Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-09-10 / 73. szám

2 oldal Kisknnhala» Helyi Értetitője szeptember 10 Az Öregszőlőkben agyon* lőtte magát ifj. Gyevi Imre és azonnal meghalt A cigányzene A rádió hullám légáramlatain keresz­tül olyan sokfé'e zeneszámokat hallok, hogy már úgy vagyok ve'ük, mint a cukrozott turós'epény élvezetével. Hogy — jó, jó, az is. De az én magyar gyom­rom mégis csak jobban szereti kaprosán, sós tejfölözéssel, mivel olyan idegen- szerű az elcukrozott turóssütemény. Sztaton zene, zongoraszám, mind igen értékes a hangszerkezeiés művészetének bemutatására. Nem is vonható kétségbe tannak magas színvonala, de hiányzik be­lőle) a létek, a szívhez vezető erezetsz át, amely tüzet éleszt a lélekben, amely szerelemre hangolja az ifjút, vagy visz- szlaemlékezésre az aggot, a letűnt szép idők, bátozó, szerelmetsuga’ló, házassági frigyüket összeboronáló korszakában. Szikrát tulajdonképpen csak a cigány muzsikája képes a szívbe lövellni. A ci- cjgány zenéje tud igazában szerelmi hi­dat építeni két szerető ifjusziv közé, úgy, miként az égi szivárvány az egyik hajtá­sától a másikig. Szinpompázat van a cigány muzsikájában olyan, annyira ti­tokzatosán szép szinvegyülékkel, mint Isten békeigéretének színe, a szivárvány színe. Zenei nyelven szívhez csak a ci­gányzene szól. Rózsapirra a hölgy arcát csak a cigány négy húrja festi. Csak a cigány a mi magyar szivünknek ked- •veltje és vidámitója busongásunkban. A cigány muzsikájára ezerszer elmondunk •egy-egy verset, mert késztet reá a négy- húr telke, a szárazfa hangvarázsa és a cigány szolgálatkész hajlama, a meglátó tekintete, amellyel felismeri, ezer hall­gatója közül is azt az egyet, aki őt szív­ből figyeli. A cigány ilyenkor varázsem­ber, ilyenkor lelketbüvölő, ilyenkor va­daim túlvilágról jött fenomén, amely késztet arra, hogy felejtsek. Felejtsem a bajomat, a hazafiui bánatomat, az élet­itől vettsebeimet. Ne aggódjunk a holna­pért, higyjünk, szeressünk, örvendezzünk а Шпек. Szinte azt rikongja hegedűje, hogy sohsem halunk meg. ,A cigány a magyar nóta atyamestere, a dalversköl- tészet továbbreppentő szellőfuva'lata. A cigány muzsika a mi édes , mérgünk, amelytől még a halál is könnyebbé válik számunkra tán? , Egy müveit cigányprímás az ő fegyel­mezett zenekarával több a magyar szív­nek, mint lannyi zongoramester együtt­véve, amennyi a világ rádió hálózatán hangversenyez. Amelyet ne vegyenek Sértésül vagy kisebbítésül a zongoramű­vészek, mert én a magyar sirvavigadá- sát ilhisztraom ezzel csupán. A cigány- muzsika mindenekfölöttálló, kedvderitő zenéje a magyarnak. Magyar fül, ma­gyar szív, magyar lélek igazában ezt kedveli legjobban. Magyar nótát más zenész nem képes úgy előadni, mint a cigány. Törzsgyökeres magyar urnák, magyar müveit gazdának az igazi ked­velt zenésze a cigány. Egy kevésbé is­mert nótaszöveg írónk, Szászi András ágy zengedezik a magyar nótáról, ama- Igyar cigányról: Az én nótám magyar nóta, siró-rivó nóta, mikor húzza, bánat­ból van a cigány vonója, tépett szív a hegedűje, sóhajból a húrja, magyar nóta kísérjen majd az utolsó útra... És igaza van néki. Igaza! Rózsavölgyi halálára Petőfi, a nagy költő ezt írja: Keseregtem, mikor szólt a hegedűd, hejh nem szól már s ez nekem imég keserűbb, ez nekem még keserűbb. A dzseszbend hegedűsét vájjon meg- !