Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-10-22 / 85. szám

október 22 Kiskunhalas Helyi Értesítőbe 3 oldal Nem lesz moratórium i a külföldi tartozásokra A pénzügyminiszter leirata a képviselők memorandumára A városi kerületek országgyűlési képviselői a városok kongresszusá­val karöltve memorandumban kérték a városok anyagi helyzetének ren­dezését, a külföldi kölcsönökre mo­ratórium elrendelését és belföldi köl­csön lehetővé tételét. A pénzügyminiszter most adott vá­laszt a memorandumra. A városok kölcsöneinek rendezé­sére vonatkozólag megjegyzi a mi­niszter, hogy e tekintetben egyol­dalú intézkedések megtételét nem tartaná célravezetőnek. A kormány alkalmas időben tárgyalni fog a hi­telezőkkel. Általános moratórium az ország hitelszervezete szempontjából káros köveikezményekke 1 járna. Nem teljesíthető az a kívánság sem, hogy a Nemzeti Bank utján kölcsönt ke­reshessenek a városok. Bejelenti a miniszter a városok pénzügyeinek organikus rendezését. Erősen emelkedett Bácsmegyeben a tífusz járvány Báesvármegye közigazgatási bi­zottságának októberi ülésén dr. Go- schy Ferenc tisztifőorvos ismertette a megye közegészségügyi állapotát. A közegészségügyi állapot általá­ban kedvezőtlen — mondotta a tisz- tifőorvos — amennyiben több jár­ványos megbetegedés fordult elő. A vármegye területén a nyár folya­mán a fertőző betegségek csak szór­ványosan fordultak elő. Szeptember havában a hasihagymáz megbetege­dések erősen szaporodtak, úgy hogy jelenleg 54 tifuszos egyén van a vármegye területén. Kunbaján 17 eset fordult elő, a többi községek­ben szórványosan fordult elő a meg­betegedés és pedig Bátmonostor, Já­noshalma, Mélykút, Rém, Madaras és Györgypusztán. A megbetegedés eredetét kikutatni nem sikerült. mi ттг—--------••-a A debreceni nők réme volt Lada István 41 éves foglalkozás- nélküli egyén. Megleste, hogy a kisze­melt nő mikor van otthon egyedül, az­tán behatolt a lakásba és ezt mondta: »Asszonyom, én imádom magát, legyen az enyém, de rögtön, mert különben úgy összeverem, hogy egyetlen csontja sem marad épen. Ha pedig segítségért kiált, levetkőzöm és ön lesz kompomit- tálva, nem én.« De volt egy másik trükkje is. Hat darab százast tartogatott zsebében s ezzel kábította el áldozatait. A százasokat átadta a kiszemelt áldozat­nak s felcsalta lakására. Amikor elérte célját, addig ütötte-verte a nőt, amíg nemcsak a hat darab százast, de a saját pénzét is át nem adta neki. A rend­őrség már régen ismerte Lada üzelmeit, de semmitsem lehetett ellen© tenni, mert ö is és áldozatai is tagadtak. Végül a legutolsó áldozat, egy gépirónő bátor­ságot vett és feljelentette Ladát erősza­koskodásért a rendőrségen. Lada no­teszében 47 nö szerepel, akik ellen erő­szakosságot követett el. Nyomtatványokat 1 készít lapunk nyomdája 278 halasi aiízi kért kedvezményes siifiHíhst A kedvezményes, kamatmentes j adóhátralékok fizetésének kérését — , mint ismeretes — október 15-ig meg- hosszabbitották. Eredetileg szeptem­ber 30-ban volt megállapítva a ked­vezmény kérésének határideje. Az újabb terminus a napokban járt le. Érdeklődtünk, hogy a halasi adó- hátralékosok közül hányán kérték a kedvezményt. Október 15-ig összesen 278 ilyen kérelem érkezett a halasi város­házához, ebben benne vannak azok a kérvé­nyek is, amelyek október 1-e előtt, te­hát az első terminusig érkeztek. A