Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-09-21 / 76. szám

4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője szeptember 21 HALASI EMLÉKEK A puszták szerelmese in. Kalaplengetve üdvözli a pásztorvilág, meg a többiek is a város vezetőit, a bandla rázendít s kezdődik a pusztai ünnepély, meg a mulatozás. Parancs­szóra megtörténik a nyírás is, aztán felszolgálják a pásztorok a kései ebé­det. • Már jó délutánra jár az idő, mikor Halas felől porfelleg mutatkozik. Búza Imre csendbiztos közeledik három legé­nyével. Kalapjuknál kócsagtollat lenget a júniusi szellő. A betyároknak a haja szála sem emelkedik. A bácskai Sutza Máté egy kékhasu bankóval hamar el­intézi iaz intézetlent a csendbiztossal.., * Tülökszóra kezdődik a futtatás. Szi- lajmének rúgják a gyöpet a »Falkafo- gyasztó« félé. Aztán gyalogfuttatás, bir­kózás, különféle más és más... Alkonyaikor birák uraimék hazakövet­keznek, a többiekre pedig, a magyar- boltossal együtt a Cziprus partján rá­borul az alkony. Holdvilágnál viszi a szellő Átokház® felé a nótát, hogy: Amoda van egy nagy deszka keritős Csehó Pista lova ottan nyeritöz Ucca-ucca! Korcsmárosné hallja kend! Néköm halat, citromosbort hozzon kend!... * Már kétszer itthagyta az öregnap a földet, mikor urambátyám otthon a dunyha alatt fölérzett. Gondolkozik a történteken, de még inkább a látottakon. Tán csak álom volt az egész? A puszták örökszépsége egészen elbűvölte. Ébren, álmában, mindig az ezer csengőszót hallja, mintha most is a cserénynéi Volna. Nem volt tovább nyugodalma. Vég- eladást csinált. Családját a rokonokra bízva, e’szánta magát a pásztor életre. Hátára vette a kis pőcörkéjét s sze­retteitől búcsút véve a zsanai cserény- nek tartott. * — Adjon Isten Mihály öcsém! Mire végzitek? — köszönti a számadót, amint megérkezett. — Hát csak végezzük! Gyün a barom, mög a ménös befelé hát kászmálódunk a vacsorához. Hát kend hun jár erre mifelénk? —' Földhöz vágtam hallod ^ mestörsé- göt! Beállók pásztornak, hacsak köbök valahun, mert ez a legszöbb élet a vi­lágon! Fogadjatok be közétök, ha csak lőhet, — az Isten is mögáld bennetöket! Mög aztán hüségös löszök, olyan, mint a kutya! — Hejnye, aki áldotta-teremtötte, de kár, hogy most nincsen üresödés! No de majd lössz, ha itt nem, másutt, ha az idén nem, hát gyüvőre! Tagosodjon kend le, mindjárt kész a jó töpörtüs for­dított kása, aztán majd elnyomatjuk friss tarhóval! — mondja a számadó. Nagynebezen egy szóra le is teszi urambátyám a pőcörkét, aztán segíti karókhoz kötni a borgyukat, már mint a reggeli fejés irányában. Elköltik a jó vacsorát, a gulya-ménes berakodik, aztán megfekszik a cserény körül. Közben a kerekes ládából, majd a gyephantok alól előkerülnek a kábáitok s megkezdődik a beszélgetés, mely nó­tázásbán hamvad el. (Folytatjuk). Cz. L. Hirdessen a Helyi Értesítőben! Aranyeső hullott Halason Három szerencsés ember ötvenezer pengőt nyert osztálysorsjátéRon A mai nehéz és kinteljes gazdasági viszonyok közt üdítően hatott az a hétfőn Halasra érkezett hir, hogy osztálysorsjátékon ötvenezer pengőt nyertek Tóth Imre a Kereskedelmi Bank pénztárosa, Kapitány György a kir. adóhivatal egyik gyakornoka és Kovács Ferenc jbirósági iroda­gyakornok. ök hárman a szerencse kiválasz­tottjai egy negyedes sorsjegyet vet­tek к özösen és ezt a sorsjegyet húz­ták ki kétszázezer pengővel. A ne­gyed sorsjegy ennélfogva ötvenezer pengőt nyert, ebből 20 százalékot vonnak le, marad negyvenezer pen­gő. Ebből a sorsjegy tulajdonának arányában Tóth Imrének két rész, tehát húszezer pengő jut, inig Kapi­tány Györgynek és Kovács Ferenc­nek fejenként tiz-tiz ezer pengő. Kár, hogy nem leányok a nyerte­sek. Milyen jó hozomány volna. * A halasi Gazdasági Bank közli, hogy mint az Osztálysorsjáték helyi elárusitóhelyénél nagy