Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-09-17 / 75. szám

6 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője szeptember 17 II. kér., Zrinyi-u. 9. sz. alatt egy üz­lethelyiség kiadó. Meló hajfestékkel fesse be ősz haját. Fekete, barna, világos barna szinben kapható. Nem fakul, nem kopik. Készíti Rácz János gyógyszertára, Kossuth-ueca 1. sz. (Takarék épület). A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 4144—1932. ,tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat. Lévy Józsefné sz. Bán Vilma végre­hajtónak, özv. Nyir,ati Sándomá Rozgo­nyi Judit és özv. Rozgonyi Benőné sz. Vili Mária végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi ha­tóság végrehajtató kérelme következ­tében az 1881:60. te. 144, 146, 147 §-,ai értelmében elrendeli a végrehajtási ár­verési 3200 és 960 P tőke s jár., az árverési kérvényért ezúttal megállapí­tott 59 P 40 fillér költség, va’amint csplt- llakozottnak kimondott dr. Schön Jenő 440 P, özv. Kovács Imrén\é és Rozgonyi Juliánná 134 P, Németh Gyulán,? 80 P, Rozgonyi Benőné 12.5 mm. buzia behaj­tási végett a kiskunhalasi kir. járásbí­róság területén levő, Kiskunhalas város- bian fekvői в a kiskunhalasi 6015. sz. be­tétben А X 1. isor. 785. hrsz. alatti 160 öl líakház és udvar helyetekben özv. Nyiráti Sándorné £z. Rozgonyi Judith nevén állói B. 3 éjs 6. szerint ötkitenced- rész illetőségre 1250 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság hivatalos helyiségében (Városház épület, I. em. 2 ajtó) megtartására 1932. évi szeptember 24. riapjának d. e. 9 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §на alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés (alá psö ingatlant végre­hajtató kérelmére 1367 P-nél, dr. Schön Jenő cisíatl. kérelmére 5527 P-nél, özv. Rozgonyi Benőné csati. kérelmére 6227 P-nél, Kovács Imréné és Rozgonyi Ju­liánba csa,tl. kérelmére 8327 P-nél, Né­meth Gyuláné csiatl. kérelmére' 8735 P- nél alacsonyabb áron eladni nem lehet (a mai tkvi állapot s az 5610—931. M. E. sz. rendelet figyelembe vételével). 2. Az árverezni szándékozók kötetesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek előiegesen bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltétele­ket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §; 1908:XLI. te. 21. §.) Kiskunhalas, 1932. május 18. Dr. KISS sk. ömf. jegyző. — A kiad­mány hiteléül: MÉSZÁROS irodatiszt. Kiskunhalas m. város I. fokú rendőri büntetőbíróságai. 1932—351. kih. szám. Dr. Halász D. Sándor városi tanács­nok, mint Kiskunba’as m. város I. fokú rendőri büntetőbíróságának rendőri buntetőbirája; a vád képviseletében dr. Kathona Mihály tisztiügyész részvétele mellett tejtermékhamisitási kihágással vá­dolt özv. Schneider Józsefné kihágási ügyében, Kiskunha’as városban 1932 évi július 22. napján tartott nyilvános tár­gyalás után következőleg ÍTÉLT: Özv. Schneider Józsefné sz. Sipos Ka­talin sükösdi születésű, 39 éves, özvegy, vagyontalan, r. k. v állású, tejtermékke­reskedő, kiskunha’asi lakost bűnösnek mondom ki az 1895. XLVI. te. §-ába ütköző kihágásban, amit terhelt azzal követett el, hogy magas nedvesség tar­talmú savóval hamisított túrót közfor­galomban árusitott, ezért u. te. § és 1928 X. te. 1. §-a alapján az Ítélet jogerőre- emelkedésétöl számított 15 napi külön­beni végrehajtás terhe mellett fizetendő 10 pengő pénzbüntetésre, ennek behajt­hatatlansága esetén további 4 napi eh zárásra Ítélem. Kötelezem továbbá