Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-11-05 / 89. szám
1932. november 5, szombat XXXII. évfolyam. 89 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, lUlrbea---------11 P §0 fill. - Vidékre EGY SZÁM ÁRA 11 FILLÉR ••• ••• tM ••• 11 P Alapította! PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár a. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében IZÍ ov. st! zik íl es Lnés ti 5 adás óra« 3 s 8 ison árak Kopogó mankók A világháború ciklonjában diadalmasan hordozták meg a magyar'kar- dot, annak tiszteletére késztetve az ellenséget mindenütt, ahol csak megvillant, északon, délen, nyugaton és keleten. Vérük ontásával tanúskodtak, hogy ereikben Szent László s a Hunyadiak vére csörgedez, hogy a magyar becsület nem üres fogalom, hogy az eskü szentsége az életnél is becsesebb érték, hogy a nemzet, melynek fiai igy tudnak meghalni, rabigában nem görnyedhet. Elszakadtak szeretettől, ifjúságtól, boldogságtól, életet és vért áldoztak s igy tanúskodtak a kemény, szent kötelességteljesités mellett. Bennük a haza, mint felsőbb érték s parancsoló hatalom nyilatkozott meg, melynek hódolni dicsőség s melyért meghalni sem sok. Akik életüket adták a hazáért, azoknak szobrot emel, márványtáblákat állít, koszorúkkal áldoz a nemzeti kegyelet. A hősi halottak iránt lerója kegyeletét, de megfeledkezik az élő hősökről, akiket a háború, melyben a fiatal életek hosszú sora úgy szakadt le a földre, mint a suhogó kasza alatt a mezei virág, megkímélt, kiket a Gondviselés megtartott és hazavezérelt Doberdo, Piave, Drohobic poklaiból... , A rokkantak ügyének becsületes felkarolása állandóan ott szerepei a váltakozó kormányok programjában, de mindezideig korántsem történt annyi, amennyit jogosan és igazságosan elvárhatnánk a nemzettől. Az általános nyomorúságon és munka- nélküliségen kívül, mint roppant tehertétel szerepel rokkantságuk, lecsökkent teljesítőképességük. Egy köztisztviselő panaszkodott, hogy nagy terhet visz a vállán az érvényesülés tekintetében, mert ő — vitéz. Többgyermekes családapák száz pengős havi segélyt kapnak. Az állami müvégtagkészitő gyár »torlódás« miatt nem tudja szállítani a mülábakat. Az a nagy áldozat, melyet az egyéni egészség, az élet szempontjából hoztak a hazáért, tehertétel az egyéni érvényesülésükben. Egész életüket elrontotta, tönkretette a háború, mindent feláldoztak s mankóik hiába kopognak az aszfalton. Nem lehet mélységes lelki megrendülés nélkül hallgatni a keserű panaszlavinát, ha beszélni kezdenek. El vannak keseredve mindattól, amit láttak és tapasztaltak. Nincsenek kibékülve az élet egyenlőtlenségével s a sorsnak különféle mértékeivel. Nagyon is megtapasztalták, hogy nincs igazság a földön s hogy az események folyama némelyiktől mindent elragad, másokat meg alig érint. Hányán nem vettek részt a háború vérkeresztsé- gében, hányán vonták ki magukat igaztalan utón, hányán sajtoltak aranyat a patakokban ömlő magyar vérből. Az államhatalom, a társadalom, az előkelő körök ne feledjék, hogy a háború csákánya a középosztály és az alsó, sőt legalsóbb néprétegekben az erőnek, a hősiességnek, a hűségnek, a lelkiismeretességnek aranybányáját tárta fel, hogy a hazát a nép verítéke tartja fenn s hogy a miliők tehát a szegényeknek, kisembereknek, fö’dmiveseknek, kisiparosoknak, munkásoknak vérál- dozaita nélkül az integer Magyarország alig remélhető. A nemzet becsülete elvárja, hogy az államhatalom minden áldozat árán lérójja kötelességét a rokkant hősök iránt. Volt halasi képviselő — a közéleti tisztaságról Tagadhatatlan, hogy népek virágzása, eredményes fejlődése szoros kapcsolatban van az egyének erkölcsi tartalmával és hazaszeretetével. Ott, ahol a közéleti tisztaság az alapköve a nemzet épületének, nem kell tartani az összeomlástól. Ezek a gondolatok csendülnek ki abból a hatalmas és lebilincselő előadásból, amelyet az Országos Tisza István Emlékbizottság megbízásából a Tisza István-Társaskörben tartott október 31-én dr. Hegedűs Kálmán orsz. képviselő, aki a közelmúltban a halasi kerületet képviselte. Az előadás uj megvilágításba helyezte Tisza István fenkölt alakját; megelevenedett előttünk az a nagy ember, akinek egyetlen célja volt: hazáját erösibeni és felvirágoztatni. A legendák hőséhez hasonlít Tisza István, akit kicsiny, rövidlátó kortársai nem értettek meg; nagysága, lánglelküsége most áll tisztán előttünk, hogy ragyogjon és példára serkentsen. Tisza István emléke azt írja elő: a közélet porondjára csak makulátlan egyének kerüljenek, akik önmaguk járnak elől a közéleti tisztaságban. Tisza István kipusztitotta környezetéből az önzést; szigorúan őrködött arra, hogy munkatársai köz- és magánéletükben árnynélküliek legyenek. Hegedűs Kálmán közel állott a nagy halotthoz; ismerte, látta megnyilatkozásait. Közelről szemlélhette egy nemzeti nagyság pályáját és — tragikumát. Az előadó hive volt életében és megmaradt mellette azután is, amikor a Tisza-imádat már nem volt opportunus. Tisza István nagy volt mint ember, hatalmas volt mint politikus és lánglelkü volt mint hazafi. Ném azok közé tartozott, akik a hazát csupán ajkukon hordozzák és a tömeg ünneplését keresik. Tisza István a hazát szivébe zárta és szembe szállott a tömeghangulattal akkor, ha azt hazája érdeke úgy kívánta. Tisza István saját énjét mindig háttérbe szorította; egyedüli szempont nemzete volt. Ez hajtotta, ez buzdította. Tisza István a nemzet leikébe véste magát; ma már mindenütt tudják, ki volt ő nekünk és mit vesztettünk benne. Hegedűs Kálmán nagy szolgálatot tett előadásával; irányt, utat mutatott. Megmutatta a példát, és kidomborította a nemzeti eszményeket. Adja a Mindenható, hogy gondolatai, megállapításai termő talajt találjanak, mert akkor valóban remélhető a nemzeti megújhodás. Dr. P. A város csütörtöki közgyűlése Szokatlan nagy érdeklődés mellett tartotta meg a város képviselőtestülete csütörtök délelőtt rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésen napirend előtt dr. Fekete Imre polgármester néhány meleg szóval emlékezett meg a magyar fcözé'-et két nagy halottjáról: Klebelsberg Kunó grófról és Gaál Gasztonról. Indítványára a közgyűlés emléküket jegyzőkönyvben örökítette meg. Ezután Udvardi Illés kérte a polgármestert, hogy az inségmunkáknál az Iparszőlőkben hozzák rendbe az utakat. A polgármester válasza után a tárgy- sorozat tárgyalására tért át a közgyűlés. Az eső pont a belügyminiszter rendeleté volt a szegény betegek gyógyszerköltségének fedezése tárgyában. A szegény betegek gyógyszerköltségének fedezésére a város kérelemmel fordult a belügyminiszterhez és kérte, hogy 1931. november és december hónapokban felmerült gyógyszerekre 1100 P, 1932. évben felmerülendő gyógyszerek szükségletére pedig 14 ezer pengőt utaljon ki a városnak. A belügyminiszter a