énekÜ-e így költő? Soha. A hegedű csak Iá cigány kezében igazi magyar. Ezért kedvelem, ezért becsülöm én a magyar cigányhegedüst. Sz. J. Közvetlen lapzártakor értesülünk arról, hogy IQ. Gyevi Imre az öregszőlőkben agyonlőtte magát és azonnal meghalt. Ifj. Gyevi Imrét városszerte min­denki ismerte, egyidőben titkára volt a Gazdasági Egyesületnek is. Az ön­gyilkos levelet hagyott hátra, de annak A város népesedésének érdekes és figyelemreméltó hullámzását mutat­ják az anyakönyvi hivatal könyvei. Ezekből a kimutatásokból megtud­juk, hogy az idén január 1-től szeptember 1-ig az elmúlt 1931-ík év ugyanezen lídejéhez képest Halason a szüle­tések száma emelkedett, a há­zasságkötések és a halálozások száma pedig csökkent. , Ez az emelkedés és csökkenés ugyan nem nagyszámú, de mégis érdeklődéssel bir. A kereskedelemügyi minisztérium- ban már majdnem befejezték az ipar- ! testületekről és az IPOK-ról szóló ! törvény végrehajtási utasítását. A végrehajtási utasítás sok tekintetben figyelembevette azokat a kívánságo­kat, amelyeket a szakértekezletek és a kamarák a kereskedelemügyi mi­nisztériumnak előterjesztettek. Fontos a rendelkezésben, hogy ipartestületek közgyűlésein olya­nok, akik két évi tagsági díjjal hátralékban vannak, nem vehet­nek részt. Ipartestületek kebelé­ben a választásokat mindig tit­kos szavazással kell lebonyolí­tani. Ipartestületi elöljáróság elnöke, al- elnöke és tagjai az ipartestületi szék tagja nem lehet. Az IPOK tagdijmegáJlapitására vo­natkozóan úgy intézkedik a ren­delet, hogy a tagdijmegállapitás alap­jául az ipartestületeknek csakis tör­vényből folyó bevételei jöhetnek fi­gyelembe, a vagyonból származó be­tartalma csak akkor lesz isme­retes, amikor a rendőri vizsgáló- bizottság kiszáll a helyszínére. Az öngyilkos 30 éves volt. Sem tettének Okáról, sem az öngyil­kosság körülményeiről senki nem tud, meri, mikor ezeket a soro­kat írjuk, alig félóra telt el az öngyilkosság elkövetésétől. Halason A hivatalos adatok szerint az idén szeptember 1-ig születés volt 529, házasságkötés 92 és halálozás 341. Az elmúlt évben ugyancsak szep­tember 1-ig születés volt 450, há­zasságkötés 118, és halálozás 361. Ebből a kimutatásból tehát meg­tudjuk, hogy , a népszaporodás Halason örven­detes emelkedést mutat, mert az idén 79*el több volt a születések száma a tavalyihoz képest. vételek nem. Többizben hangoztattuk az iparos­ságnak azt a kívánságát, hogy az IPOK elnöke, alelnökei ne részesül­jenek javadalmazásban. Ebben az ügyben több értekezlet is volt, sok felszólalás hangzott el, mert hiszen az első tervezet kimondotta, hogy az elnöknek 300, a tisztikarnak 250, il­letve 150 pengő havi tiszteletűi} jár. Egy második tervezet havi 200 pen­gőt állapított meg az elnöknek és 100—100 pengőt az alelnököknek. A most készülő végrehajtási utasítás pedig újból 300 pengőt állapit meg az elnök tiszteletdijául és 150—150 pengőt az alelnökök számára. Ez ellen az iparosság tiltakozni fog. Értesülésünk szerint a most átdolgozott rendelettervezetet még az Orsz. Ipartanács le fog­ja tárgyalni és október közepém életbeléptetik. A választásokat novemberben fogják megtartani. A Központ tehát január 1-én megkezdheti működését. mérői a következőkben számotok be: A vármegye ipari gócpontjaiban csak a textilipar foglalkoztatása kielégítő, el­lenben a nehézipar, valamint az építő­ipar rendkívül súlyos válsággal küzd. A kivitelre dolgozó gyárak üzemét egyre zsugorítja a külföldi piacok folyton, fo­kozódó elzárkózása: vámemelései, kon- tingentálásai és devizaforgalmi nehéz­ségei. Két speciális pestmegyei gyár­ipari ágban, a bőriparban és a faipar­ban a foglalkoztatottság nagyjából vál­tozatlan maradt, a megelőző évhez ké­pest azonban a helyzet lényegesen rosz- szabbodott. , A vármegye kézműves- és kisiparosai­nak helyzet© általában nagyon súlyos.