Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-09-07 / 72. szám
2 oldal Kiaknnhalaa Helyi firtetftflfe szeptember 7 Szeptember eleje Szeptember eleje az iskolát látogató gyermek szülőjének leggond- teiíhesebb napja. Ami eddig csak terveztetés volt, arra felvirradt az elhatározás napja. Minden szülő a legtöbbet akarná ugyan nyújtani gyermekének, mégis | azt látom, hogy a súlyos gazdasági válság teljesen elvette a szülők tájékozó képességét. Majd mindenütt csak egy jelszót hall az ember — csak valami kis állami állást tudjon a gyermek protekcióval elérni. Hogy ez a törekvés hova vezet — könnyű elgondolni. — A gyakorlati pályáktól teljesen elfordul az ifjúság, talán a másik szélsőség ez, mint amit 1919-iben értünk meg, akkor minden tisztviselő ember próbált gazdálkodni, kereskedni vagy ipari munkával tölteni el szabad idejét. Ma minden gyerekember Íróasztallal álmodik. Az állásnélküli diplomások problémáját egyformán ítélik meg a munkanélküli lakatos segéd, vagy mesterével — mondván — nem lehet elhelyezkedni ott sem. A két problémát nem lehet egyugyanazon utón levezetni. A gazdasági élet újraéledése nem az Íróasztalok — különösen nem az államiak — számát fogja megszapori- tani. Annyi bank és váltó üzlet, kereskedelmi ügynökség, ipari és kereskedelmi rt. igazgatókkal, vezér- igazgatókkal és csak ezekkel nem fog alakulni többet. Ezt már jól tudják azok, akik végkielégítésüket stb. siratják ezen a fellendülésen. Az ipari válság is nagyrészben an- pak a mérhetetlen eltolódásnak következménye, amelyet a tőzsdei konjunktúrák hoztak létre. Látjuk ma, hogy a nagyüzemekben — nem ná1- ihink, — de egész Európában a mérhetetlen rezsi költségek teszik drágává a termelést — ennek következménye a nagy gazdasági depresszió, a munkanélküliség. Pedig nem képzelhető, hogy kulturigé- (nyünkröl lemondjunk, már pedig ez másképpen, mint a termelés oly átalakulásával, mely a szükségletet lehető olcsón és a kereseti lehetőségekkel egyensúlyban fogja kielégítem — el sem képzelhető. A két feladatnak, a ikulturigényék olcsó kielégítésének problémája, az ipar mai feladata. Én úgy látom — egész rövid idő kérdése, — hogy csak az egész intelligens és képzett kisiparos fogja megtalálni a megélhetését, a gyári ipar nagy munkás tömegei vissza fognak térni az ősfoglalkozáshoz. Fordról olvasom, hogy ellentétbe került önmagával, mert a nagyipari üzem helyett a kis üzemek, sőt a mezőgazdasági termeléssel kombinált kis jgs у árüzemek keletkezésében látja ta, jövő fejlődését. Én azt hiszem, hogy az állam feliadata egy olyan iparos generációnak megteremtése, amelyik intelligens is, képzett is, meg tudja látni a szükségletet és ki is tudja elégíteni azt. Az már azután természetes, hogy ha kereső ember lesz, lesz fogyasztó is. Neveljük gyermekeinket a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem — de ne az íróasztal szolgálatába. Neveljük bele az ifjúságba, hogy az az érettségivel, vagy más szakképzettséggel a zsebében az iparos, a kereskedő többet tud produkálni, mint ha csak azt lesi, hogy szerveznek-e valami uj ellenőri állást a szellemi munkanélküliek számára. Ha a társadalom is akar segíteni a szellemi mu nka nélkülié ken, úgy az úriembert ne a jó kabát és frissen vasalt nadrágban, de aiz úri gondolkozásban keresse, tekintet nélkül arra, hogy esztergapad, gyalupad, vagy íróasztal mellett keresi-e kenyerét. Ebben a mentalitásban nevelt ifjúság meg fog tudni élni és — nem fogja szaporítani a munkanélküliek számát. J. A. Szombaton költözött át végleg a halasi csendőrörs uj helyiségébe A halasi csendőrörs, amelynek létszámát is emelték, már régebbi idő óta panaszkodott amiatt, hogy a Szabadság-téren lévő városi házban csak igen szűkösen tud elhelyezkedni. Ezeket a kifogásokat hivatalos helyen, is kellő mértékben honorálták akkor, amikor elhatározták, hogy a | halasi csen,dőrörsnek uj helyiségről . fognak gondoskodni. Hosszabb érdeklődés után végül is a Tirmanü-féle Fő-uccai házban állapodtak meg és azt a csendőr- őrs részére ki is bérelték. Érdeklődtünk az átköltözésre vonatkozólag a csendőrörsnél, ahol megtudtuk, hogy szombat óta végleg az uj helyiségben működik a csendőrörs. Reflexiók a halasi hősök ligetéhez Vecsés községbe, a