terheltet 10.68 P vegyvizsg. díjnak a kalocsai vegyvizs­gáló állomás részére szintén 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­letti megfizetésére. Végül jelen ítéletnek a »Kiskunhalas Helyi Értesitőjé«-ben leendő 1-szeri köz­zétételét terhelt költségére az 1895 :XLVI. te. 7. §. a'apján elrendelem. A kiszabott pénzbüntetés, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok árából befolyt összeg az 1901. évi XX. te. 23. §на szerint felerészben Kiskunhalas vá­rost, felerészben pedig az ál'amkincstárt illeti. Kiskunhalas m. város I. fokú rendőri büntetőbírósága. 1932—350. kih. szám. Dr. Halász D. Sándor városi tanács­nok, mint Kiskunhalas m. város I. fokú rendőri büntetőbíróságának rendőri buntetőbirája; a vád képviseletében dr. Kathona Mihály tisztiügyész részvétele mellett Fenyvesi Ferencná kihágással vá­dolt kihágási ügyében, Kiskunhalas vá­rosban 1932. évi julius hó 22. napján tartott nyilvános tárgyalás után követ­kezőleg ÍTÉLT: Fenyvesi Ferencné sz. Csehó K. Piros kiskunmajsai születésű, 44 éves, férjes, vagyontalan, háztart., r. k. vallásu, kis­kunhalasi lakost bűnösnek mondom ki az 1895:XLVI. te. 3. §-ába ütköző tej- harnisitási kih.-ban, amit terhelt azzal követett el, hogy részben lefölözött te­jet »Teljes tej« néven közforgalomban árusitott, ezért u. a. te. §. és 1928. X. te. 1. §-a alapján az ítéltet jogerőre emel­kedéstől számított 15 napi különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 10 pengő pénzbüntetésre, ennek behajtha­tatlansága esetén további 2 napi elzá­rásra ítélem. Kötelezem továbbá terheltet 11.60 P vegyvizsgálati díjnak a kalocsai vegy­vizsgáló állomás részére szintén 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­letti megfizetésére, valamint a végre­hajtás és élelmezéssel felmerülendő költségek megtérítésére. Végül jelen Ítéletnek a »Kiskunhalas Helyi Értesítője«-ben leendő 1-szeri köz­zétételét terhelt költségére az 1895 :XLVI. te. 7. §. a'apján elrendelem. A kiszabott pénzbüntetés, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok árából befolyt összeg az 1901. évi XX. te. 23. §-e szerint felerészben Kiskunhalas vá­rost, felerészben pedig az államkincstárt illeti. Kiskunhalas m. Város I. fokú rendőri büntetőbirósága. 1932—355. kih. szám. Dr. Halász D. Sándor városi tanács­nok, mint Kiskunhalas m. város I. fokú rendőri büntetőbíróságának rendőri büntetőbirája; a vád képviseletében dr. Kathona Mihály tisztiügyész részvétele mellett tejtermékhamisitás kihágással vá­dolt özv. Lakatos Ferencné kihágási ügyében, Kiskunhalas városban 1932. évi julius 22-én tartott nyilvános tárgyalás után következőleg ÍTÉLT: özv. Lakatos Ferencné sz. Tallér An­na kiskunhalasi születésű, 69 éves, özv., vagyontalan, tejterm. karesk., r. k. val­lásu, kiskunhalasi lakost bűnösnek mon­dom ki az 1895. XLVI. te. 3. §-ába ütk. terjetrmék hamisítási kihágásban, amit terhelt azzal követett el, hogy magas nedvesség tartalmú savóval hamisított túrót hozott forgalomba, kihágás miatt u. a. te. §. és az 1928. X. te 1 §-a alap­ján az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 napi különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 10 pengő pénz- büntetésre, ennek behajthatatlansága esetén további 4 napi elzárásra ítélem. Kötelezem továbbá terheltet 10.68 P vegyvizsgálati díjnak a kalocsai vegy­vizsgáló állomás részére szintén 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére, valamint a végrehajtás és élelmezéssel felmerülendő költségek megtérítésére. Végül jelen Ítéletnek a »Kiskunhalas Helyi Értesitőjé«-ben leendő 1-szeri köz­zétételét terhelt költségére az 1895 :XLVI. te. 7. §. a’apján elrendelem. A kiszabott pénzbüntetés, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok árából befolyt összeg az 1901. évi XX. te. 23. §-a szerint felerészben Kiskunhalas vá­rost, felerészben pedig az államkincstárt illeti. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGEB JANOS EGY I REGÉNY I LEGIONISTA NAPLÓI A Folytatás 6 j Nagyobb riffesapat nyomult be a falak • közé, ahol vad kegyetlenséggel vetették magukat a meglepett legionistákra, akik védekezni is alig tudtak. A lőporraktár hatalmas lángokkal égett és a tűz fényé­nél kísérteties alakok suhantak el vad harci kiáltásokkal. A harc rövid ideig tartott. A légionis­ták egy része felszorult a laktanyaépü­letekbe és onnan gép fegyverezett le a támadókra, másik része pedig a mene­külésre gondolt és igyekezett kijutni a hegyek közé, hogy megmentse életét. Én épp a fabkon voltam őrségen és látva a történteket, nem tudtam, mitévő legyek. Egyszerre csak hozzám lépett két fekete, megragadott és a következő pillanatban éreztem, hogy zuhanok. Hat méteres mélységbe estem a feketékkel együtt, akik nyomban felugrottak és in­tettek nekem is, hogy fussak velük. Az egyik, aki jól ismerte a terepet, nekivá­gott a sürü bozótnak és én a másik fe­ketével követtem. Hamarosan eltűntünk a cserjésben, majd kijutottunk a hegyol­dalra, ahol már biztonságban érezhettük magunkat. Ide látszott az égő erőd fé­nye, de a puskaropogás már egyre rit­kább tett, nemsokára pedig egészen el­csendesült: a riffek birtokukba vették a légió egyik Legfontosabb erődítményét. Napokig bolyongtunk a sziklás hegyek között, amig sikerült eljutnunk a húsz ki­lométerrel távolabb fekvő erődig. Itt már tudták, hogy mi történt és folytak az előkészületek a riffek visszaszorítá­sára. Egy teljes ezred indult útnak, de № riffek nem várták, mig puska tűzre kerül a sor, hanem a rombadőlt erődöt hátrahagyva, visszavonultak. Az erőd borzalmas képet nyújtott. Mindenfelé holtlestek hevertek, az épü­letekből csak a kormos falak maradtak meg, ami elvihető volt bennük, azt zsákmányként e'vitte magával az ellen­ség. A lőporraktár körül megszenesedett holttesteket találtunk és ezek között fel­ismertük az áruló orosz gárdatiszt szén­né égett holttestét is. A végzete elérte. Azt azonban még ma sem tudja senki, hogy mi vitte rá erre a lépésre. Az ütközet után szélcsend állott be, Abd el Krim emberei visszahúzódtak a hegyek közé, magukkal hurcolva hadi­foglyaikat is, A francia hadvezetőség utasitására az egész vonalon erődítése­ket kezdtünk építeni és már készült az uj haditerv is a felkelők teljes megsem- misitésére, a helyzet azonban váratlanul máskép a'akult ki. Abd el Krim belátta, hogy a további küzdelem számára cél­talan és lépéseket tett a békekötés ér­dekében. Egy napon az előretolt állásokból je­lezték, hogy a hegyekről egy nagyobb csoport ereszkedik le. Fehér zászlós parlamentairek voltak, akiket kérésükre azonnal a főhadiszállásra kisértünk. A köveitek közölték parancsnokunkkal, hogy Abd ei Krim feladja a további küzdel­met és hajlandó letenni a fegyvert. A főhadiszálláson rendkívül megörüllek az ajánlatnak, de tartottak alttól, hogy a dolog nem komoly, hanem ravasz eset­ről van szó és ezért azt a választ adták a követeknek, hogy Abd el Krímmel csak személyesen hajlandók