kedvezményes adófizetést kérők között 120 van, akinek adóhátra­léka az 500 pengőt meghaladja és 158, akinek 500 pengőn alul van az adóhátraléka. Itt Írjuk meg, hogy az adófelszó- ' lamlási bizottság a különböző adók ellen beérkezett felebbezéseket le- , tárgyalta és most közölhetünk •számadatokat arról, hogy a bizott­ság milyen összeget engedett el. Az adófelszólamlási bizottsághoz Halasról a kereseti adó ellen 70, Szerénáiéról 1 felebbezés érkezett. A jövedelem- és vagyonadó ellen Ha­lasról 77, Szeremléről 3 felebbezés érkezett. Halas adóhátralékosainak csak kis hányadát teszik ki a kedvez­ményt kérők, amelynek oka az, hogy a kedvezmény- kérés elég súlyos feltételhez van kötve, az idei adó háromnegyed­részének befizetéséhez. Ezt pedig nem sokan tudták teljesíteni. Október 31-ig még kamatmen­tesen lehet fizetni az adóhát­ralékokat Az áüampénztár lapzártakor a kö­vetkezőket közli lapunkkal: Az adóhátralékosok múlt évi adó­hátralékukat és idei első három­negyedévi adótartozásukat még ka­matmentesen október 31-ig rendez­hetik. Sőt ezenfelül az 1932 jul. l-től befizetett kamatokat is beszá­mítják a hátralékos adóba. A bizottság a jövedelemadónál 58 tételnél törlésbe hozott 2614 P 40 fillért, vagyonadónál 226 P 85 fil­lért, a kereseti adónál 43 tételnél 1475 P 80 fillért. A bizottságban a kincstárt Wind Ernő pénzügyi titkár képviselte. Ren­des tagok voltak: Mészöly Károly elnök, Farkas Elek, Tegzes Károly, Széli Sándor, dr. Keresztes József, dr. Dolicsek Lajos, Weisz Ignác, Kiss Illés Antal és Arvay Lajos. gondolata hazahajtotta és tudta, hogy -ahoz pénz kell. — Milyen ott a helyzet? — Ah! — legyint a kezével. Napszá­mos emberből hogy lehet polgármester? Erre feleljen? — mondta. — 30 rubel 1 liter pálinka, de dugva. Sorba kell álmi mindenért s ha rá kerül a sor az em­berre, akkorra elfogy. — Mikor még cár volt, az más volt. — Tud az ötéves tervről, a gabona­dumpingrői? > — Igen, az. embereknek meg üres be­lül a gyomra. Ma már alig lehet ru­haféléhez is jutni. — Jó ruhája van, ezt hol vette? Fekete gumikabát, bricsesz, fekete ka­bát. fekete bőrsapka és csizma van rajta. — 100 rube'. volt a kabát, de most drágább és nincs. Legolcsóbb a fekete szinü ruhaféle. — 900 rubelt gyűjtöttem össze és .a határon mind elvették a G. P. U. embe­rei. — Hozzátartozói tudják, hogy jön?- Igen. Három levelet kaptam tőlük a 17 év alatt. Az utolsót májusban, ami­ben írták, hogy megküldték a szabadu­láshoz szükséges iratokat. Május 4-én Moszkvába értek az iratok, de csak szept. 24-én kaptam meg az útlevelet. 73 rubelt fizettették érte. Szept 27-én indultam útra Moszkvából. Okt. 1-én értem Komáromba és Pestre, ahol 12 napig voltam a fertőtlenítő intézetben. Tegnap este azután felülhettem a kecs­keméti vonatra. — Könnyeim hullottak az örömtől. Elsírja magát. — Fáj a szivem, csak én tudom, ml mindenen mentem keresztül. Két hétig beszélhetnék arról, mi minden tör­tént velem. — Itt majd csak megnyugszik — van valami kis vagyonkája? — Egy kis föld, amin éppen most osztozunk. Azt írták a testvérek. Délután indult haza Ágasegyházára. Megismerik-e? Az asszony *jg a kis­leánya, aki ma már 23 éves. — Talán már nagyapa is vagyok! — mondta búcsúzóul. П-­-----=r—c:-------------УА-ДТ-. '■ -Д Szobrot a magyar kuluira halhatatlan halottjának! A szegedi társadalom vezetői mozgal­mat indítottak, hogy az elhunyt Klebels- berg Kunó gróf emlékét szoborral meg­örökítsék. A város legközelebbi közgyű­lésén Klabelsberg Kunó gróf szobrának felállítására indítványt terjesztenek elő. Nagy divat lett a bokacipő barna és fekete szinben árusitja a Maradékáruház ára 12*50 barna és fekete antilop, barna és fekete sevró és trottőr divatcipők P. 11*50 Minőségéit szavatolunk! 