mennyiségben vannak eladó sorsjegyek. A követ­kező húzásra már most kaphatók sorsjegyek a Gazdasági Banknál. *9 mulio a júliusi oeticii A pénzügyminiszter jelentése A pénzügyminiszter julius havi be­számolója most került nyilvánosság­ra. A júliusi eredmények nem jók, de nem is rosszabbak, mint a tava­lyi júliusiak. Igaz, hogy ez nagyon sovány vigasz, hiszen tavaly július­ban a bankzárlatot a kincstár is na­gyon megérezte. A közigazgatási ki­adások 48.3 milliót tettek ki, a folyó bevételek pedig 45.9 milliót, a de­ficit tehát 2.4 millió. További 3.5 millió hiány mutatkozik az elő- legkezelési számlán, úgyhogy ösz- szesen 5.9 millióval több volt a fo­lyó kiadások összege, mint a bevé­teleké. A júliusi deficit pótlására a nyá­ron kontrabált 21.8 millió kincstár- jegykölcsön szolgált és ami ebből fenmaradt, az elég lesz az augusz­tusi hiány fedezésére is, amit a pénzügyminiszter 6.1 millióban irány­zott elő. Az augusztusi kiadásokat 77.7 millióra, a bevételeket 71.4 millióra be­csüli a pénzügyminiszter. Az állami üzemek júliusi bevéte­lei 27.5 milliót, a kiadások pedig 24.9 milliót tettek ki, a felesleg 2.5 millió volt. Ezzel szemben augusz­tus hónapra 9,1 millió hiány van előirányozva. Az üzemi bevételek az idén sok­kal rosszabbak, mint tavaly voltak. A csökkenés kb. 15 százalék. Ta­valy júliusban ugyanis még 31.6 mil­lió volt a bevétel az idei 27.5 mil­lióval szemben. Ernszt Sándor ny. miniszter nagy beszéde a keresztény pártban a szociális problémákról és a titkos választásról A keresztény gazdasági és szoci- I ális-párt az elmúlt évben elhatá­rozta, hogy a párt kebelén belül há­rom csoportot alakit meg, az agrár­csoportot, a városi polgárság cso­portját és a keresztény szellemi és fizikai munkások csoportját. Az utóbbi csoport szombaton este ala­kult meg. Tóbler János országgyűlési kép­viselő megnyitója után Ernszt Sán­dor ny. miniszter mondott nagy be­szédet. Hangoztatta, hogy a kdresztínypári minden erejé­vel meg akarja akadályozni azt, hogy Magyarország is agy jár­jon, mhst Oroszország és Spa­nyolország, majd hangsúlyozta, hogy a párt keresztül akarja vinni a titkos és lajsiromos sza­vazást. Rámutatott arra, hogy egy ke­reszténypárt sem lehet Magyaror­szágon a nélkül, hogy a munkásság között erős talaja legyen. Végül kijelentette, hogy a párt a mezőgazdaság megsegítését, a munkanélküliség és az állástalan- ság ügyének megoldását tartja leg­sürgősebb feladatnak. A pénz egész Európában megtagadta támogatását a gabonafeleslegektől Teljes kudarcba fulladt a nagy garral beharangozott stresai világgazdasági konferencia A stresai gazdasági értekezlet be­fejezéséhez közeledik. Teleszky Já­nos volt pénzügyminiszter, Magyar- ország megbízottja igy nyilatkozott az értekezletről: —• A stresai konferencia eredmé­nye a lehető legsilányabbnak mutat­kozik. Az államok elhatározták ugyan, hogy a gabonatermelő országok ter­mésfölöslegének átvételére pénzala­pot adnak össze, a hozzájárulástól azonban vala­mennyi európai állam szemmal- láthatóan húzódozik. A tanácskozás főképpen igazságok hangoztatásában merült ki, amikkel azonban nem lehet rendbehozni a dunai és keleteurópai országokat. Teleszky véleményével egybehang­zóan az összes gazdasági körök med­dőnek tartják a stresai értekezletet. A gabonanemüeken kívül sem az egyéb mezőgazdasági cikkek, sem pedig az állatkereskedelem számára nem sikerült vámked­vezményeket, liléivé úgynevezett »referenciás« szerződéseket ke­resztülvinni. A gabonanemüek értékesítésénél is komoly nehézségek vannak, mert ha nem lesz együtt a pénzbeli alap, akkor a búza, a tengeri és a takar­mányárpa árának az emelkedésesem remélhető, hiszen a gabona fölösleg pénz hiányában könnyen a termelő államok nyakán maradhat. A stresai tanácskozások maroknyi eredménye