Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-10-15 / 83. szám
október 15 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Hosszú évtizedek óta tartó sérelmek orvoslását várja a halasi tanyák népe Nyilatkozatok a tanyabejárás tapasztalatairól A hat napos halasi tanyabejárás véget ért. A tanyákra kiszállott bizottságnak élén a polgármesterrel, .alkalma nyílott bele tekinteni az elhagyatott tanyavilág sok szempontból ismeretlen életsorsába, hányatta- j fásába és a megélhetésért vívott küz- i delmeibe. Ezzel a határozottan nagyszabású bejárással kimerítően kivágnunk foglalkozni és épen ezért meg fogjuk szólaltatni azokat, akik a tanya be járáson résztvettek, hogy a látottakról és impresszióikról adjanak tájékoztatást. Első ilyen beszámolóul dr. Fekete Imre polgármester nyilatkozatát adjuk. Felkerestük hivatalában a polgármestert, aki a következőket mondotta: — Köztudomású tény az, hogy a mai időkben a közigazgatás vezetőjének, egy polgármesternek, vagy alispánnak tiszta áttekintése a rábízott város vagy vármegye viszonyairól és helyzetéről csak úgy lehet, ha közvetlen szemlélődéssel győződik meg a dolgok tényleges állapotáról. Különösen fontos ez olyan városnál, mint Halas, amely az országban egyik legnagyobb tanyavilággal rendelkező város. Nálunk nehézzé teszi a tanyavilág fejlesztését az, hogy úthálózatunk évszázados elhanyagoltságban van és igy a tanyavilág bekapcsolása a város életébe sokkal komplikáltabb és nehezebb. — Még körülményesebbé teszi a helyzetet az. is, hogy a halasi határ földje annyira különböző tipusu és változatos talajból áll, hogy egyöntetű gazdasági vonatkozású intézkedéseket, melyek egyformán jók és hasznosak, majdnem lehetetlen tenni, mert ami jó Füzesnek, azt nem lehet Débeák-Szarkáson alkalmazni. — Ezért hiányzik a tanyai elhelyezkedésnek az a rendszere, ami Szeged és Nyíregyházán megvan, ahol egész tanyaközpontok alakulnak ki, melyek mint falujellegü tömörülések, könnyebben elláthatók a mai fejlettebb gazdasági és kulturális közigazgatási és egészségügyi intézményekkel. — Mint általános, az egész határon érvényes gazdasági terv a fásítás és gyümölcstermesztés lehet, amely minden pusztarészen beállítható. Utunkon több helyen találtunk igen szép fásításokat és erdősítéseket és megnéztünk olyan szőlőtelepeket és gyümölcsösöket, melyeknek tulajdonosai a legnagyobb elismerést érdemlik meg. Adva van tehát a példa, mit tud a halasi homok produkálni, csak minden gazdának igyekezni kell ezeket a példákat követni. A legszomorubb pusztarésze a városnak Debeák-Szarkás és Fehértó felső részének környéke, ahol a mostoha talajviszonyok folytán csak úgy lehetne megfelelő gazdasági kultúrát teremteni, ha. ez a pusztarész is megfelelő műutat kapna. Ezt úgy lehetne elérni, hogy Császártöltést közvetlen müuttal kapcsolnánk ösz- sze Halassal, amely müut ezen a pusztarészeken vezetne át, amiáltal megfelelő fejlődésnek tudna indulni, másfelől gazdasági és kulturális fejlődésben nem Bácskához, hanem Halashoz gravitálna. — Gőböljárás és Balota pusztarészeknek szintén a balotai müut kiépítése adná meg a teljes fejlö-i (lésnek lehetőségét és ezenkívül Pusztamérges és öttömös forgalma is Halasba kapcsolódna be, mivel Budapesti viszonylatban Halas rövidebb ut mint Szeged és igy nekik is érdekük a balotai bekapcsolás. — Bodoglár fejlődésénél Harka- Kötöny pusztáknak Halashoz csatolása a legfontosabb feltétel, mert ez a beékelt két pusztarész mesterségesen elvágja őket a város központjától. Gyenizse Lajos bodoglári birtokos az ott tartott értekezleten életrevaló gondolatot vetett fel, amikor elpanaszolta, hogy a rendőri