hősök parkjába vezetem el az olvasót. Egy szerény emlékoszlop emelkedik a közepén. Nem olyan művészi alkotás, mint a kiskun- halasi hősök szobra, de azért figyelemreméltóvá teszi azt környezete, az emlékművét körülövező hősök fái. A fács- kák sorszétei kétfelől fe'varmak mago- j sitva gyepesített szegéllyel, védelmül a szél rohamozásai ellen. A közepén egy szelíd mélyedés húzódik végig, a fák töveihez vezetve a lejtőt, az úgynevezett táplálóárkot, amelyen keresztül egyenletes arányban kapja valamennyi á locsolóvizet, ha hosszabb ideig nem hull reájuk égi harmatozás, az eső. Szemet- gyönyörködteitően egyenletesek a fák növései. Árnylat adó koronázását fejlesztettek már. önkénytejenül töveikhez szegzeim tekintetemet és meghatódom, a látomás fölött. Ugyfanis minden fácska tövénél két tégljahosszuságu távolságra egy fehér terméskő látszik ki a földből emelkedő hanyattfakvésben, mint például a nyitott imakönyv, amidőn olVas belőle a buzgó ember. A felső lapján a köriek egy bronzöntvény ékeskedik felírással a következő szövegezéssel, amely halasi példázattal illusztrálva, igy olvasható: Kofezsváry Kiss Ferenc honvéd százádos, hősi halált halt a montenegrói hegyek között — ütközetben, 1914. évi — hónap 20-án. Emlékére ezen fát ültette szerető rokonsága — testvérei stb. Elgondolkozom ezen egészséges falusi szikráaat fölött és ezt követendő példázatul igen érdemesnek véleményezem ezen év tavaszán készült kiskunhalasi hősök ligetében elültetett emlékfák megjelölésére, le’kesitöül a mindenkori magyar generációk harcrahevitő riadójaként. A kiskunhalasi hősök ligete tehát már meg van. Dísztelenül még igaz és alaktalanul, ez még igaznbb. Erre a célra áldozatot kell hozná a városnak és át kell engednie egy bizonyos területét annak, akinek tulajdonában van az a terü- |etföldcsik, amely akadályozza ezen liget formás a'afcj-kibontakozását. A Szé- csényi-ucca keleti szélének sugárvonalába folytatólagos irányban ki kellene sajátítani a református temető szélét, hogy a liget mindkét vége egyforma szélességben alakulna ki. Nézem az ősi- ségét ennek a temető résznek. Annyira reányomta már az enyészet bélyegét az idő, hogy a sírok domborulatai is alig ismerhetők fel. És a fő ut térközéig csupán egyetlen emlékkő jelzi., hogy oda temetkeztek. A fő úttól délfelé eső temetőrészlet az még elhagyatottabb. Mindössze két sor hősi fának kellene hdy, végig a régi perzselőhelyt ői a vasútra vezető, sétányig. A közép utón lévő néhány emlékkövet esetleg meg is lehetne hagyni a helyén, ha nincs mód az eltávolítására. A csőszház is meglehetne némi ideig a helyén. De ezt a teret négyszögesiteni kellene a hősök szent emlékezetére. Hozzávetőleges számításom szerint 450 hősünknek fenne ott emlékfája, a többieknek emlékét meg orgonákkal, díszcserjékkel és növényi tömbökkel lehetne megörökítem. Hazafias áldozatkészségben sohasem vo't visszavonó a magyar ember, így remélni lehet, hogy ez az eszme is nemes megértésre talál, habár léteznek is túl takarékos gondolkozásai emberek a város társadalmában. Némi megtérülés is járna bizonnyal a város javára, például a fácskák értéke és eliútetési költsége stb. Sőt gondozásukat is megköny- tené a gyászsujtotta hozzátartozók szeretető, úgy, miként láthatjuk temető kertjeinkben a sirok ápoltságát. Az egységes készítésű emlékköveket is úgy vélem, szívesen megváltja a hős hátramaradott ivadéka bizonnyal. A ref. egyház érdemes presbitériuma nem kétlem, hogy megkönnyítené a kisajátítás keresztülvitelét. Hiszen ott van részére a cél, amellyel megindokolhatja mindenkoron eljárásának helyességét. Hősi hatottal ügy auf s a ref. egyháznak is vannak felesszámmal, épugy, mint egyéb vallásfelekezetnek. léhát a nagyapák sírjai fölé — nyugalmuk megháborgatása nélkül — az unokák emlékfájai kerülnének. így a békés kor halottal ösz- szeöfelkezhetnének a hősi halottak emlékezetével, meghagyva temető jellegét a területnek, amelynek mostani sövény kerítése ügyis ékté.eniti a hősök ligetét. Felfogásom szerint úgy sem maradhat az ott akkor, amikor életerőre kapnak majd benne az idén odaültetett fák és parkírozás alá kerülhet a terület, a hősök ligete. A város szépségének fejlesztésében úgyis sok gátló akadályt gördített eddig