Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-10-12 / 82. szám
október 12 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Rozzant vityillóban, félig vakon, szegénységben éldegél Szánkon Arany János unokahuga — Kiküldött tudásitónktól — A szanki határban egy üres, elhagyott szélmalom ásít az utas felé. A múlt századból felejtkezett oda. A bagolyrugta épület zsindelytetejét j már kikezdte a kegyetlen szélvész. ! A malom egyedül uralkodik a nagy ' pusztán, a rókalyukas futóhomokon, melyen szanaszét törpe borókafenyők húzódnak meg. A vitorlák karjai álmosan nyújtózkodnak. Fáradt már nagyon a múlt század utolsó maradványa... I ; : : I ! I * ... Elmondották Szánkon, hogy él ott egy félvak öregasszony, aki sok szépet tud mesélni az elhagyott malomról és a régen benne élt emberekről. Ez az asszony pedig nem más, mint Arany Jánosnak, Toldi halhatatlan költőjének egyik unokahuga. Vacsoránál találtam Gadics Pálé- kat. Földbe süppedő kis házacskájuk Szánk község szélén kuporodik. Valamikor, régen, mikor még tudták miből rendben tartani, az úgynevezett »módosabb házak« közé tartozott, most azonban már igen szegényes a külseje. Gadics Pálné, Arany János másodunokatestvére, 73 éves, félvak asszony épen szegényes vacsorája mellett ül 82 esztendős férjével és pelyhedzöbajuszu unokájával. A bu- boskemencés szobában régi rozzant bútorok állnak. A lóca nagyot nyekken, mikor letelepedünk rá. Egy régi láda szuette fiókjából szedi elő leánykori fényképeit, sárgára avaso- dott-lapu imakönyvét és egyéb emlékeit az asszony, közben lassan, vontatottan beszél. Többször bocsánatot kér, hogy érthetetlen a szava, de »már 73 éves vagyok és rég elhánytam már a fogaimat«, — mentegetőzik. Д nagyanyó mesél... — A nagyanyám mesélte el kislánykoromban családunk történetét. Váltig hajtogatta, hogy régi nemes családból származtak, de elszegényedtek. Az apjuk, Arany György Nagyszalontán már csak földmives volt. Egy kis nádfedeles ház és pár vékás föld volt a birtoka. Abban a kis házban született az első gyermekük, Arany Judit 1802-ben. — Csak ketten voltak testvérek? — kérdezzük. — Nem. Volt még egy kislány, Annuska. Náninak becézték. A Náni után 15 évre született meg a »Jánoska«, aki a család szemefénye Jetit. — Tud-e valamit mondani a gyermekkorukról? — faggatjuk. — Sokat mesélt róla a nagyanyám, de én csak arra emlékszem, hogy olyankor mindig könnyezett. — Arany Juditot ki vette feleségül? — Jámbor János nagyszalontai jegyző. Arany János pedig egy Juliska nevű szegény leányt vett el. Nagyanyám úgy emlegette, hogy csendes, visszavonult ember volt. Menekülés Nagyszalontáról — Hogyan került ide, Szánkra a család? — Jaj! hosszú, gyászos története van annak. A szabadságharc után menekülni kellett családunknak. Jámborék az Alföldre menekültek és Szánkon telepedtek le. Arany Já- nosék pedig Szatmár megyében húzódtak meg. Csak Náni maradt otthon. Nagyszüleim itt, Szánkon haltak meg. Mindketten a szanki temetőben nyugszanak. Három gyermekük született, köztük az édesanyám, akit Szudóczki Pál, Szentmiklós ezol- gabirája vett el feleségül. A szolgabiró lányát pásztorlegény veszi feleségül A Szudóezki-család Szentmiklóson lakott. Boldog házasságukból tizenkét gyermek született. Juliánná, volt a