kies bejelentések miatt a gazdaközön- ségnek mennyi baja van és javasolta, hogy a város szerezzen be ki- és bejelentő lapokat, azt a gazdák ott tölthessék ki és a tizedesek utján hetenként küldhessék be a rendőrséghez. így a gazdatársadalomnak ilyen apró ügyek miatt nem kell 15—20 kilométerről bejönni a városba. Én a magam részéről mindent elkövetek, hogy ezen dolgot megnyugtató módon elintézhessem. — A rekettyéi iskolánál tartott értekezleten több gazda részéről panaszolták, hogy amikor kocsijukkal a városba bejönnek és mig ügyeiket elintézik, magára maradt kocsijuk miatt kellemetlenségeik vannak a rendőrséggel. Ezt a kérdést szintén valamüyen formában kívánom megoldani. Úgy vélem a megoldást, hogy a város a tanyai közönség részére egy álláshelyet biztosit, ahova kocsijukkal beállhatnak, mig ügyeiket elintézik a városban — Az egész tanyai bejárás alatt megállapítható volt, hogy a gazda- társadalom a tavalyi állapotta«'szem- ben kedvezőbben látja a helyzetet és ha bizonyos adókedvezmények, a kölcsönök kamatainak csökkentése, a jószág- és termények árában némi javulás áll elő, úgy egy olyan általános gazdasági fellendülés indul meg, ami magával hozza az összes termelési ágaknak megindulását. Minden eszközzel meg kell menteni a pusztuló halasi állattenyésztést mondja Piukovich József dr. nyilatkozata A tanyabejáráson a pestmegyei rét és legelöszakosztály részéről Teleki Mihály gróf elnök és Piukovich József dr. ügyvezető vett részt. Piukovich József dr. tapasztalatairól az alábbi érdekes nyilatkozatban számol be: Nagy örömmel vettük azt a meghívást, melyet dr. Fekete Imre Kiskunhalas város polgármestere küldött hozzánk abból az alkalomból, hogy f. évi október 6-án. kezdődő egyhetes tanyai bejárásokon résztvegyünk. Minthogy igen nagy súlyt helyezünk arra, hogy a ga zda társa dalma t künn a helyszínen meglátogassuk, igy a meghívást örömmol vállaltuk. A tanyabejáráson Teleki Mihály gróf elnök és Piukovich József dr. ügyvezető vettek részt. Kiskunhalas város területe 112.000 kát. holdat tesz ki, melyből 43.390 kát. hold a iegelő és 9084 kát. hold a rétterület. Aki ismeri azokat a nehéz viszonyokat, melyekkel a kiskunhalasi gazdáknak meg kell küzdeni, első pillanatra felfigyel ezekre a hatalmas területekre és tisztán látja szakosztályunk megjelenésének fontosságát. A kiskunhalasi gazdaközönség a legnagyobb erőfeszítésének árán igyekszik biztosítani mezőgazdasági fejlődését, azonban ebben a tekintetben mégis sajnálatos visszaesést kellett tapasztalnunk. így a legfontosabb állatfajtánál, a szarvasmarhánál 1895-ben 9484 tírb.-ot találunk, 1932-ben pedig már csak 4963 darabot. A szinte egy emberöltőt átfogó idő alatt állandó visszaesést mutató állapot az utóbbi években még azzal is súlyosbodott, hogy a háború előtti kizárólag magyar fajta állomány a háború utáni években pirostarkává változtattatok, át, ezzel a hires halasi magyar ökör is szinte eltűnt. Hasonló szomorú visszaesés mutatkozik a sertésállományben, ahol 14.217-ről 6490-re, a Juh állomány pedig 17.323-ról 6484-re esett vissza. Ezen megállapítások azt jelentik, hogy a szántó és szőlő területekből, amelyeknek istálló trágyázása döntő szerepet játszik, 1884-ben egy szarvasmarhára 3.5 kát. hold és egy lóra 11 kh. esett, 1932-ben egy szarvas- marhára 10 kh., egy lóra 14 kh. esett. Mindenesetre sajnálatos körülményként szerepel az is, hogy a kiskunhalasi gazdaközönséget állandó takarmány-ínség fenyegeti és ennek az érdekében érdemleges intézkedés mindeddig tulajon- képpen nem történt, mert a mesterséges takarmány termelés még messze alatta áll annak az állapotnak, amelyet a halasi