokra ia kamatokat sem tudják kifizetni. Nem kevésbbé kedvezőbb az ország többi vidékén élő gazdák helyzete is és épen ez késztette az elmúlt évben a Károlyi kormányt arra, hogy gaz­damoratórium rendeleteí léptessen életbe, ugyanakkor pedig az idén a Gömbös kormányt, hogy ezt a mo­ratóriumot nem csak meghosszabbít­sa, de még jobban ki is terjessze. A jelenleg érvényben levő gazda- moiratórium kimondja, hogy 1933. év október 31-ig a gazdák ellen nem lehet árverést ,tartani a rendeletben felsorolt eseteknél. Munkatársunk érdeklődött a já­rásbíróságnál, hogy melyek azok az esetek, amelyek a gazdák árverezé­sét megakadályozzák és megtudtuk, hogy azok a gazdák, akik az OKH-nak tagjai, ha novem­ber 31-ig adósságuk kamatát há­rom hónapra kifizetik — semmi körülmények közt nem árverez­hetek el. Azok, akik nem tagjai az OKH-nak és azok, akik más pénzintézetnél adósok, december 31-ig kötelesek kifizet­ni ugyancsak három hónapra adósságuk kamatát és ha ezt megteszik, szintén nem árverez- hetök el jövő év október 31-ig. Érdeklődtünk az ügyben a telek­könyv iktató hivatalában is és meg­tudtuk, hogy az idei évre még 29 in­gatlanárveres van kitűzve, jövő év ja­nuárjára és februárjára pedig 34 ingat­lanárverés. Ezek az ingatlanárverések azonban remélhetőleg nem lesznek megtartva, mert a gazdák Saját ér­dekükben be fogják tartani azt a három hónapra szőlő kamatfizetést, amely megsegíti őket jövő év októ­beréig nemcsak az árveréstől, de I az ezzel járó különféle zaklatások­tól is. . h kalocsai temető életunt baktere golyó- halált szánt magának és a végén tűzhalál lett a dologból A kalocsai szőlőknek tragédiája volt szombaton délután. Rigó István a kalocsai temető csősze elhatározta, hogy öngyilkos lesz és ezt a szán­dékát a kalocsai szőlőkben akarta végrehajtani. A terv már megérlelő­dött benne néhány nap óta, szom­baton azonban már ugyláiszik na­gyon unalmas lett neki az élet, mert hóna alá fogott egy rozoga vadász­puskát és kiballagott a szőlőkbe. Kint azután leült egy árok part­jára és mint a járókelők mondják jóidéig üldögélt ott, valószínűleg ek­kor latolgatta, hogy vájjon nem vol­na-e érdemesebb élni, mint meg­halni. ! Mint a következmények igazolták az utóbbit választotta, mert a ro­zoga puskával magára lőtt Hogy ez a lövés milyen kárt tett benne, azt nem lehetett megállapítani, mert amikor a lö­vés eldördült a rozoga puskából láng csapott ki, ettől Rigó István ruhájta tüzet fogott és a szeren­csétlen ember ,valósággal szénné égett. ■ Az ügyben a vizsgálat folyik. Kötél vár a balotai gazda gyilkosára Pipás Pistának az elvetemedett tömeggyilkos asszonynak nagy bűnügyét rövidesen tárgyalja a szegedi törvényszék Az elvetemült tömeggyilkos asz- j szonynak Pipás Pistának az ügyét rövidesen tárgyalni fogja a szegedi törvényszék. Ezzel a várható ítélet­tel végre méltó büntetéshez jut Do- bák Antal balotai gazda meggyilko­lása. Többizben irtunk már róla, hogy Dobák Antalt milyen kegyet­len módon gyilkolták meg és erről az esetről az ügyészség vádirata is bőven foglalkozik. Nem kétséges, hogy kötél vár Pipás Pistára, a sze­gedi és halasi tanyák rémére. A bünügy legújabb stádiumáról a következőket jelenti szegedi tudósí­tónk : ! Három hónapja ül Rieger Pálné Pipás Pista a szegedi ügyészség fog­házában. Két megdöbbentő gyilkos­sága ügyében a nyomozás és vizsgá­lat befejeződött és az ügyészségen dr. Liszkay Lóránt referensügyész elkészítette részletes vádiratát, mely­ből megdöbbentő színekkel bontako­zik ki Pipás Pista egész rémregénye. A vádirat mind a hét vádlottat gyilkosság bűntettével vádolja és ’ hat emberre kér haláicf ítéletet. Először a Dobák-féle balotai gyil­kosság derült ki, amit 1923-ban kö­vetett el Pipás Pista, Csiszár József és Bende-Horváth János társaságá­ban. A gyilkosságra a vizsgálat ada­tai szerint Dobák Antalné, a gaz­da felesége bérelte fel a három em­bert. A három tettestárs elbújt a ta­nyán és amikor Dobák Antal haza­tért, az esti sötétségben megrohan­ták, ! 