legkisebb gyermek. Születése után két hétre tüdőgyulladásban meghalt az apa. Az anyának ott kellett hagyni a szolgabirói házat s ide költözött a szanki nagyszülői házba. Hogy árváinak előteremtse a mindennapi kenyeret, kitanulta a szülésznői mesterséget s csakhamar a környék legügyesebb szülésznője lett. Tisztes szegénységben nevelte fel gyermekeit. Egyszer jött egy derék pásztorlegény, Harnóczi András, megkérte a néhai szolgabiró legkisebb leányának a kezét és Szudóczki Julianna hozzáment feleségül. Nem bánta meg, jósorsban élt vele a férje holta napjáig. Tizenötéves házasság után meghalt a férj s az özvegyasszony másodszor is férjhez ment Gadics Pál földműveshez. Első házasságából három gyermeke született, a legöregebbik, Harnóczi Béla az orosz fronton hősi halált halt... »János öcsém derék egy poéta«... Elmondotta ezután Gadicsné, hogy nagyanyja sűrűn emlegette: — János öcsém derék egy poéta.. — Emlékszem, hogy esténként abból a könyvből olvasott fel nekünk, melyet Arany János testvére adott neki. Két évvel ezelőtt még fenn láttam a padláson, de azóta már Valamikor igy október táján a monarchia valamennyi országának városa és faluja hangos volt a nótaszótól, ilyenkor vonultak be az újoncok, ahogyan a bakák elnevezték a regattákat. A regruta-sor nehéz sora volt a nehéz sorú életnek, de csak az elején, amíg a katona bele nem élte magát a katonaélet szépségeibe, később belenyugodott, pláne amikor elérkezett a csillaghullás ideje, őrvezető, káplár, szakaszvezető lett belőle, volt olyan is, aki a katonaidő alatt őrmesterségig vitte, de az a békeévekben már nagy dicsőséget jelentett, rendszerint be is zupáit az ilyen baka és továbbszolgáló vált belőle. Trianon mindezt legázolta, a szép katonaemlékeket is elsöpörte a kegyetlen áradat, és megmaradt számukra a toborzott hadsereg. De ez Az alföldi ivóviz hiány Halason is erősen érezteti hatását. Tudvalevő, hogy Halason alig akad elvétve olyan ház, amelynek udvarán élvezhető ivóviz volna és ezen segítettek annak idején, amikor az uccákon különböző helyeken ivóvizes kutakat fúrtak. I nyoma veszett. Abban a könyvben legjobban tetszettek az erős Toldi kalandjai. — Van-e valami emléke a nagyanyjától? — kézdezzük. — A Bibliám. A bútorok nagy része is az övé volt. Ebbe a tulipános ládába menyasszonyi stafi- rungját rakta el a nagyanyám. Ebben tartogatta a Bibliáját is, mert hithü református volt a lelkem. Volt Arany Jánosról is egy régi képünk, de elvitte töltünk Nagyapáti Sándor, aki szintén Arany Judit egyik unokája s Budapesten él. Arany János unokahuga nyomorog Lassan a saját életsorsára tér át az asszony. Elmondotta, hogy valamikor boldogan, gond nélkül éltek, de az öregség tarsolyában a szegénységgel kopogtatott rájuk. Most igen kétségbeejtő helyzetben van, az ura megöregedett, nem tud dolgozni. A jó szomszédok ajándékai mentik meg őket a koplalástól, éhezéstől. Érdeklődtünk a község elöljáróságánál, hol azt a felfilágositást kaptuk, hogy az anyakönyvi bejegyzé- zések szerint Gadics Pálné Szudóczki Pál szolgabiró leánya. Gadics Pálné csendes visszavonult- ságban éldegél. Nem terjeszti magáról, hogy Arany János unokahuga, kérdésünkre is kissé bizalmatlanul felel: — Tetszik tudni, az ember nehezen beszél arról, hogy valamikor