is egyesek makacssága. Az uj üget legyen 'tehát eszményien szép, mint az a cél, amiért alkottatott. Szeretet, és együttérzés kell csupán hozzá és létrejön. A fák növekednek, sokasodnak rajtuk az ágak, árnyékolják évről-évre jobban a magyar földet és tisztítják az égalatti 'levegőt. A szemnek gyönyört nyújtanak és a tüdőnek orvosságot ajándékoznak, 'sőt még a vak hősöknek is világolnak, ha hűvösségükbe érkezve, — érezni fogják ott az orgonák, cserjék és virágok illatát. Tíz év múlva ország- hires 'ligete fesz igy Kiskunhalas hőseinek, ‘csak ismétlem: a Széchenyi- ucca suigárvonalába kell levágni a temetőt, a tastvérkafottakért, la hősökért. A vpcsési parkban, borongó® képzeletemben, ügy szerettem volna mind megannyi hősbe telket varázsolni és megkérdezni va’amennyitől: hogy alszxü hős? Npnrne nehéz fölötted az idegen rög, édes hősöm? Nem nyomja melledet az idegenség? Ezeket az érzelmeket váltják ki az ember telkéből az élőfák tövében elhelyezett emlékkő felírások. Szombati József városi pótképvisplö. Első dijat nyertük a halasi tűzoltók a bajai jubiláns tűzoltó ünnepélyen Vasárnap ünnepelte Baja város önkéntes tűzoltósága fennállásának 60 éves és városi hivatásos tűzoltóságának húsz éves évfordulóiát. A jubileumi ünneppel kapcsolatban a bajai önkéntes tüzoltótestület kerületi tűzoltó versenyt rendezett, melyre meghívta Halas önkéntes tűzoltóságát is. A versenyen a kiskunhalasi önkéntes tüzoltótestület csapata a mozdonyfecskendővel versenyző csapatok csoportjában az első dijat Baja város által felajánlott dijat nyerte. Egyéni dijat nyert a csapat vezénylője Had- házy László parancsnok. О r s z á g—V ilág A faszénkartel megalakult és első teendője gyanánt felemelte az árakat. Budapesten a gyengébb minőségű faszén csomagját az eddigi 15 fillérről 16 fillérre emelte, a jobbminő- ségüét pedig 18 fillérre. — A szegedi színház ügyében hétfőn dönt a város közgyűlése. Szedő Miklós visszavonta pályázatát. Hírek szerint Gördg Sándor mellett valószínűéig Fodor Oszkár pécsi Sebestyén Mihály miskolci és Sziklai Jenő sopronkerü'eti igazgatók is pályáznak. — Aigner Károly, Szeged főispánja benyújtotta lemondását. A kormányzó buzgó szolgálataiért elismeréssel tüntette ki. Aigner Károly rövidesen szegedi közjegyző lesz. — Kiskunfé'egyházám 140 százalékos fesz a pótadó a legutóbbi közgyűlés határozata értelmében. A kereseti adót 7, a földadó után kivetendő mezőrendőri adót 9 százalékban állapították meg. — A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara jelentése szerint a kamara terüeltén 1930 júniusában 950 millió pengő volt a mezőgazdák összes adóssága. A 950 millió pengő búzában értékelve 1930 júniusában 38 és fél millió mázsa buzaértéknek felelt meg. Ugyanez az összeg 1931 júniusában már 77 és fél millió mázsa búza árávai egyenlő és ezután 1931-ben csak kamat- íren 9 és fél millió mázsa búza árát kellett fizetni, holott a kamara egész területén összesen 6.4 nüllió mázsa búza termett. — Százezer pengőnél több lesz a debreceni strandifürdö idei jövedelme az eddigi számítások szerint. A megnyitás napjától, junius 12-től augusztus 31-ig 193.087 jegyet adtak el 98.687 pengő értékben. — Filléres gyors indul Rómába szept. 10-én. — A magyar szőlő Münchenben 41 filléres áron volt értékesíthető az elmúlt heti piacon. Az alma 27—38 filléres árt ért el. Berlinben kapós volt a magyar szőlő, szilva, paprika és görögdinnye. A lengyel kereskedők 208.500 kg. magyar szőlőre váltottak ki behozatali engedélyt. — 21.329 sertést szállj- tottunk Csehszlovákiába a múlt év szeptemberétől augusztus végéig. — A kiszolgált köztisztviselők nyugdíjazása tekintetében az előkészítő munka már folyamatban van és a kormány rendelkezése rövid időn belül megjelenik. A nyugdíjazott tisztviselőket a fiatal diplomásokkal pótolják. A megüresedő állásokat kivételes esetekben csak minisztertanácsi engedéllyel fehet betölteni. Nyomtatványokat “S3™ ' — készít lapunk nyomdája Ért a n. í séget, Szc mc kai óriási m Meg tők' sze Szájr vis < kai is du. tartó Szép ( F 5 к Fi Ben kai; (űri Isi kön imakö tárt, müveke denft Kötői kát áror Iván kői A reái{ l?a Ha ói a gazd épületét tart fali resztő é és szem választé ánst, a pénzt, a töt (tőre gas áro és éksz
