Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-10-26 / 86. szám

4 oldal Kiskunhalas Hdtyi Erteaitcfe október 26 HALASI EMLÉKEK Я FOGADÁS. A 80-as évek egyik délelőttjén a Pat­kós -vendég!öben egy jó társaság verő­dött össze sörözésre. Ott voltak: Besse- nyey Isítván Báró Rébék Sándor, Dará­nyi József, Pusztai József s a még akkor fiatal Józsa Gábor is. Egyszer csak odaért Molnár István fő­orvos is, aminek a társaság igen örült, mert a főorvos ur nemcsak a tudomá­nyokban volt elismert tekintély, hanem az anekdotázásban is. Éppen az orvosi tudományról beszélt a főorvos, — áüütván magát abban csalhatatlannak és minden ágában szak­képzettnek, — mikor belépett a terem­be Bokányi pintér s a kezével, majd utóbb szóval is tiltakozott a főorvos hagy tudománya ellen, — állítván, hogy ő a pintér szakmában jobban ki van képezve, mint a főorvos a maigáéban s csalhatatlanabb is. Hogy ez így van s n©m másként, ígérte, tagy egy hordó sörért be is bizonyítja. A fogadás megtörtént. A főorvos is letett az asztalra 5 forintot, meg Boká­nyi is. A feíiesteges 50—50 krajcár meg a pincéré lett a kiszolgálásért. A hordó csapra ültetett, az ivás meg­kezd ődött j Bokányi a bizonyítást igy kezdte: — Hát nézzék csak uraim! Ha érihoz- zám elhoznak egy beteg hordót, aztán leütöm a szájárul a dugót, az orromat mög a hordó likába beteütöm, vagy csak ha rácsapok is a üikra a tenyerem­mel, — mögmondom, hogy mi a baja! Ecetes-e, dohos-es vagy penészes s ad­dig iszkábáüom, hogy mög is javítom! A főorvos ur pedig hiába veri az orrát a beteg bármely testrészébe, tapogathat­ja is kívül-belül, — nem tudja mindig és pontosan mögálapitani, hogy belülről mi a baja! De még ha mögmondja is, bizony a beteg legtöbbször elbúcsúzik ettü'l az ámyékvflágtól. így van-e uraim! — így van! így igaz! — hangzott a szó mindenfelől, A főorvos ur bizonyítására nem is került a sor. így hát Bakonyi pintér nyerte meg a fogadást. Lett is rá falrengető neve­tés, meg napestig tartó áldomás. PATKÓS BENŐ FUTTATÁSA. Patkós Benő vendéglős, aki 155 kilós ember volt, azt mondja egyször Fülé An­talnak: — Szaladjunk ki a Sóstóig! Fogad­junk, hogy én elhagylak, pedig te csak 100 kilós vagy! — Nem bánom! Egy hordó sörben megállapodtak. Mikor a vendéglő mellől a sok néző szemeláttára elkezdték volna a futtatást, odaszólt Fülének Patkó's: — Ejnye, megálljunk csak! így nem jó lesz a dolog! Az 55 kiló sulykülönböze- tet előbb kiegyenlítsük! j — Hogyan? — kérdezte Fül©. : — Hát úgy, hölgy az udvaromon ölbe rakott nagyon jó száraz akáchiasábok- pói 55 kilót előbb a hátadra kötünk! gzóval egyenlítünk, mint a versenypá­lyákon szokták! Akkor aztán indulha­tunk! , Erre Fülének elöldzott a bocskora. A néző sereg jót nevetett, a hordó sör pedig megivódott. , ISKOLALATOGATASKOR. Úgy a 90-es évek elején Halasra ér­kezett a kár. tanfeT-ügyelő. Mikor a jó öreg CzuczOr bácsi tantermében, a régi ref. központi iskolában vizsgálta a taní­tás menetét és eredményét, hamar ész­revette, hogy a tanítás eredménye nem elsőrendű. — No, énekeltessen hát a tanító ur egy szép zsoltárt a gyerekekkel! — ren­delkezett a tanfelügyelő. — Melyiket kérem alássan!? Az ötvenediket: Az erős Isten uraknak ura... Az éneklés sem ment valami jól, mire igy szólt a tanfelügyelő:- — Úgy látom tanító ur, elkelne most piár a nyugdíj! — Igen elkelne e mellé a kis fizetés pieUé! —- válaszolt Czuczor, 1 illi i i jCzs L* Könnyen végzetessé válható tűz keletkezett vasárnap délben a Kossuth uccában, amelyet sikerült a tűzoltóknak lokalizálni Vasárnap iá déli órákban a Kos­suth uccában a 14 szám alatt, Szabó Fiilöp dr. ügyvéd házából sűrű füst keringett elő, amelyre figyelmes tett a városházi toronyőr, aki figyel­meztette a tűzoltóságot a tűzre, de ezenkívül a tűzoltókat értesítette Bódi Lajos ügyvéd is arra, hogy tűz keletkeztt. A tűzoltók azonnal a helyszínre siettek, ahol a tűz az istállóban kezdett el­harapózni. Д tűzoltóknak gyors és Szakavatott beavatkozása vil­lámgyorsan