természetesen nem jelenti a gazdasági törekvések végleges meghiúsulását, mert hiszen Genfben rövidesen folytatni fogják a gazda­sági tárgyalásokat. Magyarország ré­széről Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter vasárnap Genfbe is uta­zott, hogy a Népszövetség pénzügyi tanácskozásain részt vegyen. Itt említjük meg, hogy szerdán újra megindulnak Ma­gyarország és Ausztria közölt a kereskedelmi tárgyalások. A szerződésnélküli állapot az osztrá­kok részére mindinkább tarthatat­lanná válik és a csehek is erősen érzik annak a hátrányait, hogy Ma­gyarországgal szerződéses viszony­ban nincsenek. Hir szerint a végle­ges osztrák kereskedelmi szerződé­sekre vonatkozó tárgyalásokat any- nyira előkészítették, hogy azoknak eredményes befejezéséhez komoly re­ménységet fűznek. О r s z á g—V Hág •••• * A posta és vasút forgalma julms fo­lyamán is további csökkenést mutatott. Az állami közigazgatás deficitje 2.3 mil­lió pengő volt. — A főváros a 40 órás munkahét bevezetéséért felirattal for­dul a kormányhoz. A felterjesztésben számszerű adatokkal mutat rá a főváros vezetősége arra, hogy a 40 órás munka­hét mellett a jelenlegi munkanélküliek tízezrei jutnának újra foglalkozáshoz és keresethez. Bár a munkaidő leszállítása a dolgozók keresetét csökkentené, szoci­ális szempontból, ez az áldozat elenyészik amellett a nyereség mellett, amit a munkanélküli tömegek foglalkoztatásá­hoz juttatása jelent. — Magyarország minden hektár földjét 33.74 dollár-aidós- ság terheli a most megjelent német sta­tisztika szerint. Romániában 17.02, Len- gyeolrszágban 10.24, Jugoszláviában 5.04 dollárnyi adósság terhel egy hektár föl­det ugyanezen statisztika szerint. — A miskolci munkanélküliség kérdésében a város pártközi értekezletet hivott ösz- sze. Az értekezlet egyhangú határozati javaslatai: — kívánja a munkanélküli kataszter sürgős összeállítását, a munka- képtelenek létszámának megállapításét és a munkaalkalmak teremtését. Java­solja, hogy a város a maga számára kérje a Miskolcon befolyó szükségadó 50 százalékát és a még szükséges fede­zetet társadalmi utón teremtse elő. — A magyar állami költségvetés újabb szigorú vizsgálat alá kerül a Népszö­vetség pénzügyi bizottságának genfi ülésén. Az országnak ma egyik legbo­nyolultabb problémája az állami vas- és gépgyárak helyzete, üzemének reduká­lása elkerülhetetlen. Számítani lehet a MÁV személy- és árutarifájának csök­kentésére, mert a jeenlegi magas vitel­dijakat egyáltalán nem bírja a közönség. A tisztviselők létszámcsökkentésének le­hetőségével nem kell számolni. Nagyobb megtakarítást várnak a nyugdíjazással, miután a magasabb állásokat nem töltik be, hanem egy-egy nyugdíjazott helyett égy-egy gyakornokot neveznek ki. — Nagykőrös is csak részletben tudja fi­zetni a tisztviselőket jövedelmeinek el­maradása miatt. Dezső Kázmér polgár- mester a legutóbbi közgyűlésen közölte, hogy először az adókat és késedelmi kamatokkal járó közterheket, másodszor az adósságok kamatait kell fizetni és csak ezek kiegyenlítése után jöhetnek a syzemélyi illetmények. — A körösi pénz­tár fizetőképessége egyébként aggasztó állapotban van. Van olyan nap, amikor 8 pengő van a városi pénztárban. — A munkanélküliség országos leküzdése ér­dekében Vásáry István dr., Debrecen polgármestere még júniusban előterjesz­tést tett a belügyminisztériumnak és erről a kérdésről tervezetet dolgozott ki. Választ még nem kapott. Debrecen kuiturtanácsnoka, Csűrös Ferenc, a Nyu­gat egyik legközelebbi számában foglalja össze a munkaaélküliség magyarországi problémáit. Rövidesen megjelenő közle­ménye szerint országos megoldásra van szükség, mert a munkanélküliség gyö­keres rendezését sem egyes városoktól, sem. társadalmi egyesületektől várni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents