Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-10-29 / 87. szám
1932. október 29, szombat XXXII. évfolyam, 87 szám. ß Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE • MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Melyben •« — — 13 P 80 fill. — Vidékre .................. EGY SZÁM ÁRA 11 FILLÉR Alapította i PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza épületében A rtemzeti murtkaterv Gömbös Gyula nemzeti munkatervét az egész ország feszült érdeklődéssel várta. A miniszterelnök eddig elhangzott beszédei egy csapásra megteremtették a bizalomnak, a benne való hitnek azt az atmoszféráját, amelyben a lelkek általa oly kívánatosnak jelzett koncentrációja hamarosan kialakulhat. Kunyhótól palotáig mindenki megérezte, hogy valami más jön, mint eddig volt. Egy uj, egy friss szellem: a megmozdulásnak, az életnek termékeny politikája.; a hosszú leépítés után felépítés. Eddigi megnyilatkozásaiban is két csoportra osztotta a miniszterelnök a kormány feladatait és teendőit a fontosság és sürgősség szempontjából. Vannak kormányzati feladatok, amelyekkel azonnal foglalkozni kell, mert a mai gazdasági helyzet, a sok baj, a mindennapi gond gyors orvoslást igényel. Amit ez intézkedések körében meg kell és meg lehet tenni, azt Gömbös eddigi kijelentéseiben körvonalazta és a kormány azok keresztülvitelét máris megkezdette : leszállította a kamatot, gondoskodott az Ínségesek támogatásáról, folyamatba tette a gazdaadósságok rendezését, felhívást intézett a munkaadókhoz újabb munkaerők alkalmazása érdekében. A kormányzati tevékenység második csoportját azok a távolabbi célkitűzések alkotják, amelyek az egész kormányzati munka összefoglaló keretéül, mozgató rugójául és alapjául szolgálnak. Mert Gömbös Gyula a mai keserves magyar élet ezernyi gondjainak-bajainak enyhítésében még nem látja kimentve a kormányzat feladatait, hanem a távolabbi nagy cél felé törekedve, már most kijelöli az öncélú magyar nemzeti állam kiépítésének útjait és eszközeit. Ezeket a. távolabbi célkitűzéseket, megvalósításuknak irányelveit, épitő politikájának alapgondolatait és egész szellemét ismerteti a nemzeti munkaterv, amelyet most bocsátott az ország nyilvánossága, a nemzet itélőszéke elé. Ez a munkaterv egyenként hordja össze a téglákat egy boldogabb jövő épületéhez. Megmutatja az utat, amelyen keresztül, — bár keserves áldozatokkal, folytonos önmegtagadással, megfeszített munkával — a magyar nemzet eljuthat az erkölcsi, a lelki és az anyagi megújhodás áhított révébe. A nemzeti munkaterv a nemzet minden polgárához, kicsinyhez és nagyhoz, szegényhez és gazdaghoz egyaránt szól. A benne lefektetett eszmék és célkitűzések megvalósítása a magyar parlament feladata ugyan, de Gömbös Gyula arra törekszik, hogy a nemzeti munkaterv nagy céljai és igazságai a nemzet közkincsévé váljanak és azok megvalósításában minden magyar testvér segítse és támogassa kormányát és a törvényhozást. Ez a törekvése valósítja meg az igaz, a szó nemes értelmében vett magyar demokráciát, amikor közvetlen és belsőséges kapcsolatot létesít önmaga és a mar gyár társadalom legszélesebb rétegeivel. És azzal, hogy a nemzeti munkatervet az egész ország, a nép bírálata és megvitatása alá bocsátja, mindennél ékesebben bizonyítja, hogy kormányzati munkásságát a magyar társadalom bizalmának és együttérzésének kettős oszlopára kívánja felépíteni. 12 fejezetből, 95 pontból áll a Gömbös-kormány megjelent nemzeti munkaterve Szerdán reggel jelent meg a, Gömböskormány nagy érdeklődéssel várt nemzeti munkaterve. 12 fejezetből, 95 pontból áll. Az 1. fejezet a bel- és külpolitika irányát vázolja. A kormány a magyar nemzet múltjához mé’tó öncélú nemzeti államot és békereviziót akar, de nem zárkózik e’. a dunai államokká] való együttműködés elöl. A 2. fejezetben a titkos választójog, a közjogi és államigazgatási berendezés reformja, az egyéni szabadság, a munkaviszony, az egyesületi és gyülekezési jog szabályozása, a sajtószabadság fenntartása, a hasonló célú társadalmi egyesületek összevonása, a jő, olcsó, gyors és a nép szere tététől áthatott közigazgatás, a tisztviselői pragmatika, a tisztviselők illetmény és nyugdíjügye van. Azonkívül a magyar ifjúság jövőjéről való gondoskodás (a túltengő magas állások lebontása és inkább a kisebb állások szaporítása), az álláshalmozás lehetetlenné tétele, a tisztviselői összeférhetetlenség. A 3. fejezet az állampénzügyekről szól: A pengő értékét, az aranyfedezeti rendszer s az államháztartás egyensúlyát tartani fogja a kormány. Igazságos és arányos köztehervise'ésre törekszik. A 4. fejezetben hét pont vázolja, д gyors, olcsó és egyszerű jogszolgáltatásra való törekvést és azt, hogy minden törvény, jogszabály elősegítse a termelő és alkotó munka nyugodt biztosítását. Az 5. fejezet a termelési politikáról, a termelés fo’ytonosságárói, olcsóságáról, eredményességéről; a termelés és fogyasztás