1 Pipás Pieta kötelet vetett a nya­kába é> társai segítségével fel­akasztotta a mestergerendára. A gyilkosságot a tettestársak vallo­mása szerint I végignézte a szerencsétlen gaz­da felesége és három kisgyer­meke. A jól végzett munka után áldomást ittak a tanyán, majd úgy rendezték a dolgot, mintha Dobák Antal ön- gyilkosságot követett volna el. A nyomozás során derült ki, hogy 1919 májusában Vecsernyés János segítségével felakasztotta Börcsök Jánost is. : i Pipás Pista honoráriuma itt há­romezer korona volt. Börcsök fia is segédkezett apja meggyilkolásában. Az ügyészség a két özvegyet gyil­kosság bűntettében mint felbujtókat vádolja, Pipás Pistát, Csiszárt, Hor- váthot és Vecsernyést mint tettestár­sakat és Börcsök János fiát mint bűnsegédet. Az ügyészség a vádira­tot ma átküldötte a törvényszékhez, amely rövidesen főtárgyalást tűz ki Pipás tanyai rémregénye ügyében. a ^==^===r^r-------". И Otthont keres a kereskedik Egyesülete A Halasi Kereskedők Egyesülete, mint ismeretes, a városi nagyvendégiő egyik termében tartotta egyesületi helyiségét. Most, hogy ezt a helyiséget tiszti étkez­dének adta oda a nagyvendéglő bér­lője, helyiség nélkül maradt a Kereske­dők Egyesülete. Nagyon sok föltevés merült fel az egyesület elhelyezésének kérdésében, va­lóságos ötletlabirintus keletkezett, min­denkinek van valami gondolata arról, hogy mit kellene csinálni. Ezek az ötle­tek hol jók, hol rosszak, egy tény azon­ban, hogy még a mai napig sem dön­töttek a kérdésben. Felmerült az a terv, hogy bérheyiséget kell szerezni, mások szerint elég ismét valahol egy nagyobb- szabásu szoba is. A legtöbb hive annak volna, ha a kereskedők egyesületének egy külön házat építenének és mint ér­tesültünk, ez a terv is fog győzni, ha a fennálló kisebb pénzügyi nehézségek le­küzdése lehetővé válik. B=.-: : .....--------.............................-=■ Felülvizsgálják a korcs­mái engedélyeket a rokkantak es hadvi­seltek javára Egyik fővárosi lap irta meg azt a méltán szenzációt jelentő uj tervet, hogy a vendéglői és korcsmái engedélyeket felülvizsgálják és az arra érdemtelennek mutatkozóktól azt elveszik és olyanok­nak adományozzák, akik háborús szol­gálataik, vagy rokkantságuk révén amúgy is jobban igényt tarthatnak a társadalom kivételesebb elbánására. A terv nem olyan uj, mint ahogyan azt gondolnánk, hiszen az 1921. évi IV. te. végrehajtása tárgyában kelt 101.010-- 1921. P. M. számú rendelet, amely az összes italmérési engedély ügyeket ren­dezi, — már különleges elbírálást biz­tosit a hadviseltek, hadirokkantuk, hadi­özvegyek és hadiárvák részére. Ugyanis egy üyen felülvizsgálat so­rán nem az iparengedélyeket revideál­ják felül, hiszen annak gyakorlati je­lentősége nincs és az arra való érde­messég is tág meghatározású, hanem az italmérési engedélyt, amely igen sok és nehezebben teljesíthető körülményhez van kötve s amely a vendéglői vagy korcsmái üzletben a sokkal körülmé­nyesebben megszerezhető és így érté­kesebb hatósági engedély. A mostani hirek szerint ezek az elő­nyök kontingentá-isak lennének, azaz az italmérési engedélyek bizonyos százalé­kát kívánja a kormány a háború hősei­nek juttatni. Мг=гг. T--nrriV-vf-"A— J

Next

/
Thumbnails
Contents