gazdaközönség méltán megérdemelne. A tanyabejárás a zöldmezőmozgalom szempontjából igen tanulságos volt, főleg azért, mert ennek bevezetése a halasi gazdatársadalom általános fellendülésére vezethet. A zöldmezőmozgalomnak olcsó, jó és elegendő takarmány- termelés a célja, hogy így az állattenyésztés fejlesztésének alapjait megvethesse. Kiskunhalas állatállományának eddigi zuhanásszerű visszaesése feltétlenül megakadályozandó és annak érdekében a zöldmezőmozgalom bekapcsolandó. A zöldmezőmozgalomra vonatkozó javaslatunkat október 9-én egy közgyűlés keretében a gazdák nagy érdeklődéssel hallgatták, mert itt olyan fogyasztási területek felkutatása is szóba került, amelyek a halasi gazdákat eddig nem foglalkoztatták. Így a tejfogyasztás megszervezése. Olcsó takarmány előállítása, mind olyan kiinduló pontok, melyekkel a kiskunhalasi állattenyésztés fellendítését megindíthatjuk. Ki kell emelni a halasi gazdaközönség rendkívül meleg és értékes vendégszeretetét, amely a tanulságos tanyalátogatásokat felejthetetlenül kedves emlékekké avatták. A vasárnapi értekezlet A tanyabejárással kapcsolatban októ- ró'l, dr. Piukovíts József a rét- és leter 9-én népes értekedet volt a közgyü- 1 gelőjavitáisról, Diera Benő a gyümölcslesi teremben. Tegzes Károly gazdasági I termelésről, Csele József az erdősítés- tanácsos e.nők ölt az értekezleten és és fásításról és vitéz Sziuhta alezredes p mondott rövid beszédet. Gróf Teleki lótenyésztésről tartottak értékes elö- Mihály a magyar mezőgazdaság hely- ! adást. Az értekezletet dr. Fekete Imre zetéről, a kartelek árdrágító politikájú- j polgármester beszéde zárta be. Milyen tanyákat keresett fel a tanyabejáró bizottság? A tanyabejárás alkalmával a bizottság a következő tanyákra látogatott el: Erdélyi Ferenc öregszőlők, két-három kisbiríok, Szabó Testvérek, Simon Sándor, özv. Szathmáry Sándorné, Tóth G. Imre, Geietha-telep, Biró Sándor, Gyevi Antal, Kovács János, Kovács B. József, Modok Ferenc, Babenyecz Pál, Ónodi Balázs, Monda Benő, Pázsith Antal, Nagy K. József, Sasheveröi kis homokbirtokok, Dietrich-szőlőtelep, Tallér Vendel, Nagypáf Sándor, Babó Benő, Nagy F. Lajos, Mészöly Károly, Borisz birtok, Gyenizse Imre faiskolája, Dudoli parcellákban három kis telep, a város fehértói gazdasága, Babó Imre, Fodor Péter, Százados telep, Pázsith. Antal débeáki erdős-legelője, de- beáki homokokban három kis tanya, Baki Károly, Csikós Sándor, Frátertelep, (Dömötör), ifj. Egyed Izsák István, Gáspár Mihály, Égető Imre, Gyenizse Lajos és Sebők Lajos gazdaságaiba. Értekezlet volt a pirtói Gazdakörben, Kovács B. József tanyáján, vasárnap a közgyűlési teremben, a bogár - zói iskolában és a bodoglári iskolánál. Egy szanki gazdálkodó meggyilkolta az apját két hónapi fogházra ítélték Tápai Zoltán 26 éves szanki gazdálkodó haragos viszonyban élt édesapjával, aki nagyobb birtokon gazdálkodik. Egy alkalommal bottal támadt apjára és súlyosan megsebesítette. Az apa még ekkor megbocsátott neki. Egy másik alkalommal a fiú megemlítette apjának, hogy- meg fog nősülni. Az apa hallani sem akart fia szándékáról és kijelentette, hogy azt a fétszemü leányt kell elvennie feleségül, akit már régen kí- iszemelt számára Az apa és fia között e kérdés felett szenvedélyes vita keletkezett, amelynek során így nehéz székkel a fin leütötte apját. A bíróság hétfőm tárgyalta az ügyet és Tápai Zoltánt az enyhítő körülmények figyelembe vételével kéthó- napi fogházbüntetésre ítélte. Tápai enyhítésért, az ügyész sulyosbitásért fellebbezett. Kályhák, J tűzhelyek i; és háztartási cikkek Olcsón kaphatók Langermann Sándor vaskerereskedónél (Festival szemben)