tárgyalni. ЗеИИИНШН A parlamentairek visszatértek a válasz- I szál a hegyeik közé és másnap legna- ! gyobb meglepetésünkre a felkelők le­gendás hirü vezére teljes kíséretével megjelent a francia táborban békát köt­ni. Szegény, akkor még nem is sejtette, hogy milyen sors vár rá. Ez 16-ikán. volt. Korán reggel észrevettük, hogy egy nagyobb főnyi csapat igyekszik felénk. Amikor közelebb értek hozzánk, elve­szettnek hitt bajtársainkra ismertünk fel bennük. Abd el Krim tehát komolyan gondolta; el a békét és ennek jeléül visz- szaadta a foglyul esett légionisták sza­badságát. A csapatot érthetően nagy örömmel vettük körül és kérdéseinkkel halmoztuk el. Elmondották, hogy a fel­kelők táborában maigy az elkeseredés és mindenáron békét akarnak kötni. — Velünk eleinte rosszul bántak — vitte a szót egy német származása al­tiszt — és már attól féltünk, hogy a többi fogoly sorsára, kerülünk, akiket a legnagyobb kegyetlenséggel lőttek ha­lomra a törzsfőnökök szemeláttára. Ma hajnalra biztosra is vettük már, hogy meg kelt halnunk, mert felsorakoztattak bennünket. Egyikünk sem tudta, hogy mit akarnak velünk. Amikor már vala­mennyien sorban álltunk, elénk lépett egy magasrangu tiszt, akiről később tudtuk meg, hogy azonos azzal a Klems nevű légionistával, aki még a harcok elején átszökött Abd el Krímekhez és ott magás rangot ért' tel. ő közölte az­után velünk, hogy Abd el Krim békét kért, mi pedig szabadok vagyunk. Ki­törő teresedéssel fogadtuk szavait és alig vártuk a reggelt, mert azt mon­dották, hogy akkor fognak útnak indí­tani a francia tábor felé. Visszatért bajtársaink még azt is el­mondották. hogy Abd el Krím szintén I átjön a francia táborba, hogy megkezdje a béketárgyalásokat. Néhány órával később valóban fel­tűnt a hegyháton egy nagyobb lovas- csapat, élén Abd el Krímmel. A lovas- csapatot hosszú kocsisor követte, a ko­csikon — mint később kiderült — a ve­zér negyven feleségét hozta magával. A parancsnokság, amikor jelentették neki, hogy jön Abd el Krim, sietve tette meg az előkészületeket fogadására. Az első őrsnél felá’litották a légió zenekarát, felvonuhiatták a diszszázadot és a főhadi­szállás valamennyi tisztje összegyűlt Abd el Krim üdvözlésére. Ha nem estem vol­na keresztül néhány nappal ezelőtt azon, a borzalmas ütközeten, amelyen annyi jó bajtársam e'pusztult, azt gondoltam vol­na, hogy hü szövetségesek érkezését várják a francia táborban. Negyedórávai később felharsantak a kürtök, majd utá­na rázendített a zenekar a légionisták indulójára és zeneszó mellett bevonult Abd el Krím teljes vezérkarával és egész házatájával a főhadiszállásra. A mieink haialmas »hurrá«-val fogadták, ő pedig mosolyogva lovagolt el a diszszázad sor­fala előtt, minden mozdulata igazi feje­delembe vallott. Amint a tábornok elé ért, könnyedén leugrott lováról, mélyen meghajolt és még mindig mosolyogva nyújtotta kezét: — Üdvözlőm :a dicső francia hadsereget. — üdvözlöm a bátorságukról messze földön hires riffeket, hangzott a válasz. A tábornok ezután visszavonult Abd el Krímmel, mi pedig beszélgetésbe ele­gyedtünk kiséretével. Ki a vezérekkel, ki a csinos feketén fénylő szemű asszo­nyokkal, akik démonian vigyorogtak fe­lénk. A hölgyek körűi természetesen na­gyobb udvar képződött, ami szemmel- Sáthatóan nem jói esett a vezéreknek. Szúrós pillantásokkal mértek végig ben­nünket. 1 (Folyt, köv.) NjoBCtott « Helyi Érteeitó UprálUkt-oyondíbao, KitkuuMasee, 1931

Next

/
Thumbnails
Contents