kérelemre havi 240 pengőt utalt ki a városnak, a többi összeg fedezetére kijelölte a tisztviselők fizetésredukciójábót megtakarított ösz- szeget. A közgyűlés a be'iigyminiszter leiratát tudomásul vette és kimondta, hogy ha ez az összeg sem lennie elegendő, a hiányzó összeget a pótköltségvetés terhére utalványozza a polgármester. Ezután az inségjáriulék kivetésére vonatkozó belügyminiszteri rendeletet: tárgyalta a közgyűlés, amelyről más helyen írunk. A vadászterü’etek bérbeadása már többször fog’alkoztatta a képviselőtestületet. A közgyűlésen most is erre vonatkozóan tett előterjesztést dr. Kathona Mihály főügyész. Előadta, hogy a va,- dászterütetek bérbeadása eilen beadott fellebbezést a kisgyiilés elutasította és arról js részletesen tájékoztatta, a képviselőtestületet, hogy a szerződés aláírása körül milyen bonyodalmak támadtak a város és a két vadásztársaság között. :< A képviselőtestültet több felszólalás után ügy határozott, hogy fe’hivja a két vadásztársaságot nov. 10. d. e. 12 óráig a szerződés aláírására és ha ez nem történne meg, uj árverésen adja bérbe a vadászterületeket. Az országgyűlési képvise’»választások előmunká'atai és az állandó választói névjegyzék összeállítására és kiigazitá- sára hivatott szerv a központi választmány, me’ynek tágjait három évenként választják. A mostaniak megbízatása 1931. december 31-én járt le. ■ A közgyűlésen a központi választmányba 1936. január 1-ig terjedő megbízatással megválasztották uj tagokul a következőket: Balogh Mihályt, dr. Dohcsek Lajost, Farkas Eleket, Halász D. Ferencet, id. Halász D. Sándort, dr. Kathona Mihályt, Kőrösy Antalt, dr. Nagypál Ferencet, Nagykátozi Józsefet, dr. Szabó Lajost, Széli Sándort és Tallér Antalt. A közgyűlés határozatával megvalósul a város lakosságának régi kívánsága. A képviselőtestültet elfogadta azt a javaslatot, hogy a Tinódi-ucca folytatásában uj úttal kössék össze a Jánoshalmái műutat. A közgyűlés teljesítette dr. Franki Áron és társai kérelmét, hogy a város a Kossuth-ucca környékén egy mé'-jr- furatu kutat létesítsen. Az uj kült fúrása a városnak 6500 pengőjébe kerül, a költségekhez a környékbeli lakosság 755 pengővel járul1 hozzá. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy, a volt csendőrlaktanyát a város félévre 1000 P bérösszegért a kincstárnak bérbe adta. ' A többi kisebb ügyekben a polgármesteri javaslathoz képest döntött a képviselőtestület. A közgyűlés 1 órakor ért véget. A borfogyasztási adót jannár 1-tól felére csökkentik A kormány csütörtökön reggel 8 órakor Gömbös Gyula elnöklete alatt minisztertanácsra ült össze. A tanácskozás, amelyen Darányi Kálmán államtitkár és Antal István miniszterelnökségi sajtófőnök is résztvett, délután félkettődg tartott. A minisztertanács főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Letárgyalták a bor - fogyasztási adó csökkentése tárgyában kiadandó rendeletet és azt a rendeletet, amely a malmoknak a vámőrléssel kapcsolatos panaszainak tesz eleget. A minisztertanács után Kállay földművelésügyi miniszter nyilatkozott a sajtónak a borfogyasztási adóra vonatkozóan. Kijelentette, hogy a rendelet a legközelebbi napokban megjelenik és lényege az, hogy 1933 január 1-től kezdve 50 százalékkal csökkenti a borfogyasztási adót. Vonatkozik a csökkentett adó azokra a borokra is, amelyek a rendelet megjelenése és január l-e között kerülnek a fogyasztóhoz. j