lokalizálta a tüzet, amely könnyen végzetessé válhatott volna. Munkatársunk megtudta, hogy a tüzet gyerekek okozhatták, akik az istállóban gyufával játszottak. Mától kezdve uj százpengősök kerültek forgalomba Az eddigi százpengősöket április 30-ig bevonják a forgalomból A Magyar Nemzeti Bank a forga­lomban levő, 1926. évi március 1-i kelettel ellátott 100 pengős cimtetü bankjegyeket a mai naptól, 1932 ok­tóber 25-től kezdödőleg a forgalom­ból bevonta. A bevonásra kitűzött időtartam 1933 április 30-üg terjed, amely időpontig ezeket a 100 pen­gős bankjegyeket fizetésképen úgy, mint eddig, el kell fogadni. Ezeket a 100 pengősöket 1933 áp­rilis 30. után a Nemzeti Bank in­tézetei már csak kicserélés végett fogadják el. A Nemzeti Bank be­váltási kötelezettsége a fent említett ; bankjegyekre vonatkozólag 1936 április 30-val szűnik meg. Az első 100 pengősök bevonásával egyidejűleg uj 100 pengősöket helyez a Nemzeti Bank forgalomba. Az uj 100 pengősök 1930. évi julius 14 kelettel vannak ellátva és kibocsá­tásukat a Nemzeti Bank intézetei szintén ma kezdik meg. Az uj 100 pengősök a színezésben is lényegesen különböznek a ré­gi 100 pengősöktől, abban azon­ban megegyeznek, hogy előol- dalukon Mátyás király, hátolda­lukon pedig a királyi várpalota képét viselik, | Hlyen közmunkákat végeznek jelenleg Halason A lapok mostanában mindenfelé arról Írnak, hogy milyen közmun­kák vannak jelenleg folyamatban. Munkatársunk a közvélemény tájé­koztatására érdeklődött a városhá­zán arról, hogy a halasi közmunkák milyen stádiumban vannak. Megtudtuk, hogy jelenleg Halason a következő közmunkák folynak: Laktanya belső tereprendezése, lő­tér épitése, kórházépitkezés és la­punk más helyén említett szabadkai ut épitése. üzembe helyezik a bajai posztógyárat Még augusztusban megkezdték a tár­gyalásokat a bajai Posztógyár Fonodá­jának üzembehelyezése ügyében. A Mechanikai Szövőgyár Rt. budapesti cég olyan irányban tárgyalt a várossal, hogy október 25, 26-án üzembehelyezné a fo­nodát, egyelőre 25 emberrel. A két- három hetes próbaidő lejárta után, asze­rint, hogyan találja meg számításait a vállalat, emelnék a létszámot 80—100 emberre is, a fonoda bérelése esetén. A régebben folyó tárgyalások sikert ígérnek. Ha a próbálkozás megfelelő eredménnyel jár, a posztógyár szövő­székét is bérelni akarják s ott dolgoz­tatnának továbbra, i Nagyon jó a halasi nyulállomány, de rendkívül fejletlenek és aprók a nyulak A halasi nyulvadászat szezonja ja- | az első és második szaporulat a vában folyik. A vadászok naponta nagy hidegekben elpusztult, ugyanak- elég tekintélyes zsákmánnyal térnek I kor pedig a harmadik szaporulatnak vissza. j nem volt ideje még kinőni és ki­Munkatársunk érdeklődött a va- | fejlődni, dászati társulatoknál, hogy. milyen nyulállomány van most Halason. Megtudtuk, hogy a nyulállomány el­len nincsen panasz, de ugyanakkor megállapították a vadászok, hogy a nyulak rendkívül fejletlenek és ap­rók. Ennek az az oka, hogy az idén j Egyes vadászok közt maris fel­merült a gondolat, hogy akciót kez­denek abban az irányban, hogy a i vadászok közös megegyezéssel újabb kiméletidöt rendezzenek, hogy a nyulak jobb kifejlődését elősegit­Csendőrpuskalövésekkel tarkított adó­szedés Kalocsa közelében A pestmegyei Homokmégy község- ben sajnálatos eset történt a közel­múltban. A község lakosságának egy ré­sze állítólag megtagjadta az adófize­tést. S amikor megjelent a végre­hajtó, a végsőkig fidizgatott tömeg támadólag lépett fel a végrehajtó és kísérete ellen, j A csendőrök oszlásra szólítottak fel a szitkozódó tömeget, de ez csak újabb olaj volt a végsőkig felzak­latott szenvedelem tüzére. A csend- őrség szorongatott helyzetében vé­gül is fegyvert volt kénytelen hasz­nálni. Az eldördült lövés szerencsé­re nem tett kárt emberéletben. KNSK. teaestje Egy egyesületet csak tagjainak közös, váilvetett munkája, egészséges, életre­való munkapmgrammja tehet naggyá, maradandóvá. Ez az ifjú