összhangba hozásáról, tömegek eltartására alkalmas uj termelési ágak kezdeményezéséről, a vámpolitikáról, az érdekképviseletek kiépítéséről, a társadalombiztosítás reformjáról szól. A 6. fejezet a tervszerű mezőgazdasági termelést, a mezőgazdasági kisér- Jetügy és szakoktatás fejlesztését, a magán-mintagazdaságok segítését, a vízügyek rendezését, a telepítési politikát, a hitbizományi rendszer korrekcióját, a szövetkezeti mozga om kifejlesztését jelenti be. Az iparpo'itikai célkitűzéseket jelenti be a 7. fejezet: Életképes iparágak fejlesztése, a hazai nyersanyagok belföldi feldolgozása, a nagy-, közép- és kisipar harmonikus együttműködése, a művészi háziipar fejlesztése, a termelés és fogyasztás érdekeinek összeegyeztetése, igazságos áralakulás. 13 pont szól a 8. fejezetben a kereskedelmi politikáról: Külföldi anyagok pótlása hazaiakkal, átmenő kereskedelem, idegenforgalom, export, márkázási törvény, vasúti és postai tarifareform, az úthálózat kiépítése, a légi forgalom: fejlesztése, a nem közérdekű közüzemek megszüntetése. A 9. fejezet a hitelpolitika irányelveit vázolja: Olcsó és bő hitel, a hitelszervezetek egyszerűsítése, a nemzet további eladósodásának jneggátiása. A 10. fejezet a kultúrpolitikáé: A kulturszinvonal tartása, a népkulíura fejlesztése, a felekezeti béke, az iskolai oktatás terén tapasztalható túlterhelés megszüntetése, a népművelés és testnevelés átszervezése, a középiskolai reform, i A 11, fejezet a nemzeti védelemről, a honvédségről, a közbiztonságról, a hadirokkantakról özvegyekről, árvákról s a frontharcosokról szói. Végül a 12. fejezet a népegészségügy felkarolását, az anya- és csecsemő- véde’em kiterjesztését jelenti. Gaál Gasztont vasárnap temetik A halasi Független Kisgazdapárt részvéttáviratot intézett a családhoz és a temetésen képviselteti magát A magyar közéletnek, a magyar politikai világnak nagy halottja van: napokig tartó nehéz haláltusa után örökálomra hunyta le szemeit szerdán délután fél két órakor Gaál Gaszton országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt vezére. A hír, amely Balatonboglárról a a villamosság szárnyán szertefutott az országban, mindenütt fájdalmas részvétet és megilletődést vált ki, mert Gaál Gaszton azok közé a kevesek közé tartozott, akinek egyéniségét a valóban kiérdemelt köz- tisztelet sugározza, körül. Puritán egyszerűsége, a maga igazságába vetett fanatikus hite, jóhiszeműségé, mindig becsületes és szókimondóan bátor törekvése a bajba jutott ország ügyéinek megjavítására nemcsak párthívei, nemcsak a magyar J kisgazdaosztály előtt tette nép- i szerűvé, de megszerezte számára az egész < magyar közvélemény osztatlan nagyrabecsülését. Halála súlyos csapás az egész országra, mert nagy tudására, szug- gesztiv lelkesítő erejére, puritán becsületességére az eljövendő napok munkáiban nagy szükség lett volna s koporsóját nemcsupán pártja, de | az egész magyarság áüja kör rfil igaz fájdalommal és részvéttel, mert a sir, amely hamvait elfödi egy igazán értékes, igazán nagy magyartól fosztja meg ezt a csonka országot. Balatonboglári ősi kúriájában érte utol a halál Gaái ’Gasztont. Orvosai már délelőtt 11 órakor tudták, hogy a halál elkerülhetetlen. Déli 1 órakor feladta részére a balatonboglári róm. kát. lelkész az utolsó kenetét. Könnyezve állták körül a nagybeteg politikus ágyát a családtagok, akik aggódva figyelték minden mozdulatát. Délután 2 óra 40 perckor tnély sóhajtás hagyta el a lázájL- lomban fekvő Gaál Gaszton ajakáfc. Szívverése megállt. Az elkerülhetiet>. len vég bekövetkezett. Gaál Gasztont a balatonboglári; családi sírboltba vasárnap temetik. A temetésen nagyszámban vesznek részt a politikai pártok reprezentánsai, a kormány és az országgyűlés képviselői. ! Gaál Gaszton és a halasiak Gaál Gaszton, a nagynevű politikus és pártvezér két ízben járt Halason a választási időszakban. Egy ízben csak látogatást tett pártja körében, másodízben pedig dr. MuSa István programmbeszéde , lajtait nagyhatású beszédet tartott. A párt halasi hívei és Gaál Gaszton tisz-, tetői mély és igaz megrendüléssel fogadták a kiváló és puritán politikus halálát. . V A halasi Független Kisgazdapárt a haláleset alkalmából jrétszVéttávitóatot intézett a csajtád- 1 (hoz és a temetésen testületileg kép- visielbeti magát. A párt által küldött részvéttávirajt így szó?: > ’ ■ : Nagyságos Gaál Olivér, Balatonbog- Jár. Igaz szivvel és őszinte részvéttel osztozunk a mérhetetlen gyászban. — Kiskunhalasi Független Kisgazdapárt. Hasonló tartalmú táviratot küldött a vezetőség a budapesti pártközpontnak. A helyi pártszervezet az elhunyt pártvezér temetésén küldöttségileg képviselteti magát. Az utazásra a kormány 65 százalékos menetdijkedvezményt biztosított. A küldöttséget dr. Musa István orsz.-gy .képviselő vezeti. A küldöttségben való részvételre szombat délig lehet jelentkezni dr. Bácsalmási Antal párttitkárnál. . s