jobb sorsban élt, nagyon nehéz a multat feleleveniteni, hiszen akkor boldog voltam, most pedig szegény, vak, öreg asszony vagyok... a katonaság is lelkes és nótaszóval indul be. a kaszárnyába, az apáitól eltanult és ellesett katonás és háborús 'időkből visszamaradt nótaszóval. Hétfőn reggel felavatták a halasi laktanyát is az újonnan be- voimiló újoncok. A Nagy иссз és Jókat ucca hangos volt énekszavuktól, mtndenikük cifra tulipános kis ládával vonult be a hadseregbe. Büszkén, emelt fővel és lelkesen menetelt összesen 65 újonc köztük 37 halasi, a többi pedig környékbeli volt Bevonult a halasi laktanyába az első transzport újonc had, hogy legyen katonája és reménysége a felépülni és megujhodni készülő uj Magyarországnak. Érdekes és különös az, hogy még- ma is akad 14 ucca és tér lakossága, aki- nej^ lakóházától az ivóviz igen mejssze esik és ezek most ko- mdjy akciót indítottak abban az irány ban, hogy ők is ivóvízhez jussanak Bevonultak az első újoncok a halasi laktanyába, összesen 65-en Kérek egy pohár vizet! Modern ivóvizes kutat kér a Kossuth uccára 14 halasi ucca és tér lakossága A mozgalom élén az akció kezdeményezője dr. Franki Áron orvos áll, aki nagy agilitással és buzgalommal látott hozzá, hogy a kúthoz hozzájárulási összegeket gyűjtsön és sikerült is neki a közérdekű célhoz már eddig 785 peihgőt összegyűjteni. D:r. Franki Áron orvos és társai kérvényt adtak be a város polgár- mesteréhez és ebben a következőket Írják: »Nagyságos Polgármester Ur! Alulírott, Kiskunhalas megyei városnak Kossuth, Gimnázium, Dob, Hajnal, Katona, Avar, Bocskay, Bercsényi, Lehel, Malom, Sárkány, Bem uccai, Mátyás- és Vásártéri lakosai a Kossuth, Gimnázium és Dob uccák kereszteződésében felállítandó mélyfuréjsu, ivóvized kút költségeihez a nevünk mellett feltüntetett összeggel hozzájárulunk és ezt a kút üzembe helyezése után következő három hónapon belül a város közpénztárába be fogjuk fizetni. Teljes, tisztelettel dr. Franki Áron orvos és társai.« A kérvényezőknek minden reményük megvan ahoz, hogy a város hatósága megértéssel fogja kezelni ezt a rendkívül közérdekű kérdést és annak elintézését, hogy ivóvízhez jusson a város egy 'tekintélyes része. ■ Pufcy a külpolitika feladatáról Puky Endre külügyminiszter fogadta a sajtó képviselőit és tájékoztatta őket az aktuális külpolitikai kérdésekről. —. A külpolitika eszköz — mondotta többek között — a nemzeti állam a cél, a külpolitikát is ennek a célnak szolgálatába kell állítani. Ma elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozunk. Kereskedelmi viszonyaink javítására törekszünk. A jövő héten kezdjük az osztrák tárgyalásokat, Olaszországgal a kölcsönös árucsereegyezmény nemrégen lépett életbe. Franciaországgal október tűén lejáró preferenciális egyezményt meghosszabbítottuk. A küszöbönálló nemzetközi pénzügyi és gazdasági konferenciákon figyelemmel leszünk országunk agrárjellegére. A Hangya Kossuth«utcai házában (gimnázium felöli oldalon) modern hentes és mészárszék nyílott meg október elaején Előzékeny kiszolgálás! Olcsó árak! Nagy jövedelemre tehetnek szert bárhol lakó szorgalmas ügyes arak felek fogadására alkalmas helyiséggel. Ajánlatok csakis levélileg Schulze Ottó Badapesf, Vili. Hímet в. 51 II, I0 címre küldesdJk.