egyesület, amelyről ez alkalommal szólni kívá­nunk, a KNSK tábora1, alig egy éves múltra tekinthet vissza. Alakult azzal a célzattal, hogy tiszta, becsületes egye­sületi étet megteremtésével a testedzés minden ágának hódoljon s kifelé a nagy- közönséggel szerves kapcsolatot léte­sítsen. Elnevezését arról a kiváló, meg­boldogult tornatanárnak a nevéről vette, aki hervadhatatlan érdemeket szerzett városunk sportélete fejlesztésében s ki­nek munkáját nem lehet és nem tudjuk eléggé méltányolni. Egy nemzetnek a legdrágább kincse, éltető forrásai: az ifjúság. Ennek a kincs­nek volt ő egyik hü kezelője, ápolója, formálója. Pedagógiai hivatása magasla­tán állott. Megküzdött mindennel és mindenkivel az ifjúságért és a minden nemes benyomás befogadására nyitva álló gyermeki lelket egészséges leikéi és testű férfivá aeeositotta. Annak az eszmének állott szolgálatában, hogy ta­nult, de amellett izmos, becsületes, szó­kimondó és igazmondó embereket keÜ nevelni a hazának, mert csak ilyen nem­zedék viheti a magyar ügyet nagy, nem­zeti célja felé. Munkája, fáradozása gyümölcse ma­radandóvá lett, az eszme testet öltött és immáron az ő törekvései gyakorlati megvalósítását két működő egyesület tette magáévá. Akik valaha is közelében éltünk, rajongással, szeretettel gondolha­tunk rá. Hisszük és reméljük, hogy ez az ifjú egyesület áférzi a reá nehezedő komoly elhivatást és betölti nemzetépi- tö munkáját. A rajongás, a szeretet Spontán meg­nyilvánulása — volt tanára, Nagykálozi Sándor iránt — hozta életre a KNSK-t. Vajúdása első hónapjaiban oly nehéz­ségekkel kellett megküzdenie, melyet csak az ifjúság mindent átütő ereje, lebirhatatlan akarata élhetett túl. Har­colt a közöny, a gáncsoskodások ellen s az ilyenkor mindig jelen tevő élőskö­dő, settenkedő »gonosz« ellen, de teg- elkeseredettebb csatáját az anyagiakkal vivta meg. Nem állottak az ifjúság mö­gött pénzarisztokraták, vagy koronázat­lan »olajkirályok« és effélék, hanem saját maga erejére volt hagyatva. Már a kezdet első hónapjaiban úgy látszott, hogy ez a szép és nemes törek­vése az ifjaknak csődöt mond. De ebben a zűrzavaros helyzetben sem vesztette éli az ifjúság szivét, eszét. Mint egykor Carthagót lelkes és ifjú hölgyeinek hő­sies önfeláldozása menti meg a pusztu­lástól, ezúttal ez az ifjúság, ha kicsinyí­tett kivitelben is, hasonlót cselekedett. Gyorsan kellett cselekednie, ha el akar­ta kerülni a megsemmisülést Választ­mányi ülést hívnak egybe, gyorssegélyt szavaznak meg havi 1.50 pengős tagdíj­ban s ki-ki boldogan távozik el az ülés­ről, mert most már legalább papíron együtt tudja a »mindenható« pénzt. Az elhatározást tett követi; mindenki siet eleget tenni kötelezettségének és rövid idő alatt a felajánlott és megszavazott összegek együtt vannak. Ma, amikor a gazdasági válság, ez a szomorú világjelenség virágzó társadal­mi egyesületeket és gazdaságokat rom­bol le és ad át az enyészetnek, ugyan­akkor a semmiből ez a telkes társaság egy élénk, lüktető erejű egyesületet te­remt. Ha ezt figyelembe vesszük, csak akkor tudjuk kellően értékelni azokat az eredményeket, amiket az egyesültet ezideig el tudott érni. Nem akarom azt állítani, hogy ezek az eredmények ki­elégítők, de mindenesetre reményt adók, erőt kölcsönzők a további küzdéshez. Ha erős akarással, önzetlenül, önfelál­dozással, áldozatkészséggel, kölcsönös becsüléssel és szeretettel fog ősszel to­vábbra is ez az egyesültet az építés folytatólagos munkájában, hamar ei fog jönni az egyesület renaissance-ja is. Ez az ifjúság óhajt november 5-én teste a Polgári Olvasókör termeiben egy kedves táncestély keretében bemutat­kozni a nagyközönség előtt. Akik sze­retik az ifjúságot, akik aggódó, féltő gondoskodással kisérik jövő reményeink, ez ifjúság nemzetépitö munkáját, azok hisszük, hogy ott fognak lenni, hogy az ifjúság megérezze baráti kézszorifásu­kat, mely bizakodó reményt, kitartást fog kölcsönözni további munkájukban. Komlón István,

Next

/
Thumbnails
Contents