« »Vármegyénk háztartási helyzete a lefolyt évnegyedben sem javult. A 160.224—1924. В. M. sz. rendelettel a vármegyei költségvetési hiány fedezé­sére engedélyezett hozzájárulás az 1810 —1932. M. E. sz. értelmében 1932. év január hó 1-vel megszűnt és helyette a vármegyei háztartás jövedelmeként a vármegyei pótadó kivetése engedélyez­tetett. Ennek alapján az 1931. év végén vármegyei hozzájárulás hátraléka cí­mén fennállott 2,049.456 P 33 f. 1931. év végétől már mint vármegyei pótadóhátra'ék van a m. kir. adóhivata­loknál az egységes kezelésben nyilván­tartva. Vármegyei pótadóként 1932. évre ki­vetett 2,180.569 P-ből január—szeptem­ber hónapokra esedékes 1,635.427 P, ösz- szesen esedékes tehát 3,684.883 P. Erre a folyó évben a mai napig be­folyt 651.196 P és így marad hátralék a mai napig 3,033.687 P. A fent megállapított hátralékból a megosztási arány szerint 58 százalék, Vagyis 1,759.538 P, a vármegyei nyug­díjalapot illeti, mig 42 százaléknak meg­felelő 1,274.149 P a vármegyei háztar­tási alap követeléseként van nyilván­tartva. Úgy a vármegyei nyugdíjalap, mint a vármegyei háztartási alap követelésének fedezésére az egységes adókezielés ut­ján befolyt összegekből a m. kir adó­hivatalok által megállapított megosztási kulcs szerint a 48.798—1932. P. M. sz. rendelet értelmében a m. kir. adóhivata­lok kötelesek az esedékes megillető részt minden héten a vármegye csekkszámlája javára átutalni. Tekintettel azonban arra, hogy a ne­héz gazdasági és pénzügyi helyzet kö­vetkeztében az adófizető polgárság fize­tési kötelezettségének ezideig még csak alig tett eleget, a vármegyei pótadó cí­mén is az elmúlt hét és félhónap alatt az évi pótadóelőirásnak még egy ne­gyedévi rész© sem folyt be és igy a vármegyei háztartási alap ki van téve annak, hogy nem tud eleget tenni fize­tési kötelezettségeinek.« A vármegye közegészségügyi állapotát kedvezőinek mondja az alispán. A fer­tőző megbetegedések közül: vörlheny 349 báráxiyhimlő 112, vérhas 40, hasihagy- máz 71, roncsoló toroklob 450, esetben fordult elő. Gümökórban 767 egyén halt el az elmúlt évnegyedben. A megye állategészségügyi állapota rosszabbodott az első negyedévhez vi­szonyítva. A sertéspestis megyeszerte nagy károkat okoz, hasonlóan nagy* pusztítást végez az állatállományban a ragadós száj- és körömfájás is. A tűzrendészet! helyzetet kielégítőnek mondja az alispán és kitűnőnek azt a szellemet, amely a tüzoltótestületekben megnyilvánul. — Д helybeli községi iparos- és ke­reskedőt anon c is kola igazgatósága tudat­ja a tanonctartó iparosmesterekkel, hogy az 1932—33.-ik tanévben a rendes taní­tás szept. 12-én, hétfőn d. u. 2 órakor veszi kezdetét. Felvételi dij és ellenőrző könyvecskéért 70 fillér fizetendő. Koszorúk, csokrok, cserepes és súgott virágok legolcsóbban Kuthy-nál (Puruckiné mellett) szerezhetők be. Koszorúk már 3 P tői csokrok 0.80 filWóI kaphatók. Sötét képet fest Pest vármegyéről az alispán évnegyedes jelentése Vármegyénk törvényhatósági bízott- j legnagyobbrészt agri-kultur vármegyénk sága szeptember 13-án tartja meg évne- J minden b:aja és gondja csak egy jobb gyedes rendes közgyűlését, melynek ki- | termésben találhatja enyhülését.« emelkedő tárgysorozati pontját az al- } »Bár megállapíthatjuk, hogy a ter- ispán évnegyedes jelentése képezi. - més kielégítő volt s különösen tengeri- Az ialispáni jelentést már kinyomatták 1 ben, krumpliban, babban remé- és szétküldték á megyebizottsági tagok [ nyen felüli termést értünk el, mind­emére. i amellett a terményeknek korlátolt érté­A jelentésből kiemeljük a követke- kesithetése a mezőgazdák gondján, ter- zőket: | hein és baján nem igen segíthet. Segit­»Utolsó közgyűlésünk óta legnagyobb hét azonban az Ínségesek sorsán.« reménnyel néztünk mindannyian a jövő 1 Majd jgy folytatódik az aüspáni be- elé, bízván la jó termés áldásaiban, számoló: ' Bíznunk kellett a jobb jövőben, mert 1 »A vármegye iparáról és kereskedel­Az idén az elmúlt évhez képest a szü­letések száma emelkedett, a házasság- kötések és halálozások száma csökkent (Merta éloitaé]) az IPOK-ról szélé lórién November második felében lesznek a választások Isi kön imakö tárt, müvek* denfl kötői kát áror Iván kői A reálj JPii Ka ói a gazc épületéi tart fal resztő é és szem válaszú ánst, í pénzt, г töt (töri gas árc és éksz

Next

/
Thumbnails
Contents