17 évi fogság után érkezett haza Oroszországból egy földműves Szeptember 27-én indult el Moszkvából és október 1 óta Pesten volt a fertőtlenítőben — 10 testvére, felesége és 23 éves leánya várja a 38*as gyalogezredbeli harcost- KECSKEMÉTI TUDÓSÍTÓNKTÓL. ­Könnyes szemű, meghatott arcú, őszies, férfi jelentkezett tegnap reggel a kecske­méti rendőrségnél Szabó József rend- őrtanácsosnáí, aki az elmúlt években hosszabb ideig a halasi rendőrségnél is teljesített szolgálatot. Több száz kilo­méterek fáradt vándora, aki előtt 17 keserves esztendő után megnyílt az orosz pokol kapuja és visszaengedte a szabad magyar földre, övéihez. Nagy István 48 éves földműves hazaérkezett orosz fogságából Kecskemétre. — Nem tudok azt kibeszélni, mi min­den volt velem azóta — kezdte meg kérdésünkre a választ. — Kicsit még nem egészen jól tudok elmondani, de tessék hallgatni, lassan megmondok mindent. — 1914-ben vonult be katonának a 38. gyalogezredbe Ágasagy .házáról, ahoi feleségével, kisleányával és 11 testvéré­vel élt. A szerb harctérre! került először, résztvett a Belgrad körüli harcokban, bejutott az első előretöréssel Szerbia belsejébe, majd 1915 január 13-án az orosz frontra került. Egy században szolgált Mihály nevű testvérével, aki áprilisban járőr szolgálata alatt fogság­ba került. Breuer József egykori kecs­keméti birtokos volt a parancsnoka. Megsebesült a jobb vállán könnyebben (hogy mikor, pontosan nem tudja) s aztán visszakerült a frontra és Lemberg alatt juntos 8-án, amikor az oroszok 4 batailiont bekerítettek, fogságba került ő is. — 8 napi gyaloglás után Brodiban vonatra ültek és Kiewig szállították őket, aztán Stambovon át Kazánig men­tek, ahol először kaptak rendes ebédet, száraz halat, Kazánból 2 napos hajó ut után Norbinkba vitték, ahol az állami utón dolgozott 4 hónapig és innen ki­adták az Ural-hegynél levő Varvarin községbe. Itt azután megtelepedhetett. Itt volt egészen 1930-ig. — Három gazdám volt ebben a 350 lakosú kis falában. Utoljára Sterkov Anna nevű hadiözvegynél dolgoztam, akinek 4 gyermeke van. Elég jó sora volt. A gazdaságban segédkezett, szántott, vetett a meglehe­tősen nagy birtokon.- — Milyen volt az élelem? —- Káposztaleves, krumpli, tej, néha csirke. Nem úgy főzik, mint itthon. Ott nincs paprikás. Egészben főzik a tyú­kot, Kolbász, hurka nincs, csak szalon­na, Néha azt is kaptam. — Egészen 1926-ig tűrhető volt a helyzet, akkor forrongás kezdődött, csa­patok jöttek a faluba, elvitték a lova­kat s attól kezdve mindig rosszabb lett. 1928-ban megkezdődött a munkás­hadsereg összegyűjtése, a földet elvet­ték, 1930-ban került sor a Varvarin környékére s akkor ő is elhagyta a fa­lut, .— A hadifoglyokat elengedték, szaba­don mehetett és Moszkvába indult. Itt volt azután egészen a szabadulásig. Mint kőműves dolgozott. Még tavaly is megfelelő volt a helyzete. 152 rubelt keresett hav°ttta. Spóráit, mert minden Az adófelszólamlási bizottság 4200 pengő adót törölt

Next

/
Thumbnails
Contents